{"id":969,"date":"2022-07-14T08:40:54","date_gmt":"2022-07-14T06:40:54","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=969"},"modified":"2023-07-31T09:43:35","modified_gmt":"2023-07-31T07:43:35","slug":"preisz-hugo","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/preisz-hugo\/","title":{"rendered":"Preisz Hug\u00f3"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>(Ruma, 1860. szeptember 21. – Budapest, 1940. j\u00falius 5.)<\/strong><\/p>\n

D\u00e9k\u00e1n: 1912\/13 – 1913\/14<\/p>\n

A szer\u00e9ms\u00e9gi Rum\u00e1ban sz\u00fcletett, ahol Barany\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00e9desapja 40 \u00e9vig szolg\u00e1lt k\u00e1ntortan\u00edt\u00f3k\u00e9nt. Elemi iskol\u00e1it helyben v\u00e9gezte n\u00e9met\u00fcl, \u00e9s csak 11 \u00e9vesen ker\u00fclt egy k\u00f6zeli magyar tannyelv\u0171 n\u00e9piskol\u00e1ba. K\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait 1873-ban kezdte a kalocsai jezsuita f\u0151gimn\u00e1ziumban, majd 1875-ben az id\u0151k\u00f6zben fel\u00e1ll\u00edtott \u00fajvid\u00e9ki \u00e1llami f\u0151gimn\u00e1ziumban folytatta. Itteni tan\u00e1ra, Bruck Ferenc hat\u00e1s\u00e1ra fordult figyelme a term\u00e9szettudom\u00e1nyok fel\u00e9. 1880-ban \u00e9retts\u00e9gizett, majd beiratkozott a budapesti tudom\u00e1nyegyetem orvoskar\u00e1ra, ahol 1885. november 28-\u00e1n avatt\u00e1k orvosdoktorr\u00e1. M\u00e1r \u00f6t\u00f6d\u00e9vesk\u00e9nt gyakornok, majd tan\u00e1rseg\u00e9d el\u0151bb a k\u00f3rbonctani (1885-1887), k\u00e9s\u0151bb a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki orvostani int\u00e9zetben (1888-1889). 1889 \u0151sz\u00e9t\u0151l egy \u00e9ven \u00e1t a II. sz. Seb\u00e9szeti Klinik\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a m\u0171t\u0151seb\u00e9szi oklev\u00e9l megszerz\u00e9s\u00e9ig. P\u00e1ly\u00e1ja kezdet\u00e9n belgy\u00f3gy\u00e1szati pathol\u00f3gi\u00e1val, f\u0151k\u00e9nt a sz\u00edv rendelleness\u00e9geivel foglalkozott, majd Liebermann Le\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ra fordult a kor egyik \u00faj orvosbiol\u00f3giai szakter\u00fclete, a bakteriol\u00f3gia fel\u00e9. Munk\u00e1ss\u00e1ga k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9t \u00e9vtized\u00e9ben ennek vetette meg hazai alapjait \u00e9s teremtette meg int\u00e9zm\u00e9nyi h\u00e1tter\u00e9t. Az \u00c1llatorvosi F\u0151iskol\u00e1n ekkoriban tervezt\u00e9k bakteriol\u00f3giai laborat\u00f3rium l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9t, aminek kapcs\u00e1n a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s\u00fcgyi miniszter egy \u00e9vig tart\u00f3 k\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1ny\u00fatra k\u00fcldte N\u00e9metorsz\u00e1g, Franciaorsz\u00e1g \u00e9s Belgium \u00e9rint\u00e9s\u00e9vel (Drezda: Heinrich Albert Johne, Berlin: Robert Koch, Lyon: Saturnin Arloing, Montpellier: egyetemi k\u00f3rbonctani int\u00e9zet, P\u00e1rizs – Institut Pasteur: Pierre Paul \u00c9mile Roux) Visszat\u00e9rt\u00e9vel 1891-t\u0151l a k\u00f6zben fel\u00e1llott bakteriol\u00f3giai int\u00e9zet vezet\u0151je lett. 1894-t\u0151l az \u00c1llatorvosi F\u0151iskola rendk\u00edv\u00fcli, majd 1895-t\u0151l nyilv\u00e1nos rendes tan\u00e1ra (1906-ig). Itteni munk\u00e1ss\u00e1ga sor\u00e1n kezdetben a h\u00e1zi\u00e1llatok fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9geivel foglalkozott, \u00edgy a szarvasmarha-g\u00fcm\u0151k\u00f3r, a sert\u00e9spestis \u00e9s a sert\u00e9spasteurellosis bakteriol\u00f3giai k\u00f3roktan\u00e1val. A sert\u00e9spestist tanulm\u00e1nyozva felismerte a k\u00f3r lefoly\u00e1sa \u00e9s kimenetele, illetve a v\u00e9rsav\u00f3 ellenanyag-tartalma k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket. Edmond Nocard-t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, saj\u00e1t kutat\u00e1saira t\u00e1maszkodva le\u00edrta a r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3k \u00e1lg\u00fcm\u0151k\u00f3rj\u00e1nak vagy pszeudotuberkul\u00f3zis\u00e1nak k\u00f3rokoz\u00f3j\u00e1t, melyet felfedez\u0151ikr\u0151l ma Preisz\u2013Nocard-bakt\u00e9riumk\u00e9nt is ismer\u00fcnk. 1896-t\u00f3l az Igazs\u00e1g\u00fcgyi Tan\u00e1cs, 1897-t\u0151l az Orsz\u00e1gos K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Tan\u00e1cs tagja. K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9s szerol\u00f3giai munk\u00e1ss\u00e1ga szint\u00e9n jelent\u0151s. Az egyetemi bakteriol\u00f3giai int\u00e9zetek vezet\u0151jek\u00e9nt \u00e9vtizedeken \u00e1t ir\u00e1ny\u00edtotta t\u00f6bb hum\u00e1n- \u00e9s \u00e1llatorvosi diagnosztikum el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. 1894-t\u0151l \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl ir\u00e1ny\u00edtotta a dift\u00e9ria elleni sz\u00e9rum termel\u00e9s\u00e9t, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n pedig a kolera- \u00e9s hast\u00edfusz elleni olt\u00f3anyag termel\u00e9s\u00e9t. 1907-ben elfogadta a budapesti Orvoskar megh\u00edv\u00e1s\u00e1t az ott \u00fajonnan l\u00e9tes\u00edtett bakteriol\u00f3giai int\u00e9zet vezet\u00e9s\u00e9re, melyet nyugd\u00edjba vonul\u00e1s\u00e1ig, 1931-ig folytatott. Ezzel p\u00e1rhuzamosan 1914-t\u0151l 1931-ig az \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f3rtant is el\u0151adta. Hum\u00e1n- vagy \u00e1ltal\u00e1nos bakteriol\u00f3gi\u00e1ra kutat\u00e1sai sor\u00e1n k\u00eds\u00e9rleteket v\u00e9gzett az egyes bakt\u00e9riumok \u00e1ltal kiv\u00e1lasztott mallein diagnosztikai alkalmaz\u00e1s\u00e1val kapcsolatban, \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 vizsg\u00e1lat t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 tette az emberi \u00e9s \u00e1llati tuberkul\u00f3zisok k\u00f3rokoz\u00f3it. Ez ir\u00e1ny\u00fa szakmai munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak legjelent\u0151sebb eredm\u00e9nyei a l\u00e9pfene-bakt\u00e9riumok (Bacillus anthracis) virulenci\u00e1ja, vagyis fert\u0151z\u0151k\u00e9pess\u00e9ge \u00e9s a bakt\u00e9riumok v\u00e9delmi rendszer\u00e9t k\u00e9pez\u0151 poli-D-glutaminsav-tok termel\u0151d\u00e9se k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s felismer\u00e9se, a bakt\u00e9riumsp\u00f3ra-termel\u00e9s intenzit\u00e1s\u00e1t befoly\u00e1sol\u00f3 k\u00f6rnyezeti felt\u00e9telek meghat\u00e1roz\u00e1sa, valamint a bakteriof\u00e1gia, a gazdabakt\u00e9rium pusztul\u00e1s\u00e1t el\u0151id\u00e9z\u0151 bakt\u00e9riumv\u00edrusok kimutat\u00e1sa \u00e9s le\u00edr\u00e1sa volt. P\u00e1ly\u00e1ja utols\u00f3 szakasz\u00e1ban \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se homlokter\u00e9be a fert\u0151z\u00e9sek immunol\u00f3giai vonatkoz\u00e1sai, az immunit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9sei ker\u00fcltek. Akad\u00e9miai sz\u00e9kfoglal\u00f3inak t\u00e9m\u00e1j\u00e1t az \u00e1ltal\u00e1nos bakteriol\u00f3gia \u00e9s a szerol\u00f3gia t\u00e9mak\u00f6r\u00e9b\u0151l v\u00e1lasztotta: Vizsg\u00e1latok az antipneumococcus-serum hat\u00e1sa m\u00f3dj\u00e1r\u00f3l (1915. m\u00e1jus 17.), Vizsg\u00e1latok a bakteriophagi\u00e1r\u00f3l (1924. m\u00e1rcius 24.). Az MTA 1912. m\u00e1jus 2-\u00e1n levelez\u0151, 1923. m\u00e1jus 11-\u00e9n rendes tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta. A Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi T\u00e1rsulat \u00e9lettani szakoszt\u00e1ly\u00e1nak 1927-1931 k\u00f6z\u00f6tt, mikrobiol\u00f3giai szakoszt\u00e1ly\u00e1nak 1927-1938 k\u00f6z\u00f6tt volt eln\u00f6ke. Tiszteletbeli tagja volt a debreceni Tisza Istv\u00e1n Tudom\u00e1nyos T\u00e1rsas\u00e1gnak, valamint 1937-t\u0151l d\u00edszdoktora a Debreceni Tisza Istv\u00e1n Tudom\u00e1nyegyetemnek. A Wiener Gesellschaft f\u00fcr Mikrobiologie levelez\u0151 tagg\u00e1, a Budapesti Orvosegyes\u00fclet aleln\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztotta. 1916-t\u00f3l rendes, majd 1929-t\u0151l tiszteleti tagja volt a Szent Istv\u00e1n Akad\u00e9mi\u00e1nak. 1918-ban rumai el\u0151n\u00e9vvel magyar nemess\u00e9get szerzett. A budapesti Orvoskaron k\u00e9t tan\u00e9ven \u00e1t (1912\/13, 1913\/14) t\u00f6lt\u00f6tt be d\u00e9k\u00e1ni tiszts\u00e9get, 1926\/27-ben pedig az egyetem rektor\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k.<\/p>\n

(F\u0151bb munk\u00e1i: A sz\u00edv fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9geir\u0151l. Bp. 1885.; Adatok a velesz\u00fcletett sz\u00edvbajok tan\u00e1hoz. Bp. 1890.; \u00d6sszehasonl\u00edt\u00f3 tanulm\u00e1nyok a bacillaris pseudotuberculosisokr\u00f3l. Bp. 1893.; A gyermekek dift\u00e9ri\u00e1s h\u00fcl\u00e9seir\u0151l. Bp. 1895.; Tanulm\u00e1nyok a sert\u00e9spestis \u00e9s sert\u00e9sseptikaemia (sert\u00e9skolera \u00e9s sert\u00e9sv\u00e9sz) ok\u00e1ra vonatkoz\u00f3lag. Bp. 1897.; Bakteriol\u00f3gia. Bp. 1899.; A pestisr\u0151l, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel annak bakteriol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra. Bp. 1900.; Vizsg\u00e1latok a l\u00e9pfenebacillus vari\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s szelid\u00fcl\u00e9s\u00e9nek mibenl\u00e9t\u00e9r\u0151l. Eger. 1911.; K\u00f3rtani jegyzetek I\u2013II. \u00d6ssze\u00e1ll. Szappanyos B\u00e9la. Bp. 1922\u20131925.; Tangl Ferenc rendes tag eml\u00e9kezete. Bp. 1924.; Die Bakteriophagie vornehmlich auf Grund eigener Untersuchungen. Jena. 1925.; Az infectio \u00e9s immunit\u00e1s tan\u00e1nak elemei. Bp. 1936.; Az \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f3rtan v\u00e1zlata. Bp. 1939. \/Went Istv\u00e1nnal \u00e9s S\u00e1ntha K\u00e1lm\u00e1nnal\/.)<\/p>\n

\"\"<\/a>\"\"<\/a>\"\"<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (Ruma, 1860. szeptember 21. – Budapest, 1940. j\u00falius 5.) D\u00e9k\u00e1n: 1912\/13 – 1913\/14 A szer\u00e9ms\u00e9gi Rum\u00e1ban sz\u00fcletett, ahol Barany\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00e9desapja 40 \u00e9vig szolg\u00e1lt k\u00e1ntortan\u00edt\u00f3k\u00e9nt. Elemi iskol\u00e1it helyben v\u00e9gezte n\u00e9met\u00fcl, \u00e9s csak 11 \u00e9vesen ker\u00fclt egy k\u00f6zeli magyar tannyelv\u0171 n\u00e9piskol\u00e1ba. K\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait 1873-ban kezdte a kalocsai jezsuita f\u0151gimn\u00e1ziumban, majd 1875-ben az id\u0151k\u00f6zben fel\u00e1ll\u00edtott \u00fajvid\u00e9ki \u00e1llami …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":4915,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6,20,77,81,5,16,14],"tags":[],"class_list":["post-969","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-dekanok","category-dekanok-karok-szerint","category-kegyeleti-adattar","category-orvosi-kar-dekanjai","category-rektorok","category-tanszekvezetok","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/969","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=969"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/969\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":975,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/969\/revisions\/975"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4915"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=969"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=969"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=969"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}