{"id":2275,"date":"2023-01-04T15:04:36","date_gmt":"2023-01-04T14:04:36","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=2275"},"modified":"2023-10-12T17:08:09","modified_gmt":"2023-10-12T15:08:09","slug":"udranszky-laszlo","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/udranszky-laszlo\/","title":{"rendered":"Udr\u00e1nszky L\u00e1szl\u00f3"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify\"><strong><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/files\/2023\/07\/Udranszky-Laszlo-HU-SEKL-318.-X.75.3_jav_1..jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignleft size-medium wp-image-5164\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/files\/2023\/07\/Udranszky-Laszlo-HU-SEKL-318.-X.75.3_jav_1.-300x400.jpg\" alt=\"\" width=\"300\" height=\"400\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/files\/2023\/07\/Udranszky-Laszlo-HU-SEKL-318.-X.75.3_jav_1.-300x400.jpg 300w, https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/files\/2023\/07\/Udranszky-Laszlo-HU-SEKL-318.-X.75.3_jav_1..jpg 726w\" sizes=\"auto, (max-width: 300px) 100vw, 300px\" \/><\/a>(Budetin<\/strong><strong>, 1862. okt\u00f3ber 12.<\/strong><strong> \u2013 Budapest, 1914. m\u00e1rcius 22.)<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\"><strong>Tansz\u00e9k:<\/strong> \u00c9lettani Int\u00e9zet 1910-1914.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it a budapesti I. ker\u00fcleti \u00e1llami, illetve a piarista f\u0151gimn\u00e1ziumban v\u00e9gezte, majd a budapesti tudom\u00e1nyegyetemen orvosi tanulm\u00e1nyokba fogott, ahol az \u00e9let- \u00e9s k\u00f3rvegytan t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9ben Pl\u00f3sz P\u00e1l tan\u00edtv\u00e1nya volt. 1883. december 8-\u00e1n avatt\u00e1k orvosdoktorr\u00e1 a budapesti orvoskaron. M\u00e1r felavat\u00e1s\u00e1t megel\u0151z\u0151en a Kor\u00e1nyi Frigyes vezette I. sz. Belgy\u00f3gy\u00e1szati Klinik\u00e1n gyakornokoskodott 1886-ig, majd hosszabb tanulm\u00e1ny\u00fatra indult, melynek sor\u00e1n el\u0151sz\u00f6r Ernst Felix Hoppe-Seyler strassburgi int\u00e9zet\u00e9ben t\u00f6lt\u00f6tt egy \u00e9vet, majd 1887-ben Eugen Baumann k\u00e9miai int\u00e9zet\u00e9ben folytatta tanulm\u00e1nyait a Freiburgi Egyetemen. 1889-ben itt szerzett mag\u00e1ntan\u00e1ri k\u00e9pes\u00edt\u00e9st az orvosi vegytan t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9ben. 1890-ben hazat\u00e9rt \u00e9s \u00e1tvette az I. sz. Belklinika laborat\u00f3rium\u00e1nak vezet\u00e9s\u00e9t. 1891-ben Budapesten is megszerezte a mag\u00e1ntan\u00e1ri k\u00e9pes\u00edt\u00e9st, ugyancsak az orvosi vegytan t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9ben. 1892-ben nyilv\u00e1nos rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1ri kinevez\u00e9st kapott a kolozsv\u00e1ri Ferenc J\u00f3zsef Tudom\u00e1nyegyetem \u00e9lettani tansz\u00e9k\u00e9re. Kinevez\u00e9s\u00e9t 1893-ban nyilv\u00e1nos rendes tan\u00e1rira m\u00f3dos\u00edtott\u00e1k. Ek\u00f6zben az \u00e9let- \u00e9s k\u00f3rvegytant is el\u0151adta. A tanulm\u00e1nyi sz\u00fcneteket legink\u00e1bb n\u00e9met, francia, belga \u00e9s sv\u00e1jci int\u00e9zetek l\u00e1togat\u00e1s\u00e1val t\u00f6lt\u00f6tte. 1894 tel\u00e9n a Bel\u00fcgyminiszt\u00e9rium megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l kifejezetten a fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek kutat\u00e1s\u00e1val foglalkoz\u00f3 n\u00e9met int\u00e9zeteket j\u00e1rta v\u00e9gig. Kolozsv\u00e1ron k\u00e9t \u00edzben (1895\/96, 1902\/03) t\u00f6lt\u00f6tte be az Orvostudom\u00e1nyi Kar d\u00e9k\u00e1ni, egyszer (1909\/10) az egyetem rektori tiszt\u00e9t. 1910-ben visszah\u00edvt\u00e1k Budapestre, az \u00e9lettan tan\u00e1r\u00e1nak, ahol korai hal\u00e1l\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">\u00c9lettani kutat\u00e1saival, f\u0151k\u00e9nt a sz\u00e9nhidr\u00e1tok kimutat\u00e1s\u00e1ra \u00e1ltala kidolgozott \u00e9s tiszt\u00e1zott reakci\u00f3val nemzetk\u00f6zi h\u00edrnevet szerzett. Kimutatta a ptomainok jelenl\u00e9t\u00e9t a vizeletben cystinuri\u00e1n\u00e1l, tiszt\u00e1zta az urohelanin k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9t, valamint a putrescin k\u00e9miai szerkezet\u00e9t. Meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy erjed\u00e9skor f\u0151term\u00e9kk\u00e9nt glicerin keletkezik. Jelent\u0151sek voltak a l\u00e1t\u00e1sra \u00e9s a h\u0151\u00e9rzetre vonatkoz\u00f3 kutat\u00e1sai is.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A Fels\u0151oktat\u00e1si Egyes\u00fclet \u00e9s a Magyar Filoz\u00f3fiai T\u00e1rsas\u00e1g aleln\u00f6ke volt. 1891-ben a Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi T\u00e1rsulat \u00c9lettani Szakoszt\u00e1ly\u00e1nak egyik alap\u00edt\u00f3 tagja, 1913-1914 folyam\u00e1n aleln\u00f6ke volt. Tagja volt az Erd\u00e9lyi M\u00fazeum Egyes\u00fclet v\u00e1lasztm\u00e1ny\u00e1nak \u00e9s a Magyar Orvosok \u00e9s Term\u00e9szetvizsg\u00e1l\u00f3k v\u00e1ndorgy\u0171l\u00e9se \u00e1lland\u00f3 k\u00f6zponti v\u00e1lasztm\u00e1ny\u00e1nak. Eln\u00f6k\u00f6lte az 1909-ben Budapesten megrendezett XVI. Nemzetk\u00f6zi Orvosi Kongresszus II. szakoszt\u00e1ly\u00e1t. 1909. \u00e1prilis 29-\u00e9n az MTA levelez\u0151 tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\"><strong>F\u0151bb munk\u00e1i:<\/strong> A furfurolreakci\u00f3r\u00f3l. In: Mathematikai \u00e9s Term\u00e9szettud. \u00c9rt., 1888.; \u00dcber die Identit\u00e4t des Putrescins und des Tetramethylendiamins. In: Berichte des Deutschen Chemischen Gesellschaft, 1888.; Az \u00e9p\u00e9lettani glycosuria k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek mai \u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s az emberi vizelet \u00f6ssz-sz\u00e9nhidr\u00e1ttartalm\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. In: Orvosi Hetilap, 1889.; A glycerin k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l a szeszes erjed\u00e9sn\u00e9l. . In: Mathematikai \u00e9s Term\u00e9szettud. \u00c9rt., 1889.; A dimainoknak \u00fagynevezett ptomainoknak a cystinuri\u00e1n\u00e1l val\u00f3 el\u0151fordul\u00e1s\u00e1r\u00f3l (Baumann Jen\u0151vel). In: Orvosi Hetilap, 1889.; Az \u00e9p\u00e9lettani sz\u00e9nhydr\u00e1tkiv\u00e1laszt\u00e1s szakaszos ingadoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Kor\u00e1nyi Frigyes m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek meg\u00fcnnepl\u00e9s\u00e9re kiadott jubil\u00e1ris dolgozatok. Bp., 1891.; A sz\u00e1j szerveinek meleg\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge \u00e9s melegf\u00e1jdalom-\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge. Dolgozatok Purjesz Zsigmond negyedsz\u00e1zados tan\u00e1ri m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek eml\u00e9k\u00e9re. Bp., 1906.; A l\u00e1t\u00e1s \u00e9lettana. In: A szem\u00e9szet k\u00e9zik\u00f6nyve I. Bp., 1909.; A f\u00e1jdalom egys\u00e9g\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9se. In: Mathematikai \u00e9s Term\u00e9szettud. \u00c9rt., 1911.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\"><strong>Nyughelye:<\/strong> nem ismert.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/files\/2023\/07\/Udranszky-Laszlo-HU-SEKL-318.-X.75.3_jav_1..jpg\"><\/a> (Budetin, 1862. okt\u00f3ber 12. \u2013 Budapest, 1914. m\u00e1rcius 22.) Tansz\u00e9k: \u00c9lettani Int\u00e9zet 1910-1914. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it a budapesti I. ker\u00fcleti \u00e1llami, illetve a piarista f\u0151gimn\u00e1ziumban v\u00e9gezte, majd a budapesti tudom\u00e1nyegyetemen orvosi tanulm\u00e1nyokba fogott, ahol az \u00e9let- \u00e9s k\u00f3rvegytan t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9ben Pl\u00f3sz P\u00e1l tan\u00edtv\u00e1nya volt. 1883. december 8-\u00e1n avatt\u00e1k orvosdoktorr\u00e1 a budapesti orvoskaron. M\u00e1r felavat\u00e1s\u00e1t megel\u0151z\u0151en a Kor\u00e1nyi Frigyes &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5460,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,14],"tags":[],"class_list":["post-2275","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2275","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2275"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2275\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5165,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2275\/revisions\/5165"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5460"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2275"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2275"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2275"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}