{"id":411,"date":"2020-09-26T10:35:33","date_gmt":"2020-09-26T08:35:33","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/ersebeszet\/?page_id=411"},"modified":"2020-11-13T14:42:49","modified_gmt":"2020-11-13T13:42:49","slug":"vaszkularis-ultrahang-diagnosztika","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/ersebeszet\/vaszkularis-ultrahang-diagnosztika\/","title":{"rendered":"Vaszkul\u00e1ris ultrahang diagnosztika"},"content":{"rendered":"
\n
\n

Az ultrahangos (UH-os) k\u00e9palkot\u00e1s az egyik leggyakrabban alkalmazott diagnosztikus m\u00f3dszer a vaszkul\u00e1ris medicin\u00e1ban, mivel <\/span>a vizsg\u00e1lat nem invaz\u00edv, ismert eg\u00e9szs\u00e9gk\u00e1ros\u00edt\u00f3 hat\u00e1ssal nem rendelkezik, beteg\u00e1gy mellett is kivitelezhet\u0151 \u00e9s olcs\u00f3.<\/strong><\/em><\/h1>\n<\/div>\n<\/header>\n
\n
    \n
  • Az UH v\u00e9gezhet\u0151 sz\u0171r\u00e9s jelleggel, ter\u00e1pia ut\u00e1ni nyomonk\u00f6vet\u00e9sre, s\u0151t ak\u00e1r ter\u00e1pi\u00e1s eszk\u00f6zk\u00e9nt is (lsd. posztpunkci\u00f3s \u00e1laneurizm\u00e1k transduceres kompresszi\u00f3ja).<\/li>\n
  • Az anat\u00f3miai (\u00e9rlefut\u00e1s) \u00e9s struktur\u00e1lis viszonyok (intralumin\u00e1lis t\u00e9r, \u00e9rfal, perivaszkul\u00e1ris r\u00e9gi\u00f3) meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9re a B-m\u00f3dban (B=brightness) k\u00e9sz\u00fclt sz\u00fcrkesk\u00e1l\u00e1s k\u00e9pek haszn\u00e1latosak.<\/li>\n
  • A hemodinamikai \u00e1llapot a color- \u00e9s Doppler-\u00fczemm\u00f3d r\u00e9v\u00e9n v\u00e1lik \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151v\u00e9. A color-\u00fczemm\u00f3d inform\u00e1ci\u00f3t ny\u00fajt az \u00e1raml\u00e1s megl\u00e9t\u00e9r\u0151l, m\u00edg a Doppler-\u00fczemm\u00f3d lehet\u0151s\u00e9get ad az \u00e1raml\u00e1si param\u00e9terek [pl. szisztol\u00e9s cs\u00facssebess\u00e9g (PSV)] meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra.<\/li>\n<\/ul>\n
      \n
    1. \n

      Az art\u00e9ri\u00e1s rendszer UH vizsg\u00e1lata<\/em><\/h2>\n<\/li>\n<\/ol>\n
        \n
      • \u00c9p \u00e9rrendszer<\/strong>\u00a0eset\u00e9n az intima-media t\u00e1vols\u00e1g kisebb, mint 0,8 mm, az \u00e9rbelfelsz\u00edn sima, az \u00e9rlumen szabad, az \u00e1raml\u00e1s lamin\u00e1ris, antegr\u00e1d, az \u00e1raml\u00e1si sebess\u00e9g norm\u00e1lis (PSV < 100 cm\/s), a Doppler-spektrum pedig szab\u00e1lyos.<\/li>\n<\/ul>\n
          \n
        1. Szten\u00f3zis<\/strong>. A sz\u00fcrkesk\u00e1l\u00e1s k\u00e9peken az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben k\u00f6nnyen \u00e9szrevehet\u0151 ugyan a szten\u00f3zist okoz\u00f3 patol\u00f3giai elv\u00e1ltoz\u00e1s, a szten\u00f3zis m\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek a pontos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz azonban elengedhetetlen a color- \u00e9s Doppler-\u00fczemm\u00f3d haszn\u00e1lata. Color-\u00fczemm\u00f3dban intralumin\u00e1lis \u201dsz\u00ednkavalk\u00e1d\u201d \u00e9s aliasing \u00e9szlelhet\u0151, n\u00e9ha pedig konfetti-jel is l\u00e1that\u00f3. A\u00a0250-300 cm\/s-os PSV szinte valamennyi \u00e9rter\u00fcleten szignifik\u00e1ns (70%-os) szten\u00f3zis jelenl\u00e9t\u00e9re utal. Okkl\u00fazi\u00f3kor sem color-, sem pedig Doppler-jel nem detekt\u00e1lhat\u00f3 az \u00e9rben.<\/strong><\/li>\n
        2. Aneurizma.<\/strong>\u00a0Aneurizma vizsg\u00e1latakor a lokaliz\u00e1ci\u00f3 mellett a leletben felt\u00fcntet\u00e9sre ker\u00fcl annak alakja (szakkul\u00e1ris \u2013 fuziformis), m\u00e9rete (\u00e1tm\u00e9r\u0151, hossz), a trombusk\u00f6peny vastags\u00e1ga \u00e9s stabilit\u00e1sa, valamint az, hogy van-e gyullad\u00e1sra vagy (fedett) rupt\u00far\u00e1ra utal\u00f3 elt\u00e9r\u00e9s.<\/li>\n
        3. Disszekci\u00f3<\/strong>. Az UH szerepe disszekci\u00f3 eset\u00e9n \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az aort\u00e1ban \u2013 korl\u00e1tozott. Disszekci\u00f3 sor\u00e1n a lev\u00e1lt intimaflap mind a sz\u00fcrkesk\u00e1l\u00e1s, mind pedig a color-\u00fczemm\u00f3dban k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9peken \u00e1ltal\u00e1ban j\u00f3l l\u00e1that\u00f3an egy val\u00f3di \u00e9s egy \u00e1llument alak\u00edt ki.<\/li>\n
        4. AV-fisztula.<\/strong>\u00a0AV-fisztul\u00e1kn\u00e1l az art\u00e9ria \u00e9s a v\u00e9na k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s legink\u00e1bb a color-\u00fczemm\u00f3dban \u00e9s a kontrasztanyaggal k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9peken mutathat\u00f3 ki.<\/li>\n
        5. \u00c1laneurizma<\/strong>. Az \u00e1laneurizma \u00fcreg\u00e9ben color-\u00fczemm\u00f3dban \u00f6rv\u00e9ny-jel (yin-yang-jel) figyelhet\u0151 meg, m\u00edg Doppler-\u00fczemm\u00f3dban \u00fan. to-and-fro \u00e1raml\u00e1s detekt\u00e1lhat\u00f3. Az UH nemcsak a diagn\u00f3zis fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban, hanem az \u00e1laneurizma ter\u00e1pi\u00e1j\u00e1ban is fontos (UH-vez\u00e9relt kompresszi\u00f3 vagy trombin injekci\u00f3).<\/li>\n<\/ol>\n

          V\u00e9n\u00e1s rendszer UH vizsg\u00e1lata<\/em><\/h2>\n
            \n
          • A v\u00e9n\u00e1k UH diagnosztik\u00e1ja mag\u00e1ba foglalja a m\u00e9ly-, fel\u00fcletes \u00e9s perfor\u00e1ns v\u00e9n\u00e1k, valamint a junkci\u00f3k vizsg\u00e1lat\u00e1t.\u00a0\u00c9p viszonyok<\/strong>\u00a0k\u00f6z\u00f6tt a v\u00e9n\u00e1k fala \u00e9s billenty\u0171i v\u00e9konyak, belfelsz\u00edn\u00fck sima, \u00e1raml\u00e1suk l\u00e9gz\u00e9sszinkron ingadoz\u00e1st mutat, provok\u00e1ci\u00f3s pr\u00f3b\u00e1kkal benn\u00fck \u00e1raml\u00e1sfokoz\u00f3d\u00e1s id\u00e9zhet\u0151 el\u0151, billenty\u0171el\u00e9gtelens\u00e9gre utal\u00f3 reflux nem \u00e9szlelhet\u0151 \u00e9s transducerrel teljesen \u00f6sszenyomhat\u00f3ak.<\/li>\n
          • A m\u00e9lyv\u00e9n\u00e1k leggyakrabban el\u0151fordul\u00f3 patol\u00f3giai elv\u00e1ltoz\u00e1sa a\u00a0tromb\u00f3zis<\/strong>. A direkt jelek k\u00f6z\u00e9 tartozik\u00a0mag\u00e1nak a trombusnak az \u00e9szlel\u00e9se, az elz\u00e1r\u00f3d\u00e1s szintj\u00e9ben az \u00e9r\u00e1tm\u00e9r\u0151 n\u00f6veked\u00e9se (akut, szubakut szakban) vagy cs\u00f6kken\u00e9se (kr\u00f3nikus szakban), color- \u00e9s Doppler-\u00fczemm\u00f3dban az \u00e1raml\u00e1si jel r\u00e9szleges vagy teljes hi\u00e1nya, valamint az \u00e9rintett szakasz cs\u00f6kkent vagy abszol\u00fat komprim\u00e1lhatatlans\u00e1ga.<\/strong><\/li>\n
          • A fel\u00fcletes \u00e9s perfor\u00e1ns v\u00e9n\u00e1k vizsg\u00e1lat\u00e1ra els\u0151sorban tromboflebitisz \u00e9s varikozit\u00e1s miatt ker\u00fcl sor. A varikozit\u00e1s billenty\u0171el\u00e9gtelens\u00e9g miatt alakul ki.\u00a0A billenty\u0171el\u00e9gtelens\u00e9g UH jele a reflux.<\/strong>\u00a0A varik\u00f3zus v\u00e9n\u00e1kban mindig van reflux, ez\u00e9rt azokat nem sz\u00fcks\u00e9ges tesztelni, elenged\u0151 csup\u00e1n a junkci\u00f3k \u00e1llapot\u00e1t meg\u00edt\u00e9lni. A leggyakrabban alkalmazott provok\u00e1ci\u00f3s pr\u00f3ba a Valsalva man\u0151ver.<\/li>\n
          • A perfor\u00e1ns v\u00e9n\u00e1kat c\u00e9lszer\u0171 t\u00f6bbsz\u00f6r tesztelni \u00e9s \u00e9rdemes az \u00e9r\u00e1tm\u00e9r\u0151t is megm\u00e9rni, mert ha az nagyobb, mint 3 mm, akkor a v\u00e9na nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel el\u00e9gtelen\u00fcl m\u0171k\u00f6dik.<\/li>\n<\/ul>\n

            \u00d6sszefoglal\u00e1sk\u00e9ppen elmondhat\u00f3, hogy az UH-os k\u00e9palkot\u00e1s mind az art\u00e9ri\u00e1s, mind pedig a v\u00e9n\u00e1s rendszer vizsg\u00e1lat\u00e1ban fontos, nem egyszer els\u0151dleges szerepet t\u00f6lt be.<\/p>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

            Az ultrahangos (UH-os) k\u00e9palkot\u00e1s az egyik leggyakrabban alkalmazott diagnosztikus m\u00f3dszer a vaszkul\u00e1ris medicin\u00e1ban, mivel a vizsg\u00e1lat nem invaz\u00edv, ismert eg\u00e9szs\u00e9gk\u00e1ros\u00edt\u00f3 hat\u00e1ssal nem rendelkezik, beteg\u00e1gy mellett is kivitelezhet\u0151 \u00e9s olcs\u00f3. Az UH v\u00e9gezhet\u0151 sz\u0171r\u00e9s jelleggel, ter\u00e1pia ut\u00e1ni nyomonk\u00f6vet\u00e9sre, s\u0151t ak\u00e1r ter\u00e1pi\u00e1s eszk\u00f6zk\u00e9nt is (lsd. posztpunkci\u00f3s \u00e1laneurizm\u00e1k transduceres kompresszi\u00f3ja). Az anat\u00f3miai (\u00e9rlefut\u00e1s) \u00e9s struktur\u00e1lis viszonyok (intralumin\u00e1lis t\u00e9r, …<\/p>\n","protected":false},"author":101525,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-411","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/ersebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/411","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/ersebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/ersebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/ersebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101525"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/ersebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=411"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/ersebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/411\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":412,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/ersebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/411\/revisions\/412"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/ersebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=411"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/ersebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=411"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/ersebeszet\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=411"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}