{"id":51982,"date":"2024-11-13T16:06:15","date_gmt":"2024-11-13T15:06:15","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/egeszsegfejlesztes\/?p=51982"},"modified":"2025-01-27T12:00:22","modified_gmt":"2025-01-27T11:00:22","slug":"mentalis-egeszseg-sokat-kockaztat-aki-nem-foglalkozik-vele","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/egeszsegfejlesztes\/2024\/11\/13\/mentalis-egeszseg-sokat-kockaztat-aki-nem-foglalkozik-vele\/","title":{"rendered":"Ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9g: sokat kock\u00e1ztat, aki nem foglalkozik vele"},"content":{"rendered":"

Vil\u00e1gszerte k\u00f6zel egymilli\u00e1rd ember k\u00fczd valamilyen ment\u00e1lis zavarral, ugyanakkor egyre t\u00f6bben ismerik fel a t\u00e9ma fontoss\u00e1g\u00e1t, \u00e9s tesznek akt\u00edvan is a j\u00f3ll\u00e9t\u00fck \u00e9rdek\u00e9ben. Cikk\u00fcnkb\u0151l kider\u00fcl, hogy mi\u00e9rt fontos a lelki eg\u00e9szs\u00e9g, milyen ment\u00e1lis \u00e9s fizikai jelei vannak az egyens\u00falyveszt\u00e9snek, \u00e9s mit lehet tenni a kialakult lelki probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben. <\/strong>\"\"<\/a>A ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9g t\u00e9mak\u00f6re az elm\u00falt \u00e9vekben vil\u00e1gszerte egyre nagyobb hangs\u00fallyal jelenik meg, e kedvez\u0151 folyamat m\u00f6g\u00f6tt pedig sz\u00e1mos t\u00e9nyez\u0151t be tudunk azonos\u00edtani. Miel\u0151tt azonban elm\u00e9ly\u00fcl\u00fcnk a t\u00e9m\u00e1ban, n\u00e9zz\u00fck meg, hogy mit is jelent a ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9g!<\/p>\n

Az eg\u00e9szs\u00e9g \u00e9s a ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9g<\/span><\/h5>\n

Az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Vil\u00e1gszervezet (WHO) szerint \u201eaz eg\u00e9szs\u00e9g a teljes testi, lelki \u00e9s szoci\u00e1lis j\u00f3ll\u00e9t \u00e1llapota, \u00e9s nem csup\u00e1n a betegs\u00e9g hi\u00e1nya\u201d. Fontos kiemelni, hogy a fogyat\u00e9kkal \u00e9l\u00e9s nem z\u00e1rja ki az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e1llapotot. Ugyanakkor a WHO defini\u00e1lta a ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9g fogalm\u00e1t is; eszerint <\/strong><\/a>egy olyan j\u00f3ll\u00e9ti \u00e1llapotr\u00f3l van sz\u00f3, \u201eamelyben az egy\u00e9n megval\u00f3s\u00edthatja saj\u00e1t k\u00e9pess\u00e9geit, k\u00e9pes megbirk\u00f3zni az \u00e9let okozta stresszel, tud produkt\u00edvan dolgozni \u00e9s k\u00e9pes bekapcsol\u00f3dni egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gbe.\u201d<\/p>\n

Egyre nagyobb a figyelem<\/span><\/h5>\n

A ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9g fontoss\u00e1g\u00e1ra az elm\u00falt \u00e9vekben tal\u00e1n az eg\u00e9sz vil\u00e1got megr\u00e1z\u00f3 Covid-j\u00e1rv\u00e1ny ir\u00e1ny\u00edtotta r\u00e1 a figyelmet; a pand\u00e9mia okozta bizonytalans\u00e1g, a szoci\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalmi elszigetelts\u00e9g, valamint a j\u00e1rv\u00e1nnyal egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3 gazdas\u00e1gi neh\u00e9zs\u00e9gek emberek milli\u00f3n\u00e1l id\u00e9ztek el\u0151 jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9k\u0171 stressz, szorong\u00e1st, depresszi\u00f3t, illetve m\u00e1s ment\u00e1lis zavarokat. A vil\u00e1gj\u00e1rv\u00e1ny els\u0151 \u00e9v\u00e9ben 25 sz\u00e1zal\u00e9kkal n\u0151tt<\/strong><\/a> a szorong\u00e1s \u00e9s a depresszi\u00f3 el\u0151fordul\u00e1si ar\u00e1nya. A felismer\u00e9s kedvez\u0151 tendenci\u00e1j\u00e1t er\u0151s\u00edtette az Ipsos m\u00e9r\u00e9se <\/strong><\/a>is, ami szerint nemcsak vil\u00e1gviszonylatban, de a magyar lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben is fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00f6tt a ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9g t\u00e9mak\u00f6re.<\/p>\n

\n

Mindemellett a munkaad\u00f3k is egyre ink\u00e1bb felismert\u00e9k (\u00e9s a folyamat jelenleg is tart), hogy a szervezetek legnagyobb \u00e9rt\u00e9k\u00e9t az emberi er\u0151forr\u00e1s jelenti, ugyanakkor a dolgoz\u00f3k jelent\u0151s r\u00e9sze k\u00fczd kr\u00f3nikus stresszel, szorong\u00e1ssal, ment\u00e1lis kimer\u00fclts\u00e9ggel, f\u00e1radts\u00e1ggal \u00e9s ki\u00e9g\u00e9ssel. Ezek a negat\u00edv \u00e1llapotok nem csup\u00e1n az egy\u00e9n eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1ra \u00e9s j\u00f3ll\u00e9t\u00e9re jelentenek rizik\u00f3t, hanem a munkahelyi teljes\u00edtm\u00e9nyre is negat\u00edv hat\u00e1ssal vannak. Vagyis mindenk\u00e9ppen foglalkozni kell a helyzettel; ma m\u00e1r a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 c\u00e9ges \u00e9s v\u00e1llalati eg\u00e9szs\u00e9g- \u00e9s wellbeing programok a munk\u00e1ltat\u00f3 m\u00e1rka szerves r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik.<\/p>\n<\/div>\n

Pozit\u00edv folyamatk\u00e9nt lehet megeml\u00edteni azt is, hogy az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00f3rendszerek eset\u00e9ben l\u00e1tszik a t\u00f6rekv\u00e9s arra, hogy a ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9ggel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 szolg\u00e1ltat\u00e1sok valamilyen szinten \u00e9s form\u00e1ban az alapell\u00e1t\u00e1sban is el\u00e9rhet\u0151k legyenek. Mik\u00f6zben \u2013 ahogy erre a WHO is felh\u00edvja a figyelmet<\/strong><\/a> \u2013 m\u00e9g mindig sokak sz\u00e1m\u00e1ra neh\u00e9z vagy szinte lehetetlen a szakszer\u0171 pszichoter\u00e1pi\u00e1s szolg\u00e1ltat\u00e1sok ig\u00e9nybev\u00e9tele, az online ter\u00e1pi\u00e1s lehet\u0151s\u00e9gek valamelyest megk\u00f6nny\u00edtett\u00e9k a hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151s\u00e9get.\u00a0<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

A ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9g fontoss\u00e1g\u00e1val \u00e9s a ment\u00e1lis zavarokkal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 tabuk lebont\u00e1s\u00e1ban jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszik egy j\u00f3l beazonos\u00edthat\u00f3 tendencia is; a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gim\u00e9dia-fel\u00fcleteken \u00e9s a nyilv\u00e1nos szerepl\u00e9sek sor\u00e1n egyre nagyobb teret kap a t\u00e9ma. Csak egy p\u00e9lda a sok k\u00f6z\u00fcl: nemr\u00e9g Lewis Hamilton, a Forma-1 t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s vil\u00e1gbajnoka besz\u00e9lt arr\u00f3l, hogy gyakorlatilag eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben depresszi\u00f3val k\u00fczd\u00f6tt.<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

Ment\u00e1lis zavarok: a legfontosabb tudnival\u00f3k<\/span><\/h5>\n

A ment\u00e1lis zavarok olyan pszichol\u00f3giai vagy viselked\u00e9si mint\u00e1zatok, amelyek jelent\u0151s probl\u00e9m\u00e1kat okoznak az egy\u00e9n \u00e9rzelmi \u00e1llapot\u00e1ban, gondolkod\u00e1s\u00e1ban, viselked\u00e9s\u00e9ben vagy t\u00e1rsas kapcsolataiban. Ezek a zavarok negat\u00edvan befoly\u00e1solhatj\u00e1k az egy\u00e9n mindennapi \u00e9let\u00e9t (\u00e9s gyakran hat\u00e1ssal vannak a k\u00f6rnyezet\u00e9re is), \u00e9s legink\u00e1bb orvosi vagy pszichol\u00f3giai t\u00e1mogat\u00e1st ig\u00e9nyelnek.<\/p>\n

\n

N\u00e9h\u00e1ny p\u00e9lda ment\u00e1lis zavarokra a legjellemz\u0151bb t\u00fcnetekkel:
\n<\/strong>Depresszi\u00f3<\/strong>: \u00e1lland\u00f3 szomor\u00fas\u00e1g\u00e9rzet, f\u00e1radts\u00e1g \u00e9s rem\u00e9nytelens\u00e9g \u00e9rz\u00e9se, az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s elveszt\u00e9se a mindennapi tev\u00e9kenys\u00e9gek ir\u00e1nt.<\/p>\n

Szorong\u00e1s<\/strong>: \u00e1lland\u00f3 t\u00falzott vagy irracion\u00e1lis aggodalom, f\u00e9lelem vagy p\u00e1nik\u00e9rzet.<\/p>\n

Bipol\u00e1ris zavar<\/strong>: hangulati ingadoz\u00e1sok k\u00e9t sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges \u00e1llapot \u2013 m\u00e1ni\u00e1s (fokozott energia \u00e9s euf\u00f3ria) \u00e9s depresszi\u00f3s (szomor\u00fas\u00e1g \u00e9s \u00e9rdektelens\u00e9g) \u2013 k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

Skizofr\u00e9nia<\/strong>: a val\u00f3s\u00e1ggal val\u00f3 kapcsolat elveszt\u00e9se, hallucin\u00e1ci\u00f3k, t\u00e9veszm\u00e9k \u00e9s zavart gondolkod\u00e1s.<\/p>\n

Poszttraum\u00e1s stressz zavar<\/strong> (PTSD): egy s\u00falyos trauma ut\u00e1n megjelen\u0151 intenz\u00edv szorong\u00e1s, r\u00e9m\u00e1lmok \u00e9s visszat\u00e9r\u0151 eml\u00e9kek.<\/p>\n<\/div>\n

Ezek a zavarok \u00e9s \u00e1llapotok sokf\u00e9le form\u00e1ban jelentkezhetnek, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kezel\u00e9si megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st \u2013 pl. pszichoter\u00e1pia, gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9s \u2013 ig\u00e9nyelhetnek. A pontos diagn\u00f3zis meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a sz\u00fcks\u00e9ges intervenci\u00f3 meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra kiz\u00e1r\u00f3lag szakember jogosult.\u00a0<\/p>\n

Mennyien \u00e9lnek ment\u00e1lis zavarokkal?<\/span><\/h5>\n
\n

A WHO adatai szerint<\/a> 2019-ben vil\u00e1gszerte 970 milli\u00f3 ember \u00e9lt valamilyen ment\u00e1lis zavarral, leggyakrabban szorong\u00e1ssal \u00e9s depresszi\u00f3val, ha pedig ehhez hozz\u00e1vessz\u00fck az elm\u00falt \u00e9vek \u2013 gyakran az alapvet\u0151 biztons\u00e1g\u00e9rzet\u00fcnket megrenget\u0151 \u2013 kr\u00edziseit: pand\u00e9mia, h\u00e1bor\u00fa, gazdas\u00e1gi bizonytalans\u00e1g, techno-stressz, akkor \u00e9szlelhet\u0151 az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s: az \u00e9rintettek sz\u00e1ma sajnos sz\u00e1mottev\u0151en n\u00f6vekedett.<\/p>\n<\/div>\n

Az Economx cikke szerint<\/strong><\/a> az Eur\u00f3pai Uni\u00f3ban 84 milli\u00f3, m\u00edg Magyarorsz\u00e1gon mintegy m\u00e1sf\u00e9lmilli\u00f3 ember k\u00fczd valamilyen ment\u00e1lis zavarral, ami egy 9,7 milli\u00f3s n\u00e9pess\u00e9g\u0171 orsz\u00e1g eset\u00e9ben d\u00f6bbenetes ar\u00e1nyt jelent. R\u00e1ad\u00e1sul a WHO progn\u00f3zisa sem ad okot az \u00f6r\u00f6mre: a szervezet szerint 2030-ra a s\u00falyos (major) depresszi\u00f3 a teljes eg\u00e9szs\u00e9gben meg\u00e9lhet\u0151 \u00e9let\u00e9vek elveszt\u00e9s\u00e9nek leggyakoribb oka lesz a vil\u00e1gon.<\/p>\n

A ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9g megbillen\u00e9s\u00e9nek legjellemz\u0151bb t\u00fcnetei, jelei<\/span><\/h5>\n

A ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9ggel kapcsolatos probl\u00e9m\u00e1k korai felismer\u00e9se seg\u00edthet abban, hogy az \u00e9rintett id\u0151ben szakemberhez forduljon, \u00e9s szakszer\u0171 seg\u00edts\u00e9get, t\u00e1mogat\u00e1st k\u00e9rjen. \u00c9ppen ez\u00e9rt fontos, hogy tiszt\u00e1ban legy\u00fcnk a ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9groml\u00e1s leggyakoribb jeleivel:<\/p>\n