{"id":12,"date":"2012-09-11T15:40:16","date_gmt":"2012-09-11T13:40:16","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis-egyetem.hu\/onkoterapiai-tanszek\/?page_id=4"},"modified":"2021-05-17T06:19:40","modified_gmt":"2021-05-17T04:19:40","slug":"tortenet","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/fpszcs\/altalanos-informaciok\/tortenet\/","title":{"rendered":"T\u00f6rt\u00e9net"},"content":{"rendered":"

Az igazs\u00e1g\u00fcgyi pszichi\u00e1tria t\u00f6rt\u00e9nete klinik\u00e1nkon<\/strong><\/p>\n

Eur\u00f3p\u00e1ban term\u00e9szettudom\u00e1nyos alapokon nyugv\u00f3 igazs\u00e1g\u00fcgyi elmek\u00f3rtanr\u00f3l a tudom\u00e1nyos pszichi\u00e1tria kialakul\u00e1s\u00e1t\u00f3l, vagyis a XVIII. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk.
\nAz egyetem\u00fcnk jogel\u0151dj\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Nagyszombati Egyetem 1770-ben megalakult Orvosi Kar\u00e1n a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki ismereteket \u2013 a k\u00f6z\u00e9pkori olasz egyetemek mint\u00e1j\u00e1ra – az \u201eanyaszakm\u00e1k\u201d oktatt\u00e1k. 1791-ben a magyar orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s a kor szellem\u00e9nek megfelel\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyek, k\u00f6zt\u00fck \u00faj b\u00fcntet\u0151t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv megalkot\u00e1s\u00e1t rendelte el. Ez az 1791-92-ben elk\u00e9sz\u00fclt t\u00f6rv\u00e9nyjavaslat sz\u00e1mos t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki orvosi vonatkoz\u00e1s\u00fa t\u00e9telt is tartalmazott. Ekkor mer\u00fclt fel, hogy az orvosszak\u00e9rt\u0151i vizsg\u00e1latokat csak megfelel\u0151en k\u00e9pzett orvost\u00f3l lehet megk\u00f6vetelni. A Helytart\u00f3tan\u00e1cs ez\u00e9rt 1793-ban rendeletileg utas\u00edtotta a pesti egyetem orvoskar\u00e1t \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki orvostani tansz\u00e9k fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. 1793-ban – mint \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tant\u00e1rgy \u2013 bevezet\u00e9sre ker\u00fclt az \u201e\u00c1llamorvostan\u201d, mely t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki orvostant \u00e9s orvosi k\u00f6zigazgat\u00e1stant oktatott (els\u0151 el\u0151ad\u00f3i az elm\u00e9leti orvostan, vagyis a belgy\u00f3gy\u00e1szat tan\u00e1rai voltak. A budapesti Magyar Kir\u00e1lyi P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetem Orvosi Kar\u00e1n 1816-ban alakult meg az \u201e\u00c1llamorvostan\u201d Tansz\u00e9k.(1)<\/p>\n

1947. j\u00fanius 19-\u00e9n a pesti orvoskar igazgat\u00f3ja, St\u00e1hly Ign\u00e1c kijelentette, hogy \u201dA jelen korban, amid\u0151n tudni illik az \u00e9szbetegek orvosl\u00e1s\u00e1ra k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelem ford\u00edttatik, tov\u00e1bb\u00e1 orvost\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki k\u00e9rd\u00e9sek miatt is, igen k\u00edv\u00e1natos, hogy az elmegy\u00f3gytan r\u00e9sz\u00e9re legal\u00e1bb egy rendk\u00edv\u00fcli tansz\u00e9k l\u00e9tes\u00edttess\u00e9k.<\/em>\u201d Az elmegy\u00f3gy\u00e1szat \u00edgy polg\u00e1rjogot nyert a medicin\u00e1n bel\u00fcl, \u00e9s beker\u00fclt a hivatalos tant\u00e1rgyak k\u00f6z\u00e9.(2)
\n\"\"\u00a0 \u00a0 \u00a01858-ban<\/strong> megjelent az els\u0151 magyar nyelv\u0171 pszichi\u00e1tria tank\u00f6nyv, melynek szerz\u0151je a magyar tudom\u00e1nyos pszichi\u00e1tria megalap\u00edt\u00f3j\u00e1nak tartott Schwartzer Ferenc volt. K\u00f6nyv\u00e9nek \u201eA lelkibetegs\u00e9gek \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f3r- \u00e9s gy\u00f3gytana t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki l\u00e9lektannal\u201d c\u00edmet adta \u00e9s azt is megjel\u00f6lte, hogy kiknek sz\u00e1nta seg\u00e9deszk\u00f6z\u00fcl: \u201eorvosok, eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi hivatalnokok \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki b\u00edr\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra\u201d. (3)<\/p>\n

Az 1876. \u00e9vi K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi T\u00f6rv\u00e9ny a k\u00f6rorvost (\u201ek\u00f6zhivatali orvost\u201d) k\u00f6zigazgat\u00e1si elmek\u00f3rtani \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki elmeszak\u00e9rt\u0151i feladatokkal l\u00e1tta el: feladatuk lett az elmebetegg\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s, ezen bel\u00fcl a gy\u00f3gy\u00edthat\u00f3s\u00e1g \u00e9s a k\u00f6zvesz\u00e9lyess\u00e9g meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa, a t\u00e9bolyd\u00e1ba ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s, valamint polg\u00e1ri \u00e9s b\u00fcntet\u0151\u00fcgyekben v\u00e9lem\u00e9nyad\u00e1s is. Egyre fontosabb\u00e1 v\u00e1lt teh\u00e1t, hogy az egyetemi k\u00e9pz\u00e9s sor\u00e1n a leend\u0151 orvosok elmek\u00f3rtanb\u00f3l is megfelel\u0151 k\u00e9pz\u00e9st kapjanak. (2)
\nEgyetem\u00fcnk Orvoskar\u00e1n 1882-ben megalakult az \u201eElmek\u00f3r- \u00e9s gy\u00f3gytani Tansz\u00e9k\u201d.<\/strong><\/p>\n

\"\"Els\u0151 tansz\u00e9kvezet\u0151je 1882-1901-ig Laufenauer K\u00e1roly<\/strong> lett, aki egyben a jogi kar egyetemi mag\u00e1ntan\u00e1rak\u00e9nt ott igazs\u00e1g\u00fcgyi elmek\u00f3rtant oktatott. El\u0151ad\u00e1sai alkalm\u00e1val felh\u00edvta az orvostanhallgat\u00f3k figyelm\u00e9t az elmek\u00f3rtan fontoss\u00e1g\u00e1ra mind a \u201et\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki \u00e9s m\u00e1s hivatalos \u00fcgyekben mind az orvosi gyakorlatban\u201d. (3,4) Az igazs\u00e1g\u00fcgyi (forenzikus) \u00e9s a gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 pszichi\u00e1tria kezdett\u0151l fogva elv\u00e1laszthatatlan kapcsolatban \u00e1llt egym\u00e1ssal. Szint\u00e9n elv\u00e1laszthatatlan volt egym\u00e1st\u00f3l a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki elmek\u00f3rtan oktat\u00e1sa \u00e9s m\u0171vel\u00e9se is. Az elmek\u00f3rtan hazai vezet\u0151 k\u00e9pvisel\u0151i oktatt\u00e1k a jogi kar hallgat\u00f3it is \u201et\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki l\u00e9lek \u00e9s elmek\u00f3rtan\u201d-ra:<\/p>\n

1865-t\u0151l Niedermann Gyula <\/i><\/b>\u00a0– Schwartzer Ferenc tan\u00edtv\u00e1nya, aki k\u00e9s\u0151bb a Lip\u00f3tmezei Magyar Kir\u00e1lyi Orsz\u00e1gos T\u00e9bolyda m\u00e1sodik igazgat\u00f3ja lett (6),\u00a0 1885-t\u0151l pedig Babarczi Schwartzer Ott\u00f3<\/i><\/b>, aki az \u201eigazs\u00e1g\u00fcgyi Orvosi Tan\u00e1cs\u201d-r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyjavaslat kidolgoz\u00f3ja \u00e9s Krafft Ebing Rich\u00e1rd\u00a0 \u201e A t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki elmek\u00f3rtan tank\u00f6nyve\u201d c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9nek magyarra ford\u00edt\u00f3ja volt.<\/p>\n

10 \u00e9vvel az elmek\u00f3rtani tansz\u00e9k megalakul\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en 1892-ben l\u00e9trej\u00f6tt Egyetem\u00fcnk\u00f6n\u00a0 Moravcsik Ern\u0151 Emil vezet\u00e9s\u00e9vel a T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki elmek\u00f3rtani \u00e9s l\u00e9lektani tansz\u00e9k<\/b>.\u00a0 Abban az id\u0151ben heti \u00f6t \u00f3r\u00e1ban (!) oktatt\u00e1k a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki elmek\u00f3rtani ismereteket. (2)<\/p>\n

\"\"Moravcsik Ern\u0151 Emil<\/i><\/b> 1883-1889-ig Laufenauer K\u00e1roly mellett dolgozott. P\u00e1ly\u00e1ja kezdet\u00e9t\u0151l \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt a pszichi\u00e1tria igazs\u00e1g\u00fcgyi vonatkoz\u00e1sai ir\u00e1nt. 1887-t\u0151l a Budapesti T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k elmeorvos szak\u00e9rt\u0151je lett. Feladata volt az \u201eelmebeteg b\u0171ntettesek\u201d felismer\u00e9se \u00e9s \u201ebesz\u00e1m\u00edthat\u00f3s\u00e1guk fokozat\u00e1nak min\u0151s\u00edt\u00e9se\u201d. \u00a0A Jogi \u00e9s \u00c1llamtudom\u00e1nyi Karon t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki elmek\u00f3rtant \u00e9s l\u00e9lektant adott el\u0151. Az 1888-ban megjelent \u201eGyakorlati elmek\u00f3rtan\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben a pszichi\u00e1triai gyakorlatnak az igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s keret\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val is foglalkozott.
\nA tansz\u00e9k, mivel az \u201eelmek\u00f3rtani tansz\u00e9k\u201d \u00e9s klinika \u00e9p\u00fclete m\u00e9g nem k\u00e9sz\u00fclt el, a T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki Orvostani Int\u00e9zet k\u00e9t helyis\u00e9g\u00e9ben kapott helyet. Az egyikben az \u201e\u00e9l\u0151k\u00f6n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 vizsg\u00e1latok\u201d, a m\u00e1sikban \u201eantropol\u00f3giai \u00e9s egy\u00e9b tudom\u00e1nyos b\u00fav\u00e1rlatok\u201d zajlottak. A K\u00e9pvisel\u0151h\u00e1zi irom\u00e1nyok 1896-ban\u201ea jelenlegin\u00e9l megfelel\u0151bb, v\u00e9gleges elhelyez\u00e9sre v\u00e1r\u00f3\u201d<\/i> tansz\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tt eml\u00edti az elmek\u00f3rtani \u00e9s a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki elmek\u00f3rtani tansz\u00e9ket is, mely szerint \u201eEzekr\u0151l gondoskodni a j\u00f6v\u0151 feladat\u00e1t k\u00e9pezi \u00e9s a k\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi bizotts\u00e1g bizik a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s \u00e9s a korm\u00e1ny b\u00f6lcses\u00e9g\u00e9ben, mely bizonyosan m\u00f3dot fog tal\u00e1lni arra, hogy az \u00e1llamh\u00e1ztart\u00e1s fokozatos javul\u00e1s\u00e1val ezekre a culturalis cz\u00e9lokra is a megk\u00edv\u00e1nt \u00f6sszegek rendelkez\u00e9sre \u00e1lljanak.\u201d (3)<\/i><\/p>\n

1894-ben Moravcsik Ern\u0151 az Igazs\u00e1g\u00fcgyi Orvosi Tan\u00e1cs \u00e9s T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki Orvosi Vizsg\u00e1l\u00f3bizotts\u00e1g tagja lett. Ebben az \u00e9vben a nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben k\u00f6zvesz\u00e9lyes elmebetegek megfigyel\u00e9s\u00e9re \u00e9s gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ra az igazs\u00e1g\u00fcgy miniszt\u00e9rium egy ideiglenes elmeoszt\u00e1lyt \u00e1ll\u00edtott fel,\u00a0 1895-ben pedig megb\u00edz\u00e1st adott Moravcsik Ern\u0151 Emilnek az elmebetegs\u00e9gre gyan\u00fas letart\u00f3ztatottak megfigyel\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 oszt\u00e1ly kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A leend\u0151 Orsz\u00e1gos Megfigyel\u0151 Int\u00e9zet (IMEI) tervez\u00e9s\u00e9n\u00e9l egyr\u00e9szt az \u0151rz\u00e9s k\u00fcl\u00f6nleges, biztons\u00e1gi berendez\u00e9seit \u00e9s l\u00e9tsz\u00e1mnorm\u00e1j\u00e1t, m\u00e1sr\u00e9szt pedig a pszichi\u00e1triai gy\u00f3gy\u00edt\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges felszerel\u00e9seket kellett figyelembe vennie. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt 1896-ban a gy\u0171jt\u0151fogh\u00e1z mellett egy \u00e1lland\u00f3, az akkori ig\u00e9nyeknek megfelel\u0151en modern orsz\u00e1gos megfigyel\u0151 \u00e9s elmegy\u00f3gy\u00edt\u00f3 int\u00e9zet l\u00e9tes\u00fclt 140 beteg befogad\u00e1s\u00e1ra. Az int\u00e9zet els\u0151 igazgat\u00f3ja Moravcsik Ern\u0151 Emil egyetemi nyilv\u00e1nos rendes tan\u00e1r lett. (2,6)<\/p>\n

\"\"1902<\/b>-ben \u2013 Laufenauer K\u00e1roly hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en – Moravcsik Ern\u0151 Emilt<\/b> b\u00edzta meg a\u00a0 Kar az Elmek\u00f3rtani Tansz\u00e9k vezet\u00e9s\u00e9vel is, \u00edgy az \u201eElmek\u00f3r \u00e9s Gy\u00f3gytani\u201d valamint a \u201eT\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki Elmek\u00f3rtani \u00e9s l\u00e9lektani\u201d Tansz\u00e9kek egybeolvadtak<\/b>. \u00a0A k\u00e9t tansz\u00e9k 1908-ban foglalhatta el m\u00e9lt\u00f3 hely\u00e9t a k\u00fcls\u0151 klinikai t\u00f6mbben fel\u00e9p\u00fclt \u00faj \u00e9p\u00fcletben.
\nEkkor a tansz\u00e9ken m\u00e9g mindig heti 2 \u00f3r\u00e1ban folyt a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki pszichi\u00e1tria oktat\u00e1sa is. Moravcsik mellett munkat\u00e1rsai \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyai: N\u00e9meth \u00d6d\u00f6n, Balassa L\u00e1szl\u00f3, Kluge Endre voltak a tant\u00e1rgy el\u0151ad\u00f3i. (3)
\nA ter\u00fclet k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t az adta, hogy a b\u00edr\u00f3s\u00e1g az akkori t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e9rtelm\u00e9ben b\u00e1rmely gyakorl\u00f3 orvost felsz\u00f3l\u00edthatott arra, hogy a besz\u00e1m\u00edthat\u00f3s\u00e1gr\u00f3l v\u00e9lem\u00e9nyt adjon, a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki- \u00e9s b\u00f6rt\u00f6norvosok r\u00e9sz\u00e9re pedig k\u00f6telez\u0151en el\u0151\u00edrta a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki orvosi vizsg\u00e1t, melynek r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki elmek\u00f3rtan is. (2)
\nMoravcsik tudom\u00e1nyos \u00e9letm\u0171v\u00e9nek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki elmek\u00f3rtan t\u00e9m\u00e1j\u00e1ban megjelent k\u00f6zlem\u00e9nyei. Publik\u00e1lt a forenzikus pszichi\u00e1tria, a b\u00f6rt\u00f6npszichi\u00e1tria, a b\u0171n\u00fcgyi l\u00e9lektan, \u00e9s a gyermek krimin\u00e1ll\u00e9lektan t\u00e9m\u00e1iban. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen jelent\u0151sek voltak a \u201ekorl\u00e1tolt besz\u00e1m\u00edthat\u00f3s\u00e1ggal<\/i>\u201d \u00e9s ezen bel\u00fcl \u201e az \u00e9p \u00e9s k\u00f3ros hat\u00e1ra k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 lelki\u00e1llapotokkal\u201d<\/i> foglalkoz\u00f3 munk\u00e1i. Igazs\u00e1g\u00fcgyi t\u00e9m\u00e1j\u00fa volt m\u00e9g Az ellen\u00e1llhatatlan er\u0151 mint a besz\u00e1m\u00edt\u00e1st kiz\u00e1r\u00f3 ok, A cselekedetek rendellenes ind\u00edt\u00f3 okai, A gyermekkorban l\u00e9v\u0151 b\u0171ntettesekr\u0151l, A fogs\u00e1gban fejl\u0151d\u0151 elmebetegs\u00e9gr\u0151l, A degener\u00e1lts\u00e1g szerepe a b\u0171ncselekm\u00e9nyek aetiol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban, A fogs\u00e1g szerepe az elmebetegs\u00e9gek aetiol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban, A korl\u00e1tozott besz\u00e1m\u00edt\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g\u0171 \u00e9s megr\u00f6gz\u00f6tt isz\u00e1kos b\u0171ntettesek elhelyez\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9se, A b\u0171ncselekm\u00e9nyt elk\u00f6vet\u0151 elmebetegek \u00e9s elmebeteg fegyencek elhelyez\u00e9se, A t\u00e1rsadalom v\u00e9delme a b\u0171ntettesek ellen, A tan\u00favallom\u00e1sok pszichol\u00f3gi\u00e1ja<\/i> c\u00edm\u0171 k\u00f6zlem\u00e9nye.(3) 1901-ben jelent meg S\u00f3lyom Andorral \u00edrott, Az orvos szerepe az igazs\u00e1g\u00fcgyi k\u00f6zszolg\u00e1latban c\u00edm\u0171 k\u00f6z\u00f6s m\u0171v\u00fck.<\/p>\n

A klinika k\u00f6vetkez\u0151 igazgat\u00f3ja 1925-1935-ig, a nemzetk\u00f6zi h\u00edrnev\u0171 agykutat\u00f3 int\u00e9zet\u00e9t a klinik\u00e1ba beintegr\u00e1l\u00f3 Schaffer K\u00e1roly ugyan nem fejtett ki igazs\u00e1g\u00fcgyi pszichi\u00e1triai tev\u00e9kenys\u00e9get, azonban egyik kor\u00e1bbi munkat\u00e1rsa munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1hoz k\u00f6tj\u00fck a magyarorsz\u00e1gi k\u00eds\u00e9rletes pszichol\u00f3gia \u00e9s a gy\u00f3gypedag\u00f3giai pszichol\u00f3gia megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9t. Ranschburg P\u00e1l (a Laufenauer, majd Schaffer mellett dolgoz\u00f3, 29 \u00e9ves pszichi\u00e1ter-neurol\u00f3gus) 1899-ben l\u00e9trehozta k\u00eds\u00e9rleti pszichol\u00f3giai laborat\u00f3rium\u00e1t. Kutatta a ment\u00e1lis retard\u00e1ci\u00f3 krimin\u00e1lpszichol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t, melynek sor\u00e1n a vallom\u00e1st\u00e9tel pszichol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1it vizsg\u00e1lta: hazugs\u00e1g, t\u00e9tova v\u00e1lasz, szuggesztibilit\u00e1s probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t. Sz\u00e1mos elhagyott\/elhanyagolt, b\u00e1ntalmazott fiatalt \u00e9s fiatalkor\u00fa b\u0171n\u00f6z\u0151t vizsg\u00e1lt az I. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt. Gyermekv\u00e9delmi h\u00e1l\u00f3zat sz\u00e1m\u00e1ra \u00fatmutat\u00f3t k\u00e9sz\u00edtett ezen gyermekkor\u00faakkal val\u00f3 foglalkoz\u00e1shoz. Szorgalmazta a fiatalok szomatikus \u00e9s pszichi\u00e1triai vizsg\u00e1lat\u00e1t, miel\u0151tt nevel\u0151int\u00e9zetbe ker\u00fcln\u00e9nek, ahol gy\u00f3gypedag\u00f3gi\u00e1ban is j\u00e1ratos pedag\u00f3gusokra b\u00edzassanak. Szorgalmazta, hogy a ment\u00e1lisan retard\u00e1lt \u00e9s pszichop\u00e1ti\u00e1s fiatalkor\u00faak pszichi\u00e1triai int\u00e9zetbe ker\u00fcljenek.<\/p>\n

\"\"\"\"Benedek L\u00e1szl\u00f3, a tansz\u00e9k negyedik igazgat\u00f3ja 1936-1945<\/b>-ig \u201eAz \u00fan. \u201es\u00e9r\u00fcl\u00e9ses idegess\u00e9g\u201d-r\u0151l,\u00a0 annak hat\u00e1rter\u00fclet\u00e9r\u0151l \u00e9s balesetbiztos\u00edt\u00e1si vonatkoz\u00e1sair\u00f3l\u201d<\/i> \u00edrt r\u00e9szletes monogr\u00e1fi\u00e1t. (2)<\/p>\n

1946-1951-ig Hor\u00e1nyi B\u00e9la volt a Klinika igazgat\u00f3ja, majd rehabilit\u00e1l\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en 1957-t\u0151l a k\u00e9t r\u00e9szre szakadt Int\u00e9zet \u00e9s tansz\u00e9k I. sz\u00e1m\u00fa fel\u00e9nek vezet\u0151je.<\/p>\n

\"\"Ny\u00edr\u0151 Gyula<\/b> tansz\u00e9kvezet\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben (1951-1966). is fontos szerepet kapott az igazs\u00e1g\u00fcgyi pszichi\u00e1tria gyakorl\u00e1sa \u00e9s oktat\u00e1sa egyar\u00e1nt. Az elmeszak\u00e9rt\u0151i gyakorlatot a pszichi\u00e1triai tev\u00e9kenys\u00e9g elengedhetetlen r\u00e9sz\u00e9nek tekintette. R\u00e9szt vett az 1940-es \u00e9vekben az Elmebeteg\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9nytervezet megalkot\u00e1s\u00e1ban, mely szerint a beteg emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ga s\u00e9rthetetlen. \u00c9vtizedeken \u00e1t volt akt\u00edv tagja az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Tudom\u00e1nyos Tan\u00e1cs Igazs\u00e1g\u00fcgyi Bizotts\u00e1g\u00e1nak. Tringer professzor \u00edgy eml\u00e9kezett az akkori id\u0151kre: \u201eAz itt foly\u00f3 szakmai vit\u00e1kban mindig nagyon akt\u00edvan vett r\u00e9szt. A k\u00e9thetente szerd\u00e1n tartott \u00fcl\u00e9sek szinte a klinika \u00e9let\u00e9nek r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak az\u00e1ltal, hogy az \u00e9rdekesebb eseteket a professzor a k\u00f6vetkez\u0151 napok oszt\u00e1lyos vizitjein \"\"el\u0151vezette, s a bel\u0151l\u00fck levonhat\u00f3 tanuls\u00e1gokat is el\u00e9nk t\u00e1rta. Munkat\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bbeket <\/i>(pl. Husz\u00e1r Ilon\u00e1t \u00e9s Tringer L\u00e1szl\u00f3t is) elind\u00edtotta azon az \u00faton, mely munk\u00e1ss\u00e1guk jelent\u0151s \u00f6sszetev\u0151j\u00e9v\u00e9 tette az igazs\u00e1g\u00fcgyi pszichi\u00e1tri\u00e1t. Ny\u00edr\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re a Bizotts\u00e1g tagjai m\u00e9g \u00e9vtizedekkel hal\u00e1la ut\u00e1n is vissza- visszaeml\u00e9keztek.\u201d <\/i>Azt tan\u00edtotta, hogy a ment\u00e1lis betegs\u00e9g mellett is van mor\u00e1lis felel\u0151ss\u00e9g \u00e9s ugyanakkor ment\u00e1lisan eg\u00e9szs\u00e9ges szem\u00e9ly is ker\u00fclhet korl\u00e1tozott besz\u00e1m\u00edthat\u00f3s\u00e1got eredm\u00e9nyez\u0151 tudati \u00e1llapotba. (3)\u00a0 \u00a0\u00a0<\/b><\/p>\n


\n<\/b>\u00a0Ny\u00edr\u0151 Gyula<\/b> munkat\u00e1rsai k<\/b>\u00f6z\u00fcl \u00a01971-ben Szobor Albert<\/b> \u00edrt \u00f6sszefoglal\u00f3 tanulm\u00e1nyt az affekt\u00edv \u00e1llapotok igazs\u00e1g\u00fcgyi elmek\u00f3rtani \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9r\u0151l.<\/p>\n

A 1960-as \u00e9vek elej\u00e9n nagy v\u00e1ltoz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt haz\u00e1nkban az igazs\u00e1g\u00fcgyi pszichi\u00e1triai szak\u00e9rt\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9g szervezet\u00e9ben \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben egyar\u00e1nt. A jog oldal\u00e1r\u00f3l felmer\u00fclt az az ig\u00e9ny, hogy \u201ej\u00f6jj\u00f6n l\u00e9tre az \u00e9lethivat\u00e1sk\u00e9nt, f\u0151foglalkoz\u00e1sban v\u00e9gzett, egys\u00e9ges m\u00f3dszertani elvek szerint m\u0171k\u00f6d\u0151, az igazs\u00e1g\u00fcgyi c\u00e9lokat szolg\u00e1l\u00f3 igazs\u00e1g\u00fcgyi szak\u00e9rt\u0151i szervezetrendszer.\u201d\u201d Megfogalmaz\u00f3dott azonban a f\u0151 foglalkoz\u00e1s\u00fa szak\u00e9rt\u00e9s vesz\u00e9lye is, a hivatalnokk\u00e1 v\u00e1l\u00e1s, a tudom\u00e1nyos tapasztalati elm\u00e9lyed\u00e9s, a szakma alapos nyomon k\u00f6vethet\u0151s\u00e9g\u00e9nek hi\u00e1nya a napi rutin mellett.\u201d(1)<\/i><\/p>\n

Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9nt napjainkra 10 olyan igazs\u00e1g\u00fcgyi szak\u00e9rt\u0151i int\u00e9zet j\u00f6tt l\u00e9tre orsz\u00e1gszerte, ahol igazs\u00e1g\u00fcgyi pszichi\u00e1triai szak\u00e9rt\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9g is zajlik. Ezek k\u00f6z\u00fcl h\u00e1rom az egyetemek Igazs\u00e1g\u00fcgyi Orvostani Int\u00e9zete lett (Debrecen, Szeged, Budapest).<\/p>\n

Az \u00faj folyamat eredm\u00e9nyek\u00e9ppen 1971-t\u0151l Egyetem\u00fcnk Igazs\u00e1g\u00fcgyi Orvostani Int\u00e9zet\u00e9ben\u00a0 megkezd\u0151dtek az \u201e\u00e9l\u0151szem\u00e9ly\u201d vizsg\u00e1latok is. \u201eAz elmeorvos-szak\u00e9rt\u0151i munk\u00e1hoz k\u00e9t elmeorvos-szak\u00e9rt\u0151i st\u00e1tussal b\u0151v\u00fclt az int\u00e9zet l\u00e9tsz\u00e1ma. A klinikai vizsg\u00e1latok szak\u00e9rt\u0151i h\u00e1tter\u00e9t az egyetemi klinik\u00e1k orvosai biztos\u00edtott\u00e1k.\u201d(1)<\/i><\/p>\n

\"\"Juh\u00e1sz P\u00e1l, a klinika 1967-1984<\/b> k\u00f6z\u00f6tti igazgat\u00f3ja az akkori szab\u00e1lyoz\u00e1shoz igazodva szorgalmazta, hogy munkat\u00e1rsai betegell\u00e1t\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck mellett a szak\u00e9rt\u0151i int\u00e9zett\u00e9 v\u00e1lt Igazs\u00e1g\u00fcgyi Orvostani Int\u00e9zetben v\u00e9gezzenek igazs\u00e1g\u00fcgyi pszichi\u00e1triai szak\u00e9rt\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9get is. Vezet\u00e9se alatt jelent\u0151s \u00e1talak\u00edt\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9ntek a klinika strukt\u00far\u00e1j\u00e1ban, \u201e1968-ban valamennyi pszichi\u00e1triai oszt\u00e1ly ajtaj\u00e1t kinyittatta\u201d<\/i>, a klinika r\u00e9szlegein is megjelent a pszichi\u00e1tri\u00e1n bel\u00fcl rohamosan el\u0151ret\u00f6r\u0151 specializ\u00e1l\u00f3d\u00e1s: \u201eAz \u00e1ltal\u00e1nos profil\u00fa oszt\u00e1lyok helyett speci\u00e1lis oszt\u00e1lyokat alak\u00edtott ki, melyekhez mark\u00e1ns betegell\u00e1t\u00e1si \u00e9s kutat\u00e1si profillal rendelkez\u0151 laborat\u00f3riumokat szervezett.\u201d
\n<\/i>A klinika sz\u00e1mos munkat\u00e1rsa v\u00e9gzett intenz\u00edv elmeszak\u00e9rt\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9get, illetve farmakol\u00f3giai szakk\u00e9rd\u00e9sekben is gyakran k\u00e9rt\u00e9k fel a Klinik\u00e1t v\u00e9lem\u00e9nyad\u00e1sra. (3)<\/i><\/p>\n

\"\"1985-t\u0151l 1994-ig Magyar Istv\u00e1n<\/b> volt klinik\u00e1nk igazgat\u00f3ja. Szem\u00e9ly\u00e9ben ism\u00e9t az igazs\u00e1g\u00fcgyi pszichi\u00e1tria ter\u00e9n akt\u00edv tev\u00e9kenys\u00e9get kifejt\u0151 vezet\u0151 \u00e1llt a tansz\u00e9k \u00e9l\u00e9n. Kandid\u00e1tusi disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban az igazs\u00e1g\u00fcgyi elmeszak\u00e9rt\u00e9s katonai vonatkoz\u00e1saival foglalkozott. (3)<\/p>\n

\"\"Ebben az id\u0151szakban Husz\u00e1r Ilona, Magyar Istv\u00e1n \u00e9s Kuncz Elem\u00e9r\u00a0 \u00f6sszefoglal\u00f3 tank\u00f6nyvet alkottak \u201eIgazs\u00e1g\u00fcgyi elmek\u00f3rtan\u201d c\u00edmmel.<\/p>\n

\"\"1994-2004-ig, Tringer L\u00e1szl\u00f3<\/b> Klinikaigazgat\u00e1sa alatt \u00faj rendszer\u0171 r\u00e1\u00e9p\u00edtett igazs\u00e1g\u00fcgyi pszichi\u00e1tria szakk\u00e9pz\u00e9s l\u00e9pett \u00e9letbe. Tringer L\u00e1szl\u00f3, Husz\u00e1r Ilona \u00e9s Kuncz Elem\u00e9r nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a k\u00f6vetelm\u00e9nyrendszer kidolgoz\u00e1sa \u00e9s a szakk\u00e9pz\u00e9s elind\u00edt\u00e1sa.
\n\"\"T\u00f6bb \u00e9vtizedes elmeorvosi szak\u00e9rt\u0151i tapasztalataikat \u00f6sszefoglalva Husz\u00e1r Ilona \u00e9s Kuncz Elem\u00e9r 1998-ban megjelentett\u00e9k igazs\u00e1g\u00fcgyi pszichi\u00e1triai kiadv\u00e1nyuk b\u0151v\u00edtett, \u00e1tdolgozott kiad\u00e1s\u00e1t, hozz\u00e1j\u00e1rulva ezzel a mindennapi szak\u00e9rt\u0151i munka sz\u00ednvonal\u00e1nak emel\u00e9s\u00e9hez \u00e9s az egys\u00e9gesebb szak\u00e9rt\u0151i gyakorlat kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

Tringer professzor az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi tudom\u00e1nyos Tan\u00e1cs Igazs\u00e1g\u00fcgyi Bizotts\u00e1g\u00e1nak (ETT IB) referensek\u00e9nt, p\u00f3ttagjak\u00e9nt, majd, \u00e9veken \u00e1t rendes tagjak\u00e9nt tev\u00e9kenykedett. Klinik\u00e1nk sz\u00e1mos tagja v\u00e9gzett rendszeres referensi tev\u00e9kenys\u00e9get az ETT IB sz\u00e1m\u00e1ra (p\u00e9ld\u00e1ul Rajna P\u00e9ter, majd az igazs\u00e1g\u00fcgyi pszichi\u00e1triai szakk\u00e9pes\u00edt\u00e9s megszerz\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en Farkas M\u00e1rta \u00e9s\u00a0 Baran Brigitta).<\/p>\n

\u00a0<\/strong><\/p>\n

Az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Tudom\u00e1nyos Tan\u00e1cs Igazs\u00e1g\u00fcgyi Bizotts\u00e1ga (Budapest, 2000. december 20.) (a pszichi\u00e1ter tagokat kiemel\u00e9s jel\u00f6li)<\/strong>
\n\"\"\u00c1ll\u00f3 sor balr\u00f3l jobbra:<\/em> Dr. Nagy L\u00e1szl\u00f3, Dr. H\u00e1romsz\u00e9ki Ilona, Dr. Buris L\u00e1szl\u00f3, Dr. Fr\u00e1ter R\u00f3zsa<\/b>, Dr. Gomba Szabolcs, Csillag Ilona, Dr. Kuncz Elem\u00e9r, Dr. Sz\u0171cs Roz\u00e1lia<\/b>, Dr. Lamp\u00e9 L\u00e1szl\u00f3, \u00a0\u00a0Dr. Varga Tibor, Dr. Asztalos Mikl\u00f3s, \u00a0Dr. Keller L\u00e1szl\u00f3, Dr. Faller J\u00f3zsef, Dr. J\u00e1k\u00f3 J\u00e1nos, Dr. Darvas Katalin, Dr. Salacz Tam\u00e1s, Dr. Szab\u00f3 Istv\u00e1n, Dr. Krajcsovics P\u00e1l.<\/p>\n

\u00dcl\u0151 sor balr\u00f3l jobbra:<\/em> Dr. Tringer L\u00e1szl\u00f3<\/b>, Dr. S\u00f3tonyi P\u00e9ter, Dr. Berentey Gy\u00f6rgy, Dr. Sz\u00e9cs\u00e9ny Andor \u00e9s Dr. Papp Zolt\u00e1n<\/p>\n

A 2000-es \u00e9vek elej\u00e9n fokoz\u00f3dott a szak\u00e9rt\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9g ir\u00e1nti ig\u00e9ny. A n\u00f6veked\u00e9s r\u00e9szben mennyis\u00e9gi term\u00e9szet\u0171 volt, a pszichi\u00e1tri\u00e1ban is tapasztalhat\u00f3 peresked\u00e9si hajlam fokoz\u00f3d\u00e1sa (litigation crisis)\u00a0 a munkak\u00e9pess\u00e9g vitat\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben. Klinik\u00e1nk ezid\u0151ben is jelent\u0151s szak\u00e9rt\u0151i munk\u00e1t folytatott eseti felk\u00e9r\u00e9sekre, szakmai test\u00fcletek, hivatalos szervek r\u00e9sz\u00e9re. A klinika igazgat\u00f3j\u00e1t p\u00e9ld\u00e1ul rendszeresen felk\u00e9rt\u00e9k arra, hogy pszichi\u00e1triai k\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkoz\u00f3 nemzetk\u00f6zi miniszteri \u00e9rtekezleteken m\u0171k\u00f6dj\u00f6n k\u00f6zre a felsz\u00f3lal\u00e1s el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben. Szakv\u00e9lem\u00e9nyt k\u00e9rtek fontos nemzetk\u00f6zi, vagy hazai dokumentumokr\u00f3l. Hasonl\u00f3 ig\u00e9ny az egyetem vezet\u0151i r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is felmer\u00fclt. Az Orsz\u00e1gos Orvosszak\u00e9rt\u0151i Int\u00e9zet pedig kifejezte azt az ig\u00e9ny\u00e9t, hogy bonyolult pszichi\u00e1triai elemz\u00e9st ig\u00e9nyl\u0151 esetekben, ahol egym\u00e1snak ellentmond\u00f3 szakv\u00e9lem\u00e9nyek \u00e1llnak rendelkez\u00e9sre, klinik\u00e1nk v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9re k\u00edv\u00e1n t\u00e1maszkodni. 2004-ben ennek megfelel\u0151en sz\u00e1mos megkeres\u00e9st kaptunk, munkak\u00e9pess\u00e9g elb\u00edr\u00e1l\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. Az int\u00e9zet kifejezte azt a k\u00e9szs\u00e9g\u00e9t is, hogy sz\u00edvesen t\u00e1mogatn\u00e1, ha egy szak\u00e9rt\u0151i csoportot alak\u00edtan\u00e1nk ki. (7)<\/p>\n

\"\"Az Orsz\u00e1gos Orvosszak\u00e9rt\u0151i Int\u00e9zet r\u00e9sz\u00e9r\u0151l felk\u00e9r\u00e9st kaptunk egy szak\u00e9rt\u0151i k\u00e9zik\u00f6nyv pszichi\u00e1triai fejezet\u00e9nek meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra, figyelembe v\u00e9ve a leg\u00fajabb eur\u00f3pai szab\u00e1lyoz\u00e1sokat. Az Ir\u00e1nyelvek a funkci\u00f3k\u00e9pess\u00e9g, a fogyat\u00e9koss\u00e1g \u00e9s a megv\u00e1ltozott munkak\u00e9pess\u00e9g v\u00e9lem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9hez c\u00edm\u0171 kiadv\u00e1ny, melynek 11. Pszichi\u00e1triai k\u00e1rosod\u00e1sok c\u00edm\u0171 fejezet\u00e9t Tringer L\u00e1szl\u00f3, Husz\u00e1r Ilona, Kuncz Elem\u00e9r \u00edrt\u00e1k, 2004-ben megjelent \u00e9s a 2012. \u00e9vi rendeletm\u00f3dos\u00edt\u00e1s \u00f3ta is ez szolg\u00e1l korszer\u0171 elm\u00e9leti \u00fatmutat\u00f3ul a munkak\u00e9pess\u00e9g cs\u00f6kken\u00e9s pszichi\u00e1triai szempont\u00fa meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

2004-ben Tringer professzor megalap\u00edtotta a Klinika Szak\u00e9rt\u0151i Csoportj\u00e1t, melynek vezet\u00e9s\u00e9vel Farkas M\u00e1rt\u00e1t b\u00edzta meg.<\/p>\n

Bitter Istv\u00e1n professzor, a Klinika akkori igazgat\u00f3ja \u2013 Farkas M\u00e1rta t\u00e1voz\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en \u20132009-ben Baran Brigitt\u00e1t b\u00edzta meg a szak\u00e9rt\u0151i csoport vezet\u00e9s\u00e9vel. Bitter professzor szorgalmazta a Forenzikus Pszichi\u00e1triai Munkacsoport er\u0151fesz\u00edt\u00e9seit az elmemegfigyel\u00e9seknek az OPNI bez\u00e1r\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 egys\u00e9ges\u00edt\u00e9se, szakmai standardjainak kidolgoz\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. T\u00e1mogatja a ter\u00fclet tudom\u00e1nyos m\u0171vel\u00e9s\u00e9t, illetve akt\u00edvan r\u00e9szt v\u00e1llal az igazs\u00e1g\u00fcgyi pszichi\u00e1tria szakorvosk\u00e9pz\u00e9sben el\u0151seg\u00edtve a modern pszichi\u00e1triai szakkifejez\u00e9sek, gy\u00f3gym\u00f3dok, kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek \u00e1t\u00fcltet\u00e9s\u00e9t a forenzikus pszichi\u00e1triai gyakorlatba. A Klinika intenz\u00edv tudom\u00e1nyos aktivit\u00e1sa lehet\u0151s\u00e9get k\u00edn\u00e1l a hagyom\u00e1nyosan er\u0151s hazai forenzikus pszichi\u00e1triai tev\u00e9kenys\u00e9g naprak\u00e9sz bizony\u00edt\u00e9kokkal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 al\u00e1t\u00e1maszt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n

Forr\u00e1sok:<\/p>\n

1. A magyar t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki- igazs\u00e1g\u00fcgyi orvostan t\u00f6rt\u00e9nete\u00a0 szerk: S\u00f3tonyi P\u00e9ter\u00a0 Medicina Kiad\u00f3 2009.<\/p>\n

2.Pisztora Ferenc: Fontosabb pszichi\u00e1triai ir\u00e1nyzatok Magyarorsz\u00e1gon a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik \u00e9s a 20. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben\u00a0 in:\u00a0 A pszichi\u00e1tria magyar k\u00e9zik\u00f6nyve\u00a0\u00a0 szerk: F\u00fcredi J\u00e1nos, N\u00e9meth Attila, Tariska P\u00e9ter\u00a0\u00a0\u00a0 Medicina Budapest, 2009.<\/p>\n

3. A Balassa utcai klinik\u00e1k 100 \u00e9ve\u00a0\u00a0 szerk: Bitter Istv\u00e1n, Husz\u00e1 Ilonar, Szirmai Istv\u00e1n\u00a0 Semmelweis Kiad\u00f3\u00a0 2008.<\/p>\n

4. N\u00e1dudvary Gy\u0151ry Tibor: Az orvostudom\u00e1nyi Kar t\u00f6rt\u00e9nete. 1770-1935. Kir\u00e1lyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1936.<\/p>\n

5.\u00a0 Husz\u00e1r Ilona, Kuncz Elem\u00e9r: Igazs\u00e1g\u00fcgyi pszichi\u00e1tria\u00a0\u00a0 Medicina K\u00f6nyvkiad\u00f3 1998.<\/p>\n

6. Keller \u00c9va: El\u0151sz\u00f3 –\u00a0 in: Igazs\u00e1g\u00fcgyi pszichi\u00e1tria\u00a0\u00a0 szerk: Kuncz Elem\u00e9r\u00a0\u00a0 Medicina Kiad\u00f3\u00a0 2011.<\/p>\n

7. Tringer L\u00e1szl\u00f3: A Pszichi\u00e1triai \u00e9s Pszichoter\u00e1pi\u00e1s Klinika Szak\u00e9rt\u0151i csoportja – alap\u00edt\u00f3 dokumentum 2004.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az igazs\u00e1g\u00fcgyi pszichi\u00e1tria t\u00f6rt\u00e9nete klinik\u00e1nkon Eur\u00f3p\u00e1ban term\u00e9szettudom\u00e1nyos alapokon nyugv\u00f3 igazs\u00e1g\u00fcgyi elmek\u00f3rtanr\u00f3l a tudom\u00e1nyos pszichi\u00e1tria kialakul\u00e1s\u00e1t\u00f3l, vagyis a XVIII. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk. Az egyetem\u00fcnk jogel\u0151dj\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Nagyszombati Egyetem 1770-ben megalakult Orvosi Kar\u00e1n a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki ismereteket \u2013 a k\u00f6z\u00e9pkori olasz egyetemek mint\u00e1j\u00e1ra – az \u201eanyaszakm\u00e1k\u201d oktatt\u00e1k. 1791-ben a magyar orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s a kor szellem\u00e9nek megfelel\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyek, k\u00f6zt\u00fck …<\/p>\n","protected":false},"author":101149,"featured_media":0,"parent":13,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-12","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/fpszcs\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/12","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/fpszcs\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/fpszcs\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/fpszcs\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101149"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/fpszcs\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=12"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/fpszcs\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/12\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":546,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/fpszcs\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/12\/revisions\/546"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/fpszcs\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/13"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/fpszcs\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=12"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/fpszcs\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=12"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/fpszcs\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=12"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}