„…Mindig alakulni s változtatni, odasimulni és mindig adni. Amikor kapsz, azt továbbadni.”
(Márai Sándor)
2014 februárjában az Országgyűlés határozatban mondta ki, hogy „az ápolói munka megbecsülése érdekében, felismerve és tudva azt, hogy az ápolás presztízsének emelését, az ápolói életpálya fejlődésének előmozdítását minden eszközzel segíteni kell, Kossuth Zsuzsanna születésének évfordulóját, február 19-ét a Magyar Ápolók Napjává nyilvánítja.”
Az elmúlt hónapokban – szűkebb és tágabb környezetünkben – valamennyien megtapasztalhattuk azt torokszorító küzdelmet, melyet betegek vívtak a fertőzéssel, a kiszolgáltatottsággal, a félelemmel szemben. Szorongásukban nem maradtak egyedül: önfeláldozó, elhivatott egészségügyi szakdolgozók nyújtottak reményt, törődést.
Az ápolók, akik az egyik legcsodálatosabb hivatásra esküdtek, a mindennapok hőseiként valamennyiünkért dolgoznak, segítenek, ápolnak, gyógyítanak. Erőt, hitet, biztatást sugároznak minden egyes nap. Köszönet érte!
Hála és tisztelet áldozatos munkájukért!