{"id":911,"date":"2022-07-13T10:00:50","date_gmt":"2022-07-13T08:00:50","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=911"},"modified":"2023-01-09T11:18:32","modified_gmt":"2023-01-09T10:18:32","slug":"issekutz-bela","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/issekutz-bela\/","title":{"rendered":"Issekutz B\u00e9la"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>Issekutz B\u00e9la, erzs\u00e9betv\u00e1rosi (K\u0151halom, 1886. janu\u00e1r 31. – Budapest, 1979. j\u00falius 31.)<\/strong><\/p>\n

D\u00e9k\u00e1n: 1943\/44 – 1944\/45 I. f\u00e9l\u00e9v<\/p>\n

\u00d6rm\u00e9ny sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa csal\u00e1dja 1758-ban M\u00e1ria Ter\u00e9zi\u00e1t\u00f3l kapott nemess\u00e9get, melyet Ferenc J\u00f3zsef is elismert, \u00e9s az erzs\u00e9betv\u00e1rosi el\u0151nevet adom\u00e1nyozta nekik, mivel a csal\u00e1d az erd\u00e9lyi Erzs\u00e9betv\u00e1rosban volt honos. \u00c9desapja t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki b\u00edr\u00f3 volt. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it a kolozsv\u00e1ri piarista gimn\u00e1ziumban v\u00e9gezte. Orvosi oklevel\u00e9t is Kolozsv\u00e1rott szerezte 1908. december 12-\u00e9n, de m\u00e1r 1906-t\u00f3l az ottani Gy\u00f3gyszertani Int\u00e9zetben gyakornokoskodott, majd k\u00e9s\u0151bb tan\u00e1rseg\u00e9d lett. Itt kezdett m\u00e1r 1907-t\u0151l gy\u00f3gyszerhat\u00e1stani vizsg\u00e1latokkal foglalkozni Jakabh\u00e1zy Zsigmond ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa mellett. Di\u00e1k\u00e9vei sor\u00e1n h\u00e1rom \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat is elnyert (Kabdeb\u00f3 Simon, Cameller, Goldberg). 1914-ben Heidelbergben j\u00e1rt tanulm\u00e1ny\u00faton, majd ugyanebben az \u00e9vben a k\u00eds\u00e9rletes gy\u00f3gyszertan \u00e9s az \u00fajabb gy\u00f3gyszerek t\u00e1rgyk\u00f6rben mag\u00e1ntan\u00e1ri habilit\u00e1ci\u00f3t szerzett. 1919-ben nyilv\u00e1nos rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1r. 1921-ben a Szegedre menek\u00fclt egyetem Gy\u00f3gyszertani Int\u00e9zet\u00e9nek nyilv\u00e1nos rendes tan\u00e1ra \u00e9s igazgat\u00f3ja. 1925-1927 k\u00f6z\u00f6tt, majd 1936\/37-ben a szegedi Orvostudom\u00e1nyi Kar d\u00e9k\u00e1nja, az 1927\/28. tan\u00e9v m\u00e1sodik fel\u00e9ben az egyetem rektora volt. Itt fontos szerepet j\u00e1tszott Szent-Gy\u00f6rgyi Albert hazah\u00edv\u00e1s\u00e1ban. 1928-ban Berlinben \u00e9s Hamburgban tett tanulm\u00e1nyutat. 1937-ben a budapesti Orvoskarra h\u00edvt\u00e1k el\u0151bb a gy\u00f3gyszerismeret, majd 1939-t\u0151l 1962-ig gy\u00f3gyszertan tansz\u00e9kvezet\u0151 tan\u00e1ra, illetve a Gy\u00f3gyszerismereti Int\u00e9zet igazgat\u00f3ja lett. A modern \u00e9rtelemben vett experiment\u00e1lis farmakol\u00f3gia tudom\u00e1nyos m\u0171vel\u00e9s\u00e9nek magyarorsz\u00e1gi megalapoz\u00f3ja volt. F\u0151k\u00e9nt az alkaloid\u00e1k, hormonok, g\u00f6rcsold\u00f3- \u00e9s izgat\u00f3szerek farmakol\u00f3giai vizsg\u00e1lat\u00e1val, a gy\u00f3gyszerek \u00e9rt\u00e9kmeghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1val, a nark\u00f3zissal, a m\u00e9rgekkel szemben val\u00f3 immunit\u00e1ssal \u00e9s hozz\u00e1szok\u00e1ssal, az inzulin hat\u00e1smechanizmus\u00e1val \u00e9s a r\u00e1k kemoter\u00e1pi\u00e1j\u00e1val foglalkozott. Az inzulinr\u00f3l bebizony\u00edtotta, hogy n\u00f6veli a m\u00e1kban a glikog\u00e9n \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. T\u00f6bb \u00faj gy\u00f3gyszer bevezet\u00e9se f\u0171z\u0151dik a nev\u00e9hez. 1939. m\u00e1jus 12-\u00e9n az MTA levelez\u0151, majd 1945. m\u00e1jus 30-\u00e1n rendes tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta. Jakabh\u00e1zy Zsigmonddal 1913-ban \u00edrt farmakogn\u00f3ziai tank\u00f6nyve, majd 1951-ben \u00edrt farmakol\u00f3giai-toxikol\u00f3giai jegyzete \u00e9vtizedeken kereszt\u00fcl alapvet\u0151 egyetemi tank\u00f6nyvnek sz\u00e1m\u00edtott a gy\u00f3gyszer\u00e9szk\u00e9pz\u00e9sben. El\u0151sz\u00f6r 1939-ben megjelent gy\u00f3gyszerrendel\u00e9si szakk\u00f6nyv\u00e9t 1969-ben le\u00e1ny\u00e1val, Issekutz L\u00edvi\u00e1val \u00e1tdolgozta, s a k\u00e9s\u0151bb m\u00e9g h\u00e1rom kiad\u00e1st (1972, 1975, 1979) meg\u00e9rt munka napjainkban is az orvostan- \u00e9s gy\u00f3gyszer\u00e9szhallgat\u00f3k, gyakorl\u00f3 orvosok \u00e9s gy\u00f3gyszer\u00e9szek els\u0151 sz\u00e1m\u00fa gy\u00f3gyszer\u00e9szeti k\u00e9zik\u00f6nyve, \u201eaz Issekutz\u201d. A budapesti Orvoskar d\u00e9k\u00e1nja volt 1943 szeptember\u00e9t\u0151l 1945 m\u00e1rcius\u00e1ig, amikor az ostrom ut\u00e1ni \u00faj helyzetre tekintettel a teljes egyetemi tan\u00e1cs, \u00e9s minden tiszts\u00e9gvisel\u0151 test\u00fcletileg lemondott. 1955-t\u0151l 1962-ig, nyug\u00e1llom\u00e1nyba vonul\u00e1s\u00e1ig a Budapesti Orvostudom\u00e1nyi Egyetem tudom\u00e1nyos rektorhelyettese volt. Kit\u00fcntet\u00e9sei k\u00f6z\u00fcl meg kell eml\u00edteni a Magyar N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00c9rdemrend V. fokozat\u00e1t (1951), a Kossuth-d\u00edj II. fokozat\u00e1t (1952), a Munka \u00c9rdemrendet (1956, 1962, 1966 arany fokozat), \u00e9s a Munka V\u00f6r\u00f6s Z\u00e1szl\u00f3 \u00c9rdemrendj\u00e9t (1976). 1962-ben Semmelweis-, 1963-ban Jancs\u00f3 Mikl\u00f3s-eml\u00e9k\u00e9rmet kapott. 1921-t\u0151l volt tagja a N\u00e9met Farmakol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1gnak, 1933-1944 k\u00f6z\u00f6tt a b\u00e9csi biol\u00f3giai t\u00e1rsas\u00e1gnak, 1940 \u00e9s 1962 k\u00f6z\u00f6tt eln\u00f6kk\u00e9nt vezette az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Tudom\u00e1nyos Tan\u00e1cs Gy\u00f3gyszerkutat\u00e1si \u00e9s T\u00f6rzsk\u00f6nyvez\u00e9si Bizotts\u00e1g\u00e1t. 1962-t\u0151l a Magyar Farmakol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g els\u0151 eln\u00f6ke, majd tiszteletbeli tagja volt. 1971-ben a Szegedi Orvostudom\u00e1nyi Egyetem tiszteletbeli doktor\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta. 1948-1962 k\u00f6z\u00f6tt szerkesztette az MTA Orvosi Tudom\u00e1nyok Oszt\u00e1ly\u00e1nak K\u00f6zlem\u00e9nyeit, 1948-t\u00f3l f\u0151szerkeszt\u0151je volt az Acta Physiologica-nak, 1958-t\u00f3l a Therapia Hungarica-nak.<\/p>\n

(F\u0151bb munk\u00e1i: N\u00e9h\u00e1ny anyag l\u00e9lekz\u00e9sre val\u00f3 hat\u00e1s\u00e1nak \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 vizsg\u00e1lata. Kolozsv\u00e1r, 1911.; A gy\u00f3gyszerismeret tank\u00f6nyve \/Jakabh\u00e1zy Zsigmonddal\/. Kolozsv\u00e1r, 1913.; Gy\u00f3gyszerrendel\u00e9s. Bp., 1931.; Oberfl\u00e4chenaktivit\u00e4t und spasmolitische Wirkung. In: Arch. exp. Path. Pharmacol., 1934.; \u00dcber die Synergismus der Bronchialkrampfl\u00f6senden. In: Arch. exp. Path. Pharmacol., 1943.; Az anyagcser\u00e9t szab\u00e1lyoz\u00f3 idegrendszer pharmakol\u00f3gi\u00e1ja \/ifj. Issekutz B\u00e9l\u00e1val\/. In: Orvosi Hetilap, 1949.; Az \u00e1ltal\u00e1nos gy\u00f3gyszertan \u00e9s a gy\u00f3gyszerkutat\u00e1s vizsg\u00e1l\u00f3 m\u00f3dszerei. Bp., 1957.; Gy\u00f3gyszertan \u00e9s gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s I-III. Bp., 1959-1960.; Bevezet\u00e9s a k\u00eds\u00e9rletes gy\u00f3gyszerhat\u00e1stanba \u00e9s vizsg\u00e1l\u00f3 m\u00f3dszereibe. Bp., 1964.; Id. Jancs\u00f3 Mikl\u00f3s \u00e9s ifj. Jancs\u00f3 Mikl\u00f3s, a k\u00e9t orvostud\u00f3s. Bp., 1968.; The chemotherapy of cancer. Bp., 1969.; Gy\u00f3gyszerrendel\u00e9s \/Issekutz L\u00edvi\u00e1val\/. Bp., 1969.; Die Geschichte der Arzneimittelforschung. Bp., 1970.)<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> Issekutz B\u00e9la, erzs\u00e9betv\u00e1rosi (K\u0151halom, 1886. janu\u00e1r 31. – Budapest, 1979. j\u00falius 31.) D\u00e9k\u00e1n: 1943\/44 – 1944\/45 I. f\u00e9l\u00e9v \u00d6rm\u00e9ny sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa csal\u00e1dja 1758-ban M\u00e1ria Ter\u00e9zi\u00e1t\u00f3l kapott nemess\u00e9get, melyet Ferenc J\u00f3zsef is elismert, \u00e9s az erzs\u00e9betv\u00e1rosi el\u0151nevet adom\u00e1nyozta nekik, mivel a csal\u00e1d az erd\u00e9lyi Erzs\u00e9betv\u00e1rosban volt honos. \u00c9desapja t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki b\u00edr\u00f3 volt. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it a kolozsv\u00e1ri piarista gimn\u00e1ziumban v\u00e9gezte. …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":912,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6,20,77,81,14],"tags":[],"class_list":["post-911","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-dekanok","category-dekanok-karok-szerint","category-kegyeleti-adattar","category-orvosi-kar-dekanjai","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/911","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=911"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/911\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1901,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/911\/revisions\/1901"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/912"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=911"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=911"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=911"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}