<\/p>\n
Az oxig\u00e9n- \u00e9s nitrog\u00e9neredet\u0171 szabad gy\u00f6k\u00f6k fokozott termel\u0151d\u00e9se, illetve az antioxid\u00e1ns rendszerek ezzel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 kimer\u00fcl\u00e9se oxidat\u00edv-nitrat\u00edv stresszhez vezet. Ez a folyamat sz\u00e1mos betegs\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1ban \u00e9s lefoly\u00e1s\u00e1ban j\u00e1tszik szerepet, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a cukorbetegs\u00e9gben (diab\u00e9tesz mellitusz), az iszk\u00e9mi\u00e1s-reperf\u00fazi\u00f3s k\u00e1rosod\u00e1sban (p\u00e9ld\u00e1ul sz\u00edvinfarktus \u00e9s agyi \u00e9rkatasztr\u00f3fa eset\u00e9n), a kr\u00f3nikus sz\u00edvel\u00e9gtelens\u00e9gben, a gyullad\u00e1sos betegs\u00e9gekben \u00e9s a rosszindulat\u00fa daganatokban.<\/p>\n
Fokozott oxidat\u00edv-nitrat\u00edv stressz eset\u00e9n magukban a sejtekben is k\u00e1rosod\u00e1sok alakulhatnak ki. Jellemz\u0151 a lipidek peroxid\u00e1ci\u00f3ja, a feh\u00e9rj\u00e9k nitrozil\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s nitr\u00e1ci\u00f3ja, valamint DNS-t\u00f6r\u00e9sek l\u00e9trej\u00f6tte. A DNS egysz\u00e1l\u00fa t\u00f6r\u00e9se aktiv\u00e1lja a sejtmagban tal\u00e1lhat\u00f3 poli(ADP-rib\u00f3z)-polimer\u00e1z- 1 (PARP-1) enzimet, amely kutat\u00e1saink egyik k\u00f6zponti c\u00e9lpontja. A PARP-1 szerepet j\u00e1tszik a DNS-k\u00e1rosod\u00e1s jav\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a g\u00e9nexpresszi\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban, ugyanakkor t\u00f6bb sejthal\u00e1lforma kialakul\u00e1s\u00e1ban \u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban is r\u00e9szt vesz. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt el\u0151id\u00e9zheti az apopt\u00f3zisinduk\u00e1l\u00f3 faktor (AIF) mitokondriumb\u00f3l a sejtmagba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1thelyez\u0151d\u00e9s\u00e9t, ami egy parthanatosnak nevezett sejthal\u00e1lfolyamathoz vezethet.<\/p>\n
A n\u0151i eg\u00e9szs\u00e9ggel kapcsolatos n\u0151gy\u00f3gy\u00e1szati kutat\u00e1sainkban az oxidat\u00edv-nitrat\u00edv stressz param\u00e9tereinek v\u00e1ltoz\u00e1sai mellett a k\u00f3rfolyamatokban r\u00e9szt vev\u0151 egy\u00e9b jel\u00e1tviteli folyamatokat is vizsg\u00e1ljuk.<\/p>\n
A terhess\u00e9gi cukorbetegs\u00e9g (geszt\u00e1ci\u00f3s diab\u00e9tesz mellitusz, GDM) a terhess\u00e9g leggyakoribb anyagcserezavara, amely vil\u00e1gszerte a terhess\u00e9gek mintegy 17%-\u00e1t \u00e9rinti. Jelent\u0151sen n\u00f6veli a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri, valamint anyagcsere-betegs\u00e9gek kock\u00e1zat\u00e1t mind az anya, mind a gyermek sz\u00e1m\u00e1ra. A betegs\u00e9get jellemz\u0151en a terhess\u00e9g 24\u201328. hete k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gzett cukorterhel\u00e9ses sz\u0171r\u0151vizsg\u00e1lattal mutatj\u00e1k ki. Magas kock\u00e1zat\u00fa v\u00e1rand\u00f3sok eset\u00e9ben a vizsg\u00e1latra m\u00e1r a 16. h\u00e9ten sor ker\u00fclhet. Jelenleg nem \u00e1ll rendelkez\u00e9sre olyan diagnosztikus vagy el\u0151rejelz\u0151 m\u00f3dszer, amely enn\u00e9l kor\u00e1bban, nagy pontoss\u00e1ggal k\u00e9pes lenne azonos\u00edtani azokat a v\u00e1rand\u00f3sokat, akikn\u00e9l k\u00e9s\u0151bb GDM alakul ki. A jelenlegi kock\u00e1zatfelm\u00e9r\u0151 m\u00f3dszerek pontoss\u00e1ga korl\u00e1tozott, \u00e9s a GDM-esetek mintegy 20%-a ismert kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151k n\u00e9lk\u00fcl fordul el\u0151. A korai felismer\u00e9s kulcsfontoss\u00e1g\u00fa, mivel az id\u0151ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 beavatkoz\u00e1s ak\u00e1r 50%-kal is cs\u00f6kkentheti a GDM el\u0151fordul\u00e1s\u00e1t a magas kock\u00e1zat\u00fa csoportokban.<\/p>\n
Egy kor\u00e1bbi, kelet-magyarorsz\u00e1gi kohorszban (N = 2545) v\u00e9gzett be\u00e1gyazott eset-kontroll (\u201enested case-control\u201d) vizsg\u00e1latban (n = 110) az oxidat\u00edv stressz markereit \u00e9s a szteroidmetabolitokat vizsg\u00e1ltuk az els\u0151 trimeszterben. Azokn\u00e1l a n\u0151kn\u00e9l, akikn\u00e9l k\u00e9s\u0151bb GDM alakult ki, szignifik\u00e1nsan magasabb teljes antioxid\u00e1ns kapacit\u00e1st (TAC) \u00e9s alacsonyabb SuPAR-szintet tal\u00e1ltunk, ami korai, az oxidat\u00edv stresszt ellens\u00falyoz\u00f3 kompenz\u00e1ci\u00f3s folyamatokra utalhat. Emellett a GDM-es esetekben megv\u00e1ltozott androg\u00e9nanyagcser\u00e9t figyelt\u00fcnk meg, amelyet magasabb tesztoszteron-, valamint alacsonyabb dihidrotesztoszteron- (DHT-) \u00e9s DHEAS-szint jellemzett. A fruktozamin, a SuPAR, a kortizol, a kortizon \u00e9s a 11-dezoxikortikoszteron \u00e9rt\u00e9keit egy\u00fcttesen figyelembe vev\u0151 \u00faj predikt\u00edv modell a terhess\u00e9g 13. het\u00e9ben 96,6%-os specificit\u00e1st \u00e9s 97,5%-os szenzitivit\u00e1st mutatott. Eredm\u00e9nyeink alapj\u00e1n ez \u00edg\u00e9retes lehet\u0151s\u00e9get jelenthet a GDM els\u0151 trimeszteri el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n
Jelenleg ennek a korai sz\u0171r\u0151m\u00f3dszernek az ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9t \u00e9s valid\u00e1l\u00e1s\u00e1t v\u00e9gezz\u00fck. C\u00e9lunk, hogy kor\u00e1bbi eredm\u00e9nyeinket egy f\u00fcggetlen, 3000 v\u00e1rand\u00f3st mag\u00e1ban foglal\u00f3 magyarorsz\u00e1gi kohorszban is meger\u0151s\u00edts\u00fck, \u00e9s valid\u00e1ljuk biomarkermodell\u00fcnk predikt\u00edv pontoss\u00e1g\u00e1t. A modell \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t \u00e9s specificit\u00e1s\u00e1t eg\u00e9szs\u00e9ges terhess\u00e9gek, valamint m\u00e1s terhess\u00e9gi sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyek eset\u00e9ben is \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck.<\/p>\n
A poliendokrin metabolikus petef\u00e9szek-szindr\u00f3ma (PMOS, kor\u00e1bban policiszt\u00e1s petef\u00e9szek- szindr\u00f3ma) a term\u00e9keny kor\u00fa n\u0151k 5\u201315%-\u00e1t \u00e9rint\u0151 betegs\u00e9g. A cs\u00f6kkent term\u00e9kenys\u00e9g mellett fokozott sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri, valamint anyagcsere-betegs\u00e9g-kock\u00e1zattal j\u00e1r, \u00e9s gyakran t\u00e1rsul D-vitamin-hi\u00e1nnyal. D-vitamin-hi\u00e1ny eset\u00e9n a vitamin p\u00f3tl\u00e1sa jav\u00edthatja a betegek \u00e1llapot\u00e1t. A jelenlegi ismereteink alapj\u00e1n kialak\u00edtott klinikai aj\u00e1nl\u00e1sok mellett is sz\u00e1mos nyitott k\u00e9rd\u00e9s maradt a betegs\u00e9g kezel\u00e9s\u00e9vel kapcsolatban.<\/p>\n
A HCN-csatorn\u00e1k legink\u00e1bb a sz\u00edvritmus szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00fckr\u0151l ismertek. G\u00e1tl\u00e1sukra az ivabradin nev\u0171 gy\u00f3gyszert alkalmazz\u00e1k, els\u0151sorban magas sz\u00edvfrekvenci\u00e1val j\u00e1r\u00f3 kr\u00f3nikus sz\u00edvel\u00e9gtelens\u00e9gben. A HCN-csatorn\u00e1k azonban a hasny\u00e1lmirigy b\u00e9ta-sejtjeiben is kifejez\u0151dnek, ahol befoly\u00e1solj\u00e1k az inzulinelv\u00e1laszt\u00e1st. Jelenl\u00e9t\u00fcket kor\u00e1bban a nagyart\u00e9ri\u00e1kban \u00e9s a h\u00fagy- \u00e9s ivarszervekben is kimutatt\u00e1k. Emellett HCN-csatorn\u00e1kat azonos\u00edtottak a petef\u00e9szekben, valamint a gonadotropinok szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban r\u00e9szt vev\u0151 hipotalamikus idegsejtekben is. Kutat\u00f3csoportunk el\u0151zetes k\u00eds\u00e9rletei egy hiperandrog\u00e9n patk\u00e1nymodellben kimutatt\u00e1k, hogy a tesztoszteron \u00e9s a D-vitamin-p\u00f3tl\u00e1s befoly\u00e1solja a HCN-csatorn\u00e1k expresszi\u00f3j\u00e1t a petef\u00e9szekben \u00e9s az \u00e9rrendszeri sz\u00f6vetekben. Jelenleg e jelens\u00e9g tov\u00e1bbi, r\u00e9szletes vizsg\u00e1lat\u00e1t v\u00e9gezz\u00fck.<\/p>\n
Az endog\u00e9n kannabinoidok k\u00f6z\u00fcl az anandamidot el\u0151sz\u00f6r vemhes patk\u00e1ny m\u00e9h\u00e9b\u0151l mutatt\u00e1k ki nagy mennyis\u00e9gben. Az\u00f3ta az endokannabinoid rendszer aktivit\u00e1s\u00e1t a szervezet sz\u00e1mos ter\u00fclet\u00e9n kimutatt\u00e1k, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az agyban, az immunsejtekben \u00e9s a simaizomzatban is. Az erek simaizomzat\u00e1ban az endog\u00e9n kannabinoidok ellens\u00falyoz\u00f3, v\u00e9d\u0151 szerepet t\u00f6lthetnek be, \u00e9s hozz\u00e1j\u00e1rulhatnak a t\u00falzott \u00e9rsz\u0171k\u00fclet kiv\u00e9d\u00e9s\u00e9hez. PMOS-ben szenved\u0151 betegekn\u00e9l a kannabinoid-1-receptor (CB1) nagyobb mennyis\u00e9g\u00e9t, valamint az endog\u00e9n kannabinoidok lebont\u00e1s\u00e1ban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 enzim, a zs\u00edrsavamid-hidrol\u00e1z (FAAH) alacsonyabb aktivit\u00e1s\u00e1t figyelt\u00e9k meg. Ezzel szemben egyes megfigyel\u00e9sek az endokannabinoid rendszer aktivit\u00e1s\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9re utalnak. A kor\u00e1bban eml\u00edtett hiperandrog\u00e9n patk\u00e1nymodellben azt vizsg\u00e1ljuk, hogyan befoly\u00e1solja a hiperandrog\u00e9n \u00e1llapot \u00e9s a D-vitamin az endokannabinoid rendszer egyes elemeit, valamint hogy ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok milyen kapcsolatban \u00e1llnak az erek \u00e9s a m\u00e9h \u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00e1si \u00e9s elernyed\u00e9si k\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Munkat\u00e1rsak: Dr. Horv\u00e1th Eszter M\u00e1ria; egyetemi docens Benk\u0151 Rita; egyetemi adjunktus Dr. B\u00e1nyai B\u00e1lint; egyetemi tan\u00e1rseg\u00e9d Dr. Ke Haoran; PhD-hallgat\u00f3 Egyed Gyula; PhD-hallgat\u00f3 Munkacsoportunk f\u0151 kutat\u00e1si ter\u00fclete az oxidat\u00edv-nitrat\u00edv stressz hat\u00e1sainak vizsg\u00e1lata \u00e9lettani \u00e9s k\u00f3r\u00e9lettani folyamatokban. Az oxig\u00e9n- \u00e9s nitrog\u00e9neredet\u0171 szabad gy\u00f6k\u00f6k fokozott termel\u0151d\u00e9se, illetve az antioxid\u00e1ns rendszerek ezzel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 kimer\u00fcl\u00e9se oxidat\u00edv-nitrat\u00edv stresszhez vezet. …<\/p>\n","protected":false},"author":133,"featured_media":0,"parent":17,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-4103","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/elettan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/4103","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/elettan\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/elettan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/elettan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/133"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/elettan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=4103"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/elettan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/4103\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":8199,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/elettan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/4103\/revisions\/8199"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/elettan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/17"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/elettan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4103"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/elettan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=4103"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/elettan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=4103"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}