Az ultrahangos (UH-os) képalkotás az egyik leggyakrabban alkalmazott diagnosztikus módszer a vaszkuláris medicinában, mivel a vizsgálat nem invazív, ismert egészségkárosító hatással nem rendelkezik, betegágy mellett is kivitelezhető és olcsó.

  • Az UH végezhető szűrés jelleggel, terápia utáni nyomonkövetésre, sőt akár terápiás eszközként is (lsd. posztpunkciós álaneurizmák transduceres kompressziója).
  • Az anatómiai (érlefutás) és strukturális viszonyok (intraluminális tér, érfal, perivaszkuláris régió) megítélésére a B-módban (B=brightness) készült szürkeskálás képek használatosak.
  • A hemodinamikai állapot a color- és Doppler-üzemmód révén válik értékelhetővé. A color-üzemmód információt nyújt az áramlás meglétéről, míg a Doppler-üzemmód lehetőséget ad az áramlási paraméterek [pl. szisztolés csúcssebesség (PSV)] meghatározására.
  1. Az artériás rendszer UH vizsgálata

  • Ép érrendszer esetén az intima-media távolság kisebb, mint 0,8 mm, az érbelfelszín sima, az érlumen szabad, az áramlás lamináris, antegrád, az áramlási sebesség normális (PSV < 100 cm/s), a Doppler-spektrum pedig szabályos.
  1. Sztenózis. A szürkeskálás képeken az esetek többségében könnyen észrevehető ugyan a sztenózist okozó patológiai elváltozás, a sztenózis mértékének a pontosításához azonban elengedhetetlen a color- és Doppler-üzemmód használata. Color-üzemmódban intraluminális ”színkavalkád” és aliasing észlelhető, néha pedig konfetti-jel is látható. A 250-300 cm/s-os PSV szinte valamennyi érterületen szignifikáns (70%-os) sztenózis jelenlétére utal. Okklúziókor sem color-, sem pedig Doppler-jel nem detektálható az érben.
  2. Aneurizma. Aneurizma vizsgálatakor a lokalizáció mellett a leletben feltüntetésre kerül annak alakja (szakkuláris – fuziformis), mérete (átmérő, hossz), a trombusköpeny vastagsága és stabilitása, valamint az, hogy van-e gyulladásra vagy (fedett) ruptúrára utaló eltérés.
  3. Disszekció. Az UH szerepe disszekció esetén – különösen az aortában – korlátozott. Disszekció során a levált intimaflap mind a szürkeskálás, mind pedig a color-üzemmódban készült képeken általában jól láthatóan egy valódi és egy állument alakít ki.
  4. AV-fisztula. AV-fisztuláknál az artéria és a véna közötti összeköttetés leginkább a color-üzemmódban és a kontrasztanyaggal készült képeken mutatható ki.
  5. Álaneurizma. Az álaneurizma üregében color-üzemmódban örvény-jel (yin-yang-jel) figyelhető meg, míg Doppler-üzemmódban ún. to-and-fro áramlás detektálható. Az UH nemcsak a diagnózis felállításában, hanem az álaneurizma terápiájában is fontos (UH-vezérelt kompresszió vagy trombin injekció).

Vénás rendszer UH vizsgálata

  • A vénák UH diagnosztikája magába foglalja a mély-, felületes és perforáns vénák, valamint a junkciók vizsgálatát. Ép viszonyok között a vénák fala és billentyűi vékonyak, belfelszínük sima, áramlásuk légzésszinkron ingadozást mutat, provokációs próbákkal bennük áramlásfokozódás idézhető elő, billentyűelégtelenségre utaló reflux nem észlelhető és transducerrel teljesen összenyomhatóak.
  • A mélyvénák leggyakrabban előforduló patológiai elváltozása a trombózis. A direkt jelek közé tartozik magának a trombusnak az észlelése, az elzáródás szintjében az érátmérő növekedése (akut, szubakut szakban) vagy csökkenése (krónikus szakban), color- és Doppler-üzemmódban az áramlási jel részleges vagy teljes hiánya, valamint az érintett szakasz csökkent vagy abszolút komprimálhatatlansága.
  • A felületes és perforáns vénák vizsgálatára elsősorban tromboflebitisz és varikozitás miatt kerül sor. A varikozitás billentyűelégtelenség miatt alakul ki. A billentyűelégtelenség UH jele a reflux. A varikózus vénákban mindig van reflux, ezért azokat nem szükséges tesztelni, elengedő csupán a junkciók állapotát megítélni. A leggyakrabban alkalmazott provokációs próba a Valsalva manőver.
  • A perforáns vénákat célszerű többször tesztelni és érdemes az érátmérőt is megmérni, mert ha az nagyobb, mint 3 mm, akkor a véna nagy valószínűséggel elégtelenül működik.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy az UH-os képalkotás mind az artériás, mind pedig a vénás rendszer vizsgálatában fontos, nem egyszer elsődleges szerepet tölt be.