A TRAJECTOME konzorcium kutat\u00e1sainak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a major depresszi\u00f3s zavar (r\u00f6viden depresszi\u00f3) \u00e1llt<\/strong>, ami elt\u00e9r\u0151en az egyszer\u0171 lehangolts\u00e1gt\u00f3l gyakori, s\u00falyos, komoly szenved\u00e9ssel \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1r\u00f3 betegs\u00e9g. Azonban a depresszi\u00f3 nagyon sokf\u00e9le t\u00fcneti k\u00e9ppel nyilv\u00e1nulhat meg, melyek k\u00f3roki h\u00e1ttere is elt\u00e9r, ami miatt sokszor nem k\u00f6nny\u0171 megtal\u00e1lni a hat\u00e9kony kezel\u00e9st. Ez\u00e9rt nagyon fontos, hogy min\u00e9l alaposabban meg\u00e9rts\u00fck a depresszi\u00f3 h\u00e1tter\u00e9t, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le alt\u00edpusait, amiben seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajthat az is, ha meg\u00e9rtj\u00fck a t\u00e1rsbetegs\u00e9gekkel val\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n<\/div>\n Kutat\u00e1sunkban a betegeket a depresszi\u00f3 \u00e9s hozz\u00e1 k\u00f6zvetlen\u00fcl kapcsol\u00f3d\u00f3 lelki \u00e9s testi t\u00e1rsbetegs\u00e9gek (p\u00e9ld\u00e1ul sz\u00edv-\u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek, l\u00e9gz\u0151szervi betegs\u00e9gek, neurol\u00f3giai k\u00f3rk\u00e9pek stb.) megjelen\u00e9s\u00e9nek id\u0151rendje szerint csoportokba soroltuk, mivel azt felt\u00e9telezt\u00fck, hogy a t\u00e1rsbetegs\u00e9gekkel k\u00f6z\u00f6s genetikai rizik\u00f3 hat\u00e9konyabban beazonos\u00edthat\u00f3, \u00e9s felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se el\u0151seg\u00edti a depresszi\u00f3 h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 biol\u00f3giai folyamatok meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t. Ehhez 1,2 milli\u00f3 eur\u00f3pai r\u00e9sztvev\u0151 betegs\u00e9gadatait elemezt\u00fck a TRAJECTOME project munkat\u00e1rsai \u00e1ltal fejlesztett m\u00f3dszereket alkalmazva. Ezut\u00e1n az \u00e1ltalunk azonos\u00edtott csoportok genetikai \u00e9s egy\u00e9b rizik\u00f3 t\u00e9nyez\u0151it vizsg\u00e1ltuk.<\/p>\n Eredm\u00e9nyeink szerint h\u00e9t csoport elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9vel lehet a legjobban jellemezni a depresszi\u00f3t, mely csoportok jelent\u0151sen elt\u00e9rnek abban, hogy a depresszi\u00f3 mellett milyen testi \u00e9s lelki t\u00e1rsbetegs\u00e9gek milyen gyakoris\u00e1ggal \u00e9s milyen \u00e9letkorban fordulnak el\u0151. Ezen t\u00falmen\u0151en a h\u00e9t betegcsoport jelent\u0151sen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt egym\u00e1st\u00f3l genetikai \u00e9s nem-genetikai kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151k (pl. stressz, egyes szem\u00e9lyis\u00e9gvon\u00e1sok, \u00e9lettani vagy viselked\u00e9ses t\u00e9nyez\u0151k) szempontj\u00e1b\u00f3l is. P\u00e9ld\u00e1ul alacsonyabb testt\u00f6meg-index \u00e9s v\u00e9rnyom\u00e1s, a magasabb iskolai v\u00e9gzetts\u00e9g \u00e9s a doh\u00e1nyz\u00e1s ritk\u00e1bb el\u0151fordul\u00e1sa jellemezte az eg\u00e9szs\u00e9gesebb csoportokat.<\/p>\n A h\u00e9t csoport k\u00f6z\u00fcl n\u00e9gyben viszonylag k\u00e9s\u0151n (45-65 \u00e9vesen) kezd\u0151dnek a betegs\u00e9gek \u00e9s ritk\u00e1bban fordul el\u0151 depresszi\u00f3. E csoportokra legink\u00e1bb az immunrendszer kedvez\u0151 hat\u00e1s\u00fa genetikai vari\u00e1nsainak jelenl\u00e9te \u00e9s a depresszi\u00f3 alacsony genetikai rizik\u00f3ja jellemz\u0151. \u00c1m m\u00e9g ezeket a csoportokat is j\u00f3l el lehetett k\u00fcl\u00f6n\u00edteni egym\u00e1st\u00f3l: az egyik csoportban p\u00e9ld\u00e1ul a magas v\u00e9rnyom\u00e1s, a vese \u00e9s az agyi erek betegs\u00e9gei, egy m\u00e1sikban a pajzsmirigy-alulm\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00e9s a zs\u00edranyagcsere zavarai voltak gyakoribbak.<\/p>\n A m\u00e1sik h\u00e1rom csoport k\u00f6z\u00fcl, melyeket a depresszi\u00f3 \u00e9s sz\u00e1mos t\u00e1rsbetegs\u00e9g\u00e9nek fokozott el\u0151fordul\u00e1sa jellemez, kett\u0151ben a depresszi\u00f3val \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 genetikai vari\u00e1nsok megjelen\u00e9se, m\u00edg a harmadikban a gyullad\u00e1sos betegs\u00e9gekkel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 g\u00e9nek t\u00fals\u00falya volt megfigyelhet\u0151. E csoportok k\u00f6z\u00fcl kett\u0151ben m\u00e1r fiatalabb \u00e9letkorban megjelentek betegs\u00e9gek, azonban az egyikben a f\u00e1jdalommal j\u00e1r\u00f3 \u00e9s pszichi\u00e1triai betegs\u00e9gek voltak t\u00fals\u00falyban, m\u00edg a m\u00e1sikban f\u0151leg allergi\u00e1s betegs\u00e9gek \u00e9s a migr\u00e9n. V\u00e9g\u00fcl a harmadik csoportban k\u00e9s\u0151bb (45 \u00e9ves kor ut\u00e1n) kezd\u0151dnek ugyan a betegs\u00e9gek, de akkor nagy sz\u00e1mban fordulnak el\u0151, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen jellemz\u0151ek a l\u00e9gz\u0151rendszeri fert\u0151z\u00e9sek, valamint stresszhez t\u00e1rsul\u00f3 pszich\u00e9s zavarok.<\/p>\n Kutat\u00e1sunk arra h\u00edvja fel a figyelmet, hogy a depresszi\u00f3val egy\u00fctt el\u0151fordul\u00f3 k\u00f6zvetlen t\u00e1rsbetegs\u00e9gek mint\u00e1zat\u00e1nak ismerete, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az id\u0151belis\u00e9g\u00fcket is figyelembe v\u00e9ve, nagyon fontos t\u00f6bblettud\u00e1st ny\u00fajt ahhoz, hogy j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 biol\u00f3giai h\u00e1tt\u00e9rrel jellemzett beteg-alcsoportokat azonos\u00edtsunk. Eredm\u00e9nyeink a j\u00f6v\u0151ben hozz\u00e1j\u00e1rulhatnak a depresszi\u00f3 \u00e9s t\u00e1rsbetegs\u00e9geinek hat\u00e9konyabb megel\u0151z\u00e9se mellett a betegek c\u00e9lzott, \u00edgy hat\u00e9konyabb kezel\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n <\/p>\n A Nature Communication-ben megjelent k\u00f6zlem\u00e9ny itt olvashat\u00f3:Eredm\u00e9nyek:<\/h3>\n
Konkl\u00fazi\u00f3<\/h3>\n
\nhttps:\/\/www.nature.com\/articles\/s41467-024-51467-7<\/a><\/p>\n<\/div>\n
![\"\"](\"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/files\/2020\/08\/Komorb_hu3-1.jpg\")
<\/a><\/p>\n![\"\"](\"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/files\/2020\/08\/Envirome_hu3.jpg\")
<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"