Vizsgatételek

• gyakorlati vizsga
• fehérjék, enzimológia
• sejtbiológia 1
• molekuláris biológia
• szénhidrátok
• lipidek
• képletek

Gyakorlati vizsgatételek

Aminosavak, fehérjék

1. Standard aminosavak általános kémiai jellemzése, csoportosításuk.
2. Aminosavak disszociációja, pK értékei, izoelektromos pont.
3. Peptidkötés, a kötés konfigurációja. Peptidek elnevezése.
4. A fehérjék primer és szekunder szerkezete. A szekunder szerkezetet rögzítő kötések. Alfa-keratin.
5. A globuláris fehérjék tercier szerkezete. A harmadlagos szerkezet kialakulásának termodinamikai értelmezése, a szerkezetet stabilizáló kötések.
6. Kollagén és elasztin szerkezete. A kollagén bioszintézise.
7. A globuláris proteinek általános jellemzése.
8. Fehérjék denaturációja.
9. A fehérjék natív szerkezete kialakulásának sorrendje. Ribonukleáz denaturálása és renaturálása.
10. A mioglobin szerkezete és funkciója. A hem prosztetikus csoport a mioglobinban. CO és O2 kötés.
11. A mioglobin O2 telítése.
12. A fehérjék negyedleges szerkezete, kötések. A hemoglobin szerkezete és funkciója. Sarlósejtes anémia, (HbS) molekulaszerkezeti sajátságai.
13. A hemoglobin O2 telítése. Kooperativitás, allosztéria, a 2,3-biszfoszfoglicerát szerepe. Fötális hemoglobin (HbF).
14. A hemoglobin O2 telítése a pH függvényében. (Bohr-effektus.)

Enzimológia

1. Az enzimek általános tulajdonságai. Reakciósebesség és mérése. enzimaktivitás egységek. Az enzimek hatása a reakció egyensúlyára és az aktivációs energiára. A hőmérséklet és a pH hatása az enzimaktivitásra.
2. Az enzim aktív centruma. A szubsztrátkötő és a katalitikus hely. Az enzimreakciók specificitása. (pl.: szerin proteázok)
3. A koenzimek szerepe az enzimaktivitásban.
4. Multienzim komplexek, izoenzimek. Az izoenzimek klinikai jelentősége.
5. A Michaelis-Menten kinetika. Reciprok ábrázolás levezetése, jelentősége.
6. Az enzimek allosztérikus szabályozása. A foszfofruktokináz szabályozása.
7. Az enzimaktivitás szabályozása kompartmentalizációval, a génexpresszó szabályozásával, proteolítikus aktiválással (Példák).
8. Az enzimaktivitás szabályozása-reverzibilis kovalens módosítással.
9. A szerin proteázok működési mechanizmusa.
10. A metabolikus utak szabályozásának alapelvei. A sebesség meghatározó lépés megtalálása, termodinamikája.
11. Transzportfehérjék tulajdonságai.

Bioenergetika

1. A mitokondriális elektrontranszport-lánc szerepe, működése, lokalizációja.
2. Az elektrontranszport-lánc komponensei, gátlószerei, funkcionális komplexei.
3. A citokrómok szerkezete, működése, gátlószerei.
4. A P/O hányados, szétkapcsolás.
5. Az elektrontranszport-lánc protonpumpái, szerepük.
6. A mitokondriális ATP-áz szerkezete, működése.
7. Az oxidatív foszforiláció mechanizmusa.

Molekuláris biológia

• Nukleinsav szintézis 1-23
• Fehérje szintézis, a gén expresszió szabályozása 24-37
• Oncogének. Rekombináns gén technológia 38-43

 

1. A DNS polimerázok (I-II-III) tulajdonságai, az általuk katalizált reakciók.
2. A DNS ligáz által katalizált reakciók, a ligázok szerepe.
3. A DNS replikáció iniciációja prokariótákban, a replikációs villa, a vezető és követő szál jellemzése.
4. Az Okazaki-fragmentek és a ligáz szerepe a DNS replikációban.
5. A prokarióta genom replikációjában szerepet játszó fehérje molekulák és szerepük.
6. Az eukarióta DNS polimerázok jellemzése, szerepük a DNS replikációban
7. A replikációs „buborékok” (a replikációs villa – vezető szál, követő szál – mozgása). A régebbi és új hisztonok megoszlása.
8. Az eukarióta genom szerveződése (nukleoszómák, eukromatin, heterokromatin, kromatidok a metafázisban). A DNS molekulák száma a G2 fázisban.
9. A DNS leggyakoribb károsodásai, a károsodáshoz vezető tényezők. A főbb repair mechanizmusok.
10. A bázisok dezaminációja, depurinizáció, a károsodások lehetséges következményei, javításának mechanizmusai.
11. A pirimidin dimérek kialakulása, a hibajavítás mechanizmusa. Xeroderma pigmentosum
12. A pontmutáció, inzerció, deléció kialakulása, következményei a leolvasási keretben (open reading frame, ORF) a frame shift illetve a nonsense mutáció fogalma.
13. A DNS replikáció hitelességének biztosítása, mismach repair (hibás bázispárok korrekciója).
14. A szuppresszor mutáció, az Ames teszt elve
15. A pro- és eukarióta transzkripció összehasonlítása.
16. Az Escherichia coli DNS-függő RNS polimerázának jellemzése
17. A prokarióta transzkripciós egység, a promoter (erős, gyenge) fogalma. A policisztronos mRNS szerkezete.
18. DNS transzkripció eukarióta sejtekben. Az eukarióta transzkripciós egység, az eukarióta promoterek, enhancerek.
19. Az eukarióta RNS polimeráz. Az elsődleges transzkript 5’ és 3’ módosítása.
20. A splicing mechanizmusa. Az alternatív splicing.
21. A restrikciós endonukleáz – metiláz párok jelentősége baktériumokban.
22. A t-RNS szerkezete, funkciója. Az aminoacil-t-RNS képződése. Az aminoacil-t-RNS szintetázok specificitása.
23. A riboszómák felépítése, funkciója.
24. A fehérje szintézis és a mRNS olvasás iránya. A prokarióták iniciációs kodonjának a felismerése. Az IF1, IF2, IF3 szerepe.
25. A transzláció iniciációja eukariótákban. A z eIF2, eIF3, eIF4 szerepe.
26. Az elongáció lépései. A prokarióta és eukarióta elongációs faktorok szerepe. A fehérje szintézis terminációja pro- és eukariótákban.
27. A szignál szekvenciák szerepe és jellemzése a fehérjeszintézis során. Fehérje transzport az endoplazmás retikulum membránban. A SRP (signal recognition particle) szerkezete és funkciója.
28. A fehérjék útja az endoplazmás retikulumba, minőségi kontroll az endoplazmás retikulumban.
29. Az endoplazmás retikulumból a Golgi apparátusba történő anterográd és retrográd transzport. Coat proteins, SNARES, G-fehérjék. Az exocitózis mechanizmusa.
30. Lizoszómák, a receptor-mediált endocitózis. Protein degradation pathways.
31. Fehérjék útja a sejtmagba, a magi import és export. Fehérjék útja a mitokondriális szubkompartmentbe. A hősokk-fehérjék szerepe.
32. A lac operon. A ß-galaktozidáz aktivitás indukciója. A lac operon funkciója. A CAP fehérje és a cAMP szerepe a lac operon kettős kontrolljában.
33. Az eukarióta gén expresszió szabályozása, transzrkripciós szabályozás.
34. Az eukarióta gén expresszió szabályozása. Poszttranszkripciós szabályozás; alternatív splicing és poliadeniláció, jelentőség. mRNS editing, az mRNS félélet-idő szabályozása.
35. Az eukarióta gén expresszió szabályozása, a transzlációs szintű szabályozás.
36. A DNS szabályozó szekvenciák detektálása és izolálása. Footprinting, DNS-kötő fehérjék.
37. Rekombináns plazmidok. Expressziós vektorok, reporter gének (CAT, luciferáz).
38. cDNS, genomi DNS könyvtár definíciója, lehetséges felhasználása. (Southern, Northern and Western blotting. DNA chip technológia).
39. PCR (polymerase chain reaction). DNS fragmentek amplifikációja PCR-ral. A 21OH-áz deficiencia és a cisztás fibrózis DF508-as deléciójának prenatális diagnózisa PCR-ral.
40. Humán génterápia. Elvi lehetőségek, módszerek, veszélyek.
41. A rekombináns DNS technológia. A human rekombináns inzulin előállítása. Szekretórikus fehérjék előállítása baktériumokban. Transzgénikus állatok.
42. Az eukarióta sejtciklus és szabályozásának biokémiai alapjai. Ciklin dependens kinázok.
43. A sejtciklus szabályozása. Proteolízis a sejtciklusban.

Sejtbiológia 1

Szénhidrátok

Lipidek

 Képletlista

α-és ß-D-glukóz, α-és ß-D-fruktóz, α-és ß-D-galaktóz, α-és ß-D-mannóz, α-és ß-D-ribóz, α-és ß-D-dezoxiribóz, maltóz, szacharóz, laktóz, D-galaktitol (dulcit), glukono-δ-lakton, ß-D-glukoronsav, α-L-iduronsav, α-D-glukóz-1-foszfát, α-D-glukóz-6-foszfát, ß-D-fruktóz-6-foszfát, fruktóz-1,6-biszfoszfát, D-ribitol, szorbit(ol), cellobióz, α-D-glukóz-amin, N-acetil-D-galaktózamin, α-L-fukóz, N-acetil-D-mannózamin

foszfatidsav, foszfatidil-kolin, foszfatidil-szerin, difoszfatidil-glicerin (kardiolipin), foszfatidil-inozitol-4,5-bisz-foszfát, plazmánsav, trombocita aktiváló faktor, koleszterin, kólsav, taurokólsav, glikokólsav, kortizol, aldoszteron, progeszteron, tesztoszteron, ösztradiol, arachidonsav,

alanin, arginin, aszparagin, aszparaginsav, cisztein, fenilalanin, glicin, glutamin, glutaminsav, 4-hidroxiprolin, 5-hidroxilizin, hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, prolin, szerin, treonin, triptofán, tirozin, valin

adenin, guanin, hipoxantin, xantin, húgysav, timin, uracil, citozin, nukleozid és deoxinukleozid – mono – di – trifoszfátok (pl.: pl. adenozin, AMP, ADP, ATP, dATP), cAMP, cGMP, A és T bázispárosodás, C és G bázispárosodás