A rendszeres testmozgás az egészséges életmód egyik alappillére és igen sok betegség megelőzésében fontos szerepe van. A WHO definíciója szerint fizikai aktivitásnak tekinthető minden olyan testmozgás, mely energiaráfordítást igényel a harántcsíkolt izomzat részéről. Ebbe beletartoznak azok a mozgásformák, melyeket munka, játék, sportolás, ház körüli munkák során végzünk, vagy épp utazás és kikapcsolódás közben.
Az egészség és a rendszeres testmozgás közti kapcsolat szerepét hangsúlyozzák az alábbi tények és számadatok(1):
– Az inaktív életmód világszerte a vezető halálokok között szerepel.
– A mozgásszegény életmód kulcsszerepet tölt be a kardiovaszkuláris betegségek, a rosszindulatú daganatok és a cukorbetegség kialakulásában.
– Világszerte négyből 1 felnőtt nem mozog eleget.
– A serdülőkorban lévő emberek 80%-a mozgásszegény életmódot él.
A WHO által megfogalmazott, mozgásmennyiségekkel kapcsolatos ajánlások három különböző korcsoport igényei szerint lettek megalkotva. A WHO weboldalán(1) találhatunk ajánlásokat az 5-17 év közötti gyermekek és serdülők, a 18-64 év közötti felnőttek és a 65 év felettiek számára.
A 18-64 év közötti felnőtteknek szóló ajánlások az alábbiak. Hetente legalább 150 perc mérsékelten intenzív vagy 75 perc intenzív gyakorlat végzése javasolt, vagy ezek megfelelő arányú kombinációja. (Mérsékelt testmozgás az, amely során már éppen nem lehet egy folyamatos társalgást fenntartani.) Izomerősítő gyakorlatokat is érdemes beépíteni legalább kétszer a hét folyamán(3).
Világszerte a fizikai inaktivitás felelős a koszorúér-betegségek 6%-ért, a 2-es típusú cukorbetegség 7%-ért, az emlőtumorok és a vastagbéldaganatok 10%-ért. Összességében az inaktivitás 5,3 millió korai halálozásért tehető felelőssé(2).
Erős bizonyítékok támasztják alá, hogy a kevésbé aktív életet élő emberekhez képest azoknál, akik rendszeresen mozognak, alacsonyabb a kockázata a korai halálozásnak, valamint a koszorúér-betegségek, a magas vérnyomás, az agyi érkatasztrófa, a 2-es típusú cukorbetegség, a metabolikus szindróma, illetve a vastagbél- és emlődaganat kialakulásának. Az aktív életet élőket kevésbé sújtja a depresszió és kevésbé veszélyeztetettek csigolyatörés szempontjából. A megfelelő minőségű és mennyiségű fizikai aktivitás fokozza az izomerőt és az állóképességet, jó hatással van a csontok egészségére és a szervezet anyagcseréjére, emellett segíti a testtömeg fiziológiás határok között tartását(4). A rendszeres testmozgás csökkenti a stresszérzékenységet, növeli a stressztűrő képességet és fokozza az alvás minőségét(5).
A rendszeres testmozgást érdemes beépíteni a mindennapjainkba. Ez jelenthet néhány buszmegállónyi sétát, vagy jó időben választhatjuk a kerékpár használatát a tömegközlekedés helyett. Természetesen az egészségünk érdekében az a legelőnyösebb, ha valamilyen rendszeres sporttevékenységet is sikerül beilleszteni a hétbe. A lényeg, hogy még ma kezdjünk el mozogni!
Felhasznált források:
1. A WHO ajánlás a rendszeres testmozgás kapcsán (https://www.who.int/en/news-room/fact-sheets/detail/physical-activity)
2. Lee IM et al (2012). Effect of physical inactivity on major non-communicable diseases worldwide: an analysis of burden of disease and life expectancy. Lancet. 380:219-2
3. Global Recommendations on Physical Activity for Health (https://www.who.int/dietphysicalactivity/physical-activity-recommendations-18-64years.pdf)
4. https://www.who.int/dietphysicalactivity/physical-activity-recommendations-18-64years.pdf
5. EU Physical Activity Guidelines: Recommended Policy Actions in Support of Health-Enhancing Physical Activity (https://eacea.ec.europa.eu/sites/eacea-site/files/eu-physical-activity-guidelines-2008.pdf)
Összeállította:
Nagy Dániel Károly
SE ÁOK V.
