Bevezetés

● Az érbetegségek ellátásában nagy szerepe van az érsebész és a radiológus együttműködésének.
● A vaszkuláris UH és a DSA mellett a CT és az MR kiemelt fontosságú modalitások az érbetegségek diagnosztikájában.

CT képalkotás

● Az UH mellett a vaszkuláris diagnosztikában a CT-nek van vezető szerepe
● Erekre optimalizált kontrasztanyagos felvétel: CT angiográfia (CTA)
● A test bármely pontján elhelyezkedő erek vizsgálatára alkalmas
● CT alapján nyerhető információ az erekről: lefutás, lumenszűkület, -tágulat, fali meszesedés, sérülés, környező szöveti struktúrák
● Kiemelt fontosságú: coronariák, pulmonalis artériák, aorta, carotisok, zsigeri ágak, alsó végtagi artériák, centrális vénák vizsgálata
● A szív, és az azzal párhuzamosan pulzáló erek (pl. mellkasi aorta) vizsgálata kapcsán a mozgási műtermékek mininalizálása: modern, széles detektorpanellel rendelkező CT berendezések igen gyors időbeli felbontással, EKG szinkronizáció

CT kontrasztanyagok

● Egy CTA vizsgálathoz átlagosan 50-150 ml jódtartalmú iv. kontrasztanyag adása szükséges
● Veséken keresztül ürül, nefrotoxikus – vesefunkciós paraméterek tisztázása a vizsgálat előtt kiemelt fontosságú
● Szövőmények: túlérzékenységi reakció – az urticariától az anafilaxiás sokkig

MR képalkotás

● MR angiográgia (MRA) – egyre elterjedtebb alternatívája a CTA-nak
● CTA felvételnél általában kicsit rosszabb térbeli felbontás, a vizsgálható volumen korlátozott, a beteg részéről nagyobb együttműködés szükséges (kritikus állapotú betegek vizsgálatára kevésbé alkalmas)
● CTA-val szemben nincs ionizáló sugárzás: gyermekek, ill. fiatal felnőttek sokszor ismételt vizsgálatainál előnyös
● Nincs minden esetben szükség kontrasztanyagra

MR kontrasztanyagok

● Gadolíniumtartalmú vegyületek, a T1 relaxáció rövidítése révén érik el a kontrasztot fokozó hatást (T1 súlyozott felvételen nagyobb mennyiségű gadolínium jelenléte = magasabb jeladás [„világosabb kép”])
● Nincs nefrotoxikus hatás, de beszűkült vesefunkció esetén ritka szövődmény a nefrogén szisztémás fibrózis (NSF) – modernebb, makrociklusos gadolínium kelátokat tartalmazó kontrasztanyagok kapcsán előfordulásának esélye elenyésző
● Túlérzékenységi reakció előfordulhat, de jóval ritkább, mint a jódtartalmú kontrasztanyagok esetében

Beültetett fémeszközök

● Gyakran félelmet keltenek a betegben és kezelőorvosában, ha MR vizsgálat válik szükségessé – azonban csak nagyon ritkán képeznek abszolút kontraindikációt
● Stentek, stent graftok, ortopédiai protézisek, fogászati implantátumok: ronthatják a képminőséget, de nem kontraindikálják a vizsgálatot
● Pacemaker, ICD: kardiológiai háttérrel, folyamatos monitorizálás mellett, a készülék átprogramozása után jellemzően MR-ezhetők
● Abszolút kontraindikációt képeznek: cochlearis implantátumok, inzulinpumpák, mély agyi stimulátorok, intracranialis műtétek során behelyezett acél klippek
● ismert eszköz MR kompatibilitásának ellenőrzése: MRIsafety.com

CT vs. MR

● CTA – előnyök: szélesebb körben elterjedt, elérhetőbb, rövidebb vizsgálati idő, kritikus állapotú betegek vizsgálatára alkalmasabb, általában jobb térbeli felbontás
● CTA – hátrányok: ionizáló sugárzás, nefrotoxikus kontrasztanyag
● MRA – előnyök: nincs sugárterhelés, kontrasztanyag biztonságosabb, nem nefrotoxikus (nem is szükséges minden esetben alkalmazni)
● MRA – hátrányok: korlátozott elérhetőség, korlátozottabb vizsgálati volumen, hosszabb, együttműködést igénylő vizsgálatok (akár fél-egy óra)

Összegzés

● A vaszkuláris képalkotó diagnosztikában az ultrahang és a katéteres angiográfiás vizsgálatok mellett komoly szerepe van a CT és MR technikáknak is
● Elérhetősége és a vizsgálat egyszerűbb kivitelezhetősége miatt a klinikumban jelenleg a CT használata az alapvető, de előnyei miatt az MR diagnosztika jövőbeni elterjedése várható.
● Ideális CTA és MRA lelethez a klinikus által feltett pontos kérdés és a vizsgálat optimális protokollja (időzítés, beállítás) szükséges
● A vesefunkciós értékek ismerete a CTA elvégzéséhez fontos tényező; a vizsgálat elvégzése során mindig mérlegelni kell a klinikai helyzetet, valamint a vizsgálat elvégzéséből és elmaradásából származó előnyöket és veszélyeket