Kutat\u00f3munk\u00e1nk k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a mitokondri\u00e1lis defektusok \u00e1llnak. A sejtek energiatermel\u0151 k\u00f6zpontjaik\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 mitokondriumok funkci\u00f3zavarai els\u0151sorban az intenz\u00edv metabolizmust folytat\u00f3, nagy oxig\u00e9nfelhaszn\u00e1l\u00e1s\u00fa sz\u00f6veteket \u00e9rintik. Ebb\u0151l ad\u00f3dik jelent\u0151s\u00e9g\u00fck a kr\u00f3nikus neurodegenerat\u00edv betegs\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1ban is p\u00e9ld\u00e1ul. C\u00e9lunk n\u00e9h\u00e1ny kapcsol\u00f3d\u00f3 patol\u00f3gi\u00e1s folyamat molekul\u00e1ris h\u00e1tter\u00e9nek felder\u00edt\u00e9se. Vizsg\u00e1ljuk t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a szukcin\u00e1t-metabolizmus, ill. a reverz elektrontranszport szerep\u00e9t az iszk\u00e9mia-reperf\u00fazi\u00f3 szindr\u00f3ma patomechanizmus\u00e1ban.<\/p>\n
A citr\u00e1tk\u00f6r egyik kulcsenzime az \u03b1-ketoglutar\u00e1t-dehidrogen\u00e1z enzimkomplex (KGDHk). A vele szoros rokons\u00e1got mutat\u00f3 piruv\u00e1t-dehidrogen\u00e1z, el\u00e1gaz\u00f3-sz\u00e9nl\u00e1nc\u00fa \u03b1-ketosav-dehidrogen\u00e1z \u00e9s \u03b1-ketoadip\u00e1t-dehidrogen\u00e1z komplexekkel k\u00f6z\u00f6sen alkotott \u03b1-ketosav-dehidrogen\u00e1z enzimcsal\u00e1d alapvet\u0151 szerepet t\u00f6lt be a sejtek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben. A fenti enzimkomplexek f\u0151k\u00e9nt patol\u00f3gi\u00e1s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt megjelen\u0151 reakt\u00edv oxig\u00e9nsz\u00e1rmaz\u00e9k (ROS) k\u00e9pz\u0151 aktivit\u00e1sa neurol\u00f3giai k\u00f3rk\u00e9pek kialakul\u00e1s\u00e1hoz j\u00e1rul hozz\u00e1. Kutat\u00f3csoportunk egyik c\u00e9lja a ROS-termel\u00e9s szerkezeti\/mechanisztikus h\u00e1tter\u00e9nek felder\u00edt\u00e9se, s ennek ismeret\u00e9ben gy\u00f3gyszerjel\u00f6lt molekul\u00e1k tervez\u00e9se. Szint\u00e9n intenz\u00edven vizsg\u00e1ljuk klinikailag relev\u00e1ns \u03b1-ketosav-dehidrogen\u00e1z enzimkomplex mut\u00e1ci\u00f3k molekul\u00e1ris patomechanizmusait is.<\/p>\n
Az izol\u00e1lt r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3 mitokondriumokat, rekombin\u00e1ns m\u00f3don el\u0151\u00e1ll\u00edtott komplexeket \u00e9s betegs\u00e9get-okoz\u00f3 vari\u00e1nsaikat (mut\u00e1nsaikat) teljess\u00e9g\u00fckben illetve komponensekre (E1, E2 \u00e9s E3 alegys\u00e9gek) bontva a vonatkoz\u00f3 molekul\u00e1ris patomechanizmusok felder\u00edt\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l az al\u00e1bbi m\u00f3dszerekkel vizsg\u00e1ljuk.<\/p>\n
Szerkezeti anal\u00edzis<\/strong>:<\/p>\n Funkcion\u00e1lis anal\u00edzis:<\/strong><\/p>\n A laborat\u00f3riumnak k\u00e9t r\u00e9sze van, az egyiket Dr. Ambrus Attila, a m\u00e1sikat Dr. Tretter L\u00e1szl\u00f3 vezeti. Dr. Ambrus okleveles vegy\u00e9szk\u00e9nt v\u00e9gzett 1996-ban Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudom\u00e1nyegyetemen. Ph.D. munk\u00e1j\u00e1t szint\u00e9n Debrecenben, a Biok\u00e9miai \u00e9s Molekul\u00e1ris Biol\u00f3giai Int\u00e9zetben v\u00e9gezte. Emellett sikeresen elv\u00e9gzett egy rangos, egy\u00e9ves programot a Londoni Egyetemen szerkezeti biol\u00f3gia t\u00e1rgyk\u00f6rben. Karrierje sor\u00e1n sz\u00e1mos kutat\u00e1si \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat elnyerve lehet\u0151s\u00e9ge volt t\u00f6bb rangos k\u00fclf\u00f6ldi laborat\u00f3riumban is dolgozni, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt J\u00e9n\u00e1ban, Arizon\u00e1ban (itt 5 \u00e9vig posztdoktork\u00e9nt az Arizonai Egyetemen), Pittsburgh-ben \u00e9s New Jersey-ben. Sz\u00e1mos tudom\u00e1nyos t\u00e1rsas\u00e1g akt\u00edv tagja (pl. Feh\u00e9rje T\u00e1rsas\u00e1g (USA), Magyar Biok\u00e9miai Egyes\u00fclet, Eur\u00f3pai Neurok\u00e9miai T\u00e1rsas\u00e1g). 2006 \u00f3ta dolgozik a Semmelweis Egyetemen, jelenleg a Biok\u00e9miai Tansz\u00e9k egyetemi tan\u00e1ra.<\/p>\n Dr. Tretter a Semmelweis Egyetemen \u00e1ltal\u00e1nos orvos szakon v\u00e9gzett 1978-ban. Ph.D. \u00e9s kandid\u00e1tusi fokozat\u00e1t szint\u00e9n ezen az egyetemen szerezte 1992-ben. 1980 \u00f3ta dolgozik a Biok\u00e9miai Tansz\u00e9ken (\u00e9s jogel\u0151djeiben), 2014 \u00e9s 2019 k\u00f6z\u00f6tt az Orvosi Biok\u00e9miai Int\u00e9zet igazgat\u00f3ja volt. Jelenleg professzor emeritus st\u00e1tuszban dolgozik a Tansz\u00e9ken. Sz\u00e1mos tudom\u00e1nyos t\u00e1rsas\u00e1g akt\u00edv tagja. Tanulm\u00e1ny\u00faton j\u00e1rt 1982-83-ban 12 h\u00f3napig \u00e9s 1991-ben 1 h\u00f3napig az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban.<\/p>\n Mit kutatunk? Kutat\u00f3munk\u00e1nk k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a mitokondri\u00e1lis defektusok \u00e1llnak. A sejtek energiatermel\u0151 k\u00f6zpontjaik\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 mitokondriumok funkci\u00f3zavarai els\u0151sorban az intenz\u00edv metabolizmust folytat\u00f3, nagy oxig\u00e9nfelhaszn\u00e1l\u00e1s\u00fa sz\u00f6veteket \u00e9rintik. Ebb\u0151l ad\u00f3dik jelent\u0151s\u00e9g\u00fck a kr\u00f3nikus neurodegenerat\u00edv betegs\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1ban is p\u00e9ld\u00e1ul. C\u00e9lunk n\u00e9h\u00e1ny kapcsol\u00f3d\u00f3 patol\u00f3gi\u00e1s folyamat molekul\u00e1ris h\u00e1tter\u00e9nek felder\u00edt\u00e9se. Vizsg\u00e1ljuk t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a szukcin\u00e1t-metabolizmus, ill. a reverz elektrontranszport szerep\u00e9t az iszk\u00e9mia-reperf\u00fazi\u00f3 szindr\u00f3ma …<\/p>\n","protected":false},"author":101604,"featured_media":0,"parent":53,"menu_order":5,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-13179","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/biokemia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/13179","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/biokemia\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/biokemia\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/biokemia\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101604"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/biokemia\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13179"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/biokemia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/13179\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":14116,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/biokemia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/13179\/revisions\/14116"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/biokemia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/53"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/biokemia\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13179"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/biokemia\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13179"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/biokemia\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13179"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}\n
\n
SZOLG\u00c1LTAT\u00c1SAINK A TUDOM\u00c1NYOS K\u00d6Z\u00d6SS\u00c9G SZ\u00c1M\u00c1RA<\/h4>\n
\n
Kik vagyunk?<\/h4>\n
Aktu\u00e1lis kutat\u00e1si projektek<\/h4>\n
\n
Munkat\u00e1rsaink \u00e9s k\u00f6zlem\u00e9nyeink<\/h4>\n
\n
PhD-hallgat\u00f3k<\/h4>\n
\n
JELENT\u0150S NEMZETK\u00d6ZI EGY\u00dcTTM\u0170K\u00d6D\u0150INK<\/h4>\n
\n