Összesen: 1 cikk


A diabetes mellitus egy, a magyar lakosság körülbelül 6-10%-át érintő, magas vércukorszintekkel járó népbetegség, melynek hosszútávú súlyos szövődményei többek között a látást is befolyásolják, retinopathiát és maculaoedemát okozva 10-szeresére növelik a vakság kockázatát. Évente 1000 ember veszíti el látását a cukorbetegség következtében, annak ellenére, hogy a veszélyeztetettek időben való kiszűrésével a látásromlás és a vakság 90-95%-ban megelőzhető lenne.
A retinopatha diabetica (RD) világszerte a vaksághoz vezető 3 fő ok egyike. Az ebben szenvedő betegek nagy része II-es típusú, nem-inzulindependens cukorbeteg, a kisebb számban lévő I-es típusú inzulindependens diabeteszesek körében azonban az előfordulás gyakoribb és súlyosabb. Kialakulásának hátterében microangiopathia áll, amely egy hyperglikaemia következtében kialakuló érfalmegvastagodás a kis erek szintjén. Az ennek talaján létrejövő vérellátási zavar különböző hypoxia indukálta jelátviteli utakon keresztül érburjánzást és ideghártya vizenyőt eredményezve a látás romlásához vezet. A betegség enyhébb stádiumát nemproliferatív, súlyosabb, akár ideghártya-leválással járó stádiumát proliferatív rethinopathia diabeticanak nevezzük. Az I-es tipusú cukorbetegekben 5 év betegségtartam esetén 25% az RD kialakulása, de 10 év után ez már 60-80%-ra emelkedik.
Ezek miatt a gyakori, súlyos, de időben felismerve jól kezelhető szövődmények miatt tehát elengedhetetlen lenne a cukorbetegek rendszeres szemészeti szűrővizsgálaton való részvétele. I-es típusú cukorbetegek esetén a betegség kezdetétől számított 5. év után évente, 10. év után fél évente, terhesség esetén pedig havonta szükséges a kontroll megismétlése. A II-es típusúak szűrése tünetmentes esetben évente, az RD nem proliferatív stádiumában félévente, proliferatív stádiumban 3 havonta vagy még gyakrabban indokolt.
A szűrés gyors és fájdalommentes vizsgálatokat jelent, melyek során a szakemberek a funkcionális (látásélesség, szembelnyomás) és morfológiai eltéréseket analizálják. Ezek során általában réslámpát és szemtükröt használva, megfelelően tágított pupilla mellett vizsgálják szemfenék állapotát, de kiegészítésként készülhet fundusfotó, ultrahangvizsgálat és fluoreszcens angiographia is.
A kezelőorvos feladata a megfelelő vércukor kontroll fontosságáról való tájékoztatás, a betegek figyelmének felhívása a szűrővizsgálatok esszenciális voltára, illetve pszichés felkészítésük a lehetséges szövődmények kialakulására.

Felhasznált irodalom:

  • Gudla, S., Tenneti, D., Pande, M., & Tipparaju, S. M. (2018). Diabetic Retinopathy: Pathogenesis, Treatment, and Complications. Drug Delivery for the Retina and Posterior Segment Disease, 83–94. doi:10.1007/978-3-319-95807-1_5
  • Diabetologia Hungarica 2005. 1. szám – Oktatólevél – Diabeteszes retinopathia és a terápiás betegoktatás – Diabetes Education Study Group
  • DIABETOLOGIA HUNGARICA XXIII. évfolyam 2. szám: A szemészeti vizsgálatok jelentősége a cukorbeteg-gondozásban – Gombos Katalin dr., Bodrogi Petra dr. – Szent János Kórház, Szemészeti Osztály, Budapest
  • Süveges Ildikó: Szemészet, 2015

Összesen: 1 cikk