Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. március 07.
67447 Összes oltás
10872 Beoltott Semmelweis Polgár

ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA II.

 

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja és feladata a képzés céljának megvalósításában:

Az alapvető szervetlen, bioszervetlen és környezeti kémiai ismeretek elsajátítása, a gyógyszerészetben, gyógyszeriparban és a gyógyításban előforduló szervetlen vegyületek fizikai-kémiai ismeretének megszerzése.

 

A tantárgy rövid leírása:

Az elemek és vegyületek szervetlen kémiai jellemzésének módja az általános kémiában tanult törvényszerűségek felhasználásával. Az elemek és a szervetlen vegyületek legfontosabb tulajdonságainak megismerése, különös tekintettel azok élettani hatására valamint gyógyászati alkalmazhatóságára. A tantárgy az általános kémiában tanult törvényszerűségekre épül, felhasználja illetve magyarázza a párhuzamosan oktatott analitikai kémiai és biofizikai ismereteket, és utal a tantárgy későbbi (analitikai kémiai, szerves kémiai, biokémiai, technológiai és gyógyszerészi kémiai) tanulmányok során történő alkalmazhatóságára.

 

Tematika:

  1. hét: Bevezetés. Az általános kémiában tanult legfontosabb törvényszerűségek áttekintése. Az elemek keletkezése, a Világegyetem elemösszetétele. A kémiai evolúció legfontosabb fázisai. A légkör evolúciója, a földi geológiai környezet elemösszetétele. Az élő szervezetek elemösszetétele. Létfontosságú elemek. A szervetlen, a szerves és a biokémia tárgyköre. A bioszervetlen kémia kialakulása. Az elemek csoportosítása. A kémiai periodicitás.
  2. hét: A nemfémes elemek kémiája. A hidrogén kémiai tulajdonságai, előfordulása, előállítása és felhasználása. Az ionos, kovalens és fémes hidridek kémiája. A víz fizikai és kémiai tulajdonságai. A víz szerepe a kémiai reakciókban.
  3. hét: A nemesgázok általános jellemzése, kémiai tulajdonságai, előfordulása és felhasználása. A nemesgázvegyületek jellemzése. A nemesgázok biológiai szerepe és élettani hatása. Gyógyászati alkalmazások.
  4. hét: A halogének általános jellemzése, kémiai tulajdonságai, előfordulása, előállítása és felhasználása. A halogénvegyületek jellemzése. Oxisavak és oxianionok. A halogének biológiai szerepe és élettani hatása. Gyógyászati alkalmazások.
  5. hét: Az oxigéncsoport általános jellemzése, kémiai tulajdonságai, előfordulása, előállítása és felhasználása. Az oxigén, az ózon, az oxidok, a peroxidok és a szuperoxidok jellemzése. Az ózonciklus élettani és környezeti jelentősége. A kén és a szelén, valamint fontosabb vegyületeik jellemzése, biológiai jelentősége és gyógyászati alkalmazása.
  6. hét: A nitrogéncsoport általános jellemzése, kémiai tulajdonságai, elfordulása, előállítása és felhasználása. A nitrogén és a nitrogénvegyületek jellemzése, kémiatörténeti, biológiai és gyógyászati jelentősége. A foszfor, arzén,

antimon és bizmut, valamint vegyületeik jellemzése és gyógyászati alkalmazása. A polifoszfátok, egyéb biológiailag fontos foszfátészterek és a P-O kötés jelentőségé a bioenergetikában.

  1. hét: A széncsoport általános jellemzése, kémiai tulajdonságai, elfordulása, előállítása és felhasználása. A szén elemi módosulatai, a gyémánt, a grafit és a fullerének. A természetes szenek, a széntelepek és a kőolajmezők keletkezése. A szén néhány szervetlen vegyületének jellemzése. A szén és az oxigén körforgása a természetben. Az üvegházhatás és a bioszféra-kísérletek. A szilícium mint a geoszféra legfontosabb eleme. A szilikátok és agyagásványok. A szilikátipar rövid áttekintése. Üvegek, bioüveg. A szén és a szilícium tulajdonságainak összehasonlítása. A bór és néhány fontosabb bórvegyület jellemzése és gyógyászati alkalmazása.
  2. hét: A fémes elemek kémiája. A fémek tulajdonságainak általános jellemzése. A fémek előfordulása és elterjedése. A fémek kinyerésére és előállítására szolgáló módszerek áttekintése.
  3. hét: Az alkálifémek általános jellemzése, kémiai tulajdonságai, elfordulása, előállítása és felhasználása. A nátrium és a kálium néhány fontosabb vegyületének jellemzése, valamint élettani jelentőségé. Az alkáli földfémek általános jellemzése, kémiai tulajdonságai, elfordulása, előállítása és felhasználása. A magnézium, a kalcium és a bárium néhány fontosabb vegyületének jellemzése, élettani hatása és gyógyászati alkalmazása. Az alumíniumcsoport és a fontosabb alumíniumvegyületek általános jellemzése, kémiai tulajdonságai, elfordulása, előállítása és felhasználása. Az alumínium újrafelhasználásának gazdasági jelentősége.
  4. hét: Az átmeneti fémek általános jellemzése, kémiai tulajdonságai, elfordulása, előállítása és felhasználása. Elektronszerkezetük, mágneses tulajdonságaik jellegzetességei. A fontosabb átmeneti fémek (vanádium, króm, mangán, vas, kobalt, nikkel, réz, molibdén, platina) és vegyületeik jellemzése, élettani szerepe valamint gyógyászati felhasználása.
  5. hét: A cinkcsoport elemeinek (cink, kadmium, higany) és vegyületeinek általános jellemzése, kémiai tulajdonságai, elfordulása, előállítása és felhasználása. A higany és a higanyvegyületek élettani hatása és gyógyászati alkalmazása a szervetlen kémiai tulajdonságok tükrében: az amalgám töméstől a féreghajtókon keresztül a Minamata betegségig. A mérgező hatás változása a természetes folyamatok során: a bioamplifikáció bemutatása a higanyvegyületek példáján.
  6. hét: A koordinációs vegyületek kémiája. A komplexek felépítése, a komplexképződés ismérvei, a komplexizomériák, a komplexek mágneses és optikai tulajdonságai.
  7. hét: A komplex vegyületek kötéselmélete, dinamikája és kinetikája. Ligandumszubsztitúciós reakciók
  8. hét: A komplex vegyületek jelentősége. A létfontosságú fémek és fémkomplexek szerepe az enzimreakciókban, a kis molekulák megkötésében és az ingerátviteli folyamatokban. A toxikus fémek hatásának molekuláris mechanizmusa. A fémkomplexek és a komplexképződés jelentősége a mérgezések terápiájában. A szupramolekuláris kémia alapjai.

 

 

Kurzus követelményei:

  • A foglalkozásokon való részvétel követelményei, az elfogadható hiányzások mértéke, a távolmaradás igazolásának módja, pótlás lehetősége: részvétel az előadásokon a TVSZ szerinti követelményeke figyelembe vételével
  • A félév végi számonkérés típusa: szigorlat
  • A félév végi számonkérés formája: szóbeli vizsga szigorlati bizottság előtt

 

A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:

  • N. Greenwood, A. Earnshaw: Az elemek kémiája, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 2004.
  • Az előadások anyaga elektronikus formában a hallgatók számára elérhető.