{"id":2253,"date":"2023-01-04T14:51:13","date_gmt":"2023-01-04T13:51:13","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=2253"},"modified":"2023-10-12T16:45:39","modified_gmt":"2023-10-12T14:45:39","slug":"szorenyi-imre","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/szorenyi-imre\/","title":{"rendered":"Sz\u00f6r\u00e9nyi Imre"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>(V\u00e1gmedence<\/strong>, 1905. m\u00e1jus 12.<\/strong> \u2013 Budapest, 1959. janu\u00e1r 17.)<\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k:<\/strong> Biok\u00e9miai Int\u00e9zet 1950-1953.<\/p>\n

Orvoscsal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it \u00e9s orvosi tanulm\u00e1nyait Budapesten v\u00e9gezte, 1929. janu\u00e1r 26-\u00e1n avatt\u00e1k orvoss\u00e1. Orvostanhallgat\u00f3k\u00e9nt m\u00e1r 1924-t\u0151l d\u00edjtalan gyakornoki beoszt\u00e1sban dolgozott a H\u00e1ri P\u00e1l vezette \u00c9let- \u00e9s K\u00f3rvegytani Int\u00e9zetben. 1926-1928 k\u00f6z\u00f6tt ugyanitt d\u00edjas gyakornok volt, majd az 1928\/29. tan\u00e9vben externistak\u00e9nt a Kor\u00e1nyi S\u00e1ndor vezette III. sz. Belgy\u00f3gy\u00e1szati Klinik\u00e1ra j\u00e1rt be. Diplomaszerz\u00e9se ut\u00e1n, 1929-ben Berlinbe ment, ahol Otto Heinrich Warburg (1931-ben Nobel-d\u00edjas) dahlemi sejt\u00e9lettani int\u00e9zet\u00e9nek munkat\u00e1rsa lett. K\u00e9s\u0151bb Julius Wohlgemuth biok\u00e9miai laborat\u00f3rium\u00e1ban folytatott kutat\u00e1sokat. 1933-ban a b\u00e1zeli egyetem Verz\u00e1r Frigyes vezette \u00e9lettani int\u00e9zet\u00e9be ment, ahonnan 1934-ben Kijevbe t\u00e1vozott. Itt a SZU Ukr\u00e1n Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Alekszandr Vlagyimirovics Palladin vezette Biok\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9ben kapott kutat\u00f3i \u00e1ll\u00e1st, majd a Sz\u00f6vetfeh\u00e9rje Laborat\u00f3rium, illetve Biok\u00e9miai Oszt\u00e1ly vezet\u0151j\u00e9v\u00e9 (1945-1950) l\u00e9pett el\u0151. 1945-ben a biok\u00e9mia c\u00edmzetes egyetemi tan\u00e1ra lett, \u00e9s el\u0151ad\u00e1sokat tartott a kijevi egyetemen. Tudom\u00e1nyos fokozatait is a Szovjetuni\u00f3ban szerezte. 1936-ban a biol\u00f3giai tudom\u00e1nyok kandid\u00e1tusa, 1942-ben doktora lett. A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9vei alatt antibiotikum kutat\u00e1sokat v\u00e9gzett. 1950-ben hazat\u00e9rt Magyarorsz\u00e1gra, ahol az MTA Biok\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9nek lett alap\u00edt\u00f3 igazgat\u00f3ja eg\u00e9szen hal\u00e1l\u00e1ig (1950-1959). Ugyancsak 1950-t\u0151l a BOTE II. sz. K\u00e9miai-Biok\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9nek lett tansz\u00e9kvezet\u0151 egyetemi tan\u00e1ra. S\u00falyos betegs\u00e9ge miatt 1953-ban Kijevben gy\u00f3gykezelt\u00e9k, majd megv\u00e1lt az egyetemi tansz\u00e9kt\u0151l, \u00e9s hal\u00e1l\u00e1ig csak az akad\u00e9miai int\u00e9zetben foly\u00f3 kutat\u00e1saival foglalkozott.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyos p\u00e1lyafut\u00e1sa kezdet\u00e9n, Wohlgemuth int\u00e9zet\u00e9ben a f\u00e9ny sejt\u00e9lettani hat\u00e1saival foglalkozott. Verz\u00e1r Frigyes mellett a t\u00e1panyagfelsz\u00edv\u00f3d\u00e1s, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a lipidek em\u00e9szthet\u0151s\u00e9g\u00e9nek biok\u00e9miai h\u00e1tter\u00e9t kutatta, valamint a kationok hat\u00e1s\u00e1t az \u00e9leszt\u0151 erjed\u00e9si folyamataira. A Szovjetuni\u00f3ban f\u0151leg izombiok\u00e9miai kutat\u00e1sokat v\u00e9gzett, nemzetk\u00f6zileg is elismert eredm\u00e9nyeket \u00e9rt el a sejtszint\u0171 sz\u00e9nhidr\u00e1t-anyagcser\u00e9t szab\u00e1lyoz\u00f3 Pasteur-effektus mechanizmus\u00e1nak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ban. A h\u00e1bor\u00fa \u00e9vei alatt antibiotikum-kutat\u00e1sokat v\u00e9gzett, mely\u00e9rt k\u00e9s\u0151bb Szt\u00e1lin-d\u00edjat kapott. Az \u201950-es \u00e9vekben az enzimek k\u00e9miai szerkezete \u00e9s biol\u00f3giai funkci\u00f3ja k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek, a sejten bel\u00fcli energia\u00e1tvitelt biztos\u00edt\u00f3 adenozin-trifoszf\u00e1t vizsg\u00e1lata k\u00f6t\u00f6tte le. Jelent\u0151s meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokat tett az egyes enzimek szubsztr\u00e1t-specificit\u00e1sa, a denatur\u00e1ci\u00f3 fogalm\u00e1nak \u00e9rtelmez\u00e9se ter\u00e9n \u00e9s egy \u00faj m\u0171sz\u00e1l el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val gyakorlati eredm\u00e9nyt is el\u00e9rt.<\/p>\n

1950. december 2-\u00e1n az MTA levelez\u0151, majd 1953. m\u00e1jus 30-\u00e1n rendes tagja lett. MTA sz\u00e9kfoglal\u00f3 el\u0151ad\u00e1s\u00e1t 1956. febru\u00e1r 7-\u00e9n tartotta \u201eAz elm\u00e9leti feh\u00e9rjekutat\u00e1s n\u00e9h\u00e1ny id\u0151szer\u0171 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9r\u0151l.\u201d 1951-ben megosztva elnyerte az \u00c1llami Szt\u00e1lin-d\u00edjat.<\/p>\n

F\u0151bb munk\u00e1i:<\/strong> \u00dcber die Wirkung des Lichtes auf den Chemismus der Zelle. In: Biochemische Zeitschrift 1933; The Influence of Alkali Cations on the Fermentation Capacity of Yeast (A. Lasnitzkivel). In: Biochemical Journal 1935; Studien \u00fcber den Mechanismus des Pasteurschen Reaktion. In: Biochemical Journal Kiev 1940; A Pasteur-reakci\u00f3 mechanizmusa. Kijev,1942; A New Specific Property of Myosin. Ukrainian Biochemical Journal 1946; Az elm\u00e9leti feh\u00e9rjekutat\u00e1s n\u00e9h\u00e1ny id\u0151szer\u0171 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9r\u0151l. MTA Biol\u00f3giai \u00e9s Orvosi Tudom\u00e1nyok Oszt\u00e1lya K\u00f6zlem\u00e9nyei Bp., 1956; Comparative Studies on D-glyceraldehide-3-phosphate Dehydrogenase. In: Biochimica et Biophysica Acta h.n.,1959.<\/p>\n

Nyughelye:<\/strong> Fiumei \u00fati temet\u0151 34-2\/0\/1\/10.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (V\u00e1gmedence, 1905. m\u00e1jus 12. \u2013 Budapest, 1959. janu\u00e1r 17.) Tansz\u00e9k: Biok\u00e9miai Int\u00e9zet 1950-1953. Orvoscsal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it \u00e9s orvosi tanulm\u00e1nyait Budapesten v\u00e9gezte, 1929. janu\u00e1r 26-\u00e1n avatt\u00e1k orvoss\u00e1. Orvostanhallgat\u00f3k\u00e9nt m\u00e1r 1924-t\u0151l d\u00edjtalan gyakornoki beoszt\u00e1sban dolgozott a H\u00e1ri P\u00e1l vezette \u00c9let- \u00e9s K\u00f3rvegytani Int\u00e9zetben. 1926-1928 k\u00f6z\u00f6tt ugyanitt d\u00edjas gyakornok volt, majd az 1928\/29. tan\u00e9vben externistak\u00e9nt a Kor\u00e1nyi S\u00e1ndor …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5454,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,14],"tags":[],"class_list":["post-2253","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2253","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2253"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2253\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5125,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2253\/revisions\/5125"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5454"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2253"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2253"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2253"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}