{"id":19,"date":"2014-06-21T18:47:59","date_gmt":"2014-06-21T16:47:59","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis-egyetem.hu\/gyogyszerhatastan\/?page_id=19"},"modified":"2023-02-15T13:33:53","modified_gmt":"2023-02-15T12:33:53","slug":"kutatas-fejlesztes","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/kutatas-fejlesztes\/","title":{"rendered":"Kutat\u00e1s"},"content":{"rendered":"<h4><strong>Az int\u00e9zet kutat\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9ge:<\/strong><\/h4>\n<p>Nemzetk\u00f6zileg elismert kutat\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcnk, mely Eur\u00f3pai Uni\u00f3s, OTKA, ETT \u00e9s MTA t\u00e1mogat\u00e1st is \u00e9lvez, a k\u00f6vetkez\u0151 f\u0151bb ter\u00fcleteken folyik:<\/p>\n<ul>\n<li>a monoamin-oxid\u00e1z enzim B-form\u00e1j\u00e1t szelekt\u00edven \u00e9s irreverzibilisen b\u00e9n\u00edt\u00f3 l-deprenyl \u00fajabban felismert k\u00f6zponti idegrendszeri neuroprotekt\u00edv hat\u00e1s\u00e1nak mechanizmusa;<\/li>\n<li>bioanal\u00edtikai (kapill\u00e1ris elektrofor\u00e9zis, HPLC) m\u00f3dszerek fejleszt\u00e9se;<\/li>\n<li>a nociceptin\/nocistatin rendszer farmakol\u00f3gi\u00e1ja;<\/li>\n<li>a szerotonin \u00e9s receptorainak szerepe a k\u00f6zponti idegrendszerben, az ezekre hat\u00f3 gy\u00f3gyszerek kutat\u00e1sa;<\/li>\n<li>az Ecstasy hat\u00e1smechanizmusa: receptorhat\u00e1sok, axonk\u00e1rosod\u00e1s \u00e9s a funkcion\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei;<\/li>\n<li>az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t \u00e9s cirkadi\u00e1n ritmusok szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak fiziol\u00f3gi\u00e1ja, farmakol\u00f3gi\u00e1ja;<\/li>\n<li>affekt\u00edv zavarok genetik\u00e1ja, neurobiol\u00f3gi\u00e1ja, farmakol\u00f3gi\u00e1ja: monoamin anyagcsere-enzim \u00e9s receptor g\u00e9nek polimorfizmusai.<\/li>\n<\/ul>\n<p><strong>SZAKMAI PROFILOK, KUTAT\u00c1SI TER\u00dcLETEK:<\/strong><\/p>\n<ul>\n<li>A monoamin-oxid\u00e1z \u00e9s a szemikarbazid szenzit\u00edv aminoxid\u00e1z farmakol\u00f3giai \u00e9s klinikai szerepe.<\/li>\n<li>A gy\u00f3gyszerek sorsa a szervezetben.<\/li>\n<li>A farmakol\u00f3gai\/farmkokinetikai adatok statisztikai \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se (biostatisztika).<\/li>\n<li>Kapill\u00e1ris elektrofor\u00e9zis technik\u00e1k fejleszt\u00e9se \u00e9s alkalmaz\u00e1sa farmakol\u00f3giai vizsg\u00e1latokban.<\/li>\n<li>A D-aminosavak k\u00f6zponti idegrendszeri funkci\u00f3j\u00e1nak vizsg\u00e1lata.<\/li>\n<li>Citotoxikus \u00e9s citoprotekt\u00edv mechanizmusok kutat\u00e1sa.<\/li>\n<li>A nociceptin\/nocistatin rendszer farmakol\u00f3gi\u00e1ja.<\/li>\n<li>Gy\u00f3gyszerek hat\u00e1sainak k\u00f6vet\u00e9se kvantitat\u00edv EEG elemz\u00e9ssel, farmako-EEG.<\/li>\n<li>K\u00eds\u00e9rletes in vivo pszichofarmakol\u00f3gia, magatart\u00e1svizsg\u00e1latok.<\/li>\n<li>A kognit\u00edv funkci\u00f3khoz kapcsol\u00f3d\u00f3 agyi elektromos tev\u00e9kenys\u00e9g vizsg\u00e1lata r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3kban.<\/li>\n<\/ul>\n<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/oktatas\/phd-kepzes\/phd-vedesek\/\">Az Int\u00e9zetben t\u00f6rt\u00e9nt PhD v\u00e9d\u00e9sek<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az int\u00e9zet kutat\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9ge: Nemzetk\u00f6zileg elismert kutat\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcnk, mely Eur\u00f3pai Uni\u00f3s, OTKA, ETT \u00e9s MTA t\u00e1mogat\u00e1st is \u00e9lvez, a k\u00f6vetkez\u0151 f\u0151bb ter\u00fcleteken folyik: a monoamin-oxid\u00e1z enzim B-form\u00e1j\u00e1t szelekt\u00edven \u00e9s irreverzibilisen b\u00e9n\u00edt\u00f3 l-deprenyl \u00fajabban felismert k\u00f6zponti idegrendszeri neuroprotekt\u00edv hat\u00e1s\u00e1nak mechanizmusa; bioanal\u00edtikai (kapill\u00e1ris elektrofor\u00e9zis, HPLC) m\u00f3dszerek fejleszt\u00e9se; a nociceptin\/nocistatin rendszer farmakol\u00f3gi\u00e1ja; a szerotonin \u00e9s receptorainak szerepe a &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":8,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":4,"comment_status":"open","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-19","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/19","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/8"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=19"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/19\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3414,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/19\/revisions\/3414"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=19"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=19"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/gyogyszerhatastan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=19"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}