{"id":2198,"date":"2023-01-04T14:09:06","date_gmt":"2023-01-04T13:09:06","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=2198"},"modified":"2023-07-17T08:57:05","modified_gmt":"2023-07-17T06:57:05","slug":"schoepf-merei-agoston","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/schoepf-merei-agoston\/","title":{"rendered":"Schoepf-Merei \u00c1goston"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>(<\/strong>Gy\u0151r, 1804. szeptember 26.<\/strong> \u2013 Manchester, 1858. m\u00e1rcius 12.)<\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k: <\/strong>Orvostani \u00e9s seb\u00e9szeti t\u00f6rt\u00e9net 1836-1842.<\/p>\n

A r\u00e9gi k\u0151szegi Schoepf-csal\u00e1d sarja, noha sz\u00fclet\u00e9sekor a csal\u00e1d m\u00e1r Gy\u0151rben \u00e9lt, ahol \u00e9desapja m\u00e9sz\u00e1rosmester volt. Kor\u00e1n \u00e1rvas\u00e1gra jutott, iskol\u00e1it Gy\u0151rben \u00e9s a soproni evang\u00e9likus l\u00edceumban v\u00e9gezte, majd a b\u00e9csi b\u00f6lcs\u00e9szeti karra iratkozott. A csal\u00e1di hagyom\u00e1ny a r\u00f6vid b\u00e9csi tanulm\u00e1nyok ut\u00e1n pr\u00e1gai, majd p\u00e1duai tan\u00e9veket eml\u00edt, b\u00e1r ezek dokumentumokkal nem igazolhat\u00f3k. V\u00e9g\u00fcl Pavia egyetem\u00e9t v\u00e9gezte el, ahol 1832-ben orvos- \u00e9s seb\u00e9szdoktori, valamint szem\u00e9szmesteri oklevelet szerzett. Innen B\u00e9csbe utazott orvosi ismeretei elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9re, majd 1834-ben Pestre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. 1835-ben magyarul jelentette meg Orvosi rendszerek- gy\u00f3gym\u00f3dok- s n\u00e9mely rokon t\u00e1rgyakr\u00f3l c. munk\u00e1j\u00e1t, melynek hat\u00e1s\u00e1ra az MTA m\u00e9g azon \u00e9v szeptember 14-\u00e9n levelez\u0151 tagjai sor\u00e1ba v\u00e1lasztotta. 1836-t\u00f3l rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1rk\u00e9nt kezdte oktatni a pesti orvoskaron az orvost\u00f6rt\u00e9nelmet, de mivel kev\u00e9s hallgat\u00f3t vonzott, hat \u00e9v m\u00falva felhagyott vele. 1836 j\u00fanius\u00e1ban, a Doh\u00e1ny utca elej\u00e9n nyitotta meg az orsz\u00e1g els\u0151 ortop\u00e9diai int\u00e9zet\u00e9t, a Pesti orthopaedi Priv\u00e1t-Int\u00e9zetet, melyet azonban az 1838. m\u00e1rciusi jeges \u00e1rv\u00edz elpuszt\u00edtott. Szervez\u0151k\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek \u00e9s magas p\u00e1rtfog\u00f3inak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en m\u00e1r 1839. augusztus 15-\u00e9n gyermekk\u00f3rh\u00e1zat nyitott az \u00d6tpacsirta (ma Puskin) utc\u00e1ban. M\u0171k\u00f6d\u00e9se sor\u00e1n meghonos\u00edtotta a pontos \u00e9s rendszeres betegdokument\u00e1ci\u00f3t, a kancsals\u00e1gon jav\u00edt\u00f3 m\u0171t\u00e9teket, a kopogtat\u00e1s \u00e9s hallgat\u00f3z\u00e1s m\u00f3dszer\u00e9t \u00e9s a b\u0151r alatti (subcutan) \u00edn- \u00e9s izommetsz\u00e9st. A k\u00f3rh\u00e1z sikeresen m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, a m\u00f6g\u00f6tte \u00e1ll\u00f3 egylet hamarosan saj\u00e1t \u00e9p\u00fclet emel\u00e9s\u00e9t hat\u00e1rozta el, mely a k\u00f6zeli \u0150sz (ma Szentkr\u00e1lyi) utc\u00e1ban ny\u00edlt meg. A z\u00e1r\u00f3k\u00f6vet M\u00e1ria Dorottya f\u0151hercegn\u0151 helyezte el 1845. j\u00fanius 14-\u00e9n. B\u00e1r a t\u00e1rgy egyetemi el\u0151ad\u00e1s\u00e1ra nem kapott lehet\u0151s\u00e9get, de k\u00f3rh\u00e1za lett a gyermekgy\u00f3gy\u00e1szat gyakorl\u00f3 helye. 1847-ben megjelentette az els\u0151 magyar gyermekgy\u00f3gy\u00e1szati tank\u00f6nyvet, legal\u00e1bbis annak els\u0151 k\u00f6tet\u00e9t, mert a tov\u00e1bbi kett\u0151t a szabads\u00e1gharc esem\u00e9nyei elsodort\u00e1k. 1848. okt\u00f3ber 16-\u00e1n v\u00e9gre megkapta rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1ri kinevez\u00e9s\u00e9t a gyermekgy\u00f3gy\u00e1szat el\u0151ad\u00e1s\u00e1ra, de ekkor m\u00e1r honv\u00e9dorvosk\u00e9nt szolg\u00e1lt. 1849 janu\u00e1rj\u00e1t\u00f3l az olasz l\u00e9gi\u00f3 orvosak\u00e9nt tev\u00e9kenykedett. A csal\u00e1d ekkor v\u00e1ltoztatta nev\u00e9t Mereire. A szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gba menek\u00fclt, ahonnan novemberben Angli\u00e1ba folytatta \u00fatj\u00e1t. Innen visszat\u00e9rt m\u00e9g P\u00e1rizsba, de v\u00e9g\u00fcl 1850 okt\u00f3ber\u00e9ben Manchesterben telepedett le, ahol egy Whitehead nev\u0171 orvossal, a pesti mint\u00e1j\u00e1ra 1856-ban gyermekk\u00f3rh\u00e1zat alap\u00edtott. Itthon hagyott k\u00f3rh\u00e1z\u00e1b\u00f3l fejl\u0151d\u00f6tt ki id\u0151vel az egyetem I. sz. Gyermekgy\u00f3gy\u00e1szati Klinik\u00e1ja.<\/p>\n

A b\u00e9csi \u00e9s a berlini Hufeland Egyes\u00fclet is tagjai k\u00f6z\u00e9 v\u00e1lasztotta.<\/p>\n

F\u0151bb munk\u00e1i:<\/strong> Dissertatio inauguralis de ischuria. Pavia, 1832.; Orvosi rendszerek- gy\u00f3gym\u00f3dok- s n\u00e9mely rokon t\u00e1rgyakr\u00f3l. Pest, 1835.; N\u00e9pszer\u0171 int\u00e9sek a mirigyk\u00f3r, csontsenyv, testi kin\u00f6v\u00e9sek, elg\u00f6rb\u00fcl\u00e9sek sat. ir\u00e1nt. Buda, 1836.; A mellbetegs\u00e9gek biztosabb megismer\u00e9se \u00e9s gy\u00f3gy\u00edt\u00e1sa. Pest, 1842.; \u0150szinte nyilatkozat a kancsal szem s tagg\u00f6rb\u00fcl\u00e9seknek gy\u00f6keres gy\u00f3gym\u0171t\u00e9tek val\u00f3di becse k\u00f6r\u00fcl. Pest, 1844.; A pesti gyermekk\u00f3rh\u00e1z 5 \u00e9vi m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek \u00e1ttekint\u00e9se. Pest, 1845, n\u00e9met\u00fcl is.; A gyermekgy\u00f3gy\u00e1szat tank\u00f6nyve I. Buda, 1847.; Belr\u00e9sztan k\u00e9pekben I-III. Buda, \u00e9v n\u00e9lk\u00fcl.; On spasm and convulsions of children. Edinburgh, 1850.; Disorders of infantile development and rickets. London, 1855.<\/p>\n

Nyughelye:<\/strong> Manchester.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (Gy\u0151r, 1804. szeptember 26. \u2013 Manchester, 1858. m\u00e1rcius 12.) Tansz\u00e9k: Orvostani \u00e9s seb\u00e9szeti t\u00f6rt\u00e9net 1836-1842. A r\u00e9gi k\u0151szegi Schoepf-csal\u00e1d sarja, noha sz\u00fclet\u00e9sekor a csal\u00e1d m\u00e1r Gy\u0151rben \u00e9lt, ahol \u00e9desapja m\u00e9sz\u00e1rosmester volt. Kor\u00e1n \u00e1rvas\u00e1gra jutott, iskol\u00e1it Gy\u0151rben \u00e9s a soproni evang\u00e9likus l\u00edceumban v\u00e9gezte, majd a b\u00e9csi b\u00f6lcs\u00e9szeti karra iratkozott. A csal\u00e1di hagyom\u00e1ny a r\u00f6vid b\u00e9csi tanulm\u00e1nyok …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5028,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,14],"tags":[],"class_list":["post-2198","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2198","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2198"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2198\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5027,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2198\/revisions\/5027"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5028"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2198"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2198"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2198"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}