{"id":402,"date":"2020-09-26T10:31:49","date_gmt":"2020-09-26T08:31:49","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/ersebeszet\/?page_id=402"},"modified":"2020-11-13T14:41:25","modified_gmt":"2020-11-13T13:41:25","slug":"extracranialis-cerebrovaszkularis-betegsegek-carotis-betegsegek","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/ersebeszet\/extracranialis-cerebrovaszkularis-betegsegek-carotis-betegsegek\/","title":{"rendered":"Extracranialis cerebrovaszkul\u00e1ris betegs\u00e9gek, carotis betegs\u00e9gek"},"content":{"rendered":"

 <\/p>\n

Bevezet\u00e9s<\/strong><\/h2>\n

A nyaki ver\u0151\u00e9rsz\u0171k\u00fclet ter\u00e1pi\u00e1ja a stroke-ok egy r\u00e9sz\u00e9ben jelenthet megel\u0151z\u0151 kezel\u00e9st.
\nA t\u00e9ma kiemelt jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t az adja, hogy a vil\u00e1gon \u00e9s \u00edgy Eur\u00f3p\u00e1ban is a stroke a m\u00e1sodik leggyakoribb hal\u00e1lok.
\nMagyarorsz\u00e1gon t\u00f6bb, mint 21.000 stroke fordul el\u0151 \u00e9vente, \u00e9s 14.000-t meghaladja a sz\u00e9l\u00fct\u00e9shez k\u00f6thet\u0151 hal\u00e1loz\u00e1s.\u00a0 A heveny agyi katasztr\u00f3f\u00e1k patomechanizmusa alapj\u00e1n az esetek kb 85%-\u00e1t ischaemi\u00e1s k\u00f3rk\u00e9pek adj\u00e1k \u00e9s csak k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 15%-ban v\u00e9rz\u00e9ses k\u00f3reredet van a sz\u00f6veti k\u00e1rosod\u00e1s h\u00e1tter\u00e9ben. Az ischemi\u00e1s stroke-ok pontos meghat\u00e1roz\u00e1sa az esetek k\u00f6zel negyed\u00e9ben nem siker\u00fcl. Az \u00f6sszes ischemi\u00e1s stroke k\u00f6zel 15-30%-\u00e9rt felel\u0151s az agyi v\u00e9rell\u00e1t\u00e1sban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 erek sz\u0171k\u00fclete, ennek 60-70% az extracranialis carotis sz\u0171k\u00fclet.<\/p>\n

1.0 Stroke<\/strong><\/h2>\n

A World Health Organization (WHO) \u00e1ltal 1980-ban megfogalmazott defin\u00edci\u00f3 szerint a stroke:
\nGyorsan kialakul\u00f3, fok\u00e1lis vagy esetenk\u00e9nt glob\u00e1lis, 24 \u00f3r\u00e1n\u00e1l hosszabb ideig tart\u00f3 (vagy hal\u00e1lt okoz\u00f3) neurol\u00f3giai funkci\u00f3kies\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3 t\u00fcnet egy\u00fcttes, melyn\u00e9l vaszkul\u00e1ris eredeten k\u00edv\u00fcl m\u00e1s ok nem mer\u00fclt fel. A glob\u00e1lis t\u00fcnetek ebben a megfogalmaz\u00e1sban csak a subarachnoid\u00e1lis v\u00e9rz\u00e9st elszenved\u0151 betegekre \u00e9rtend\u0151. A tranziens ischaemi\u00e1s attack (TIA) azonos jelleg\u0171 elv\u00e1ltoz\u00e1s, amelynek id\u0151tartama <24h. A mai napig is a klinikumban, kutat\u00e1sban \u00e9s sz\u00e1mos vez\u00e9rfonalban ez a defin\u00edci\u00f3 szerepel. A modern k\u00e9palkot\u00f3kkal v\u00e9gzett vizsg\u00e1latok azonban egy\u00e9rtelm\u0171en mutatj\u00e1k, hogy a t\u00fcnetek id\u0151tartama \u00e9s a kimutathat\u00f3 definit\u00edv ischaemi\u00e1s elv\u00e1ltoz\u00e1sok nem k\u00f6thet\u0151k \u00f6ssze a kor\u00e1bbi 24 \u00f3r\u00e1s krit\u00e9riummal. A 2013-ban megjelent American Heart Association\/American Stroke Association (AHA\/ASA) vez\u00e9rfonalban megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k a defin\u00edci\u00f3t ennek megfelel\u0151en \u00e1talak\u00edtani: Agyi, gerincvel\u0151i vagy retin\u00e1lis sejtek ischaemia vagy v\u00e9rz\u00e9s miatti pusztul\u00e1s\u00e1t jelenti, amelyet neuropatol\u00f3giai, k\u00e9palkot\u00f3 vagy m\u00e1s objekt\u00edv m\u00f3don bizony\u00edtani lehet illetve, olyan klinikailag bizony\u00edthat\u00f3 agyi, gerincvel\u0151i vagy retin\u00e1lis fok\u00e1lis, ischaemi\u00e1s k\u00e1rosod\u00e1s, amelyn\u00e9l a t\u00fcnetek id\u0151tartama> 24 \u00f3ra, vagy a beteg hal\u00e1lakor is \u00e9szlelhet\u0151ek valamint m\u00e1s okok a t\u00fcnetek m\u00f6g\u00f6tt kiz\u00e1rhat\u00f3ak. A TIA kifejez\u00e9s helyett az AHA\/ASA aj\u00e1nl\u00e1s a t\u00fcnetek id\u0151tartam\u00e1nak \u00e9s a definit\u00edv, valamely m\u00f3don kialakult v\u00e9gleges sz\u00f6vetpusztul\u00e1st javasolja figyelembe venni. Az AHA\/ASA \u00e1ltal megfogalmazott defin\u00edci\u00f3 arra h\u00edvja fel a figyelmet, hogy nem a t\u00fcnetek id\u0151tartama, hanem bek\u00f6vetkez\u0151 permanens sejthal\u00e1l a stroke jellemz\u0151je.<\/p>\n

\n1.1.1 Stroke etiol\u00f3gia<\/strong>
\nAz ischemi\u00e1s stroke kiv\u00e1lt\u00f3 okak\u00e9nt m\u00e1r \u00e9vtizedek \u00f3ta haszn\u00e1lt beoszt\u00e1s (TOAST) megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet: 1, nagy art\u00e9ri\u00e1kat \u00e9rint\u0151 atheroszkler\u00f3zist; 2, kardioemboliz\u00e1ci\u00f3t; 3, kis ereket elz\u00e1r\u00f3d\u00e1s\u00e1t; 4, stroke egy\u00e9b okok miatt, valamint 5, nem meghat\u00e1rozhat\u00f3 okot. A kis erek elz\u00e1r\u00f3d\u00e1s\u00e1t lacunaris infarktusnak is szokt\u00e1k nevezni. Az egy\u00e9b okok k\u00f6z\u00f6tt is el\u0151fordul a k\u00f6zepes \u00e9s nagyobb ereket \u00e9rint\u0151 patol\u00f3gia, p\u00e9ld\u00e1ul a disszekci\u00f3, Moya-moya, fibromuszkul\u00e1ris diszpl\u00e1zia, vaszkulitis, koagulop\u00e1tia. A nagyobb erek \u00e1ltal okozott stroke-ot kor\u00e1bban 30% k\u00f6r\u00fclinek gondolt\u00e1k, jelenleg ink\u00e1bb a lacunaris, kis erek elz\u00e1r\u00f3d\u00e1s\u00e1b\u00f3l ered\u0151 sz\u00e9l\u00fct\u00e9sek sz\u00e1m\u00e1t tartj\u00e1k t\u00f6bbnek, \u00e9s a nem meghat\u00e1rozhat\u00f3 okok k\u00f6z\u00f6tt feltehet\u0151en sokszor van fel nem ismert sz\u00edvritmus-zavar. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben az el\u0151bbiek alapj\u00e1n az ischemi\u00e1s stroke-ok k\u00f6zel 20%-\u00e1t tartj\u00e1k carotis eredet\u0171nek.<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/a>
Stroke fenot\u00edpusok azon betegek k\u00f6r\u00e9ben, akik komplett cardiovaszkul\u00e1ris kivizsg\u00e1l\u00e1son estek \u00e1t. LAA \u2013 large artery atherosclerosis; CE \u2013 cardiac embolism, LI \u2013 lacunar infarction<\/figcaption><\/figure>\n

1.1. 2 Stroke incidencia v\u00e1ltoz\u00e1sa<\/strong>
\nT\u00f6bb vizsg\u00e1lat is felt\u00e9telezi, hogy a stroke el\u0151fordul\u00e1sa az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedekben cs\u00f6kkent. Azonban van olyan tanulm\u00e1ny, amely az incidenci\u00e1t stabilnak v\u00e9li. T\u00f6bb eur\u00f3pai orsz\u00e1g \u00e9s az USA adatait felhaszn\u00e1lva Zhang \u00e9s munkat\u00e1rsai nem tudt\u00e1k igazolni az incidencia cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t. A n\u00f6veked\u00e9s mellett sz\u00f3lna a n\u00f6vekv\u0151 \u00e9letkor \u00e9s a diabetes el\u0151fordul\u00e1s\u00e1nak ar\u00e1nya.<\/p>\n

1.2 A carotis sz\u0171k\u00fclet \u00e9s a stroke \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se<\/strong>
\nAz ischaemi\u00e1s sz\u00e9l\u00fct\u00e9sek k\u00f6zel 10-20%-\u00e9rt felel\u0151s a nyaki ver\u0151\u00e9r sz\u0171k\u00fclete. A carotis oszl\u00e1sban elhelyezked\u0151 atheroszklerotikus plakk szerkezete megegyezik m\u00e1s \u00e9rszakaszban tal\u00e1lhat\u00f3 elv\u00e1ltoz\u00e1sokkal. B\u00e1r a stroke-ot okoz\u00f3 pontos mechanizmus nem ismert, de felt\u00e9telezhet\u0151en az esetek nagy r\u00e9sz\u00e9ben nem a sz\u0171k\u00fclet okozta haemodinamikai okok, hanem az atheroszklerotikus plakk kapcs\u00e1n l\u00e9trej\u00f6v\u0151 thrombo-emboliz\u00e1ci\u00f3 a felel\u0151s a sz\u00e9l\u00fct\u00e9sek kialakul\u00e1s\u00e1\u00e9rt. A legelfogadottabb n\u00e9zet szerint a plakkban l\u00e9v\u0151 koleszterin krist\u00e1lyok szerepet j\u00e1tszanak az emboliz\u00e1ci\u00f3ban\u00a0<\/p>\n

2., A carotis sz\u0171k\u00fclet el\u0151fordul\u00e1sa, kialakul\u00e1s\u00e1nak rizik\u00f3faktorai<\/strong><\/h2>\n

Egy norv\u00e9g vizsg\u00e1latban (Tromso study) 35%-os vagy ann\u00e1l nagyobb lumen cs\u00f6kken\u00e9st sz\u00e1molva, a carotis sz\u0171k\u00fclet prevalenci\u00e1ja (el\u0151fordul\u00e1sa) 3,8% volt a f\u00e9rfiakn\u00e1l \u00e9s valamivel kevesebb 2,7% volt a n\u0151kn\u00e9l.
\nEgy\u00e9b rizik\u00f3k:
\n\u2022 \u00e9letkor (50\u00e9v felett folyamatosan emelkedik)
\n\u2022 doh\u00e1nyz\u00e1s
\n\u2022 ismert \u00e9rsz\u0171k\u00fclet a k\u00f3rt\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben
\n\u2022 koron\u00e1ria-betegs\u00e9g
\n\u2022 kor\u00e1bban stroke el\u0151fordult
\nMindk\u00e9t carotis interna egy\u00fcttes sz\u0171k\u00fclet\u00e9nek el\u0151fordul\u00e1sa magas, k\u00f6zel 30%.<\/p>\n

2.1 A carotis sz\u0171k\u00fclet specifikus etiol\u00f3gi\u00e1ja, a sz\u0171k\u00fclet lokaliz\u00e1ci\u00f3ja<\/strong>
\nAz atheroscleroticus plakk kialakul\u00e1s\u00e1nak leggyakoribb helye a carotis interna-externa oszl\u00e1sban tal\u00e1lhat\u00f3 kisz\u00e9lesed\u0151 carotis bulbus. Amelynek oka feltehet\u0151en a turbulens \u00e1raml\u00e1s, pontosabban a lamin\u00e1ris \u00e1raml\u00e1s alatt norm\u00e1lisan magas ny\u00edr\u00f3er\u0151 hi\u00e1nya, amely t\u00f6bb medi\u00e1toron kereszt\u00fcl g\u00e1tolja az endotheli\u00e1lis sejtek prolifer\u00e1ci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

3.0 Diagnosztika<\/strong><\/h2>\n

Auscultatio<\/strong>
\n\u00d6nmag\u00e1ban diagn\u00f3zis fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra nem alkalmas, sz\u0171r\u0151 jelleg\u0171 vizsg\u00e1lat. A carotis feletti z\u00f6rej nem jelzi megb\u00edzhat\u00f3an a 60-70% feletti sz\u0171k\u00fclet megl\u00e9t\u00e9t. Nincs a carotis sz\u0171k\u00fcletek diagnosztik\u00e1j\u00e1ban szerepe. Sz\u0171r\u0151 jelleggel csak a kiemelt rizik\u00f3csoportban van \u00e9rtelme v\u00e9gezni.
\nUltrahang<\/strong>
\nA duplex ultrahang a carotis diagnosztik\u00e1ban az els\u0151k\u00e9nt v\u00e1lasztand\u00f3 m\u00f3dszer, mivel olcs\u00f3, non-invaz\u00edv \u00e9s j\u00f3 vizsg\u00e1l\u00f3 eset\u00e9ben rendk\u00edv\u00fcl pontos. Az ultrahanggal az \u00e1raml\u00e1si sebess\u00e9gek alapj\u00e1n lehet k\u00f6vetkeztetni a sz\u0171k\u00fclet nagys\u00e1g\u00e1ra, a sz\u0171k\u00fcletben m\u00e9rt k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 230 cm\/s-os \u00e1raml\u00e1si sebess\u00e9g felel meg a NACET szerinti 70%-os sz\u0171k\u00fcletnek, a 90%-os stenosis k\u00f6zel 400 cm\/s-os sebess\u00e9get jelent.\u00a0
\nA carotis duplex ultrahang az egyik legpontosabb vizsg\u00e1l\u00f3 m\u00f3dszer, f\u0151leg a 70%-n\u00e1l nagyobb sz\u0171k\u00fclet meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

\"\"<\/a>
Carotis sz\u0171l\u00fclet meghat\u00e1roz\u00e1s ultrahang alapj\u00e1n<\/figcaption><\/figure>\n

\nCTA<\/strong>
\nAz UH vizsg\u00e1latn\u00e1l objekt\u00edvebb, el\u00e9rhet\u0151s\u00e9g\u00fck rosszabb, de haz\u00e1nkban szinte mindenhol hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151. El\u0151nyt jelent, hogy a koponya ischaemi\u00e1s l\u00e9zi\u00f3ir\u00f3l \u00e9s az aorta \u00edvt\u0151l az intracranialis erekig \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 k\u00e9pet ad, amely esetleges rekonstrukci\u00f3 eset\u00e9n annak tervez\u00e9s\u00e9ben jelent\u0151s seg\u00edts\u00e9g. H\u00e1tr\u00e1nya, hogy kontrasztanyag ad\u00e1sa sz\u00fcks\u00e9ges, \u00e9s az ioniz\u00e1l\u00f3 sug\u00e1rz\u00e1s.
\nMRA<\/strong>
\nJelenleg a multidetectoros CTA (MDCTA) adja a legpontosabb k\u00e9pet egy esetleges m\u0171t\u00e9t vagy intervenci\u00f3 el\u0151tt. Csak speci\u00e1lis indik\u00e1ci\u00f3k eset\u00e9n javasolt MRA \u2013 pl. kontrasztanyag-allergia<\/p>\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/div>\n

3.2 Carotis sz\u0171k\u00fclet meghat\u00e1roz\u00e1sa k\u00e9palkot\u00f3kkal<\/strong>
\nSz\u0171k\u00fclet m\u00e9rt\u00e9ke CTA, MRA, DSA alapj\u00e1n
\nAz ACI\/ACC sz\u0171k\u00fclet meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra k\u00e9t elfogadott m\u00f3dszer l\u00e9tezik (\u00c1bra):
\n\u2022\u00a0NASCET\u00a0<\/strong>(North American Symptomatic Carotid Endarterectomy Trial) a legkisebb rezidu\u00e1lis \u00e1tm\u00e9r\u0151t a diszt\u00e1lis, \u00e9p ACI szakasszal hasonl\u00edtjuk \u00f6ssze
\n\u2022\u00a0ECST\u00a0<\/strong>\u2013 European Carotid Surgery Trial a legkisebb \u00e1tm\u00e9r\u0151t ugyanebben a szintben az eredeti \u00e1tm\u00e9r\u0151vel hasonl\u00edtjuk \u00f6ssze
\nA k\u00e9t m\u00e9r\u00e9si m\u00f3dszer k\u00f6z\u00fcl a NASCET az elterjedtebb<\/strong>.A k\u00e9t m\u00e9r\u00e9si m\u00f3dszer k\u00f6z\u00fcl az ECST ad meg nagyobb \u00e9rt\u00e9keket \u00e1ltal\u00e1ban. \u00c1bra, NASCET \u2013 ECST sz\u0171k\u00fclet<\/p>\n

\u00a0<\/h2>\n

4. Ter\u00e1pia<\/strong><\/h2>\n

A szignifik\u00e1ns carotis stenosis ter\u00e1pi\u00e1j\u00e1nak c\u00e9lja a stroke prevenci\u00f3. Primer az aszimptomatikus betegekn\u00e9l illetve secunder a t\u00fcnetes betegcsoportban.
\nCarotis sz\u0171k\u00fclet eset\u00e9n tal\u00e1n logikusabb a ter\u00e1pi\u00e1s lehet\u0151s\u00e9geket el\u0151bb megbesz\u00e9lni, mint a pontos indik\u00e1ci\u00f3s folyamatot, mivel az nem is \u00e1ll m\u00e1sb\u00f3l, mint a beavatkoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli stroke r\u00e1ta \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa a m\u00e1sik k\u00e9t ter\u00e1pi\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g posztoperat\u00edv rizik\u00f3ival. Alapvet\u0151en h\u00e1rom lehet\u0151s\u00e9g k\u00f6z\u00fcl v\u00e1laszthatunk, nyitott m\u0171t\u00e9t, endovaszkul\u00e1ris kezel\u00e9s, vagy gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9s.<\/p>\n

\n4.1 Nyitott m\u0171t\u00e9t<\/strong>
\nAlapvet\u0151en h\u00e1rom m\u00f3dszer j\u00f6n sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba, a hagyom\u00e1nyos endarterectomia, az eversios endarterectomia \u00e9s az interpositum be\u00fcltet\u00e9se. A m\u0171t\u00e9tek d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9ge valamelyik endarterectomia, amely az \u00e9rfal bels\u0151 \u2013 meszes- r\u00e9teg\u00e9nek elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1t jelenti.<\/p>\n

4.1.2. Endarterectomia<\/strong>
\nAz a. carotis extracranialis szakasz\u00e1nak kezdeti r\u00e9sze, ahol az \u00e9rsz\u0171k\u00fclet jellemz\u0151en elhelyezkedik, nyitott m\u0171t\u00e9ttel k\u00f6nnyen el\u00e9rhet\u0151. A felt\u00e1r\u00e1snak, annak ellen\u00e9re, hogy fontos k\u00e9pletek futnak a k\u00f6zel\u00e9ben, szerencs\u00e9re ritk\u00e1n vannak tart\u00f3s, jelent\u0151s \u00e9letmin\u0151s\u00e9get ront\u00f3 sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyei. A l\u00e9zi\u00f3 \u00e1ltal\u00e1ban r\u00f6vid 1 -2 cm hossz\u00fa, \u00edgy a lehets\u00e9ges rekonstrukci\u00f3k k\u00f6z\u00fcl az endarterectomia adja a legjobb eredm\u00e9nyeket.<\/p>\n

4.1.2.1 Hagyom\u00e1nyos endarterectomia<\/strong>
\nA m\u0171t\u00e9t t\u00f6rt\u00e9nhet a m. sternocleidomastoideus ment\u00e9n vezetett metsz\u00e9sb\u0151l \u00e9s har\u00e1nt nyaki metsz\u00e9sb\u0151l is. A m\u0171t\u00e9t sor\u00e1n az ACC diszt\u00e1lis szakasza, valamint az ACE \u00e9s ACI ker\u00fcl felt\u00e1r\u00e1sra \u2013 \u00e1ltal\u00e1ban a v. jugularist\u00f3l medialisan a v. facialis lek\u00f6t\u00e9se ut\u00e1n. Hepariniz\u00e1ci\u00f3t k\u00f6vet\u0151en kirekeszt\u00e9s (\u00e1ltal\u00e1ban \u00e9rdemes az ACI-vel kezdeni, az emboliz\u00e1ci\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re), majd egy hosszanti tomia az ACC \u00e9p szakasz\u00e1r\u00f3l az ACI \u00e9p szakasz\u00e1ra. Ekkor van lehet\u0151s\u00e9g a shunt behelyez\u00e9s\u00e9re. Nyitott endareterctomia ut\u00e1n a diszt\u00e1lis (az ACI-n), illetve sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n a proxim\u00e1lis (ACC) intima-l\u00e9pcs\u0151t le lehet \u00f6lteni. A tomia z\u00e1r\u00e1s\u00e1ra a magasabb restenosis ar\u00e1ny miatt nem javasolj\u00e1k a rutin direkt \u00e9rvarrat alkalmaz\u00e1s\u00e1t, m\u0171\u00e9r darabbal vagy xenografttal (bovin) t\u00f6rt\u00e9nhet az \u00e9r rekonstrukci\u00f3ja. (\u00c1bra) A bovin pericardiumb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt folttal alacsonyabb volt a posztoperat\u00edv v\u00e9rz\u00e9sek sz\u00e1ma, \u00e9s az els\u0151 \u00e9vben \u00e9szlelt reszten\u00f3zisok ar\u00e1nya. A perioperat\u00edv stroke \u00e9s TIA ar\u00e1ny\u00e1ban a bovin \u00e9s Dacron folt hasonl\u00f3an megel\u0151zte a primer z\u00e1r\u00e1s, v\u00e9n\u00e1s vagy PTFE folt eredm\u00e9nyeit.<\/p>\n

\n
\"\"
Hagyom\u00e1nyos endareterctomia<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n
\n
\"\"
Hagyom\u00e1nyos endareterctomia z\u00e1r\u00e1sa folttal<\/p>\n<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n

4.1.2.2. Everzi\u00f3s endarterectomia<\/strong>
\nAz ACI ered\u00e9s\u00e9t \u00e1tv\u00e1gjuk az ACC oszl\u00e1sn\u00e1l, a r\u00e9tegk\u00e9pz\u00e9s ut\u00e1n az \u00e9rfal k\u00fcls\u0151 r\u00e9sz\u00e9nek visszaford\u00edt\u00e1s\u00e1val t\u00f6rt\u00e9nik az endarterectomia. A m\u0171t\u00e9t kritikus pontja az endarterectomia diszt\u00e1lis z\u00f3n\u00e1ja, ahol a megvastagodott szakasz \u00e1tmegy az \u00e9p r\u00e9szbe, mivel nincs lehet\u0151s\u00e9g az intima-l\u00e9pcs\u0151 leszeg\u00e9s\u00e9re. Az ACI ered\u00e9snek helyr\u0151l az ACC-ACE nyitott endarterectomi\u00e1j\u00e1t v\u00e9gezz\u00fck. V\u00e9g\u00fcl a \u201ekitiszt\u00edtott\u201d proxim\u00e1lis ACI szakaszt visszaford\u00edtva rekonstru\u00e1ljuk a bulbust.\u00a0<\/p>\n

\n
\"\"
Eversios endareterctomia<\/figcaption><\/figure>\n<\/div>\n

 <\/p>\n

\u00a0<\/div>\n

\n4.1.2.3 Az everzi\u00f3s \u00e9s hagyom\u00e1nyos endarterectomia \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa:<\/strong>
\nA hagyom\u00e1nyos \u00e9s everzi\u00f3s technika k\u00f6z\u00f6tt nincsenek jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek a mortalit\u00e1s, postoperat\u00edv stroke ar\u00e1ny\u00e1ban, amennyiben a hagyom\u00e1nyos technika sor\u00e1n a tomia z\u00e1r\u00e1sa folttal t\u00f6rt\u00e9nik. Az evezi\u00f3s endarterectomi\u00e1hoz nem sz\u00fcks\u00e9ges foltplasztika, nincs idegen anyag (\u00edgy kevesebb az infekci\u00f3, k\u00e9s\u0151i folt-degener\u00e1ci\u00f3), kevesebb az emboliz\u00e1ci\u00f3, kevesebb a k\u00e9s\u0151i restenosis, hosszabb, elong\u00e1lt ACI rekonstrukci\u00f3ja k\u00f6nnyebb, a m\u0171t\u00e9ti id\u0151 r\u00f6videbb. H\u00e1tr\u00e1nya: shunt haszn\u00e1lata neh\u00e9zkesebb, mert a shunt behelyez\u00e9se el\u0151tt az endarterectomi\u00e1t legal\u00e1bb r\u00e9szben el kell v\u00e9gezni. A diszt\u00e1lis intima-l\u00e9pcs\u0151 ell\u00e1t\u00e1sa esetenk\u00e9nt neh\u00e9z lehet, illetve gyakoribb a posztoperat\u00edv magasv\u00e9rnyom\u00e1s.<\/p>\n

\n4.1.3. \u00c1thidal\u00e1s (interpositum)<\/strong>
\n\u00c1ltal\u00e1ban a szok\u00e1sos l\u00e9zi\u00f3t\u00f3l elt\u00e9r\u0151 esetekben haszn\u00e1lt m\u00f3dszer, amikor az atheroszklerotikus plakk nagyon hossz\u00fa, a k\u00f6rnyezet er\u0151sen heges, gyullad\u00e1sos vagy tumor miatt nem marad vissza olyan \u00e9rfal, amely az endarterectomi\u00e1t lehet\u0151v\u00e9 teszi.<\/p>\n

4.1.4 Carotis kirekeszt\u00e9s alatti strat\u00e9gi\u00e1k<\/strong>
\nAlapvet\u0151en h\u00e1rom start\u00e9gia lehets\u00e9ges. Vannak, akik \u00e1lland\u00f3an shunt v\u00e9delemben v\u00e9gzik a m\u0171t\u00e9teket, vannak szelekt\u00edv shunt haszn\u00e1l\u00f3k, \u00e9s vannak, akik soha nem haszn\u00e1lnak shunt-\u00f6t. A m\u0171t\u00e9ti t\u00edpus v\u00e1laszt\u00e1sa alapvet\u0151en befoly\u00e1solja a strat\u00e9gi\u00e1t, mivel eversios endarterectomia sor\u00e1n neh\u00e9zkesebb a shunt haszn\u00e1lata. A kiford\u00edtott ACI-be kell a shunt-\u00f6t behelyezni, \u00e9s azt is csak akkor lehet, amikor az \u00e9r m\u00e1r az endarterectomia \u00e9rdemi r\u00e9sze k\u00e9sz. Aki everzi\u00f3s technik\u00e1t haszn\u00e1l, \u00e1ltal\u00e1ban nem szeret shun-\u00f6t haszn\u00e1lni, illetve ford\u00edtva is igaz, aki valami\u00e9rt shunt haszn\u00e1lata mellett d\u00f6nt, ink\u00e1bb a hagyom\u00e1nyos, hosszanti tomi\u00e1t v\u00e1lasztja.
\nEgyik m\u00f3dszer sem jobb a t\u00f6bbin\u00e9l. Az \u00e1lland\u00f3 shunt haszn\u00e1lat sor\u00e1n sok betegn\u00e9l felesleges manipul\u00e1ci\u00f3t jelent, amely esetleges dissectioval j\u00e1rhat, a mikroemboliz\u00e1ci\u00f3 vesz\u00e9lye \u00e1ll fent. Elvileg a szelekt\u00edv shunt haszn\u00e1lata lenne a legjobb, azonban ezzel a strat\u00e9gi\u00e1val el\u0151fordulhat ak\u00e1r kiemelked\u0151en rossz postoperat\u00edv stroke r\u00e1ta is, ha a pr\u00f3ba-kirekeszt\u00e9s \u00e9s a shunt behelyez\u00e9s\u00e9nek strat\u00e9gi\u00e1ja, technik\u00e1ja nem megfelel\u0151. Sokan \u00fagy v\u00e9lik, hogy bizonyos neuromonitor-m\u00f3dszerek sor\u00e1n csak k\u00e9s\u0151n \u00e9szlelik az ischemi\u00e1t. Az \u00e1lland\u00f3 shunt n\u00e9lk\u00fcli strat\u00e9gia pedig nyilv\u00e1nval\u00f3\u00e9n hordozza mag\u00e1ban az esetleges \u00e1raml\u00e1si hi\u00e1nyb\u00f3l ered\u0151 neurol\u00f3giai sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyeket.<\/p>\n

4.1.4.1 Szelet\u00edv shunt haszn\u00e1lata \u2013 neuromonitoriz\u00e1l\u00e1s<\/strong>
\nJelenleg t\u00f6bbf\u00e9le neuromonitoriz\u00e1l\u00e1s l\u00e9tezik, EEG, transzkrani\u00e1lisan kiv\u00e1ltott vagy detekt\u00e1lt motoros \u00e9s szenzoros potenci\u00e1l monitoriz\u00e1l\u00e1sa, agyi oxig\u00e9n- szatur\u00e1ci\u00f3 m\u00e9r\u00e9se infrav\u00f6r\u00f6s k\u00f6zeli f\u00e9nnyel, kirekeszt\u00e9s ut\u00e1n az ACI-ben m\u00e9rt nyom\u00e1s, valamint transzkrani\u00e1lis dopplerrel az a. cerebri media \u00e1raml\u00e1s\u00e1nak m\u00e9r\u00e9se.\u00a0Jelenleg egyed\u00fcl a loco-region\u00e1lis anaesthesi\u00e1ban v\u00e9gzett m\u0171t\u00e9teket fogadj\u00e1k el, mint effekt\u00edv neuromonitoriz\u00e1l\u00e1s.<\/strong><\/em> Ilyenkor a beteg kontaktusba vonhat\u00f3, neurol\u00f3giai statusa k\u00f6nnyen monitoriz\u00e1lhat\u00f3. Azonban az altat\u00e1sban v\u00e9gzett m\u0171t\u00e9tekhez k\u00e9pest perioperat\u00edv stroke ar\u00e1nya nem jobb.40 T\u00f6rt\u00e9nnek preoperat\u00edv vizsg\u00e1latok is annak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra, hogy melyik betegn\u00e9l v\u00e1rhat\u00f3, hogy kirekeszt\u00e9s alatt nem lesz megfelel\u0151 az agyi v\u00e9rell\u00e1t\u00e1s, b\u00e1r vannak b\u00edztat\u00f3 eredm\u00e9nyek evidencia szint\u0171 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st\u00f3l m\u00e9g messze vagyunk.<\/p>\n

 <\/p>\n

\u00a0<\/div>\n

4.1.5.Lehets\u00e9ges m\u0171t\u00e9ti sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyek:<\/strong><\/p>\n