{"id":2158,"date":"2016-08-08T18:14:36","date_gmt":"2016-08-08T16:14:36","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/?page_id=2158"},"modified":"2023-02-15T13:44:59","modified_gmt":"2023-02-15T12:44:59","slug":"a-kutatasrol","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/kutatas-fejlesztes\/korabbi-palyazatok\/mta-se-kutatocsoport\/a-kutatasrol\/","title":{"rendered":"Az MTA-SE Kutat\u00f3csoport kutat\u00e1s\u00e1r\u00f3l"},"content":{"rendered":"

A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val megalakult kutat\u00f3csoport genomikai \u00e9s k\u00e9palkot\u00f3 m\u00f3dszerekkel vizsg\u00e1lja a depresszi\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1ban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6rnyezeti \u00e9s \u00f6r\u00f6kletes t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sait.<\/strong><\/p>\n

Nem szakmabelieknek<\/em><\/strong>
\nA depresszi\u00f3 napjaink egyik legnagyobb eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1ja, t\u00f6bb mint 350 milli\u00f3 embert \u00e9rint a vil\u00e1gon. A betegs\u00e9g h\u00e1tter\u00e9ben h\u00faz\u00f3d\u00f3 folyamatokban mind az \u00f6r\u00f6kletes, mind pedig a minket \u00e9rt k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok \u2013 pl. gyerekkori traum\u00e1k vagy a feln\u0151ttkori stressz \u2013 egyar\u00e1nt szerephez jutnak. Ezt a g\u00e9n-k\u00f6rnyezet interakci\u00f3t legegyszer\u0171bben a s\u00fctem\u00e9nys\u00fct\u00e9ssel lehetne szeml\u00e9ltetni. \u00c9dess\u00e9g\u00fcnk alapanyagai (jelen esetben a g\u00e9nek) \u00e9s a s\u00fct\u00e9s m\u00f3dja (a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok) egym\u00e1sra rendk\u00edv\u00fcl fontos hat\u00e1ssal vannak, a k\u00e9sz s\u00fctem\u00e9ny\u00fcnk tulajdons\u00e1gait egy\u00fctt befoly\u00e1solj\u00e1k. Nem mindegy ugyanis, hogy h\u00e1ny fokon \u00e9s mennyi ideig s\u00fctj\u00fck a t\u00e9szt\u00e1t. A k\u00e9sz \u00e9dess\u00e9g teh\u00e1t az alapanyagok \u00e9s a k\u00fcls\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek \u00f6sszj\u00e1t\u00e9k\u00e1nak eredm\u00e9nye, csak\u00fagy, mint hangulatunk, amelyet g\u00e9njeink \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00fcnk egy\u00fcttesen alak\u00edtanak. Ez figyelhet\u0151 meg a depresszi\u00f3 eset\u00e9n is, aminek vizsg\u00e1lat\u00e1t a Dr. Bagdy Gy\u00f6rgy egyetemi tan\u00e1r \u00e1ltal vezetett Neuropszichofarmakol\u00f3giai \u00e9s Neurok\u00e9miai Kutat\u00f3csoport c\u00e9lul t\u0171zte ki maga el\u00e9.<\/p>\n

A g\u00e9n-k\u00f6rnyezet k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s vizsg\u00e1lat\u00e1hoz a NewMood nev\u0171 eur\u00f3pai konzorcium adta a kiindul\u00f3pontot. A projekt sor\u00e1n a r\u00e9sztvev\u0151kt\u0151l DNS-mint\u00e1t vettek \u00e9s egy olyan k\u00e9rd\u0151\u00edvcsomagot is kit\u00f6ltettek vel\u00fck, amely a lelki eg\u00e9szs\u00e9g \u00e9s a depresszi\u00f3s betegs\u00e9g k\u00f6zti teljes \u00e1tmenetet fel\u00f6leli. Ez\u00e1ltal a kutat\u00f3k megismerhett\u00e9k a szem\u00e9lyek legfontosabb jellemz\u0151it, mint p\u00e9ld\u00e1ul a depresszi\u00f3val kapcsolatos temperamentumukat, szem\u00e9lyis\u00e9gvon\u00e1saikat, az \u0151ket \u00e9rt fontosabb \u00e9letesem\u00e9nyeket \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeiket. Mindez lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy a mostani kutat\u00e1sban a betegs\u00e9g oki vizsg\u00e1lat\u00e1n\u00e1l egyszerre vegy\u00e9k figyelembe az \u00f6r\u00f6k\u00f6lt \u00e9s k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sokat. Mindemellett a kutat\u00e1sban fontos szerep jut az \u00fagynevezett funkcion\u00e1lis m\u00e1gneses rezonanciavizsg\u00e1latnak (fMRI), amellyel a kutat\u00f3k k\u00e9pesek \u201ebelen\u00e9zni az ember fej\u00e9be\u201d, \u00edgy arr\u00f3l is inform\u00e1ci\u00f3t gy\u0171jthetnek, hogy k\u00fcls\u0151 ingerek hat\u00e1s\u00e1ra mely agyter\u00fcleteink l\u00e9pnek m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe \u00e9s milyen \u00e9rzelmet, hangulatot v\u00e1ltanak ki bel\u0151l\u00fcnk. A vizsg\u00e1latok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlik a depresszi\u00f3 m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 genetikai \u00e9s k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k pontosabb megismer\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

\"MTA\"<\/a><\/p>\n

1. \u00e1bra A g\u00e9nek, a k\u00f6rnyezeti faktorok \u00e9s a k\u00f6ztes fenot\u00edpusok k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sai a biomarker kutat\u00e1sokban. (M\u00f3dos\u00edtva Bagdy \u00e9s Juh\u00e1sz [1] nyom\u00e1n)<\/em><\/span><\/p>\n

Szakmabelieknek<\/em><\/strong>
\nA depresszi\u00f3 a vil\u00e1gon t\u00f6bb, mint 350 milli\u00f3 embert \u00e9rint\u0151 pszichi\u00e1triai betegs\u00e9g, amelynek kialakul\u00e1s\u00e1ban mind az \u00f6r\u00f6kletes, mind pedig a minket \u00e9rt k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok \u2013 mint p\u00e9ld\u00e1ul a gyerekkorban elszenvedett rossz b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d vagy a feln\u0151ttkori pszichoszoci\u00e1lis stressz \u2013 is jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszhatnak. B\u00e1r az elm\u00falt \u00e9vtizedekben a genetikai okok felt\u00e1r\u00e1sa nagyobb hangs\u00falyt kapott, egyre t\u00f6bb az olyan vizsg\u00e1lat, amely e k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151 hat\u00e1s\u00e1t egy\u00fcttesen vizsg\u00e1lja. A Dr. Bagdy Gy\u00f6rgy egyetemi tan\u00e1r \u00e1ltal vezetett Neuropszichofarmakol\u00f3giai \u00e9s Neurok\u00e9miai Kutat\u00f3csoport c\u00e9lja ennek a g\u00e9n-k\u00f6rnyezet interakci\u00f3nak a felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se. A vizsg\u00e1latok alapj\u00e1t az az elk\u00e9pzel\u00e9s adja, miszerint a g\u00e9nek nem csak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gjegyek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban fontosak, hanem az egyes k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k szervezetre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t is befoly\u00e1solj\u00e1k.<\/p>\n

A kutat\u00e1soknak k\u00e9t f\u0151 ir\u00e1nya van. Az egyikben a kor\u00e1bbi NewMood projektben gy\u0171jt\u00f6tt genetikai mint\u00e1k adj\u00e1k az alapot, a DNS-mint\u00e1k genotipiz\u00e1l\u00e1s\u00e1val a kor\u00e1bbi \u00e1llatk\u00eds\u00e9rletek \u00e9s hum\u00e1n vizsg\u00e1latok alapj\u00e1n fel\u00e9p\u00edtett hipot\u00e9zisek tesztel\u00e9se a c\u00e9l. A kutat\u00e1sok m\u00e1sik ir\u00e1ny\u00e1ban funkcion\u00e1lis m\u00e1gneses magrezonancia (fMRI) \u00e9s farmako-MRI (phMRI) vizsg\u00e1latok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a magatart\u00e1sban, a g\u00e9n, illetve g\u00e9n-k\u00f6rnyezeti interakci\u00f3kban elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 csoportok jellemz\u00e9se folyik. Az MR k\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n figyelik a vizsg\u00e1lt szem\u00e9lyek agyter\u00fcletein l\u00e1that\u00f3 aktiv\u00e1ci\u00f3s mint\u00e1zatokat, majd ezeket \u00f6sszevetik a szem\u00e9ly g\u00e9nexpresszi\u00f3s mint\u00e1zat\u00e1val. A vizsg\u00e1latok lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edtanak arra, hogy felt\u00e1rj\u00e1k a depresszi\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 genetikai, epigenetikai \u00e9s g\u00e9n-k\u00f6rnyezet interakci\u00f3s kapcsolatait. Mivel a kutat\u00e1si t\u00e9ma igen \u00f6sszetett \u00e9s sokr\u00e9t\u0171, \u00edgy a projektben orvosok, gy\u00f3gyszer\u00e9szek, biol\u00f3gusok \u00e9s pszichol\u00f3gusok mellett bioinformatikusok is dolgoznak.<\/p>\n

Eredm\u00e9nyek:<\/strong>
\nA kutat\u00f3csoportnak siker\u00fclt felt\u00e1rnia a galanin neuropeptid \u00e9s h\u00e1rom receptor\u00e1nak szerep\u00e9t a depresszi\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1ban, ezen k\u00edv\u00fcl kimutatt\u00e1k az Alzheimer-k\u00f3rban is fontos TOMM40 g\u00e9nt, mint kor\u00e1bban szint\u00e9n nem azonos\u00edtott genetikai t\u00e9nyez\u0151t ebben a pszichi\u00e1triai betegs\u00e9gben. A nemzetk\u00f6zi szakirodalomb\u00f3l m\u00e1r ismert, hogy a depresszi\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1ban az immunrendszer molekul\u00e1i is fontosak, amelyek k\u00f6z\u00fcl az interleukin-6 g\u00e9nben l\u00e9v\u0151 egyik g\u00e9nv\u00e1ltozatr\u00f3l igazolta a kutat\u00f3csoport, hogy a betegs\u00e9g t\u00fcnetei tekintet\u00e9ben jelent\u0151s biol\u00f3giai marker. A kutat\u00f3csoport tov\u00e1bbi figyelmet szentelt az alv\u00e1szavaroknak \u00e9s a rumin\u00e1ci\u00f3nak (\u00f6nem\u00e9szt\u00e9snek, r\u00e1g\u00f3d\u00e1snak), mint a depresszi\u00f3 \u00e9s szorong\u00e1s egyik f\u0151 rizik\u00f3faktor\u00e1nak.<\/p>\n

[1]\u00a0Bagdy G, Juhasz G. Biomarkers for personalised treatment in psychiatric diseases. EXPERT OPINION ON MEDICAL DIAGNOSTICS<\/strong> 7:(5) pp. 417-422. (2013)<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val megalakult kutat\u00f3csoport genomikai \u00e9s k\u00e9palkot\u00f3 m\u00f3dszerekkel vizsg\u00e1lja a depresszi\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1ban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6rnyezeti \u00e9s \u00f6r\u00f6kletes t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sait. Nem szakmabelieknek A depresszi\u00f3 napjaink egyik legnagyobb eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1ja, t\u00f6bb mint 350 milli\u00f3 embert \u00e9rint a vil\u00e1gon. A betegs\u00e9g h\u00e1tter\u00e9ben h\u00faz\u00f3d\u00f3 folyamatokban mind az \u00f6r\u00f6kletes, mind pedig a minket \u00e9rt k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok …<\/p>\n","protected":false},"author":107,"featured_media":0,"parent":1950,"menu_order":2,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-2158","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2158","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/107"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2158"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2158\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3420,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2158\/revisions\/3420"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1950"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2158"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2158"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2158"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}