{"id":923,"date":"2022-07-13T12:07:59","date_gmt":"2022-07-13T10:07:59","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=923"},"modified":"2023-01-09T11:22:59","modified_gmt":"2023-01-09T10:22:59","slug":"kiss-ferenc","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/kiss-ferenc\/","title":{"rendered":"Kiss Ferenc"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify\"><strong><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/files\/2022\/07\/187_11.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignleft wp-image-924 size-full\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/files\/2022\/07\/187_11.jpg\" alt=\"\" width=\"295\" height=\"370\" \/><\/a>(Nagyszalonta, 1899. szeptember 7. &#8211; Budapest, 1966. \u00e1prilis 6.)<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">D\u00e9k\u00e1n: 1941\/42 &#8211; 1942\/43, 1945\/46<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">H\u00e9tgyermekes kisiparos csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott, \u00e9desapja szab\u00f3 volt. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban \u00e9s Sz\u00e9kelyudvarhelyen v\u00e9gezte. Orvosi tanulm\u00e1nyokat Kolozsv\u00e1rott folytatott, diplom\u00e1t 1913-ban szerzett. M\u00e1r medikusk\u00e9nt, 1909-t\u0151l a Le\u00edr\u00f3- \u00e9s T\u00e1jbonctani Int\u00e9zetben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt eg\u00e9szen 1917-ig. Kezdetben, mint d\u00edjas demonstr\u00e1tor, 1911. febru\u00e1r 1-j\u00e9t\u0151l d\u00edjas gyakornok, 1912. m\u00e1rcius 1-j\u00e9t\u0151l m\u00e1sodik tan\u00e1rseg\u00e9d helyettes, majd 1914. jan. 1-j\u00e9t\u0151l m\u00e1sodik tan\u00e1rseg\u00e9d, v\u00e9g\u00fcl 1917. \u00e1prilis 1-j\u00e9t\u0151l szeptember 1-j\u00e9ig els\u0151 tan\u00e1rseg\u00e9d. Ek\u00f6zben a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n k\u00e9t alkalommal is beh\u00edvt\u00e1k katonai szolg\u00e1latra, el\u0151bb Kolozsv\u00e1rra, majd Szatm\u00e1rra. 1917-ben a budapesti Anat\u00f3miai Int\u00e9zetbe ker\u00fclt tan\u00e1rseg\u00e9dnek, majd 1919-t\u0151l ugyanitt adjunktus. 1924-ben lett mag\u00e1ntan\u00e1r a t\u00e1janat\u00f3mia t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9ben. H\u00e1zass\u00e1ga r\u00e9v\u00e9n Szegedhez k\u00f6t\u0151d\u00f6tt, \u00edgy 1929-ben Szegedre kapott kinevez\u00e9st nyilv\u00e1nos rendes tan\u00e1rk\u00e9nt az Anat\u00f3miai \u00e9s Sz\u00f6vettani Int\u00e9zet \u00e9l\u00e9re. 1934-ben h\u00edvt\u00e1k vissza Budapestre, ahol augusztus 1-j\u00e9t\u0151l l\u00e1tta el az I. sz. Anat\u00f3miai Int\u00e9zet vezet\u00e9s\u00e9t. Hivatalba l\u00e9p\u00e9se ut\u00e1n hossz\u00fa, s\u00falyos konfliktusba keveredett tan\u00e1rt\u00e1rs\u00e1val, a Debrecenb\u0151l \u00e9rkezett Huzella Tivadarral a k\u00e9t anat\u00f3miai int\u00e9zet megoszt\u00e1sa miatt. 1946 \u00e9s 1950 k\u00f6z\u00f6tt a II. sz. Anat\u00f3miai Int\u00e9zet igazgat\u00e1s\u00e1t is ell\u00e1tta. F\u0151k\u00e9nt a vegetat\u00edv idegrendszer \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 bonctan\u00e1val foglalkozott, alapvet\u0151 kutat\u00e1sokat v\u00e9gzett a funkcion\u00e1lis neuroanat\u00f3mia ter\u00fclet\u00e9n. \u00datt\u00f6r\u0151nek sz\u00e1m\u00edtott a medencei szervek funkci\u00f3s kering\u00e9si anat\u00f3mi\u00e1j\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt dolgozata, mellyel megalapozta a hazai mikrocirkul\u00e1ci\u00f3s kutat\u00e1sokat. Nyolc tank\u00f6nyvet \u00edrt, a Szent\u00e1gothai J\u00e1nossal egy\u00fctt jegyzett anat\u00f3miai atlasz\u00e1t 14 nyelven adt\u00e1k ki. Sz\u00e1mos k\u00fclf\u00f6ldi \u00fatj\u00e1nak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en kiterjedt nemzetk\u00f6zi kapcsolatokkal rendelkezett. 1912-ben Frankfurtban, K\u00f6lnben \u00e9s Londonban j\u00e1rt, 1920-ban ism\u00e9t N\u00e9metorsz\u00e1g \u00e9s Anglia, 1930-ban Franciaorsz\u00e1g \u00e9s Anglia volt a c\u00e9lpont. 1947\/48-ban f\u00e9l \u00e9vet az Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamokban t\u00f6lt\u00f6tt. Hosszabb sz\u00fcnet ut\u00e1n 1963-ban egy\u00e9ves nyugati k\u00f6rutaz\u00e1st tett Anglia, az USA, az NSZK, Franciaorsz\u00e1g \u00e9s Sv\u00e1jc \u00e9rint\u00e9s\u00e9vel, de k\u00e9t h\u00f3napra a Szovjetuni\u00f3ba is ell\u00e1togatott. 1946-66 k\u00f6z\u00f6tt tagja volt a baseli Acta Anatomica, 1947-66 k\u00f6z\u00f6tt pedig az amszterdami sz\u00e9khely\u0171 Excerpta Medica szerkeszt\u0151bizotts\u00e1gainak. 1932-ben a Francia Akad\u00e9mi\u00e1t\u00f3l Prix l\u2019allemand d\u00edjat kapott egy 11 \u00e9vvel kor\u00e1bban megjelent cikk\u00e9\u00e9rt. 1934-ben a Francia Antropol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1gt\u00f3l megkapta a Fauvelle-d\u00edjat. Sz\u00e1mos tudom\u00e1nyos t\u00e1rsas\u00e1g tagja is volt, \u00edgy a Kor\u00e1nyi S\u00e1ndor T\u00e1rsas\u00e1g\u00e9, tiszteleti tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta az Erd\u00e9lyi M\u00fazeum-Egyes\u00fclet, valamint 1932-ben a Kolozsv\u00e1ri Rom\u00e1n Orvost\u00e1rsas\u00e1g. A Soci\u00e9t\u00e9 d\u2019Anthropologie de Paris, az Association des Anatomistes (1934-), a Royal Society of Medicines (1957-) \u00e9s Scientific Society of Nuclear Haematology (1965-) egyar\u00e1nt tagjai k\u00f6z\u00f6tt tartotta nyilv\u00e1n. 1944-ben alap\u00edt\u00f3ja, majd eln\u00f6ke volt a Szabadegyh\u00e1zak Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek. 1952-ben Kossuth-d\u00edj ez\u00fcst fokozat\u00e1val t\u00fcntett\u00e9k ki, \u00e9s ugyanebben az \u00e9vben \u00e9rte el az orvostudom\u00e1nyok doktora fokozatot. A Munka \u00c9rdemrend ez\u00fcst fokozat\u00e1t k\u00e9tszer is (1959, 1961) megkapta. A budapesti orvoskaron k\u00e9t alkalommal is d\u00e9k\u00e1nn\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">(F\u0151bb munk\u00e1i: Anatomisch-histologische Untersuchungen \u00fcber die Erektion. In: Z. Anat. EntwickI. &#8211; Gesch. 1921.; Az ember anat\u00f3mi\u00e1j\u00e1nak atlasza, 1-3. k\u00f6t. \/Szent\u00e1gothai J\u00e1nossal\/ Bp., 1951., 34 kiad\u00e1st \u00e9rt meg, angol, n\u00e9met, orosz \u00e9s spanyol nyelven is megjelent.; Rendszeres bonctan. \/t\u00e1rsszerz\u0151kkel\/ 1-2. k\u00f6t. Bp., 1953. 9 kiad\u00e1st \u00e9rt meg.; Innervation of collageneous fibers: a kollag\u00e9n rostok beidegz\u00e9se \/L\u00e1ng A. t\u00e1rsszerz\u0151vel\/. In: Ideggy\u00f3gy\u00e1szati Szemle 7: 73-74. 1954.; T\u00e1janat\u00f3mia 9. kiad. Bp., 1967.)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/files\/2022\/07\/187_11.jpg\"><\/a> (Nagyszalonta, 1899. szeptember 7. &#8211; Budapest, 1966. \u00e1prilis 6.) D\u00e9k\u00e1n: 1941\/42 &#8211; 1942\/43, 1945\/46 H\u00e9tgyermekes kisiparos csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott, \u00e9desapja szab\u00f3 volt. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban \u00e9s Sz\u00e9kelyudvarhelyen v\u00e9gezte. Orvosi tanulm\u00e1nyokat Kolozsv\u00e1rott folytatott, diplom\u00e1t 1913-ban szerzett. M\u00e1r medikusk\u00e9nt, 1909-t\u0151l a Le\u00edr\u00f3- \u00e9s T\u00e1jbonctani Int\u00e9zetben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt eg\u00e9szen 1917-ig. Kezdetben, mint d\u00edjas demonstr\u00e1tor, 1911. febru\u00e1r 1-j\u00e9t\u0151l d\u00edjas gyakornok, 1912. m\u00e1rcius &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":924,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6,20,77,81,14],"tags":[],"class_list":["post-923","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-dekanok","category-dekanok-karok-szerint","category-kegyeleti-adattar","category-orvosi-kar-dekanjai","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/923","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=923"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/923\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":926,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/923\/revisions\/926"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/924"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=923"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=923"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=923"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}