{"id":492,"date":"2022-06-24T09:25:44","date_gmt":"2022-06-24T07:25:44","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=492"},"modified":"2023-07-17T09:59:28","modified_gmt":"2023-07-17T07:59:28","slug":"tarjan-imre","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/tarjan-imre\/","title":{"rendered":"Tarj\u00e1n Imre"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>(Szabadka, 1912. j\u00falius 6. – Budapest, 2000. janu\u00e1r 19.)<\/strong><\/p>\n

D\u00e9k\u00e1n: 1959\/60 – 1962\/63<\/p>\n

D\u00e9lvid\u00e9ki vegyes, n\u00e9met, illetve horv\u00e1t-magyar csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. Egyetemi tanulm\u00e1nyait Budapesten v\u00e9gezte a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetemen E\u00f6tv\u00f6s-koll\u00e9gistak\u00e9nt. Diplom\u00e1t 1935-ben szerzett matematika-fizika szakon, m\u00e9g Richter Imre n\u00e9ven. \u00c9desapja, aki \u00e1llami alkalmazott volt, az akkori elv\u00e1r\u00e1sok szerint ekkor magyaros\u00edtotta nev\u00e9t Tarj\u00e1nra. A kiv\u00e1l\u00f3 szil\u00e1rdtestfizikus, Gyulai Zolt\u00e1n tan\u00edtv\u00e1nya volt Debrecenben. 1939-ben a debreceni gr\u00f3f Tisza Istv\u00e1n Tudom\u00e1nyegyetemen doktor\u00e1lt fizik\u00e1b\u00f3l. 1935-ben az Orsz\u00e1gos F\u00f6ldreng\u00e9si Obszervat\u00f3riumban, majd 1936-t\u00f3l 1940-ig a debreceni Orvoskari Fizikai Int\u00e9zetben dolgozott gyakornokk\u00e9nt. Az Ipolys\u00e1gi \u00c1llami Gimn\u00e1ziumban seg\u00e9lyd\u00edjas tan\u00e1r (1940. febru\u00e1r – 1941. m\u00e1rcius), majd gimn\u00e1ziumi tan\u00e1r a Pestszentl\u0151rinci \u00c1llami Gimn\u00e1ziumban (1941. m\u00e1rcius – 1946. szeptember) \u00e9s a Budapesti K\u00f6z\u00e9piskolai Tan\u00e1rk\u00e9pz\u0151 Int\u00e9zet Gyakorl\u00f3 Gimn\u00e1zium\u00e1ban (1946. szeptember – 1949. szeptember), mely ebben az id\u0151ben t\u00f6bbsz\u00f6r nevet v\u00e1ltott, de m\u00e1ig Trefort utcai Mintagimn\u00e1ziumk\u00e9nt k\u00f6zismert. Ek\u00f6zben a K\u00f6zgazdas\u00e1g-tudom\u00e1nyi Karon, majd Egyetemen is el\u0151adott fizik\u00e1t. 1949-ben a Budapesti Pedag\u00f3giai F\u0151iskola tansz\u00e9kvezet\u0151 tan\u00e1ra lett, majd 1950-ben nyert egyetemi tan\u00e1ri kinevez\u00e9st a Budapesti Orvostudom\u00e1nyi Egyetem Orvosi Fizikai Int\u00e9zete (k\u00e9s\u0151bb Biofizikai Int\u00e9zet) \u00e9l\u00e9re. Innen vonult nyug\u00e1llom\u00e1nyba 1982-ben, b\u00e1r azt k\u00f6vet\u0151en is tev\u00e9kenyen r\u00e9szt vett int\u00e9zete munk\u00e1j\u00e1ban \u00e9s a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00e9letben. Tansz\u00e9kvezet\u0151k\u00e9nt int\u00e9zet\u00e9n bel\u00fcl 1961-ben megszervezte, \u00e9s 1976-ig vezette az MTA Krist\u00e1lyfizikai Tansz\u00e9ki Kutat\u00f3csoportot, mely egyik alapj\u00e1t k\u00e9pezte az 1976-ban l\u00e9tes\u00edtett MTA Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Kutat\u00f3laborat\u00f3riumai Krist\u00e1lyfizikai Kutat\u00f3laborat\u00f3rium\u00e1nak. 1959-t\u0151l 1963-ig az egyetem \u00c1ltal\u00e1nos Orvostudom\u00e1nyi Kar\u00e1nak d\u00e9k\u00e1nja, 1970-t\u0151l 1973-ig tudom\u00e1nyos rektorhelyettese volt.<\/p>\n

1952-ben nyerte el a fizikai tudom\u00e1nyok kandid\u00e1tusa, majd 1966-ban a doktora fokozatot. 1970. febru\u00e1r 4-t\u0151l az MTA levelez\u0151, majd 1976. m\u00e1jus 7-t\u0151l rendes tagja. 1952 \u00e9s 1964 k\u00f6z\u00f6tt az MTA Matematikai \u00e9s Fizikai Oszt\u00e1ly\u00e1n a Fizikai \u00c1lland\u00f3 Bizotts\u00e1g titk\u00e1ra, 1964. \u00e1pr. 23. \u00e9s 1970. febr. 4. k\u00f6z\u00f6tt oszt\u00e1lytitk\u00e1r-helyettes, majd 1976 m\u00e1jus\u00e1ig oszt\u00e1lyeln\u00f6k-helyettes, v\u00e9g\u00fcl 1990 m\u00e1jus\u00e1ig oszt\u00e1lyeln\u00f6k, egyben az MTA eln\u00f6ks\u00e9gi tagja (1976. m\u00e1jus \u2013 1990. m\u00e1jus).<\/p>\n

A krist\u00e1lyfizika ter\u00fclet\u00e9n a krist\u00e1lyok atomi rendezetts\u00e9g\u00e9ben el\u0151fordul\u00f3, illetve tudatosan keltett rendezetlens\u00e9gek vizsg\u00e1lat\u00e1val, a krist\u00e1lyn\u00f6veked\u00e9s mechanizmus\u00e1val, tudom\u00e1nyos \u00e9s gyakorlati c\u00e9lokat szolg\u00e1l\u00f3 egykrist\u00e1lyok n\u00f6veszt\u00e9s\u00e9vel, a nukle\u00e1ris medicina ter\u00fclet\u00e9n az ioniz\u00e1l\u00f3 sug\u00e1rz\u00e1sok m\u00e9r\u00e9s\u00e9vel \u00e9s radioakt\u00edv izot\u00f3pok orvosi alkalmaz\u00e1saival kapcsolatos m\u00e9r\u00e9stechnik\u00e1val \u00e9s m\u0171szerfejleszt\u00e9ssel foglalkozott. Az 1960-as \u00e9vek elej\u00e9n \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se a molekul\u00e1ris biol\u00f3gia, ezen bel\u00fcl a nukleioproteidekben ultraibolya sug\u00e1rz\u00e1s, valamint vegyszerek \u00e1ltal okozott struktur\u00e1lis \u00e9s funkcion\u00e1lis s\u00e9r\u00fcl\u00e9sek gyakoris\u00e1g\u00e1nak m\u00e9r\u00e9se \u00e9s kvantitat\u00edv le\u00edr\u00e1sa tov\u00e1bb\u00e1 interdiszciplin\u00e1ris tudom\u00e1nyter\u00fcletekkel kapcsolatos k\u00e9pz\u00e9si, didaktikai, min\u0151s\u00edt\u00e9si probl\u00e9m\u00e1k fel\u00e9 fordult. Munkat\u00e1rsaival nemzetk\u00f6zi viszonylatban is az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt \u00e1ll\u00edtott el\u0151 t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9si c\u00e9lokra alkalmas egykrist\u00e1lyokat. Fontos eredm\u00e9ny\u00fck az ultraviola f\u00e9ny genotoxikus hat\u00e1s\u00e1nak kvantitat\u00edv jellemz\u00e9se. \u201eFizika orvosok \u00e9s biol\u00f3gusok sz\u00e1m\u00e1ra\u201d c\u00edmmel hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 tank\u00f6nyvet \u00edrt. Ebb\u0151l a h\u00e1rom kiad\u00e1st is meg\u00e9rt m\u0171b\u0151l fejl\u0151d\u00f6tt ki k\u00e9s\u0151bb A biofizika alapjai c\u00edm\u0171, t\u00f6bb nyelvre is leford\u00edtott h\u00edres egyetemi tank\u00f6nyv, amelyen orvosok gener\u00e1ci\u00f3i n\u0151ttek fel.<\/p>\n

Fontosabb kit\u00fcntet\u00e9sei: Fels\u0151oktat\u00e1s Kiv\u00e1l\u00f3 Dolgoz\u00f3ja (1953), Munka \u00c9rdemrend (1960, 1964 arany fokozat), Kossuth-d\u00edj III. fokozata (1961), Koreai N\u00e9pi Demokratikus K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00c9rdem\u00e9rme (1963), Kiv\u00e1l\u00f3 Feltal\u00e1l\u00f3 ez\u00fcst fokozata (1970) \u00c1llami D\u00edj (1985), Akad\u00e9miai Arany\u00e9rem (1998) \u00e9s a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00c9rdemrend k\u00f6z\u00e9pkeresztje. Eln\u00f6ks\u00e9gi tagja volt az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Fizikai T\u00e1rsulatnak \u00e9s a Biofizikai T\u00e1rsas\u00e1gnak, tagja t\u00f6bb akad\u00e9miai int\u00e9zet tudom\u00e1nyos tan\u00e1cs\u00e1nak, szerkeszt\u0151bizotts\u00e1gi tagja magyar \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi szakfoly\u00f3iratoknak.<\/p>\n

(F\u0151bb munk\u00e1i: Vizsg\u00e1latok mesters\u00e9ges kvarckrist\u00e1lyok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val kapcsolatban. In: Fiz. Szle. 1952.; Alkalihalogenid krist\u00e1lyfoszforok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa szcintill\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1ml\u00e1l\u00f3k r\u00e9sz\u00e9re \/Turch\u00e1nyi Gy\u00f6rggyel\/. In: M. Fizikai Foly\u00f3irat, 1954.; \u00dcber die Z\u00fcchtung k\u00fcnstlicher Quarzkristalle \/J. Naggyal\/. In: Acta Physica, 1957.; Sodium Chloride Whiskers \/Turch\u00e1nyi Gy\u00f6rggyel\/. In: Nature, 1961.; Sodium Chloride Whiskers \/t\u00f6bbekkel\/. In: Nature, 1962.; Fizika orvosok \u00e9s biol\u00f3gusok sz\u00e1m\u00e1ra \/t\u00f6bbekkel szerk.\/ Bp., 1964, 3. \u00e1tdolg. kiad. 1971, oroszul Bp., 1969, lengyel\u00fcl Vars\u00f3 1975.; \u00dcber die Herstellung besonders reiner Alkalihalogenidkristalle. In: Kristall und Technik, 1966.; Zur Analyse der UV-Dosiswirkungskurven der T7-Phagen. In: Strahlenterapie, 1967.; Laboratory Manual on Crystal Growth \/t\u00f6bbekkel szerk.\/. Bp., 1972.; Egykrist\u00e1lyok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. In: M. Fizikai Foly\u00f3irat, 1973. \u00e9s MTA III. Oszt\u00e1ly\u00e1nak Fizikai K\u00f6zlem\u00e9nyei, 1973.; A biol\u00f3giai sug\u00e1rs\u00e9r\u00fcl\u00e9s molekul\u00e1ris probl\u00e9m\u00e1i. MTA sz\u00e9kfoglal\u00f3, elhangzott: 1977. szept. 13.; A biofizika alapjai \/t\u00f6bbekkel szerk.\/. Bp., 1977, 4. \u00e1td. kiad. 1997, angolul Bp., 1987, 3. kiad. 1999, n\u00e9met\u00fcl Bp., 1989, 3. kiad. 1998.; Tudom\u00e1ny \u00e9s gyakorlat kicsiben. Mozaikok a Semmelweis Orvostudom\u00e1nyi Egyetem Biofizikai Int\u00e9zet\u00e9nek \u00e9let\u00e9b\u0151l. Bp., 1983.; Eml\u00e9kez\u00e9s. Bp., 1995.; Ifj\u00fas\u00e1gom. Tarj\u00e1n Imre 1912-1950. Bp., 1996.; Jegyzetek. Bp., 1996.)<\/p>\n

Forr\u00e1s: Bencze Gyula: Ism\u00e9t szeg\u00e9nyebb lett a magyar tudom\u00e1ny. Tarj\u00e1n Imre (1912-2000). In: https:\/\/www.termvil.hu\/archiv\/tv2000\/tv0003\/tarjan.html<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (Szabadka, 1912. j\u00falius 6. – Budapest, 2000. janu\u00e1r 19.) D\u00e9k\u00e1n: 1959\/60 – 1962\/63 D\u00e9lvid\u00e9ki vegyes, n\u00e9met, illetve horv\u00e1t-magyar csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. Egyetemi tanulm\u00e1nyait Budapesten v\u00e9gezte a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetemen E\u00f6tv\u00f6s-koll\u00e9gistak\u00e9nt. Diplom\u00e1t 1935-ben szerzett matematika-fizika szakon, m\u00e9g Richter Imre n\u00e9ven. \u00c9desapja, aki \u00e1llami alkalmazott volt, az akkori elv\u00e1r\u00e1sok szerint ekkor magyaros\u00edtotta nev\u00e9t Tarj\u00e1nra. A kiv\u00e1l\u00f3 szil\u00e1rdtestfizikus, Gyulai …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5130,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[80,6,77,14],"tags":[],"class_list":["post-492","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-aok-dekanjai","category-dekanok","category-kegyeleti-adattar","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/492","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=492"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/492\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2130,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/492\/revisions\/2130"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5130"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=492"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=492"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=492"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}