{"id":2184,"date":"2023-01-04T13:58:52","date_gmt":"2023-01-04T12:58:52","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=2184"},"modified":"2023-07-17T08:47:35","modified_gmt":"2023-07-17T06:47:35","slug":"rubanyi-pal","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/rubanyi-pal\/","title":{"rendered":"Rub\u00e1nyi P\u00e1l"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>(<\/strong>Budapest, 1904. j\u00falius 20.<\/strong> \u2013 Budapest, 1984. december 25.)<\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k:<\/strong> III. sz. Seb\u00e9szeti Klinika 1949 (mb.), 1951-1954, 1957-1961, II. sz. Seb\u00e9szeti Klinika 1954-1957, 1961-1963, I. sz. Seb\u00e9szeti Klinika 1963-1975.<\/p>\n

Viselt egyetemi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g:<\/strong> klinikai rektorhelyettes 1969-1975.<\/p>\n

Orvoscsal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. \u00c9desapja, anyai nagyapja \u00e9s apai d\u00e9dapja is orvosk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. K\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait az Egyetemi F\u0151gimn\u00e1ziumban v\u00e9gezte, majd a budapesti Orvoskarra iratkozott be. Diplom\u00e1j\u00e1t 1927. okt\u00f3ber 1-j\u00e9n vette \u00e1t. M\u00e1r hallgat\u00f3k\u00e9nt Buday K\u00e1lm\u00e1n mellett az I. sz. K\u00f3rbonctani Int\u00e9zet d\u00edjtalan gyakornoka lett 1924. szeptember 1-t\u0151l 1927. augusztus 31-ig, majd a k\u00f6vetkez\u0151 napt\u00f3l 1928. augusztus 31-ig ugyanott d\u00edjas gyakornok. Az 1927\/28. tan\u00e9vben egyetemi p\u00e1lyad\u00edjat nyert a Csontvel\u0151i megakariocyt\u00e1k szerepe a trombosisban <\/em>c\u00edm\u0171 munk\u00e1val. 1928. szeptember 1-t\u0151l az I. sz. Seb\u00e9szeti Klinika m\u0171t\u0151n\u00f6vend\u00e9ke. 1930-ban tett m\u0171t\u0151seb\u00e9szi szakvizsg\u00e1t. Ezut\u00e1n m\u0171t\u0151orvosk\u00e9nt, majd oszt\u00e1lyvezet\u0151 tan\u00e1rseg\u00e9dk\u00e9nt dolgozott tov\u00e1bb. 1939-ben a VKM az 1939:IV.tc. (az \u00fan. \u201em\u00e1sodik zsid\u00f3t\u00f6rv\u00e9ny\u201d) rendelkez\u00e9sei miatt nem er\u0151s\u00edtette meg tov\u00e1bbi kinevez\u00e9s\u00e9t, ennek ellen\u00e9re megmaradt klinikai \u00e1ll\u00e1s\u00e1ban eg\u00e9szen 1944 m\u00e1rcius\u00e1ig. 1941. szeptember 22. \u00e9s 1942. szeptember 22. k\u00f6z\u00f6tt katonai szolg\u00e1latot teljes\u00edtett Asz\u00f3don, az I\/1 t\u00e1bori k\u00f3rh\u00e1zban c\u00edmzetes karpaszom\u00e1nyos \u0151rmester rendfokozattal. Az orsz\u00e1g n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1sakor, 1944 m\u00e1rcius\u00e1ban deport\u00e1lt\u00e1k, majd 1944 m\u00e1jus\u00e1ban a jugoszl\u00e1viai Bor hal\u00e1lt\u00e1bor\u00e1ba hurcolt\u00e1k. Szeptemberben a partiz\u00e1nok felszabad\u00edtott\u00e1k a t\u00e1bort, \u00edgy menek\u00fclhetett meg. Hat h\u00e9tig Negotinban, a partiz\u00e1nok egyik k\u00f3rh\u00e1z\u00e1ban dolgozott, majd Temesv\u00e1rra ker\u00fclt, ahol az Apararea Patriotica K\u00f3rh\u00e1z vezet\u0151 seb\u00e9szek\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. V\u00e9g\u00fcl 1945 m\u00e1jus\u00e1ban jutott vissza Budapestre, ahol visszat\u00e9rt klinikai tan\u00e1rseg\u00e9di \u00e1ll\u00e1s\u00e1ba, melyet 1947 m\u00e1jus\u00e1ig megtartott. 1946-ban csatlakozott a Magyar Kommunista P\u00e1rthoz (k\u00e9s\u0151bb MDP), de tags\u00e1g\u00e1t 1956 ut\u00e1n m\u00e1r nem \u00faj\u00edtotta meg. Egy\u00e9b szakmai-t\u00e1rsadalmi szervezeteknek (Orvos-Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Szakszervezet, Magyar V\u00f6r\u00f6skereszt) 1945-t\u0151l tov\u00e1bbi p\u00e1lyafut\u00e1sa sor\u00e1n mindv\u00e9gig tagja maradt. 1957-t\u0151l a Magyar V\u00f6r\u00f6skereszt Orsz\u00e1gos Vezet\u0151s\u00e9g\u00e9nek \u00e9s eln\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek tagja, illetve 1961-1968 k\u00f6z\u00f6tt a BOTE V\u00f6r\u00f6skereszt Szervezet\u00e9nek eln\u00f6ke volt. 1947 m\u00e1jus\u00e1t\u00f3l a II., majd a III. sz. klinik\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u00f6tt adjunktusk\u00e9nt. 1949 szeptember\u00e9ben megb\u00edzt\u00e1k a III. sz. Seb\u00e9szeti Klinika vezet\u00e9s\u00e9vel addig, am\u00edg az okt\u00f3ber 11-\u00e9n be\u00e9rkez\u0151 vend\u00e9gprofesszor, Borisz Vasziljevics Petrovszkij munk\u00e1ba nem \u00e1llhatott. 1950. janu\u00e1r 17-\u00e9n mag\u00e1ntan\u00e1ri k\u00e9pes\u00edt\u00e9st nyert a seb\u00e9szeti m\u0171t\u00e9ttan t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9ben. Petrovszkij t\u00e1voz\u00e1s\u00e1val 1951. szeptember 15-\u00e9n ism\u00e9t \u0151 vette \u00e1t a klinik\u00e1t. 1952-ben kandid\u00e1tusi min\u0151s\u00edt\u00e9st szerzett. Sebesty\u00e9n Gyula 1954-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la ut\u00e1n \u00e1tir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k a II. sz. Seb\u00e9szeti Klinik\u00e1ra, majd 1957. febru\u00e1r 27-\u00e9n ism\u00e9t visszat\u00e9rt a III. sz. klinika \u00e9l\u00e9re. 1961-1963 k\u00f6z\u00f6tt \u00fajra a II. sz. klinik\u00e1t vezette, majd 1963. december 3-t\u00f3l kezdve eg\u00e9szen 1975-ben esed\u00e9kess\u00e9 v\u00e1lt nyugd\u00edjba vonul\u00e1s\u00e1ig az I. sz. Seb\u00e9szeti Klinika igazgat\u00f3i tiszt\u00e9t l\u00e1tta el. K\u00f6zben, egyetem\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben els\u0151k\u00e9nt t\u00f6ltve be ezt a tiszts\u00e9get, 1969-t\u0151l 1975-ig klinikai rektorhelyettesi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1got is viselt. Nyugd\u00edjaz\u00e1sa ut\u00e1n az egyetem szaktan\u00e1csad\u00f3jak\u00e9nt dolgozott tov\u00e1bb.<\/p>\n

1951. janu\u00e1r 1. \u00e9s 1968 k\u00f6z\u00f6tt tagja volt az MTA Seb\u00e9sz \u00e9s Rokonszakm\u00e1k Bizotts\u00e1g\u00e1nak, majd a II. Klinikai F\u0151bizotts\u00e1gnak. Klinikai munk\u00e1ja mellett 1951. szeptember 16. \u00e9s 1968. december 31. k\u00f6z\u00f6tt az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium vezet\u0151 seb\u00e9sze, majd az Orsz\u00e1gos Seb\u00e9szeti Int\u00e9zet igazgat\u00f3ja is volt. Az ETT-nek megalakul\u00e1sa \u00f3ta tagja, k\u00e9s\u0151bb eln\u00f6ks\u00e9gi tagja volt.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyos munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban jelent\u0151snek sz\u00e1m\u00edtanak nyel\u0151cs\u0151 m\u0171t\u00e9tei, illetve a vegetat\u00edv idegrendszer seb\u00e9szet\u00e9vel kapcsolatos kutat\u00e1sai. Foglalkozott a gyomorr\u00e1k \u00e9s a hipert\u00f3nia seb\u00e9szi kezel\u00e9s\u00e9vel, k\u00f6zlem\u00e9nyei jelentek meg a fek\u00e9lybetegs\u00e9g \u00e9s az endokrin daganatok seb\u00e9szi k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l. 1945 ut\u00e1n gyakran v\u00e1ltoz\u00f3 munkahelyein els\u0151sorban klinikaszervez\u00e9si feladatokat l\u00e1tott el, amelyben nagy tapasztalatra tett szert. Kiv\u00e9teles \u00e1ttekint\u00e9ssel rendelkezett szakm\u00e1ja orsz\u00e1gos helyzet\u00e9t illet\u0151en.<\/p>\n

Els\u0151 szerkeszt\u0151je volt az Archivum Chirurgicum Hungaricumnak, majd a jogut\u00f3d Magyar Seb\u00e9szet felel\u0151s szerkeszt\u0151jek\u00e9nt tev\u00e9kenykedett eg\u00e9szen hal\u00e1la pillanat\u00e1ig. K\u00f6zben a Magyar Seb\u00e9sz T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ki tiszt\u00e9t is bet\u00f6lt\u00f6tte. T\u00f6bb szakmai org\u00e1num szerkeszt\u0151bizotts\u00e1g\u00e1nak is tagja volt: Therapia Hungarica, Orvos \u00e9s Technika, Referat\u00edvn\u00fcj Zsurnal, Excerpta Medica, Zentralblatt f\u00fcr Chirurgie.<\/p>\n

Kit\u00fcntet\u00e9sei: N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00e9rdem\u00e9rem V. fokozat (1951), Kossuth-d\u00edj ez\u00fcst fokozat (1954), Munka\u00e9rdemrend arany fokozata (1964), A haza szolg\u00e1lat\u00e1\u00e9rt \u00e9rdem\u00e9rem arany fokozata (1968).<\/p>\n

F\u0151bb munk\u00e1i:<\/strong> Az anaesthesiologiai tanfolyam jegyzete. Az Orvostov\u00e1bbk\u00e9pz\u0151 Int\u00e9zet jegyzete. Bp., 1963.; \u00c1ltal\u00e1nos seb\u00e9szet. Egyetemi tank\u00f6nyv. Bp., 1970, 1972.<\/p>\n

Nyughelye: <\/strong>Farkasr\u00e9ti temet\u0151 TEMP-ARK\/0\/0\/19.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (Budapest, 1904. j\u00falius 20. \u2013 Budapest, 1984. december 25.) Tansz\u00e9k: III. sz. Seb\u00e9szeti Klinika 1949 (mb.), 1951-1954, 1957-1961, II. sz. Seb\u00e9szeti Klinika 1954-1957, 1961-1963, I. sz. Seb\u00e9szeti Klinika 1963-1975. Viselt egyetemi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g: klinikai rektorhelyettes 1969-1975. Orvoscsal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. \u00c9desapja, anyai nagyapja \u00e9s apai d\u00e9dapja is orvosk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. K\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait az Egyetemi F\u0151gimn\u00e1ziumban v\u00e9gezte, majd a budapesti …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5006,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,14],"tags":[],"class_list":["post-2184","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2184","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2184"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2184\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5005,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2184\/revisions\/5005"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5006"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2184"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2184"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2184"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}