{"id":2211,"date":"2023-01-04T14:21:24","date_gmt":"2023-01-04T13:21:24","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=2211"},"modified":"2023-07-17T09:20:50","modified_gmt":"2023-07-17T07:20:50","slug":"semmelweis-ignac","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/semmelweis-ignac\/","title":{"rendered":"Semmelweis Ign\u00e1c"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>(Buda, 1818. j\u00falius 1. \u2013 D\u00f6bling, B\u00e9cs, 1865. augusztus 13.)<\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k: <\/strong>elm\u00e9leti \u00e9s gyakorlati sz\u00fcl\u00e9szet 1855-1865.<\/p>\n

Nyugat-magyarorsz\u00e1gi hienz eredet\u0171, m\u00f3dos keresked\u0151csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott, \u00e9desapja a Tab\u00e1nban m\u0171k\u00f6dtetett f\u0171szer\u00fczletet. K\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait a sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri ciszterciekn\u00e9l (1832\/33) \u00e9s a budai egyetemi f\u0151gimn\u00e1ziumban (1833-1835) v\u00e9gezte. Ezut\u00e1n 1837-ig a pesti egyetemen b\u00f6lcs\u00e9szeti tanulm\u00e1nyokat v\u00e9gzett, mivel akkoriban ez volt az el\u0151felt\u00e9tele a magasabb szint\u0171 egyetemi tanulm\u00e1nyoknak. Sz\u00fclei hadb\u00edr\u00f3nak sz\u00e1nt\u00e1k, ez\u00e9rt a b\u00e9csi egyetemen kezdett jogi tanulm\u00e1nyokba (1837\/38. tan\u00e9v). \u00c9rdekl\u0151d\u00e9se azonban hamarosan az orvosi p\u00e1lya fel\u00e9 ford\u00edtotta, ez\u00e9rt \u00e1tiratkozott a b\u00e9csi orvoskarra, ahol az els\u0151 \u00e9vet 1838\/39-ben v\u00e9gezte el. Ezut\u00e1n visszat\u00e9rt Pestre, \u00e9s a m\u00e1sod-, illetve harmad\u00e9vet itt hallgatta le (1839\/40, 1840\/41). A h\u00e1tral\u00e9v\u0151 k\u00e9t \u00e9vet ism\u00e9t B\u00e9csben teljes\u00edtette, ahol t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Karl Rokitansky \u00e9s Joseph Skoda tan\u00edtv\u00e1nya volt. 1844. m\u00e1jus 21-\u00e9n orvosdoktori oklevelet szerzett. Doktori \u00e9rtekez\u00e9se botanikai t\u00e1rgy\u00fa volt. Augusztus 4-\u00e9n sz\u00fcl\u00e9szmesteri, majd 1845. november 30-\u00e1n seb\u00e9szdoktori oklevelet kapott. Johann Klein professzor sz\u00fcl\u00e9szeti klinik\u00e1j\u00e1n nyert tan\u00e1rseg\u00e9di \u00e1ll\u00e1st, mely a t\u00f6bbi b\u00e9csi klinik\u00e1hoz hasonl\u00f3an az Allgemeines Krankenhausban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Itt jutott el korszakos jelent\u0151s\u00e9g\u0171 felfedez\u00e9s\u00e9hez, mid\u0151n 1847 m\u00e1rcius\u00e1ban, Velenc\u00e9ben tart\u00f3zkodva \u00e9rtes\u00fclt bar\u00e1tja, Jacob Kolletschka hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l, amit egy boncol\u00e1s k\u00f6zben szerzett s\u00e9r\u00fcl\u00e9s okozott. Hazat\u00e9rve tanulm\u00e1nyozta a bar\u00e1tja boncol\u00e1s\u00e1r\u00f3l felvett jegyz\u0151k\u00f6nyvet \u00e9s r\u00e1\u00e9bredt, hogy az abban le\u00edrt k\u00f3rk\u00e9p azonos a gyermek\u00e1gyi l\u00e1zban elhunyt n\u0151k\u00e9vel. Klinikai \u00e9s k\u00f3rbonctani megfigyel\u00e9sei mellett a k\u00e9t p\u00e1rhuzamos sz\u00fcl\u00e9szeti klinika statisztikai adatai seg\u00edtett\u00e9k az addig rejt\u00e9lyes gyermek\u00e1gyi l\u00e1z k\u00f3roktan\u00e1nak megfejt\u00e9s\u00e9hez, \u00e9s nem az addigra m\u00e1r elterjedt mikroszk\u00f3p haszn\u00e1lata. R\u00f6vid kutat\u00e1s ut\u00e1n a k\u00e9z fert\u0151tlen\u00edt\u00e9s\u00e9hez az egy\u00e9bk\u00e9nt Kitaibel P\u00e1l \u00e1ltal feltal\u00e1lt kl\u00f3rmeszet v\u00e1lasztotta, mint legalkalmasabb szert. Megel\u0151z\u0151 rendszab\u00e1lyok alkalmaz\u00e1s\u00e1val a klinik\u00e1n l\u00e1tv\u00e1nyosan visszaszor\u00edtotta a gyermek\u00e1gyi l\u00e1z okozta hal\u00e1loz\u00e1st. Int\u00e9zked\u00e9sei nem v\u00e1ltottak ki osztatlan sikert, sz\u00e1mos \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9st kellett v\u00e1llalnia. Az 1848. m\u00e1rciusi b\u00e9csi forradalom idej\u00e9n a Nemzeti G\u00e1rda tagja lett, noha a forradalmi esem\u00e9nyekben nem v\u00e1llalt r\u00e9szt. 1849. m\u00e1rcius 20-\u00e1n lej\u00e1rt tan\u00e1rseg\u00e9di megb\u00edzat\u00e1sa, amit nem hosszabb\u00edtottak meg. 1850-ben mag\u00e1ntan\u00e1ri k\u00e9pes\u00edt\u00e9st szerzett az elm\u00e9leti sz\u00fcl\u00e9szet t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9ben, de el\u0151ad\u00e1sain csak b\u00e1bok haszn\u00e1lat\u00e1t enged\u00e9lyezt\u00e9k, az egy\u00e9bk\u00e9nt b\u0151s\u00e9ggel rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 betegek helyett. \u00cdgy visszat\u00e9rt Pestre, ahol m\u00e1jus 20-\u00e1n a v\u00e1ros kezel\u00e9s\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 Szt. R\u00f3kus K\u00f3rh\u00e1z tiszteletbeli (nem fizetett) f\u0151orvosa lett. B\u00e1r a z\u00fcrichi egyetemre is kapott megh\u00edv\u00e1st, 1855-ben a pesti egyetemen v\u00e1llalta el a Birly Ede hal\u00e1l\u00e1val meg\u00fcresedett elm\u00e9leti \u00e9s gyakorlati sz\u00fcl\u00e9szeti tansz\u00e9ket. Bar\u00e1tja, Markusovszky Lajos r\u00e1besz\u00e9l\u00e9s\u00e9re k\u00f6z\u00f6lte felfedez\u00e9s\u00e9t az \u00e1ltala szerkesztett Orvosi Hetilapban, majd k\u00f6nyv alakban is n\u00e9met\u00fcl. N\u00e9zetei tov\u00e1bbra is megosztott\u00e1k a k\u00fclf\u00f6ldi szakm\u00e1t, j\u00f3llehet itthon tan\u00e1rt\u00e1rsai mellett m\u00e9g a Helytart\u00f3tan\u00e1cs \u00e9s az Akad\u00e9mia is felkarolta azok terjeszt\u00e9s\u00e9t. Szenved\u00e9lyes term\u00e9szete \u00e9s t\u00e1mad\u00f3 st\u00edlusa, melyet nagyfok\u00fa felel\u0151ss\u00e9g\u00e9rzete is t\u00e1pl\u00e1lt, nem k\u00f6nny\u00edtette meg az \u00e1ltala hirdetett tanok elfogadtat\u00e1s\u00e1t. Megrend\u00fclt ideg\u00e1llapota miatt 1865 nyar\u00e1n elmebaj t\u00fcneteivel egy d\u00f6blingi elmegy\u00f3gyint\u00e9zetbe sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, ahol tiszt\u00e1zatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt hamarosan meghalt. Hal\u00e1l\u00e1nak okair\u00f3l m\u00e1ig sincs egys\u00e9ges \u00e1ll\u00e1spont, de gyors \u00f6reged\u00e9se \u00e9s szellemi-fizikai le\u00e9p\u00fcl\u00e9se m\u00f6g\u00f6tt szifiliszes fert\u0151z\u00e9s \u00e1llhat, mely akkoriban a rendszeresen boncol\u00e1st v\u00e9gz\u0151k k\u00f6z\u00f6tt gyakori k\u00f3rk\u00e9pnek sz\u00e1m\u00edtott. V\u00e9gs\u0151 soron ugyanaz a v\u00e9rm\u00e9rgez\u00e9s (gennyv\u00e9r\u0171s\u00e9g) okozta hal\u00e1l\u00e1t, melynek k\u00f3roktan\u00e1t le\u00edrta. Hal\u00e1la ut\u00e1n tan\u00edt\u00e1sa feled\u00e9sbe mer\u00fclt, csak Pasteur \u00e9s Lister fell\u00e9p\u00e9se ut\u00e1n kezdtek visszaeml\u00e9kezni arra, hogy az aszepszis elveit m\u00e1r Semmelweis hirdette \u00e9s gyakorolta. Az elismer\u00e9st csak az ut\u00f3kort\u00f3l kapta meg. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n indult meg a szem\u00e9lye k\u00f6r\u00fcli tudatos kultusz\u00e9p\u00edt\u00e9s, melynek els\u0151 m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6ve az 1906. szeptember 30-\u00e1n felavatott eml\u00e9km\u0171ve volt. Str\u00f3bl Alajos alkot\u00e1s\u00e1t eredetileg az Erzs\u00e9bet t\u00e9ren \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel.<\/p>\n

F\u0151bb munk\u00e1i:<\/strong> Tractatus de vita plantarum. B\u00e9cs, 1844.; A gyermek\u00e1gyi l\u00e1z k\u00f3roktana. In: Orv. Hetil. 1858, h\u00e9t folytat\u00e1s.; A gyermek\u00e1gyi l\u00e1z f\u00f6l\u00f6tti v\u00e9lem\u00e9nyk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g k\u00f6ztem \u00e9s az angol orvosok k\u00f6z\u00f6tt. In: Orv. Hetil. 1860, 4 folyat\u00e1s.; Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers. Pest-Wien-Leipzig, 1861.; Zwei offene Briefe an Dr. J. Sp\u00e4th, Professor der Geburtshilfe an der k. k. Josefs-Akademie in Wien und an Hofrath Dr. F. W. Scanzoni von Lichtenfels, Professor der Geburtshilfe in W\u00fcrzburg. Pest, 1861.; Zwei offene Briefe an Hofrath Dr. Eduard Caspar von Siebold, Professor der Geburtshilfe in G\u00f6ttingen und an Herrn Hofrath Dr. F. W. Scanzoni. Pest, 1861.; Offener Brief an s\u00e4mmtliche Professoren der Geburtshilfe. Ofen, 1862.; A szt.-p\u00e9terv\u00e1ri orvosegylet a gyermek\u00e1gyi l\u00e1z oktan\u00e1r\u00f3l \u00e9s v\u00e9dkezel\u00e9s\u00e9r\u0151l. In: Orv. Hetil. 1863, 5 folytat\u00e1s.; Semmelweis gesammelte Werke. Jena, 1905.; Semmelweis \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt munk\u00e1i. Bp., 1906.; A gyermek\u00e1gyi l\u00e1z. K\u00f3roktana, fogalma \u00e9s megel\u0151z\u00e9se. Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers. Ford.: R\u00e1k\u00f3czi Katalin. Bp., 2012.<\/p>\n

Nyughelye:<\/strong> d\u00edszs\u00edrhelye a Fiumei \u00fati temet\u0151 34-1\/0\/1\/1 s\u00edrhely\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3, de val\u00f3di nyughelye sz\u00fcl\u0151h\u00e1z\u00e1ban, a Semmelweis Orvost\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum udvar\u00e1n van (Budapest, I., Apr\u00f3d u. 1-3.).<\/p>\n\r\n [slb_exclude]\r\n

\r\n
\r\n \r\n\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n\t\t\t
\r\n\t\t\t\t
\r\n
\r\n\t\t\t\t\t

Gal\u00e9ria<\/h3>\r\n\t\t\t\t\t
\r\n\r\n\t\t\t\t\t\t
7<\/span>k\u00e9p<\/div>\r\n <\/div> <\/div>\r\n \r\n\t\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n \r\n\t\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>\r\n <\/div>\r\n\r\n [\/slb_exclude]\r\n\t\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (Buda, 1818. j\u00falius 1. \u2013 D\u00f6bling, B\u00e9cs, 1865. augusztus 13.) Tansz\u00e9k: elm\u00e9leti \u00e9s gyakorlati sz\u00fcl\u00e9szet 1855-1865. Nyugat-magyarorsz\u00e1gi hienz eredet\u0171, m\u00f3dos keresked\u0151csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott, \u00e9desapja a Tab\u00e1nban m\u0171k\u00f6dtetett f\u0171szer\u00fczletet. K\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait a sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri ciszterciekn\u00e9l (1832\/33) \u00e9s a budai egyetemi f\u0151gimn\u00e1ziumban (1833-1835) v\u00e9gezte. Ezut\u00e1n 1837-ig a pesti egyetemen b\u00f6lcs\u00e9szeti tanulm\u00e1nyokat v\u00e9gzett, mivel akkoriban ez volt az el\u0151felt\u00e9tele a …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5069,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,14],"tags":[],"class_list":["post-2211","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2211","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2211"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2211\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5068,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2211\/revisions\/5068"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5069"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2211"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2211"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2211"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}