{"id":2240,"date":"2023-01-04T14:40:01","date_gmt":"2023-01-04T13:40:01","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=2240"},"modified":"2023-07-17T09:56:20","modified_gmt":"2023-07-17T07:56:20","slug":"szent-gyorgyi-albert","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/szent-gyorgyi-albert\/","title":{"rendered":"Szent-Gy\u00f6rgyi Albert"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a> Szent-Gy\u00f6rgyi Albert Imre, nagyr\u00e1polti (Budapest, 1893. szeptember 16. \u2013 Woods Hole\/Massachusetts, 1986. okt\u00f3ber 22.)<\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k: <\/strong>\u00c9let- \u00e9s K\u00f3rvegytani Int\u00e9zet 1945-1947.<\/p>\n

\u00c9desanyja, Lenhoss\u00e9k Jozefina r\u00e9v\u00e9n a Lenhoss\u00e9k csal\u00e1ddal \u00e1llt rokons\u00e1gban, Lenhoss\u00e9k Mih\u00e1ly, az anat\u00f3mia budapesti professzora a nagyb\u00e1tyja volt. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it a L\u00f3nyay utcai Reform\u00e1tus Gimn\u00e1ziumban v\u00e9gezte. Ekkor ker\u00fclt a kez\u00e9be Santiago Ram\u00f3n y Cajal sz\u00f6vettani k\u00f6nyve, \u00e9s ennek hat\u00e1s\u00e1ra d\u00f6nt\u00f6tt \u00fagy, hogy kutat\u00f3orvos lesz. 1911-ben beiratkozott a kir. m. Budapesti Tudom\u00e1nyegyetem Orvostudom\u00e1nyi Kar\u00e1ra, majd hamarosan nagyb\u00e1tyja int\u00e9zet\u00e9ben v\u00e9gzett sz\u00f6vettani tanulm\u00e1nyokat. 1913-ban \u00e1tment az \u00c9lettani Int\u00e9zetbe, majd a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9sekor \u00f6nk\u00e9ntesk\u00e9nt bevonult a 65. miskolci gyalogezredbe, \u00e9s a keleti frontra ker\u00fclt. Helyt\u00e1ll\u00e1s\u00e1\u00e9rt 1916-ban Ez\u00fcst Vit\u00e9zs\u00e9gi \u00c9rmet kapott. Sebes\u00fcl\u00e9se ut\u00e1n hazaker\u00fclt \u00e9s befejezte tanulm\u00e1nyait, 1917. j\u00fanius 9-\u00e9n kapta meg diplom\u00e1j\u00e1t. Szeptemberben Udin\u00e9be vez\u00e9nyelt\u00e9k, ahol egy front m\u00f6g\u00f6tti t\u00e1bori k\u00f3rh\u00e1zban szolg\u00e1lt. A h\u00e1bor\u00fa v\u00e9gezt\u00e9vel a pozsonyi Erzs\u00e9bet Tudom\u00e1nyegyetem Farmakol\u00f3giai Int\u00e9zet\u00e9ben, Mansfeld G\u00e9za mellett kapott els\u0151 tan\u00e1rseg\u00e9di \u00e1ll\u00e1st 2 \u00e9vre 1918. szeptember 1-j\u00e9t\u0151l. 1919 janu\u00e1rj\u00e1ban a csehszlov\u00e1k csapatok megsz\u00e1llt\u00e1k a v\u00e1rost, \u00e9s az egyetemnek hamarosan menek\u00fclnie kellett. Szent-Gy\u00f6rgyi r\u00f6vid pr\u00e1gai meg\u00e1ll\u00f3 ut\u00e1n Berlin-Dahlembe ment a Kaiser Wilhelm Institut f\u00fcr Chemie-t vezet\u0151 biok\u00e9mikus, Leonor Michaelis mell\u00e9 asszisztensnek. Innen a hamburgi Tenger\u00e9szeti \u00e9s Tr\u00f3pusi Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Int\u00e9zetbe vezetett az \u00fatja, ahol gyarmati orvosl\u00e1st tanult. 1922\/23-ban Storm von Leeuwen farmakol\u00f3gus mellett dolgozott a leideni egyetemen. Leidenben \u00e9s Groningenben, ahol Hartog Jacob Hamburger tan\u00e1rseg\u00e9dje volt, kezdett foglalkozni a sejtl\u00e9gz\u00e9ssel, a biol\u00f3giai oxid\u00e1ci\u00f3val. Felfedezett egy er\u0151s reduk\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00fa anyagot, melynek tov\u00e1bbi kutat\u00e1s\u00e1ra siker\u00fclt \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat szereznie a Nobel-d\u00edjas angol fiziol\u00f3gust\u00f3l Henry Dale-t\u0151l. Az igazi ismerts\u00e9get a Nemzetk\u00f6zi \u00c9lettani T\u00e1rsas\u00e1g 1926. augusztusi stockholmi kongresszusa hozta meg sz\u00e1m\u00e1ra, ahol Frederick Gowland Hopkins t\u00f6bbsz\u00f6r is hivatkozott egyik munk\u00e1j\u00e1ra. \u00cdgy kapott kutat\u00f3i \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat Hopkinst\u00f3l a Cambridge-i Egyetemen. 1927-ben itt v\u00e9dte meg k\u00e9miai doktori \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9t a hexuronsav felfedez\u00e9s\u00e9r\u0151l. 1928 nyar\u00e1n gr. Klebelsberg Kun\u00f3, vall\u00e1s- \u00e9s k\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi miniszter hazah\u00edvta a szegedi egyetem orvosi k\u00e9miai tansz\u00e9ke \u00e9l\u00e9re, majd okt\u00f3ber 1-j\u00e9n nyilv\u00e1nos rendes tan\u00e1ri kinevez\u00e9st kapott. Szegedi tan\u00e1rs\u00e1g\u00e1t k\u00e9t \u00e9v szabads\u00e1ggal kezdte, hogy befejezhesse cambridge-i k\u00eds\u00e9rleteit. 1929 nyar\u00e1n az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban folytatta munk\u00e1j\u00e1t, Edward C. Kendall Mayo Klinik\u00e1n l\u00e9v\u0151 laborat\u00f3rium\u00e1ban, ahol mell\u00e9kves\u00e9b\u0151l izol\u00e1lt hexuronsavat. 1930 okt\u00f3ber\u00e9ben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Szegedre \u00e9s 1931 janu\u00e1rj\u00e1ban kezdte meg oktat\u00f3i \u00e9s kutat\u00f3i munk\u00e1j\u00e1t. A k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, els\u0151sorban az angolsz\u00e1sz egyetemeken l\u00e1tott oktat\u00e1si m\u00f3dszerekkel, illetve karizmatikus szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en hamarosan iskol\u00e1t szervezett maga k\u00f6r\u00e9, ahonnan sz\u00e1mos k\u00e9s\u0151bbi kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1g ker\u00fclt ki (pl. Straub F. Brun\u00f3, Don\u00e1t Tibor, Guba Ferenc). 1932. m\u00e1rcius 18-\u00e1n a Budapesti Kir\u00e1lyi Orvosegyes\u00fclet \u00fcl\u00e9s\u00e9n bejelentette, hogy a hexuronsav azonos a C-vitaminnal. K\u00e9s\u0151bb ez alapj\u00e1n \u00edt\u00e9lt\u00e9k neki az els\u0151s\u00e9get a Charles Glen Kinggel folytatott vit\u00e1ban. K\u00e9s\u0151bb felfedezte, hogy paprik\u00e1b\u00f3l sokkal hat\u00e9konyabban lehet C-vitamint el\u0151\u00e1ll\u00edtani, mint mell\u00e9kves\u00e9b\u0151l, megoldotta annak ipari m\u00e9ret\u0171 gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1t Szegeden. 1937-ben a Nobel-d\u00edj Bizotts\u00e1g neki \u00edt\u00e9lte az orvosi-\u00e9lettani Nobel-d\u00edjat \u201ea biol\u00f3giai \u00e9g\u00e9s folyamat\u00e1val kapcsolatos felfedez\u00e9sei, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a C-vitaminnal \u00e9s fum\u00e1rsav kataliz\u00e1torral v\u00e9gzett kutat\u00f3munk\u00e1ja elismer\u00e9sek\u00e9ppen\u201d. A vele egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 Norman Haworth ugyanekkor k\u00e9miai Nobel-d\u00edjat kapott a C-vitamin szerkezet\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Ugyanebben az \u00e9vben munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t Magyarorsz\u00e1gon Corvin-koszor\u00faval ismert\u00e9k el. Az 1940\/41. tan\u00e9vben a szegedi Horthy Mikl\u00f3s Tudom\u00e1nyegyetem rektora volt. A h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n a Szent-Gy\u00f6rgyi Szervezet \u00e9l\u00e9n r\u00e9szt vett az ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalomban, a K\u00e1llay-korm\u00e1ny tudt\u00e1val Magyarorsz\u00e1g h\u00e1bor\u00fab\u00f3l val\u00f3 kiugr\u00e1s\u00e1n dolgozott. Ez\u00e9rt az orsz\u00e1g n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n bujk\u00e1lnia kellett. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n elfogadta a budapesti P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetem felk\u00e9r\u00e9s\u00e9t a k\u00fcl\u00f6n neki fel\u00e1ll\u00edtott \u00c9let- \u00e9s K\u00f3rvegytani (k\u00e9s\u0151bb Biok\u00e9miai) Int\u00e9zet vezet\u00e9s\u00e9re, melyet 1947-es kiv\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1ig l\u00e1tott el. 1945-ben nekil\u00e1tott a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1nak, de t\u00f6rekv\u00e9se kudarcba fulladt, \u00edgy Bay Zolt\u00e1nnal l\u00e9trehozta a Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Akad\u00e9mi\u00e1t. K\u00e9s\u0151bb, sz\u00e1nd\u00e9kaik szerint a k\u00e9t akad\u00e9mi\u00e1t a korm\u00e1ny \u00f6sszevonta, \u00e9s \u0151t k\u00e9rte fel az imm\u00e1r egyes\u00edtett akad\u00e9mia eln\u00f6k\u00e9nek, \u00e1m \u0151 maga helyett Kod\u00e1ly Zolt\u00e1nt aj\u00e1nlotta, \u00e9s be\u00e9rte a m\u00e1sodeln\u00f6ki c\u00edmmel. \u00c9rz\u00e9kelve a kommunista uralom el\u0151szel\u00e9t, feles\u00e9g\u00e9vel 1947 augusztus\u00e1ban az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba t\u00e1vozott, \u00e9s Woods Hole-ban telepedett le. \u00c9rdekl\u0151d\u00e9se az izomkutat\u00e1s fel\u00e9 fordult, amelyet egy chicag\u00f3i h\u00fasipari c\u00e9g t\u00e1mogatott. \u00c9lete v\u00e9ge fel\u00e9 r\u00e1kkutat\u00e1ssal foglalkozott. A 60-as \u00e9vekt\u0151l egyre gyakrabban v\u00e1llalt k\u00f6z\u00e9leti szerepet pl. a vietn\u00e1mi h\u00e1bor\u00faval vagy a nukle\u00e1ris fegyverkez\u00e9ssel szemben. Haz\u00e1j\u00e1val is megtartotta a kapcsolatot, noha el\u0151sz\u00f6r csak 1973-ban l\u00e1togatott haza. Tagja volt a magyar korona\u00e9kszereket 1978-ban visszaszolg\u00e1ltat\u00f3 amerikai k\u00fcld\u00f6tts\u00e9gnek is. Fent eml\u00edtett kit\u00fcntet\u00e9sei mellett a f\u0151bb elismer\u00e9sek: Magyar \u00c9rdemrend k\u00f6z\u00e9pkeresztje (1941), Edinburgh-i Egyetem Cameron-d\u00edja (1946), Magyar Szabads\u00e1g \u00c9rdemrend ez\u00fcst fokozata (1946), Kossuth-d\u00edj (1948), az izomm\u0171k\u00f6d\u00e9s kutat\u00e1s\u00e1ban el\u00e9rt eredm\u00e9nyei\u00e9rt az Albert Lasker-d\u00edj (1954), Claude Bernard- \u00e9rem (1967), Modern Medicine Award (1967), Jan Palfijn-eml\u00e9k\u00e9rem, Magyar N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g rubinokkal \u00e9kes\u00edtett Z\u00e1szl\u00f3rendje (1983). Emellett sz\u00e1mos egyetem avatta d\u00edszdoktor\u00e1v\u00e1: Padovai Egyetem (1942), Lausanne-i Egyetem (1943), Oxfordi Egyetem (1947), Szegedi Orvostudom\u00e1nyi Egyetem (1973).<\/p>\n

F\u0151bb munk\u00e1i:<\/strong> Biol\u00f3giai oxid\u00e1ci\u00f3k, ferment\u00e1ci\u00f3k \u00e9s vitaminok.<\/em> Bp., 1937.; Studies on Biological Oxidation and Some of its Catalysts.<\/em> Bp.-Leipzig, 1937.; On oxidation, fermentation, vitamins, health and disease.<\/em> Baltimore, 1939.; Az \u00e9let tudom\u00e1nya. Bp., 1943.; Studies on muscle. <\/em>Szeged, 1945, Stockholm, 1945.; Chemistry of muscular contraction. <\/em>New York, 1947.; Nature of life. A study on muscle. <\/em>New York, 1948.; Chemical physiology of contraction in body and heart muscle. <\/em>New York, 1953.; Bioenergetics.<\/em> New York, 1957.; Bioelectronics. A Study on Cellular Regulation, Defense and Cancer.<\/em> New York, 1968.; The Crazy Ape. Written by a Biologist for the Young.<\/em> New York, 1970, magyarul 1989.; Egy biol\u00f3gus gondolatai.<\/em> Bp. 1970.; What next? <\/em>New York, 1971.; Az \u00e9l\u0151 \u00e1llapot.<\/em> Bukarest, 1973; Az \u00e9let jellege.<\/em> Bp., 1974.; Az anyag \u00e9l\u0151 \u00e1llapota.<\/em> Bp., 1983, eredeti angol v\u00e1ltozat: 1978.; V\u00e1logatott tanulm\u00e1nyok.<\/em> Bp., 1983.<\/p>\n

Nyughelye: <\/strong>Woods-Hole, Mass. USA, Szent-Gy\u00f6rgyi-h\u00e1z kertje.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/strong>\"\"<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> Szent-Gy\u00f6rgyi Albert Imre, nagyr\u00e1polti (Budapest, 1893. szeptember 16. \u2013 Woods Hole\/Massachusetts, 1986. okt\u00f3ber 22.) Tansz\u00e9k: \u00c9let- \u00e9s K\u00f3rvegytani Int\u00e9zet 1945-1947. \u00c9desanyja, Lenhoss\u00e9k Jozefina r\u00e9v\u00e9n a Lenhoss\u00e9k csal\u00e1ddal \u00e1llt rokons\u00e1gban, Lenhoss\u00e9k Mih\u00e1ly, az anat\u00f3mia budapesti professzora a nagyb\u00e1tyja volt. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it a L\u00f3nyay utcai Reform\u00e1tus Gimn\u00e1ziumban v\u00e9gezte. Ekkor ker\u00fclt a kez\u00e9be Santiago Ram\u00f3n y Cajal sz\u00f6vettani k\u00f6nyve, …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5122,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,14],"tags":[],"class_list":["post-2240","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2240","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2240"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2240\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5121,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2240\/revisions\/5121"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5122"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2240"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2240"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2240"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}