T\u00e9mavezet\u0151: Dr. Darag\u00f3 L\u00e1szl\u00f3<\/p>\n
A szakdolgozat elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek m\u00e1r a t\u00e9ma fel\u00e9p\u00edt\u00e9se sor\u00e1n is alapvet\u0151en k\u00e9t c\u00e9lja volt: az egyik, hogy bemutassa, hogyan \u00e9p\u00fclnek fel a napjainkban haszn\u00e1latban l\u00e9v\u0151 k\u00f3rh\u00e1zi inform\u00e1ci\u00f3 rendszerek, mennyi kih\u00edv\u00e1snak, ig\u00e9nynek kell eleget tenni m\u00e1r a programok tervez\u00e9s\u00e9nek, fejleszt\u00e9s\u00e9nek ideje alatt is, valamint azt, hogy egy-egy ilyen rendszer ki\u00e9p\u00edt\u00e9se csak a megrendel\u0151k \u00e9s a sz\u00e1ll\u00edt\u00f3k szoros egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel val\u00f3s\u00edthat\u00f3 meg.
\nA dolgozat erre vonatkoz\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t a megjelent szakirodalmak, valamint szem\u00e9lyes interj\u00fa seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00e9sz\u00edtettem el.
\nA dolgozat m\u00e1sik, hangs\u00falyosabb c\u00e9lja az volt, hogy ezt az idealiz\u00e1lt elk\u00e9pzel\u00e9st – miszerint a felhaszn\u00e1l\u00f3kat is bevont\u00e1k a tervez\u00e9sbe, fontosnak tartott\u00e1k a v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcket, valamint, hogy az alkotott rendszerek megfelelnek-e mai kor elv\u00e1r\u00e1sainak \u2013 igyekszik adatokkal al\u00e1t\u00e1masztani, vagy \u00e9ppen megc\u00e1folni. Seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajthat abban, hogy a j\u00f6v\u0151beli rendszereknek milyen v\u00e1ltoztat\u00e1sokra lesz sz\u00fcks\u00e9g\u00fck ahhoz, hogy elnyerhess\u00e9k a felhaszn\u00e1l\u00f3k el\u00e9gedetts\u00e9g\u00e9t is.
\nA vizsg\u00e1latot k\u00e9rd\u0151\u00edv seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel v\u00e9geztem el (K\u00f3rh\u00e1zi szoftverrendszer szubjekt\u00edv \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se \u2013 a felhaszn\u00e1l\u00f3 n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l), mely az alkalmazott rendszerek funkci\u00f3inak felhaszn\u00e1l\u00f3i szemmel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t tartalmazza. A k\u00e9rd\u0151\u00edv az egyes felhaszn\u00e1l\u00f3 csoportokra specifikus ter\u00fcleteket vizsg\u00e1l, csak olyan funkci\u00f3kat foglal mag\u00e1ba, melyekkel a munk\u00e1juk sor\u00e1n felt\u00e9tlen\u00fcl tal\u00e1lkoznak.
\nA k\u00e9rd\u0151\u00edv kit\u00f6lt\u00e9s\u00e9ben 10 k\u00f3rh\u00e1z vett r\u00e9szt (t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben budapesti int\u00e9zm\u00e9nyek), olyan megoszl\u00e1sban, hogy a leggyakrabban alkalmazott n\u00e9gy rendszert lefedj\u00e9k. Minden k\u00f3rh\u00e1zban egy vezet\u0151, egy gazdas\u00e1gi vezet\u0151, egy informatikus, egy szakdolgoz\u00f3, egy orvos, egy gy\u00f3gyszer\u00e9sz \u00e9s egy dietetikus \u00e9rt\u00e9kelte az egyes (\u0151ket \u00e9rint\u0151) funkci\u00f3kat. A k\u00e9rd\u0151\u00edvben szerepl\u0151 alkalmaz\u00e1si ter\u00fcletek k\u00f6z\u00fcl az elemz\u00e9shez n\u00e9gyet v\u00e1lasztottam ki (betegnyilv\u00e1ntart\u00e1s, d\u00f6nt\u00e9st\u00e1mogat\u00e1s, p\u00e9nz\u00fcgy\/igazgat\u00e1s, orvosi interf\u00e9sz), m\u00e9gpedig az\u00e9rt, mert ezeket tartottam a legfontosabbnak, valamint a dolgozat formai megk\u00f6t\u00e9s\u00e9be nem f\u00e9rt volna bele a rendszerek eg\u00e9sz\u00e9nek elemz\u00e9se.
\nA kapott eredm\u00e9nyeket Microsoft Access adatb\u00e1zis seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel r\u00f6gz\u00edtettem, majd lek\u00e9rdez\u00e9sek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel jutottam el azokra az eredm\u00e9nyekre, melyeket Microsoft Excel t\u00e1bl\u00e1zatok, valamint diagramok form\u00e1j\u00e1ban bemutatok a szakdolgozatban (4. fejezet).
\nAz elemz\u00e9s elv\u00e9gz\u00e9se tanuls\u00e1gos volt abb\u00f3l a szempontb\u00f3l, mely azt a feltev\u00e9semet igyekszik al\u00e1t\u00e1masztani, hogy a jelenleg haszn\u00e1lt rendszerek els\u0151sorban a sz\u00fcks\u00e9ges feladatok elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9nek informatikai megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t tartott\u00e1k fontosnak, n\u00e9hol figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyva azt a nagyon fontos szempontot, hogy a felhaszn\u00e1l\u00f3k (els\u0151sorban az orvosok \u00e9s n\u0151v\u00e9rek) is probl\u00e9mamentesen alkalmazni tudj\u00e1k a programot. C\u00e1folja azonban azt az \u00e1ll\u00e1spontomat, mely szerint a napjainkban haszn\u00e1lt szoftverekkel a felhaszn\u00e1l\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge nincs megel\u00e9gedve, ennek ugyanis ellentmondanak a kapott \u00e9rt\u00e9kek.
\nLegfontosabb megoldand\u00f3 probl\u00e9m\u00e1nak m\u00e9gis mindenk\u00e9ppen azt tartom, hogy a bonyolult informatikai alkalmaz\u00e1sok terh\u00e9t levegy\u00fck az orvosok \u00e9s n\u0151v\u00e9rek v\u00e1ll\u00e1r\u00f3l olyan megold\u00e1sokkal, melyek a lehet\u0151s\u00e9gekhez m\u00e9rten maxim\u00e1lisan figyelembe veszik a felhaszn\u00e1l\u00f3i ig\u00e9nyeket is.<\/p>\n
T\u00e9mavezet\u0151: S\u00e1ra Zolt\u00e1n<\/p>\n
A szakdolgozatomban a cukorbetegek oktat\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1ltam meg. Erre az\u00e9rt volt sz\u00fcks\u00e9g, mert egyre t\u00f6bb cukorbeteg van Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9gtelen \u00e9letm\u00f3d k\u00f6vetkezt\u00e9ben egyre fiatalabb korban alakul ki a betegs\u00e9g. Az oktat\u00e1s feladata azoknak a m\u00f3dszereknek a megtan\u00edt\u00e1sa, amelyek alkalmaz\u00e1s\u00e1val a betegek megfelel\u0151 \u00e9letm\u00f3dot alak\u00edthatnak ki az akut \u00e9s hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyek megel\u0151z\u00e9s\u00e9re.
\nAz oktat\u00e1s jelenleg csoportos keretek k\u00f6z\u00f6tt zajlik. A dolgozat egy \u00faj, Magyarorsz\u00e1gon m\u00e9g nem alkalmazott oktat\u00e1si m\u00f3dszert mutat be, az e-learning seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 k\u00e9pz\u00e9st, melynek tov\u00e1bbi \u00fajszer\u0171s\u00e9ge, hogy alapja egy \u201e\u00f6nfejleszt\u0151 tananyag\u201d \u00e9s egy on-line t\u00e1mogat\u00f3i k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g l\u00e9trehoz\u00e1sa. Ez lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a betegek \u00f6n\u00e1ll\u00f3an saj\u00e1t\u00edts\u00e1k el az \u00f6ngondoz\u00e1s alapjait, \u00edgy az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szem\u00e9lyzettel val\u00f3 szem\u00e9lyes tal\u00e1lkoz\u00e1s alkalm\u00e1val t\u00f6bb id\u0151 marad a szem\u00e9lyes probl\u00e9m\u00e1k megbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9re.
\nA projekt a tervek alapj\u00e1n megval\u00f3sult egy betegoktat\u00e1si k\u00f6rnyezet, melyben a tanul\u00f3nak lehet\u0151s\u00e9ge van \u00f6nkezel\u00e9s elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Az els\u0151 tapasztalatok megsz\u00fclettek, ezek alapj\u00e1n azt lehet mondani, hogy van ig\u00e9ny diabetol\u00f3giai elearning betegoktat\u00e1sra.<\/p>\n
T\u00e9mavezet\u0151: Dr. Dinya Elek
\nOpponens: M\u00f3ricz Eszter<\/p>\n
Dolgozatomban az EGIS Nyrt. Carvedilol\u00ae pilot projektj\u00e9n kereszt\u00fcl mutattam be a generikus gy\u00f3gyszergy\u00e1rt\u00e1sban n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen bioekvivalencia vizsg\u00e1latok (Bioequivalence Examination, BE) menet\u00e9t. A dolgozatban kit\u00e9rtem a bioanalitikai m\u00f3dszerfejleszt\u00e9s, a vizsg\u00e1lati terv (protokoll), a bioanalitika, a farmakokinetika valamint a bioekvivalencia statisztikai r\u00e9szleteire. Bemutattam a folyamat sor\u00e1n keletkez\u0151 dokumentumokat, az alkalmazott min\u0151s\u00e9gellen\u0151rz\u00e9st.
\nA folyamatelemz\u00e9sben ismertettem a vizsg\u00e1latot akad\u00e1lyoz\u00f3, lass\u00edt\u00f3 l\u00e9p\u00e9seket, az \u00fan. kritikus pontokat \u00e9s vizsg\u00e1ltam, hogy van-e valamilyen lehet\u0151s\u00e9g ezeken a pontokon m\u00f3dos\u00edtani illetve jav\u00edtani.
\nH\u00e1rom, a vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nyess\u00e9g\u00e9nek szempontj\u00e1b\u00f3l kiemelten fontos, ter\u00fcletre koncentr\u00e1lva mutattam be a legfontosabb kritikus pontokat. Az analitikai m\u00f3dszerfejleszt\u00e9s, a klinikai vizsg\u00e1lat \u00e9s a statisztikai \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s sor\u00e1n mer\u00fcl fel a legt\u00f6bb probl\u00e9ma. A m\u00e9r\u0151m\u00f3dszer kidolgoz\u00e1sa a koncentr\u00e1ci\u00f3 megb\u00edzhat\u00f3 meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1nak alapja, fontos szerepet j\u00e1tszanak benne a m\u00e9rend\u0151 vegy\u00fclet tulajdons\u00e1gai (stabilit\u00e1s, kiralit\u00e1s, abszorbe\u00e1l\u00f3d\u00e1s), valamint a m\u00e9rend\u0151 koncentr\u00e1ci\u00f3s szint. A klinikai vizsg\u00e1lat sor\u00e1n a f\u0151 probl\u00e9m\u00e1t a protokoll be nem tart\u00e1sa okozza. A protokoll betart\u00e1sa \u00fagy az \u00f6nk\u00e9ntesek, mint a vizsg\u00e1l\u00f3 szem\u00e9lyzet r\u00e9sz\u00e9r\u0151l fontos, a vizsg\u00e1lat sor\u00e1n gy\u0171jt\u00f6tt mint\u00e1k min\u0151s\u00e9ge ezen m\u00falik. A statisztikai \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s sor\u00e1n a f\u0151 probl\u00e9m\u00e1t a kiugr\u00f3 \u00e9rt\u00e9kek vizsg\u00e1lata \u00e9s kezel\u00e9se jelenti. Ezeket a kiugr\u00f3 \u00e9rt\u00e9keket okozhatja protokoll s\u00e9rt\u00e9s, k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyhiba, az egy\u00e9n \u00e9s a formul\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s. Kezel\u00e9s\u00fck k\u00f6r\u00fcltekint\u00e9st ig\u00e9nyel, okukat meg kell keresni.
\nA klinikai vizsg\u00e1lat sor\u00e1n el\u0151fordul\u00f3, protokolls\u00e9rt\u00e9sb\u0151l fakad\u00f3 kritikus pontok megel\u0151zhet\u0151k a protokoll betart\u00e1s\u00e1nak \u00e9s betartat\u00e1s\u00e1nak megfelel\u0151 \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s\u00e9vel \u00e9s ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9vel. Az el\u0151\u00edr\u00e1sok betart\u00e1s\u00e1val megel\u0151zhet\u0151 probl\u00e9m\u00e1t jelentenek a dokument\u00e1ci\u00f3s hi\u00e1nyoss\u00e1gok is. A molekula tulajdons\u00e1gaib\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 kritikus pontokon nem lehet jav\u00edtani, hiszen azok adottak. Ezek a probl\u00e9m\u00e1k a megfelel\u0151 k\u00e9pzetts\u00e9g\u0171 \u00e9s gyakorlat\u00fa szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra megoldhat\u00f3ak, annak ellen\u00e9re, hogy az analitikai m\u00f3dszerfejleszt\u00e9si id\u0151szakot elny\u00fajtj\u00e1k.<\/p>\n
T\u00e9mavezet\u0151: Dr. Nagy Julianna<\/p>\n
A szakdolgozat \u00e1tfog\u00f3 szakirodalmi \u00e1ttekint\u00e9s ut\u00e1n a 2008-2009 \u201eR\u00e1ford\u00edt\u00e1s gy\u0171jt\u00e9s\u201d adataib\u00f3l k\u00edv\u00e1n k\u00f6vetkezet\u00e9seket levonni a HBCs csoportk\u00e9pz\u00e9si algoritmus\u00e1nak probl\u00e9m\u00e1ira \u00e9s azok k\u00f6vetkezm\u00e9nyeire.
\nA jelenleg alkalmazott hazai m\u00f3dszerek elvei megfelelnek a korszer\u0171 eur\u00f3pai trendeknek, de a gyakorlatban hi\u00e1nyoss\u00e1gok lehetnek. Ez\u00e9rt a kutat\u00e1s az alkalmaz\u00e1sok gyakorlati oldal\u00e1r\u00f3l k\u00f6zel\u00edti meg a t\u00e9m\u00e1t.
\nAz adatokat Oracle adatb\u00e1zisba helyeztem el, hogy a nagy rekordsz\u00e1m mellett is kezelhet\u0151ek maradjanak. A statisztikai lek\u00e9rdez\u00e9seket az adatb\u00e1zis kezel\u0151fel\u00fclet\u00e9n \u00edrtam meg. Erre a c\u00e9lra a Toad szoftvercsomagot tal\u00e1ltam a legalkalmasabbnak.
\nA vizsg\u00e1lat sor\u00e1n els\u0151sorban olyan elt\u00e9r\u00e9seket kerestem, amelyek alapj\u00e1ul szolg\u00e1lhatnak egy k\u00e9s\u0151bbi, a \u201eR\u00e1ford\u00edt\u00e1s gy\u0171jt\u00e9s\u201d volumen\u00e9vel m\u00e9rhet\u0151 felm\u00e9r\u00e9snek.
\nA 19M Ment\u00e1lis betegs\u00e9gek f\u0151csoport \u00e1ttekint\u0151 statisztikai elemz\u00e9se ut\u00e1n n\u00e9gy HBCs csoportot, azon bel\u00fcl az el\u0151zetes eredm\u00e9nyek alapj\u00e1n n\u00e9gy k\u00f6lts\u00e9gt\u00edpust v\u00e1lasztottam ki statisztikai anal\u00edzis vizsg\u00e1latra.
\nA v\u00e9gzett egymint\u00e1s t-pr\u00f3b\u00e1k alapj\u00e1n a HBCs csoportokra sz\u00e1m\u00edtott \u00e1tlagos r\u00e1ford\u00edt\u00e1sok statisztikai szempontb\u00f3l nem egyeznek meg az OEP adatokb\u00f3l nyert sz\u00e1m\u00edt\u00e1sokkal (p = 0,05 szignifikancia szint mellett).<\/p>\n
T\u00e9mavezet\u0151: Dr. Darag\u00f3 L\u00e1szl\u00f3<\/p>\n
A szakdolgozat a napjainkban kiemelt jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi adatok v\u00e9delm\u00e9vel, biztons\u00e1g\u00e1val foglalkozik. Vizsg\u00e1lja a magyar k\u00f3rh\u00e1zi adatv\u00e9delem egyes sz\u00edntereit, a jogi h\u00e1tteret, a betegell\u00e1t\u00e1ssal kapcsolatos egyes helysz\u00edneket, az informatikai infrastrukt\u00far\u00e1t. Mindek\u00f6zben felt\u00e1rja az esetleges adatv\u00e9delmi, adatbiztons\u00e1gi jogs\u00e9rt\u00e9seket \u00e9s igyekszik megold\u00e1si javaslatokat tenni a felmer\u00fcl\u0151 probl\u00e9m\u00e1kra, teszi mindezt a teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl, hiszen a t\u00e9m\u00e1val kapcsolatosan k\u00f6nyvek sor\u00e1t lehetne megjelenttetni. Az egyes probl\u00e9m\u00e1k elemz\u00e9se h\u00e1rmas tagol\u00e1s (elm\u00e9leti h\u00e1tt\u00e9r, gyakorlati megval\u00f3s\u00edt\u00e1s, megold\u00e1si javaslat) form\u00e1j\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nik, mely a jobb \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1got, k\u00f6nnyebb k\u00f6vethet\u0151s\u00e9get szolg\u00e1lja. Bizonyos probl\u00e9m\u00e1k kapcs\u00e1n kitekint\u00e9st tesz egy saj\u00e1t k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u0171 \u2013 gyors, helyzetfelm\u00e9r\u0151 \u2013 k\u00e9rd\u00e9ssor seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00fclf\u00f6ldre. Egy \u2013 vagyis nem reprezentat\u00edv \u2013 n\u00e9met p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl t\u00f6rekszik a kinti rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek le\u00edr\u00e1s\u00e1ra, a magyar rendszerrel val\u00f3 \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek egy\u00fattal t\u00e1bl\u00e1zatos form\u00e1ban szeml\u00e9ltet\u00e9sre is ker\u00fclnek. A szakdolgozat alapj\u00e1ul szolg\u00e1ltak a t\u00e9m\u00e1t \u00e9rint\u0151 k\u00f6nyvek, szakcikkek, tanulm\u00e1nyok feldolgoz\u00e1sa, a t\u00f6rv\u00e9nyi h\u00e1tt\u00e9r megismer\u00e9se, az egyes szak\u00e9rt\u0151kkel, eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi dolgoz\u00f3kkal, hivatalos szervekkel folytatott szem\u00e9lyes interj\u00fak, besz\u00e9lget\u00e9sek levelez\u00e9sek, melyek sor\u00e1n a megk\u00e9rdezettek kifejtett\u00e9k \u00e1ll\u00e1spontjukat, a t\u00e9m\u00e1t illet\u0151en, ezen fel\u00fcl a saj\u00e1t k\u00f3rh\u00e1zi tapasztalataim. A tanulm\u00e1ny r\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra, hogy olykor ak\u00e1r jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek is lehetnek az elm\u00e9letet \u00e9s a gyakorlatot tekintve. Az okok sokr\u00e9t\u0171ek, a p\u00e9nzhi\u00e1nyt\u00f3l, az emberi hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1son \u00e1t, a bonyolult, n\u00e9ha ellentmond\u00e1sos t\u00f6rv\u00e9nyi szab\u00e1lyoz\u00e1sig sz\u00e1mtalan oka van a jelenlegi helyzet kialakul\u00e1s\u00e1nak, melyb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an a megold\u00e1sok is \u00f6sszetettek. Az anyagi vonzatokon fel\u00fcl, sz\u00fcks\u00e9ges lenne a szolg\u00e1ltat\u00f3k, a betegek hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak a megv\u00e1ltoz\u00e1sa, bizonyos esetekben a t\u00f6rv\u00e9nyek fel\u00fclvizsg\u00e1lata, \u00fajragondol\u00e1sa, egyszer\u0171s\u00edt\u00e9se \u00e9s sz\u00e1mon k\u00e9rhet\u0151s\u00e9g\u00fck biztos\u00edt\u00e1sa. Elengedhetetlen lenne egy megfelel\u0151, j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00e1gazati fel\u00fcgyelet l\u00e9trehoz\u00e1sa, mely t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt, rendszeres id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt audit\u00e1ln\u00e1 a k\u00f3rh\u00e1zakat adatv\u00e9delmi, adatbiztons\u00e1gi szempontb\u00f3l. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben kijelenthet\u0151, hogy am\u00edg az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy helyzete nem rendez\u0151dik, m\u00edg a k\u00f3rh\u00e1zak a m\u0171k\u00f6d\u00e9shez, a betegell\u00e1t\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges napi k\u00f6lts\u00e9geket alig tudj\u00e1k kifizetni, m\u00edg az alapvet\u0151 szeml\u00e9letv\u00e1ltoz\u00e1s nem t\u00f6rt\u00e9nik meg mind a szolg\u00e1ltat\u00f3k, mind a betegek r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, addig egyszer\u0171en nem val\u00f3sulhat meg \u00e9rdembeli v\u00e1ltoz\u00e1s a ter\u00fcletet \u00e9rint\u0151en.<\/p>\n
T\u00e9mavezet\u0151: Dr. Vicsi Kl\u00e1ra<\/p>\n
A m\u0171szaki technol\u00f3gia dinamikus fejl\u0151d\u00e9se az orvostudom\u00e1ny el\u0151rehalad\u00e1s\u00e1t jelent\u0151sen seg\u00edti. A digit\u00e1lis jelfeldolgoz\u00e1s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy alkalmaz\u00e1suk az orvostudom\u00e1nyban is egyre sz\u00e9lesebb k\u00f6rben terjed. A vit\u00e1lis jelek digit\u00e1lis feldolgoz\u00e1sa egyre hat\u00e9konyabb \u00e9s n\u00f6vekv\u0151 t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajt az orvosi gyakorlatban. A k\u00f3rh\u00e1zak \u00e9let\u00e9ben m\u00e1ra m\u00e1r elengedhetetlen, hogy korszer\u0171 m\u0171szaki eszk\u00f6z\u00f6k t\u00e1mogass\u00e1k az orvosok munk\u00e1j\u00e1t.
\nKev\u00e9sb\u00e9 ismert t\u00e9ny, hogy a besz\u00e9d, mint \u00e9lettani param\u00e9ter digit\u00e1lis elemz\u00e9s\u00e9vel sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 orvosi inform\u00e1ci\u00f3kat lehet szerezni a betegek eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l. Hangunk ”tiszt\u00e1n cseng\u00e9se” hangk\u00e9pz\u0151 szerveink \u00e9ps\u00e9g\u00e9r\u0151l, azok prec\u00edzen \u00f6sszehangolt m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e1rulkodik. Ha a hangk\u00e9pz\u0151szervekben b\u00e1rminem\u0171 rendelleness\u00e9g kialakul, az hat\u00e1ssal van a hangmin\u0151s\u00e9gre \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3s neh\u00e9zs\u00e9gekben is megmutatkozik. 1960-as \u00e9vek elej\u00e9n m\u00e1r megsz\u00fclettek az els\u0151 t\u00f6rekv\u00e9sek, hogy a besz\u00e9d, mint akusztikai produktum jelfeldolgoz\u00e1s\u00e1val objekt\u00edv \u00e9rt\u00e9kel\u00e9st lehessen adni a hangk\u00e9pz\u0151 szervek \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l.
\nSzakdolgozatom alapgondolata az, hogy a besz\u00e9d akusztikai vizsg\u00e1lat\u00e1val, a m\u00e9rt akusztikai param\u00e9terek statisztikai elemz\u00e9s\u00e9vel az egyes hangk\u00e9pz\u0151szervi elv\u00e1ltoz\u00e1sok oszt\u00e1lyozhat\u00f3ak, kimutathat\u00f3ak. Ennek vizsg\u00e1lata \u00e9rdek\u00e9ben egy olyan hangi adatb\u00e1zis l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ba kezdt\u00fcnk, ahol hangk\u00e9pz\u0151szervi panaszokkal rendelkez\u0151 betegek hangj\u00e1t r\u00f6gz\u00edtett\u00fck k\u00e9s\u0151bbi elemz\u00e9sek c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l.
\nA dolgozat el\u0151sz\u00f6r a teljes k\u00e9p kedv\u00e9\u00e9rt tematikusan t\u00e1rgyalja a hangk\u00e9pz\u00e9s anat\u00f3mi\u00e1j\u00e1nak, fizik\u00e1j\u00e1nak \u00e9s a besz\u00e9d jelfeldolgoz\u00e1s\u00e1nak alapjait, a szakirodalom legfontosabb vonatkoz\u00e1sait.
\nV\u00e9g\u00fcl pedig bemutatja hallgat\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9gem sor\u00e1n v\u00e9gzett munka eredm\u00e9nyeit, k\u00f6vetkeztet\u00e9seit.<\/p>\n
T\u00e9mavezet\u0151: Girasek Edmond<\/p>\n
A hazai fels\u0151oktat\u00e1s egyik legfontosabb struktur\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1ja a k\u00e9pz\u00e9s \u00e9s a munkaer\u0151piac kapcsolat\u00e1nak hi\u00e1nyoss\u00e1ga, a k\u00e9t szf\u00e9ra k\u00f6z\u00f6tti inform\u00e1ci\u00f3\u00e1raml\u00e1s nem kiel\u00e9g\u00edt\u0151 volta. Az orvos- \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9gtudom\u00e1nyi oktat\u00e1sban is megtapasztalhat\u00f3, hogy a hallgat\u00f3k k\u00e9pz\u00e9se nem minden tekintetben el\u00e9g\u00edti ki a munkaer\u0151-piaci ig\u00e9nyeket. Magyarorsz\u00e1g orvosainak, eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi dolgoz\u00f3inak jelent\u0151s h\u00e1nyad\u00e1t a Semmelweis Egyetem bocs\u00e1tja a munkaer\u0151piacra, \u00edgy a megfelel\u0151 sz\u00ednvonal\u00fa k\u00e9pz\u00e9s nemcsak int\u00e9zm\u00e9nyi, de orsz\u00e1gos \u00e9rdeket is szolg\u00e1l.
\nNapjainkra az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyben emberi er\u0151forr\u00e1skr\u00edzis alakult ki. Nagyon sok orvos \u00e9s \u00e1pol\u00f3 v\u00e1lasztja a k\u00fclf\u00f6ldi munkav\u00e1llal\u00e1s lehet\u0151s\u00e9get, hagyja el a p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t stb. B\u00e1r a Semmelweis Egyetem t\u00f6bb, mint m\u00e1sf\u00e9l ezer hallgat\u00f3nak ad diplom\u00e1t \u00e9vente, ez a rengeteg frissdiplom\u00e1s dolgoz\u00f3 sem el\u00e9g a keletkezett szakember-hi\u00e1ny kompenz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra.
\nEzek a t\u00e9nyek arra \u00f6szt\u00f6nzik az int\u00e9zm\u00e9nyt, hogy beazonos\u00edtsa azokat a beavatkoz\u00e1si pontokat a k\u00e9pz\u00e9sben, melyek megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1val m\u00e9g eredm\u00e9nyesebb\u00e9 tudja tenni sokr\u00e9t\u0171 oktat\u00e1s\u00e1t. A k\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t az, hogy az egyetemi k\u00e9pz\u00e9s mennyire tud reag\u00e1lni a munkaer\u0151-piaci v\u00e1ltoz\u00e1sokra \u00e9s hogy tud megfelelni ezeknek a m\u00f3dosult ig\u00e9nyeknek. Ennek egyik nagyon hasznos \u00e9s hat\u00e9kony eszk\u00f6ze lehet a diplom\u00e1s p\u00e1lyak\u00f6vet\u00e9s.
\nSzakdolgozatomban r\u00e9szletesen tanulm\u00e1nyozom, hogyan lehet a Diplom\u00e1s P\u00e1lyak\u00f6vet\u0151 Rendszert (DPR) integr\u00e1lni az int\u00e9zm\u00e9ny m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9be. Arra a k\u00e9rd\u00e9sre keresem a v\u00e1laszt, hogy milyen szervezeti-m\u0171k\u00f6d\u00e9si, szab\u00e1lyoz\u00e1si, jogi, informatikai-technol\u00f3giai \u00e9s gazdas\u00e1gi t\u00e9nyez\u0151knek kell megfelelnie a Semmelweis Egyetemnek, hogy a felm\u00e9r\u00e9s nemcsak int\u00e9zm\u00e9nyi, hanem orsz\u00e1gos szinten is felhaszn\u00e1lhat\u00f3 legyen az oktat\u00e1s fejleszt\u00e9s\u00e9nek \u00e9rdek\u00e9ben.
\nA DPR r\u00e9v\u00e9n a v\u00e9gzett hallgat\u00f3kr\u00f3l rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k \u00e1tl\u00e1that\u00f3s\u00e1ga, a szellemi \u00e9s anyagi befektet\u00e9sek megt\u00e9r\u00fcl\u00e9s\u00e9r\u0151l nyerhet\u0151 struktur\u00e1lt inform\u00e1ci\u00f3 hossz\u00fa t\u00e1von minden bizonnyal k\u00f6vethet\u0151 lesz, amely megjelenik a v\u00e9gzett hallgat\u00f3k munkaer\u0151-piaci \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek pozit\u00edv v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ban is.<\/p>\n
T\u00e9mavezet\u0151: Dr. J\u00e1vor Andr\u00e1s<\/p>\n
Munk\u00e1m sor\u00e1n arra pr\u00f3b\u00e1lok f\u00e9nyt der\u00edteni, hogy mik\u00e9nt lehetne az alapell\u00e1t\u00e1s \u00e9s a szakell\u00e1t\u00e1s kapcsolat\u00e1t elektronikus \u00faton meger\u0151s\u00edteni a prevenci\u00f3s vizsg\u00e1latok adatk\u00fcld\u00e9se sor\u00e1n.
\nA mai hazai eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy vizsg\u00e1lata k\u00f6zben rengeteg probl\u00e9m\u00e1val tal\u00e1lkozik az ember. Mindannyiunk sz\u00e1m\u00e1ra nagyon fontos lenne egy olyan m\u00f3dszer kifejleszt\u00e9se, mely nagyban hozz\u00e1j\u00e1rul a sz\u0171r\u0151vizsg\u00e1lati eredm\u00e9nyek elektronikus \u00faton t\u00f6rt\u00e9n\u0151 tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, valamint a Telemedicina seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ak\u00e1r a t\u00e1voli ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek haszn\u00e1lat\u00e1hoz is. Olyan rendszer lenne sz\u00fcks\u00e9ges ahol a betegadatok centraliz\u00e1ltan egy k\u00f6zponti h\u00e1tt\u00e9rt\u00e1ron lenn\u00e9nek t\u00e1rolva.
\nA magyar eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi rendszer jelenlegi \u00e1llapot\u00e1nak tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel olyan m\u00f3dszer kidolgoz\u00e1s\u00e1hoz szeretn\u00e9k hozz\u00e1j\u00e1rulni, mellyel a dokument\u00e1ci\u00f3s neh\u00e9zs\u00e9gek kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lhet\u0151k.
\nAz \u00e1ltalam megismert k\u00e9t inform\u00e1ci\u00f3rendszer biztos\u00edtja a mint\u00e1t a vizsg\u00e1latokhoz. Informatikai \u00e9s jogi szempontb\u00f3l elemzem egyenk\u00e9nt \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edtva is a rendszereket, majd \u00f6tleteket is felvetek. V\u00e9g\u00fcl bemutatok egy olyan m\u00f3dszert, mely egy ilyen inform\u00e1ci\u00f3rendszer felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val k\u00f6zpontilag egys\u00e9ges\u00edtett alapokon m\u0171k\u00f6dik. Felt\u00e1rom annak hardver, szoftver, h\u00e1l\u00f3zati, adatv\u00e9delmi valamint jogi ig\u00e9nyeit is.<\/p>\n
T\u00e9mavezet\u0151: Dr. Guseo Andr\u00e1s<\/p>\n
A dolgozat a sclerosis multiplex nev\u0171 k\u00f6zponti idegrendszeri megbeteged\u00e9s epidemiol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t kutatja, \u00e9s a betegs\u00e9ggel kapcsolatos internetes oldalakat elemzi a webes akad\u00e1lymentes\u00edt\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l. Az elemz\u00e9sb\u0151l lesz\u0171rt tanuls\u00e1gok r\u00e9v\u00e9n olyan weboldal szerkeszt\u00e9si elvek megfogalmaz\u00e1sa a c\u00e9l, amelyek el\u0151seg\u00edtik, hogy a fogyat\u00e9kkal \u00e9l\u0151k is k\u00e9pesek legyenek probl\u00e9mamentesen hozz\u00e1jutni az \u0151ket \u00e9rdekl\u0151 inform\u00e1ci\u00f3khoz az interneten. A vizsg\u00e1lat sor\u00e1n az epidemiol\u00f3gia kutat\u00e1sa a potenci\u00e1lis c\u00e9lk\u00f6z\u00f6ns\u00e9get m\u00e9ri fel a megbeteged\u00e9ssel foglalkoz\u00f3 weboldalakn\u00e1l. A weben tal\u00e1lhat\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k sokszor az \u00e1ltal\u00e1nos szerkeszt\u00e9si norm\u00e1knak sem felelnek meg, a fogyat\u00e9kkal \u00e9l\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra pedig m\u00e9g enn\u00e9l is t\u00f6bb probl\u00e9ma ad\u00f3dik, magasabb norm\u00e1knak kell eleget tenni. Ehhez sz\u00fcks\u00e9ges felm\u00e9rni a jelenlegi \u00e1llapotokat, \u00e9s a tapasztalt probl\u00e9m\u00e1knak megfelel\u0151en javaslatokat kell megfogalmazni ezeknek a hib\u00e1knak a kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u00e9s\u00e9re. A webes akad\u00e1lymentes\u00edt\u00e9s t\u00e9mak\u00f6re nagym\u00e9rt\u00e9kben kapcsol\u00f3dik a webergon\u00f3mi\u00e1hoz, illetve annak egy speci\u00e1lis \u00e1g\u00e1hoz. K\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szabv\u00e1nyokat, ir\u00e1nyelveket, aj\u00e1nl\u00e1sokat fogalmaztak meg ezzel kapcsolatban a szakemberek, melyek kiv\u00e1l\u00f3 alapot ny\u00fajtanak az ebben a t\u00e9m\u00e1ban v\u00e9gzett tov\u00e1bbi vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1sokhoz. Az epidemiol\u00f3gi\u00e1t a vonatkoz\u00f3 szakirodalom kutat\u00e1s\u00e1val ismertettem. A betegs\u00e9ggel foglalkoz\u00f3 weboldalakat tartalmilag \u00e9s formailag is kielemeztem, az oldal forr\u00e1sk\u00f3dj\u00e1t is vizsg\u00e1lva. Egy egy\u00e9ni rendszer szerint 1-3 k\u00f6z\u00f6tti ponttal \u00e9rt\u00e9keltem minden egyes szempontot. Az eredm\u00e9nyeket \u00f6sszes\u00edtve lesz\u0171rtem a tanuls\u00e1got, \u00e9s ebb\u0151l f\u00f6l\u00e1ll\u00edtom az \u00e1ltalam helyesnek gondolt szerkeszt\u00e9si elveket. A vizsg\u00e1lat azt mutatta, hogy tartalmilag \u00e9s formailag is valamennyi weboldal eset\u00e9ben vannak s\u00falyos hi\u00e1nyoss\u00e1gok, melyek n\u00e9ha az alapvet\u0151 webes norm\u00e1knak sem felelnek meg, az akad\u00e1lymentes\u00edt\u00e9s elv\u00e9t pedig gyakorlatilag nem \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtett\u00e9k a gyakorlatban. Ezek kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u00e9s\u00e9re k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le javaslatokat tettem. Arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottam, hogy a webes akad\u00e1lymentes\u00edt\u00e9ssel kapcsolatos szabv\u00e1nyok jelenleg t\u00fal magas k\u00f6vetelm\u00e9nyeket t\u00e1masztanak az internetes port\u00e1lokkal szemben, melyek nem tudnak ezekkel l\u00e9p\u00e9st tartani. Ez\u00e9rt az ilyen jelleg\u0171 kezdem\u00e9nyez\u00e9seket kisebb l\u00e9p\u00e9sekben \u00e9rdemes v\u00e9grehajtani, \u00e9s nfokozatosan n\u00f6velni az elv\u00e1r\u00e1sokat.<\/p>\n
T\u00e9mavezet\u0151: S\u00e1ra Zolt\u00e1n<\/p>\n
A szakdolgozat a ment\u0151szolg\u00e1lat \u00e9s a h\u00e1ziorvosi \u00fcgyeleti ell\u00e1t\u00e1s k\u00f6zpontos\u00edt\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9geivel foglalkozik, A k\u00e9t \u00e9rintett eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ter\u00fclet, a ment\u00e9s\u00fcgy \u00e9s a h\u00e1ziorvosi \u00fcgyelet megismer\u00e9se ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt el k\u00e9t modell, melyek alapjai lehetn\u00e9nek egy val\u00f3s rendszernek is. A vizsg\u00e1lat kiterjedt az adott szervezet fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re, feladatk\u00f6r\u00e9re, jogi h\u00e1tter\u00e9re. A k\u00f6zpontos\u00edt\u00e1s a prehospit\u00e1lis ell\u00e1t\u00f3k egy\u00fcttes feladatir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ra terjed ki. A feladatir\u00e1ny\u00edt\u00e1s l\u00e9nyeg\u00e9ben hasonl\u00f3 a ment\u00e9sir\u00e1ny\u00edt\u00e1shoz. A feladatir\u00e1ny\u00edt\u00e1s c\u00e9lja, hogy a bej\u00f6v\u0151 seg\u00e9lyh\u00edv\u00e1sokat kezelje \u00e9s az eseteket szakmai d\u00f6nt\u00e9s alapj\u00e1n \u00e1tadja a ment\u00e9ssel megb\u00edzott orsz\u00e1gos Ment\u0151szolg\u00e1latnak vagy az illet\u00e9kes h\u00e1ziorvosi \u00fcgyeletnek. Az \u00faj rendszer megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz k\u00e9t alternat\u00edva k\u00e9sz\u00fclt: az \u00c9let Vonal \u00e9s a 104 Plusz.
\nAz \u00c9let Vonal egy \u00faj feladatir\u00e1ny\u00edt\u00f3 szervezetet emel az orsz\u00e1gos Ment\u0151szolg\u00e1lat ment\u00e9sir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa \u00e9s a h\u00e1ziorvosi \u00fcgyeletek f\u00f6l\u00e9. A 104 Plusz az orsz\u00e1gos Ment\u0151szolg\u00e1lat ment\u00e9sir\u00e1ny\u00edt\u00e1s egys\u00e9g\u00e9nek feladat\u00e1t b\u0151v\u00edti ki azzal,hogy az \u00f6sszes prehospit\u00e1lis s\u00fcrg\u0151ss\u00e9gi eset ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t ell\u00e1tja. Az \u00faj k\u00f6zpontos\u00edtott ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st\u00f3l elv\u00e1rhat\u00f3, hogy jav\u00edtsa a prehospit\u00e1lis s\u00fcrg\u0151ss\u00e9gi ell\u00e1t\u00e1s min\u0151s\u00e9g\u00e9t, gyorsas\u00e1g\u00e1t, es\u00e9lyegyenl\u0151s\u00e9g\u00e9t, hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151s\u00e9g\u00e9t. A megtervezett modellek haszn\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t SWOT anal\u00edzis t\u00e1masztja al\u00e1.
\nA munka folyam\u00e1n sz\u00e1mos olyan probl\u00e9ma k\u00f6rvonalaz\u00f3dott, amely megnehez\u00edtheti egy k\u00f6zpontos\u00edtott rendszer megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t. Ilyenek a finansz\u00edroz\u00e1snak, a h\u00e1ziorvosi \u00fcgyeletek sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9nek (pl. non.profit szervezetek \u00e1ltal ell\u00e1tott h\u00e1ziorvosi \u00fcgyeleteknek), vagy az \u00faj rendszer el\u00e9rhet\u0151s\u00e9g\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9se<\/p>\n
T\u00e9mavezet\u0151:<\/p>\n
T\u00e9mavezet\u0151: Dr. Simon P\u00e1l<\/p>\n
A dolgozat t\u00e9m\u00e1ja a telemedicina szerepe az id\u0151skori megbeteged\u00e9sek gondoz\u00e1s\u00e1ban, mely azt hivatott megvitatni, hogy az id\u0151skorban fell\u00e9p\u0151 kr\u00f3nikus \u00e1llapotokkal \u00e9l\u0151 betegek milyen seg\u00edts\u00e9get kaphatnak az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi informatika \u00e1ltal ny\u00fajtott telemedicin\u00e1ris eszk\u00f6z\u00f6kt\u0151l. Alapfeltev\u00e9sk\u00e9nt azt fogalmazn\u00e1m meg, hogy a telemedicina m\u00e1ra eljutott arra a szintre, hogy olyan eszk\u00f6zt\u00e1rral rendelkezik, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel nem kell kiragadni az id\u0151seket megszokott, biztons\u00e1got ny\u00fajt\u00f3 otthonukb\u00f3l betegs\u00e9g\u00fck \u00e9s \u00e1llapotuk megfigyel\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben, \u00edgy \u00e9let\u00fck nyugodtabb, teljesebb lehet \u00e9s az \u00fagynevezett \u201eactive ageing\u201d r\u00e9szesei lehetnek, azaz id\u0151s, tapasztalt egy\u00e9nk\u00e9nt a t\u00e1rsadalomban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00fcket teljes m\u00e9rt\u00e9kben meg\u00e9lhetik.
\nA feltev\u00e9s al\u00e1t\u00e1maszt\u00e1sak\u00e9nt el\u0151sz\u00f6r az id\u0151s\u00f6d\u00e9s folyamata ker\u00fcl k\u00f6r\u00fclj\u00e1r\u00e1sra, demogr\u00e1fiai jellemz\u0151i, \u00e9s az \u00f6reged\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos probl\u00e9m\u00e1k. A k\u00f6vetkez\u0151 r\u00e9szben a leggyakoribb kr\u00f3nikus betegs\u00e9gek jellemz\u00e9s\u00e9re ker\u00fcl a sor, amelyek az id\u0151s t\u00e1rsadalmat \u00e9rintik, bemutatva azok kialakul\u00e1s\u00e1nak rizik\u00f3t\u00e9nyez\u0151it, lefoly\u00e1s\u00e1t \u00e9s a kezel\u00e9si m\u00f3dokat.
\nA harmadik r\u00e9sz a telemedicina bemutat\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, a fogalom \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9neti m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vek ismertet\u00e9s\u00e9vel, majd ter\u00fcleteinek r\u00f6vid le\u00edr\u00e1s\u00e1val, amit k\u00f6vet\u0151en a telemonitoring ter\u00fclete ker\u00fcl b\u0151vebb kifejt\u00e9sre. Ennek r\u00e9szek\u00e9nt a jelenleg kutat\u00e1sfejleszt\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 projektek ker\u00fclnek le\u00edr\u00e1sra, valamint a kifejlesztett rendszerek, mint az LHMS \u00e9s az Alpha.
\nV\u00e9g\u00fcl meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sra ker\u00fcl, hogy a jelenleg fejleszt\u00e9s alatt \u00e1ll\u00f3 \u00e9s m\u00e1r protot\u00edpus alkalmaz\u00e1sok, illetve a kifejlesztett rendszerek val\u00f3ban \u00f3ri\u00e1si seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtanak az id\u0151sek sz\u00e1m\u00e1ra a kr\u00f3nikus betegs\u00e9gekkel val\u00f3 megbirk\u00f3z\u00e1sban, \u00e9s legink\u00e1bb az otthon\u00e1pol\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n vehet\u0151 \u00e9szre nagy el\u0151rel\u00e9p\u00e9s.<\/p>\n
T\u00e9mavezet\u0151: Dr. Darag\u00f3 L\u00e1szl\u00f3<\/p>\n
A t\u00e9rinformatika az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyben egy viszonylag \u00faj \u00e9s j\u00f3l alkalmazhat\u00f3 technika. Az, hogy ilyet haszn\u00e1lnak ezen a ter\u00fcleten egy j\u00f3 kezdem\u00e9nyez\u00e9s a pontosabb l\u00e1t\u00e1s\u00e9rt. Ugyanis a t\u00e9rinformatika seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megjelen\u00edthet\u00fcnk olyan adatokat, felfigyelhet\u00fcnk olyan probl\u00e9m\u00e1kra, amelyeket m\u00e1s form\u00e1ban nem tudn\u00e1nk, vagy nem olyan j\u00f3l tudn\u00e1nk feldolgozni, a l\u00e9nyeget kiemelni. A vizu\u00e1lis megjelen\u00edt\u00e9s seg\u00edt egy-egy probl\u00e9ma le\u00edr\u00e1s\u00e1ban, felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ban. Ennek a tanulm\u00e1nynak a c\u00e9lja, hogy bemutassa, a probl\u00e9ma kutat\u00e1s technik\u00e1j\u00e1t egy val\u00f3s p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl. A probl\u00e9ma ma is aktu\u00e1lis. Tudva lev\u0151, hogy iv\u00f3vizeink egyes telep\u00fcl\u00e9seken tartalmaznak arz\u00e9nt, ami az orsz\u00e1g t\u00f6bb telep\u00fcl\u00e9s\u00e9n is t\u00fall\u00e9pi az Eur\u00f3pai Uni\u00f3s korl\u00e1tot. Sz\u00e1mos tanulm\u00e1ny sz\u00f3l arr\u00f3l, hogy milyen hat\u00e1sa van az arz\u00e9nnek az emberi szervezetre.
\nSajnos a terjedelmi korl\u00e1tok miatt, ezen tanulm\u00e1nynak nem c\u00e9lja az arz\u00e9n \u00f6sszes v\u00e9lt hat\u00e1sainak vizsg\u00e1lata. H\u00e1rom ter\u00fcletet lett kiv\u00e1lasztva, ahol \u2013 az irodalomkutat\u00e1s ut\u00e1n \u2013 felt\u00e9telez\u00e9sre ker\u00fclt, hogy az arz\u00e9ntartalm\u00fa iv\u00f3v\u00edz hat\u00e1ssal van az emberi szervezetre. Ennek vizsg\u00e1lat\u00e1ra t\u00e9rinformatikai rendszer lett alkalmazva. Ahhoz, hogy t\u00e9rk\u00e9peket lehessen megjelen\u00edteni a dolgozat folyam\u00e1n alkalmazott programban, sz\u00fcks\u00e9ges volt l\u00e9trehozni azt az adatb\u00e1zist, mely alapj\u00e1t k\u00e9pezte a megjelen\u00edt\u00e9snek. Ehhez t\u00f6bb sz\u00e1z lek\u00e9rdez\u00e9st v\u00e9gezve, valamint sok adatt\u00e1bl\u00e1t k\u00e9sz\u00edtve siker\u00fclt eljutni. A megfelel\u0151 adatb\u00e1zis l\u00e9trehoz\u00e1sa ut\u00e1n a t\u00e9rk\u00e9pek megjelen\u00edt\u00e9se k\u00f6vetkezett. A t\u00e9rk\u00e9pekkel els\u0151dlegesen a probl\u00e9ma hely\u00e9t lehet megfigyelni, melynek kiugr\u00f3 \u00e9rt\u00e9ke vagy id\u0151beni v\u00e1ltoz\u00e1sa szolg\u00e1ltat inform\u00e1ci\u00f3t.
\nJelen szakdolgozatban v\u00e9gigk\u00f6vetett p\u00e9ld\u00e1ban bemutat\u00e1sra ker\u00fcl egyr\u00e9szt, hogy milyen ter\u00fcleti szinten \u00e9rdemes vizsg\u00e1lni a korrel\u00e1ci\u00f3t, m\u00e1sr\u00e9szt, hogy a vizsg\u00e1latban szerepl\u0151 adatok alapj\u00e1n a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si an\u00e9mi\u00e1k csoportj\u00e1val \u00e9rdemes tov\u00e1bbi c\u00e9lzott vizsg\u00e1latokat v\u00e9gezni. Elengedhetetlen annak tudat\u00e1ban lenni, hogy az adott betegs\u00e9geknek \u00e1ltal\u00e1ban m\u00e1s kiv\u00e1lt\u00f3 oka is lehet, mint ami vizsg\u00e1latra ker\u00fclt, valamint lehetnek sz\u00e1mos olyan m\u00e1s befoly\u00e1sol\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k, melyekr\u0151l eddig m\u00e9g nem siker\u00fclt tudom\u00e1st szerezni.<\/p>\n
T\u00e9mavezet\u0151: Dr. J\u00e1vor Andr\u00e1s<\/p>\n
Szakdolgozatom t\u00e9m\u00e1ja a k\u00f3rh\u00e1zi inform\u00e1ci\u00f3 rendszerek m\u00faltja \u00e9s az ebb\u0151l levonhat\u00f3 hasznos tapasztalatok. Tanulm\u00e1nyaim sor\u00e1n k\u00f3rh\u00e1zi gyakorlaton vettem r\u00e9szt, ahol k\u00f6zelebbr\u0151l is megismerkedhettem a k\u00f3rh\u00e1zi inform\u00e1ci\u00f3 rendszerek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel, felhaszn\u00e1l\u00f3ival, alkalmaz\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geivel. Ekkor d\u00f6nt\u00f6ttem el, hogy m\u00e9lyebben szeretn\u00e9k t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni ennek a rendszernek a kialakul\u00e1s\u00e1val, l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9vel.
\nKutat\u00e1saim sor\u00e1n nem tal\u00e1lkoztam olyan \u00f6sszefoglal\u00f3 irodalommal, amely r\u00e9szletesen bemutatn\u00e1 a kor nagy \u00e1tt\u00f6r\u00e9seit, gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1t. Mindig is foglalkoztatott, hogy el\u0151deink miben l\u00e1tt\u00e1k az akkori eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, milyen neh\u00e9zs\u00e9gekkel kellett megk\u00fczdeni\u00fck, milyen sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnikai h\u00e1tt\u00e9r \u00e1llt a munk\u00e1juk rendelkez\u00e9s\u00e9re, igaz\u00e1b\u00f3l az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi informatika, mint fogalom, hogyan alakult ki. Ezeknek a k\u00e9rd\u00e9seknek a megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1ra seg\u00edts\u00e9get kaptam 1970-es, 1980-as \u00e9vekb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 dokumentumok \u00e1tolvas\u00e1s\u00e1val, az ezekben az \u00e9vekben is jelent\u0151s szerepet bet\u00f6lt\u0151 szakemberekkel folytatott interj\u00fak k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel. Szakdolgozatomban bemutatom az 1960-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l elindult eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi informatika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek egyes \u00e1llom\u00e1sait, fontosabb r\u00e9sztvev\u0151it, jelent\u0151s int\u00e9zeteit eg\u00e9szen a \u201980-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig. Ismertetem val\u00f3j\u00e1ban mit is jelent pontosan az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi informatika fogalma, a k\u00f3rh\u00e1zi inform\u00e1ci\u00f3 rendszer, milyen r\u00e9szekb\u0151l \u00e9p\u00fcl fel, egyes moduljai milyen szerepet t\u00f6ltenek be. Hogyan fejl\u0151d\u00f6tt a k\u00f3rh\u00e1zi inform\u00e1ci\u00f3 rendszer egy vid\u00e9ki v\u00e1rosban Magyarorsz\u00e1gon. Azok a szakemberek, akik az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi informatik\u00e1t fontosnak tartott\u00e1k, illetve \u00fagy gondolt\u00e1k, hogy a kutat\u00e1sok, az erre ford\u00edtott id\u0151 be fogja hozni a r\u00e1ford\u00edtott p\u00e9nzt, a munka szervezettebb\u00e9, gazdas\u00e1gosabb\u00e1 fog v\u00e1lni, az ell\u00e1t\u00e1s sz\u00ednvonala jelent\u0151sen emelkedni fog azzal, ha a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p alkalmaz\u00e1s\u00e1val id\u0151t, energi\u00e1t szabad\u00edtanak fel a betegekkel val\u00f3 szem\u00e9lyes foglalkoz\u00e1sra, mindenk\u00e9ppen helyesen \u00e9s el\u0151rel\u00e1t\u00f3an< gondolkoztak. A k\u00f3rh\u00e1zi inform\u00e1ci\u00f3 rendszer fejl\u0151d\u00e9se bev\u00e1ltotta a hozz\u00e1 f\u0171z\u00f6tt rem\u00e9nyeket. Az 1970-es 1980-as \u00e9vek elgondol\u00e1sai, t\u00e1vlati elk\u00e9pzel\u00e9sei teljes m\u00e9rt\u00e9kben megegyeznek a mai kor rendszereivel.<\/p>\n
T\u00e9mavezet\u0151: Dr. Nagy Julianna<\/p>\n
A dolgozat a Homog\u00e9n Betegs\u00e9g Csoportokat \u2013 az akt\u00edv fekv\u0151beteg-szakell\u00e1t\u00e1s finansz\u00edroz\u00e1si rendszer\u00e9t \u2013 \u00e9s ezeknek a k\u00f3rh\u00e1zvezet\u00e9s menedzseri\u00e1lis d\u00f6nt\u00e9seivel val\u00f3 kapcsolat\u00e1t vizsg\u00e1lta. A menedzsment rendszert, mint a finansz\u00edroz\u00e1s \u00e9s a betegell\u00e1t\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti transzport\u00e1l\u00f3 elemet veszi szem\u00fcgyre, mely a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sokra reag\u00e1lva, \u00edgy a finansz\u00edroz\u00e1si v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e9s az ell\u00e1t\u00e1s min\u0151s\u00e9g\u00e9t szem el\u0151tt tartva m\u0171k\u00f6dik. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s el\u0151tti id\u0151szakot jellemz\u0151 tervgazdas\u00e1gi szeml\u00e9let helyett az elm\u00falt \u00e9vtizedben a teljes\u00edtm\u00e9ny-finansz\u00edroz\u00e1s bevezet\u00e9se, a fokoz\u00f3d\u00f3 k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si neh\u00e9zs\u00e9gek \u00e9s mindek\u00f6zben az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1k fejl\u0151d\u00e9s\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 \u00e1rrobban\u00e1s miatt a k\u00f3rh\u00e1z-vezet\u0151k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9re strat\u00e9giai \u00e9s projektmenedzseri attit\u0171d jellemz\u0151. Ennek ellen\u00e9re a k\u00f3rh\u00e1zak vezet\u00e9se tekintet\u00e9ben \u00e1ltal\u00e1ban egyfajta statikus, merev magatart\u00e1s figyelhet\u0151 meg, amely az \u00faj ell\u00e1t\u00e1si form\u00e1k k\u00e9sleltetett \u00e9s neh\u00e9zkes bevezet\u00e9s\u00e9ben, illetve a strukt\u00fara-\u00e1talak\u00edt\u00e1st k\u00f6vet\u0151 lass\u00fa alkalmazkod\u00e1sban mutatkozik meg.
\nA dolgozat az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy gazdas\u00e1gtani vonatkoz\u00e1saiba, a finansz\u00edroz\u00e1si rendszerekbe \u00e9s a teljes\u00edtm\u00e9nym\u00e9r\u00e9si modellekbe val\u00f3 bevezet\u00e9s ut\u00e1n a HBCs rendszert, ennek informatikai \u00e9s \u00fcgyviteli vonatkoz\u00e1sait illetve a k\u00f3rh\u00e1zvezet\u00e9s menedzseri\u00e1lis feladatait vizsg\u00e1lta. Az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 vizsg\u00e1lat k\u00e9t int\u00e9zm\u00e9ny fekv\u0151beteg-szakell\u00e1t\u00e1s\u00e1ra f\u00f3kusz\u00e1l a 2006-2008. finansz\u00edroz\u00e1si \u00e9vekben. A v\u00e1lasztott, a strukt\u00farav\u00e1lt\u00e1st mag\u00e1ba foglal\u00f3 id\u0151szak adatainak elemz\u00e9se sor\u00e1n a menedzseri\u00e1lis d\u00f6nt\u00e9sek megfigyelhet\u0151ek voltak. A vizsg\u00e1lt \u00e9vek t\u00fckr\u00e9ben a megfigyelt k\u00e9t int\u00e9zm\u00e9ny teljes\u00edtm\u00e9ny adatait elemezve a menedzseri\u00e1lis d\u00f6nt\u00e9sekre vil\u00e1g\u00edtott r\u00e1.
\nA dolgozat c\u00e9lja az int\u00e9zm\u00e9nyek menedzseri\u00e1lis d\u00f6nt\u00e9seinek, viselked\u00e9s\u00e9nek bemutat\u00e1sa \u00e9s m\u00e9rlegel\u00e9se volt a vizsg\u00e1lt \u00e9vek teljes\u00edtm\u00e9ny adatainak t\u00fckr\u00e9ben. A elemz\u00e9s k\u00e9t mer\u0151ben elt\u00e9r\u0151 \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9nyek vezet\u00e9s\u00e9re jellemz\u0151 menedzseri hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st fedett fel. A hipot\u00e9zis miszerint a Homog\u00e9n Betegs\u00e9g Csoportok hat\u00e1ssal vannak a menedzsment \u00e1ltal hozott d\u00f6nt\u00e9sekre bebizonyosodott. V\u00e9g\u00fcl a k\u00e9t vizsg\u00e1lt int\u00e9zm\u00e9ny menedzseri\u00e1lis szempontb\u00f3l elt\u00e9r\u0151 magatart\u00e1s\u00e1nak \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1ra ker\u00fclt sor az elt\u00e9r\u0151 szeml\u00e9let m\u00f3d \u00e9s eszk\u00f6z k\u00e9szlet szembe \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n
T\u00e9mavezet\u0151: Dr. Surj\u00e1n Gy\u00f6rgy<\/p>\n
A dolgozat a k\u00f3rh\u00e1zi inform\u00e1ci\u00f3 rendszerek j\u00f6v\u0151beli helyzet\u00e9t igyekszik el\u0151re jelezni a jelenleg zajl\u00f3 elektronikus eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi fejleszt\u00e9sek defini\u00e1l\u00e1sa, t\u00f6bb szempont alapj\u00e1n v\u00e9gzett elemz\u00e9se, \u00e9s a mai k\u00f3rh\u00e1zi orvost\u00e1rsadalom v\u00e9lem\u00e9nye alapj\u00e1n.
\nAz eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi inform\u00e1ci\u00f3 rendszerek alapjak\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 elektronikus betegrekord adatb\u00e1zist c\u00e9lz\u00f3 fejleszt\u00e9s kapcs\u00e1n v\u00e9gzett k\u00e9rd\u0151\u00edves vizsg\u00e1lat c\u00e9lja, a jelenlegi k\u00f3rt\u00f6rt\u00e9netek felm\u00e9r\u00e9se \u00e9s a fejleszt\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9nek igazol\u00e1sa volt. A fejleszt\u00e9sek ismertet\u00e9se k\u00f6zben, gyakran elfelejtett szempont a gyakorl\u00f3 orvosok v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9nek le\u00edr\u00e1sa, holott \u00faj fejleszt\u00e9sek bevezet\u00e9s\u00e9n\u00e9l az \u0151 ellen\u00e1ll\u00e1suk megg\u00e1tolhatja a z\u00f6kken\u0151mentes implement\u00e1l\u00e1st.
\nA perspekt\u00edva k\u00e9sz\u00edt\u00e9se lehet\u0151s\u00e9get ad a komplex \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9re, jelzi a legnagyobb v\u00e1ltoz\u00e1sokat a k\u00f3rh\u00e1zi inform\u00e1ci\u00f3 rendszerekkel kapcsolatban \u00e1ll\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, egy\u00fattal a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletek egym\u00e1sra hat\u00e1sa is prognosztiz\u00e1lhat\u00f3.
\nA dolgozat egy el\u0151re meghat\u00e1rozott szempontrendszer alkalmaz\u00e1s\u00e1val veszi sorra az elektronikus eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy fogalma alatt zajl\u00f3 fejleszt\u00e9si ter\u00fcleteket, egy azokat defini\u00e1l\u00f3 szinopszis ut\u00e1n. A c\u00e9lok, el\u0151ny\u00f6k \u00e9s neh\u00e9zs\u00e9gek megjel\u00f6l\u00e9se szakirodalmi kutat\u00e1s alapj\u00e1n ker\u00fclt megad\u00e1sra. A k\u00f3rh\u00e1zi orvosok k\u00f6r\u00e9ben elv\u00e9gzett \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sek \u00e9s v\u00e9lem\u00e9nyez\u00e9sek alapj\u00e1n, az egyes fejleszt\u00e9si ter\u00fcletek t\u00e1mogatotts\u00e1g\u00e1nak \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa k\u00f6veti a jellemz\u0151k ismertet\u00e9s\u00e9t. A k\u00e9rd\u0151\u00edves felm\u00e9r\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt egy rangsor \u00e1ll\u00edthat\u00f3 fel a legjobban \u00e9s legkev\u00e9sb\u00e9 t\u00e1mogatott fejleszt\u00e9sekr\u0151l, \u00edgy is seg\u00edtve a perspekt\u00edva \u00e9s teend\u0151k meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t. A v\u00e9lem\u00e9nyez\u00e9s elv\u00e9gz\u00e9se fontos eleme a dolgozatnak, hiszen ha egy j\u00f6v\u0151beli funkci\u00f3nak nincs m\u00e9rhet\u0151 t\u00e1mogat\u00e1sa, akkor annak oka k\u00e9s\u0151bbi vizsg\u00e1latokat indik\u00e1lhat \u00e9s a j\u00f6v\u0151k\u00e9p meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1n\u00e1l azt csak megfelel\u0151 fenntart\u00e1sokkal szabad figyelembe venni. A fejleszt\u00e9sek f\u00f3kusz\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9let\u00fat arch\u00edvummal kapcsolatban v\u00e9gzett jelenlegi elektronikus k\u00f3rt\u00f6rt\u00e9net v\u00e9lem\u00e9nyez\u00e9s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sinek vizsg\u00e1lata, statisztikai pr\u00f3b\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nt. A dolgozat eredm\u00e9nyek\u00e9nt meghat\u00e1rozhat\u00f3, hogy a k\u00f3rh\u00e1zi inform\u00e1ci\u00f3 rendszerek fejleszt\u00e9seinek melyek a legfontosabb j\u00f6v\u0151beli ir\u00e1nyai, azok k\u00f6z\u00fcl melyek elfogadtat\u00e1sa, ismertet\u00e9se sz\u00fcks\u00e9ges a k\u00f3rh\u00e1zi orvost\u00e1rsadalomban, valamint le\u00edrhat\u00f3ak azok a legf\u0151bb megoldand\u00f3 probl\u00e9m\u00e1k, amelyek a fejl\u0151d\u00e9s \u00fatj\u00e1ban \u00e1llnak.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
B\u00e1n Bettina:\u00a0 A k\u00f3rh\u00e1zi rendszerek jelenbeli kih\u00edv\u00e1sai T\u00e9mavezet\u0151: Dr. Darag\u00f3 L\u00e1szl\u00f3 A szakdolgozat elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek m\u00e1r a t\u00e9ma fel\u00e9p\u00edt\u00e9se sor\u00e1n is alapvet\u0151en k\u00e9t c\u00e9lja volt: az egyik, hogy bemutassa, hogyan \u00e9p\u00fclnek fel a napjainkban haszn\u00e1latban l\u00e9v\u0151 k\u00f3rh\u00e1zi inform\u00e1ci\u00f3 rendszerek, mennyi kih\u00edv\u00e1snak, ig\u00e9nynek kell eleget tenni m\u00e1r a programok tervez\u00e9s\u00e9nek, fejleszt\u00e9s\u00e9nek ideje alatt is, valamint azt, hogy …<\/p>\n","protected":false},"author":101239,"featured_media":0,"parent":83,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-86","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/dei\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/86","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/dei\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/dei\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/dei\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101239"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/dei\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=86"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/dei\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/86\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":8363,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/dei\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/86\/revisions\/8363"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/dei\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/83"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/dei\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=86"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/dei\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=86"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/dei\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=86"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}