{"id":2242,"date":"2023-01-04T14:41:58","date_gmt":"2023-01-04T13:41:58","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=2242"},"modified":"2023-10-12T16:43:59","modified_gmt":"2023-10-12T14:43:59","slug":"szentagothai-janos","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/szentagothai-janos\/","title":{"rendered":"Szent\u00e1gothai J\u00e1nos"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>(Pest\u00fajhely, 1912. okt\u00f3ber 31. \u2013 Budapest, 1994. szeptember 8.)<\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k: <\/strong>Anat\u00f3miai- Sz\u00f6vet- \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9stani Int\u00e9zet 1963-1977.<\/p>\n

Eredeti csal\u00e1dneve Schimert, amit 1940 \u0151sz\u00e9n v\u00e1ltoztatott Szent\u00e1gothaira. Anyai \u00e1gon Lumniczer S\u00e1ndor d\u00e9dunok\u00e1ja, \u00e9desapja is orvos volt. A budapesti N\u00e9met Gimn\u00e1ziumban \u00e9retts\u00e9gizett 1930-ban, majd testv\u00e9reihez hasonl\u00f3an a kir. m. P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetem Orvostudom\u00e1nyi Kar\u00e1ra iratkozott be, ahol 1936. november 7-\u00e9n kapott orvosdoktori diplom\u00e1t. M\u00e1r I. \u00e9ves kor\u00e1t\u00f3l bej\u00e1rt a Lenhoss\u00e9k Mih\u00e1ly vezette Anat\u00f3miai-t\u00e1jbonctani Int\u00e9zetbe, ahol t\u00f6bb anat\u00f3miai p\u00e1lyad\u00edjat nyert. 1933-t\u00f3l \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tudom\u00e1nyos kutat\u00e1st v\u00e9gzett, 1935. okt\u00f3ber 1-j\u00e9n gyakornoki, 1937. okt\u00f3ber 1-j\u00e9n tan\u00e1rseg\u00e9di kinevez\u00e9st kapott. 1940. december 1-j\u00e9n lett adjunktus. Egy \u00e9vet B\u00e1zelben t\u00f6lt\u00f6tt, majd hazat\u00e9rve 1942-ben nyert mag\u00e1ntan\u00e1ri k\u00e9pes\u00edt\u00e9st Az idegrendszer anat\u00f3mi\u00e1ja \u00e9s sz\u00f6veti szerkezete <\/em>t\u00e1rgyk\u00f6rben. Tudom\u00e1nyos munk\u00e1iban eleinte a vegetat\u00edv beidegz\u00e9s finomabb szerkezet\u00e9vel foglalkozott, majd hamarosan \u00e1tt\u00e9rt a k\u00f6zponti idegrendszer neuronkapcsolatainak elemz\u00e9s\u00e9re a k\u00eds\u00e9rletesen el\u0151id\u00e9zett synapsis-elfajul\u00e1s m\u00f3dszer\u00e9vel. 1944 m\u00e1rcius\u00e1ban beh\u00edvt\u00e1k katon\u00e1nak, el\u0151bb budapesti szolg\u00e1latra, majd augusztus 28-\u00e1n \u00fajabb beh\u00edv\u00e1ssal a d\u00e9li hadm\u0171veleti ter\u00fcletre \u00e9s a szombathelyi 523. sz\u00e1m\u00fa hadik\u00f3rh\u00e1zba ker\u00fclt szolg\u00e1latra. Orvosi beoszt\u00e1sban \u0151rvezet\u0151i rendfokozatban maradt, mivel a tiszti el\u0151l\u00e9ptet\u00e9st elvi megfontol\u00e1sb\u00f3l mindv\u00e9gig elh\u00e1r\u00edtotta. 1945. janu\u00e1r 19-\u00e9n egy sebes\u00fcltsz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nnyal N\u00e9metorsz\u00e1gba vitt\u00e9k, ahol az 559. sz\u00e1m\u00fa, Bad Kissingenben telep\u00fclt magyar hadik\u00f3rh\u00e1zban szolg\u00e1lt, majd amerikai hadifogs\u00e1gba ker\u00fclt. Az amerikai hat\u00f3s\u00e1g magyar hadifogolyk\u00f3rh\u00e1z vezet\u00e9s\u00e9vel b\u00edzta meg. 1946 febru\u00e1rj\u00e1ban t\u00e9rhetett haza egy k\u00f3rh\u00e1zvonattal. 1947. m\u00e1rcius 21-\u00e9n kinevezt\u00e9k egyetemi tan\u00e1rr\u00e1 P\u00e9csre, az Erzs\u00e9bet Tudom\u00e1nyegyetem Bonctani \u00e9s Sz\u00f6vettani Tansz\u00e9ke \u00e9l\u00e9re. P\u00e9csett tan\u00edtv\u00e1nyaival \u00e9vekig a labyrinthus \u00e9s a szemmozg\u00e1sok \u00e9lettan\u00e1val, a bels\u0151 elv\u00e1laszt\u00e1s\u00fa rendszer idegi szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1val \u00e9s idegfejl\u0151d\u00e9stani k\u00e9rd\u00e9sekkel, f\u0151leg ezek kibernetikai vonatkoz\u00e1saival foglalkozott. 1948-ban az MTA levelez\u0151 tagg\u00e1 v\u00e1lasztotta, 1952-ben megszerezte az orvostudom\u00e1nyok doktora fokozatot. 1956-ban a p\u00e9csi \u00c9rtelmis\u00e9gi Forradalmi Bizotts\u00e1g eln\u00f6ke volt. 1963. szeptember 1-jei hat\u00e1llyal \u00e1thelyezt\u00e9k Budapestre, az akkor m\u00e1r Budapesti Orvostudom\u00e1nyi Egyetem nevet visel\u0151 alma mater\u00e9be, az Anat\u00f3miai Int\u00e9zet igazgat\u00f3jak\u00e9nt. Budapesten\u00a0 f\u0151 t\u00e9mak\u00f6re a funkcion\u00e1lis neuroanat\u00f3mia, a synapsisok funkcion\u00e1lis strukt\u00far\u00e1ja, a neuronh\u00e1l\u00f3zatok elemz\u00e9se \u00e9s az elektronmikroszk\u00f3pos hisztok\u00e9mia lett. 1967-ben az MTA rendes tagj\u00e1v\u00e1, majd 1973-ban aleln\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztotta. A kor\u00e1bbi eln\u00f6k, Erdey-Gr\u00faz Tibor hal\u00e1la ut\u00e1n, 1976. okt\u00f3ber 26-\u00e1n megb\u00edzt\u00e1k az Akad\u00e9mia vezet\u00e9s\u00e9vel. 1977. m\u00e1jus 5-\u00e9n a k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s hivatalosan is eln\u00f6kk\u00e9 v\u00e1lasztotta, ez\u00e9rt lemondott a tansz\u00e9k vezet\u00e9s\u00e9r\u0151l. Az MTA eln\u00f6ki feladatokat 1985-ig l\u00e1tta el, ekkor orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151, illetve az Eln\u00f6ki Tan\u00e1cs tagja lett. 1986-ban nyugd\u00edjba vonult, de professor emeritusk\u00e9nt m\u00e9g folytatta az oktat\u00e1st. Az 1990-es orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si v\u00e1laszt\u00e1son az MDF sz\u00edneiben lett ism\u00e9t k\u00e9pvisel\u0151.<\/p>\n

Sz\u00e1mos tudom\u00e1nyos t\u00e1rsas\u00e1gnak, akad\u00e9mi\u00e1nak volt tagja, tiszteleti tagja: Tudom\u00e1nyos Ismeretterjeszt\u0151 T\u00e1rsulat (eln\u00f6k), Leopoldina N\u00e9met Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Akad\u00e9mia (Halle – 1967, tag), Mainzi Tudom\u00e1nyos \u00e9s Irodalmi Akad\u00e9mia (1969, tag), Belga Kir\u00e1lyi Orvosi Akad\u00e9mia (Br\u00fcsszel – 1970, k\u00fclf\u00f6ldi tiszteleti tag), Egyes\u00fclt \u00c1llamok Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mi\u00e1ja (Washington – 1970, k\u00fclf\u00f6ldi tag), Amerikai Tudom\u00e1nyos \u00e9s M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia (Boston – 1972, tiszteleti tag), Norv\u00e9g Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia (1976), Szovjetuni\u00f3 Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mi\u00e1ja (1976, tag), Royal Society (London – 1978, k\u00fclf\u00f6ldi tag), Sv\u00e9d Kir\u00e1lyi Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia (Stockholm – 1978, tag), Bolg\u00e1r Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia (1979, tag), Lengyel Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia (1980, tiszteleti tag), Csehszlov\u00e1k Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia (1980, tiszteleti tag), Academia Pontifica (Vatik\u00e1nv\u00e1ros – 1981, tag), Szlov\u00e9n Tudom\u00e1nyos \u00e9s M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia (tiszteleti tag), Szovjetuni\u00f3 Orvostudom\u00e1nyi Akad\u00e9mi\u00e1ja (tiszteleti tag), N\u00e9met Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia (k\u00fclf\u00f6ldi tag), Indiai Nemzeti Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia (k\u00fclf\u00f6ldi tag), Finnorsz\u00e1g Akad\u00e9mi\u00e1ja (tiszteleti tag), Acad\u00e9mie Europ\u00e9enne des Sciences, des Arts et des Lettres (AESAL, tag), Club of Rome (tag), Szerb Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia (tiszteleti tag). Az Oxfordi Egyetem (1978), a Turkui Egyetem (1980) \u00e9s a P\u00e9csi Orvostudom\u00e1nyi Egyetem (1980) tiszteletbeli doktorr\u00e1 fogadta.<\/p>\n

Kit\u00fcntet\u00e9sei: Kossuth-d\u00edj II. fokozat (1950), Munka \u00c9rdemrend III. fokozat (1954), arany fokozat (1972), Hufeland \u00e9rem ez\u00fcst fokozat (NDK – 1969), \u00c1llami D\u00edj I. fokozat (1970), Karl Spencer Lashley d\u00edj (USA – 1973), Mil\u00e1n\u00f3 v\u00e1ros\u00e1nak arany\u00e9rme (Golgi Symp. – 1973), Jancs\u00f3 eml\u00e9k\u00e9rem (1976), Ferrier Lecture, Royal Society (London – 1977), Semmelweis eml\u00e9k\u00e9rem (1977), Markusovszky eml\u00e9k\u00e9rem (1978), Ap\u00e1czai Csere J\u00e1nos-d\u00edj (1980), F.O. Schmitt-d\u00edj (USA), Akad\u00e9miai Arany\u00e9rem (1985), Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00c9rdemrend K\u00f6z\u00e9pkeresztje a csillagokkal (1992), Magyar \u00d6r\u00f6ks\u00e9g d\u00edj (2000, posztumusz).<\/p>\n

F\u0151bb munk\u00e1i:<\/strong> Az ember anat\u00f3mi\u00e1j\u00e1nak atlasza (Kiss Ferenccel). Bp., 1946.; Die Rolle der einzelnen Labyrinthrezeptoren bei der Orientation von Augen und Kopf im Raume (A labyrinthus idegmagvainak szerepe a szemek \u00e9s a fej t\u00e9rbeli orient\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban – G\u00f6m\u00f6ry Andr\u00e1ssal, Sch\u00e1b R. \u00e9s Sas J.). Bp., 1952.; A Hypothalamic Control of the Anterior Pituitary (A hypophysis el\u00fcls\u0151 lebeny\u00e9nek hypothalamikus szab\u00e1lyoz\u00e1sa – Flerk\u00f3 B\u00e9l\u00e1val, Mess B\u00e9l\u00e1val \u00e9s Hal\u00e1sz B\u00e9l\u00e1val). Bp., 1962.; The Cerebellum as a Neuronal Machine (A kisagy mint neuron\u00e1lis g\u00e9p – John C. Eccles-szel \u00e9s Masao Itoval). Berlin-Heidelberg-New York. 1967.; Funkcion\u00e1lis anat\u00f3mia I-III. Bp., 1971. (4. \u00e1tdolgozott kiad\u00e1s R\u00e9thelyi Mikl\u00f3ssal 1985-ben.); Conceptual Models of Neural Organization (Az idegi organiz\u00e1ci\u00f3 elm\u00e9leti modelljei. – Michael A. Arbib-bal) Cambridge, Mass. 1975.<\/p>\n

Nyughelye:<\/strong> Budapest, Farkasr\u00e9ti temet\u0151 6\/2. parcella 1-111\/112.<\/p>\n\r\n [slb_exclude]\r\n

\r\n
\r\n \r\n\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n\t\t\t
\r\n\t\t\t\t
\r\n
\r\n\t\t\t\t\t

Gal\u00e9ria<\/h3>\r\n\t\t\t\t\t
\r\n\r\n\t\t\t\t\t\t
11<\/span>k\u00e9p<\/div>\r\n <\/div> <\/div>\r\n \r\n\t\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n \r\n\t\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n
\r\n \"Budapest,\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"Budapest,\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"Budapest,\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>\r\n <\/div>\r\n\r\n [\/slb_exclude]\r\n\t\n

\"\"<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (Pest\u00fajhely, 1912. okt\u00f3ber 31. \u2013 Budapest, 1994. szeptember 8.) Tansz\u00e9k: Anat\u00f3miai- Sz\u00f6vet- \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9stani Int\u00e9zet 1963-1977. Eredeti csal\u00e1dneve Schimert, amit 1940 \u0151sz\u00e9n v\u00e1ltoztatott Szent\u00e1gothaira. Anyai \u00e1gon Lumniczer S\u00e1ndor d\u00e9dunok\u00e1ja, \u00e9desapja is orvos volt. A budapesti N\u00e9met Gimn\u00e1ziumban \u00e9retts\u00e9gizett 1930-ban, majd testv\u00e9reihez hasonl\u00f3an a kir. m. P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetem Orvostudom\u00e1nyi Kar\u00e1ra iratkozott be, ahol 1936. november …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5453,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,14],"tags":[],"class_list":["post-2242","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2242","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2242"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2242\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5117,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2242\/revisions\/5117"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5453"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2242"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2242"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2242"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}