Betűméret: A A A

Bemutatkozás

A Belgyógyászati és Hematológiai Klinika a II. Sz. Belgyógyászati Klinika és a III. Sz. Belgyógyászati Klinika 2020. május 15-én történt összevonását követően, az Egyetem három belgyógyászati klinikájának újrastrukturálásával alakult ki.

A Klinika fő érdeklődési területei: hematológia, klinikai immunológia, kardiológia, anyagcsere-betegségek, onkológia és gasztroenterológia. A Klinikán működik az Országos Angioödéma Központ, amely egyben a Közép-Kelet-Európai HANO Oktatási Központja is.

Előzmények

II. Sz. Belgyógyászati Klinika
Az Egyetem egyik legrégebbi alapítású intézetében (a jogelőd intézet alapítási éve 1770, Nagyszombat) a gyógyítás és a kutatás mindenkor a hazai tudományosság élvonalába tartozott. A klinika orvosi karának nagy egyéniségei számos esetben a magyar egészségügy és a tudományos közélet meghatározó szereplői, a magyar belgyógyász iskola meghatározó személyiségei voltak. A Klinikán a belgyógyászat valamennyi ága hagyományosan jelen volt, és ez a sokszínűség a betegek és az oktatás érdekeit egyaránt szolgálta. A legendás magyar belgyógyászati iskola megalapítója Korányi Frigyes volt, aki 40 évig tanított a klinikák katedráján. Az iskola kiteljesítője pedig fia, Korányi Sándor, aki a magyar belgyógyászat máig egyik legnagyobb egyéniségévé vált, és aki éveken át dolgozott apja klinikáján adjunktusként és egyetemi magántanárként.

A klinika korábbi igazgatói: Schoretits Mihály 1770– 1785, Rácz Sámuel 1785–1786, Trnka Vencel 1786–1790, Schönbauer József 1790–1791, Prandt Ádám Ignác 1791–1811, Stulfa (Széky) Péter 1811–1812, Bene Ferenc 1812–1821, Gebhardt Ferenc 1821–1843, Sauer Ignác 1843–1861, Wagner János 1861–1863, Korányi Frigyes 1865–1908, Kétly Károly 1908–1913, Kétly László 1913– 1919, Bálint Rezső 1919–1921, Herzog Ferenc 1929–1936, Boros József 1936–1944, a II. világháborút követően Haynal Imre 1946–1958, Mosonyi László 1958–1959, Gömöri Pál 1959–1973, Gráf Ferenc 1973–1974, Petrányi Gyula 1974–1983, Fehér János 1983–1993, Tulassay Zsolt 1993–2009, Rácz Károly 2009–2015, Tóth Miklós 2015–2016, Igaz Péter 2016-2020.

III. Sz. Belgyógyászati Klinika
A III. Sz. Belgyógyászati Klinika a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karának intézeteként 1909-től 1936-ig működött, amikor átszervezték és megszűnt, 1951-ben hozták ismét létre. Az utóbbi évtizedekben két alkalommal is – 1978-ban és 1997-ben – más épületbe kellett költöznie. Színvonalas oktató, gyógyító és kutatómunka révén a klinika újraalakulását követően rövid idő alatt felzárkózott a nagy hagyományú I. és II. Sz. Belgyógyászati Klinika mellé. (A klinika korábbi igazgatói: Korányi Sándor 1909-1936, Gömöri Pál 1951-1959, Gerő Sándor 1959-1974, Gráf Ferenc 1974-1985, Romics László 1985-2001, Karádi István 2001-2016.)

Kezdetben mind a tudományos, mind a klinikai érdeklődés középpontjában a nefrológia és a hypertonia állt. 1959 és 1974 között az atherosclerosis patogenezisének kutatása került a középpontba. Ez magával hozta a szénhidrát- és lipid-glykoprotein-anyagcsere és az immunológia művelésének kifejlődését. 1974-től alakultak ki a klinika jelenleg is működő fő érdeklődési területei: az onkohematológia, a kardiológia, az anyagcsere-betegségek és a klinikai immunológia, valamint 2012-től az endokrinológia. A szakmai tevékenységeredményességét jelzi, hogy az előbbiekben felsorolt területeken a klinika regionális, illetve az anyagcsere-betegségek esetében országos központtá vált. 1999 óta a klinikán működik az Országos Angioödéma Központ, amely egyben a Ritka Betegségek Szakértői Központja és Közép-Kelet-Európai HANO Oktatási Központ is, valamint 1999 óta a kétévente megrendezésre kerülő nemzetközi C1-INH Deficiency Workshopok állandó szervezője és házigazdája.

A klinikán színvonalas, nemzetközileg is ismert és elismert tudományos tevékenység folyik, amit a szcientometriai adatok is alátámasztanak. A kutatómunka eredményeként sok klinikai munkatárs szerzett kandidátusi, PhD és doktori fokozatot, illetve címet. A doktori képzés részeként folyamatosan több PhD hallgató oktatása történik a klinikán. 1997 és 2011 között a klinika kutatólaboratóriuma MTA támogatásban részesült.

A Klinika Kutatólaboratóriumában öt kutatócsoportban folyik kutatómunka, kutatási feladatainkat nyílt pályázati rendszerekben elnyert támogatások keretei között végezzük.

klinikán folyó betegellátásban Kutatólaboratóriumunk munkatársai két területen vesznek részt. A komplement diagnosztikai laboratóriumban hazai viszonylatban egyedülálló teljességben foglalkozunk a komplementrendszer vizsgálatával immunkémiai és molekuláris biológiai módszerekkel. A komplementrendszer vizsgálata autoimmun betegségekben, egyes fertőző betegségek kapcsán és két ritka betegség esetén, herediter angioödémában és hemolitikus urémiás szindrómában indokolt. A  Klinikán folyó járó- és fekvőbeteg-ellátás keretein belül végezzük az Országos Angioödéma Központban történő betegellátást.