{"id":2148,"date":"2023-01-04T13:26:36","date_gmt":"2023-01-04T12:26:36","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=2148"},"modified":"2023-07-07T10:17:03","modified_gmt":"2023-07-07T08:17:03","slug":"nendtvich-karoly","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/nendtvich-karoly\/","title":{"rendered":"Nendtvich K\u00e1roly"},"content":{"rendered":"

Nendtvich K\u00e1roly Miksa, cserk\u00fati (<\/strong>P\u00e9cs, 1811. december 31.<\/strong> \u2013 Budapest, 1892. j\u00falius 5.)<\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k:<\/strong> K\u00e9mia 1848-1849.<\/p>\n

K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it P\u00e9csett kezdte (1821-1824), ahol \u00e9desapja gy\u00f3gyszer\u00e9szk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, majd K\u00e9sm\u00e1rkon fejezte be \u00e9s itt v\u00e9gezte a h\u00e1rom \u00e9v b\u00f6lcs\u00e9szetet is (1824-1829). Ezut\u00e1n a pesti orvoskaron 1836. febru\u00e1r 24-\u00e9n szerzett orvosdoktori, illetve ugyanebben az \u00e9vben sz\u00fcl\u00e9szmesteri oklevelet. Az orvosi tudom\u00e1ny mellett n\u00f6v\u00e9nytannal is foglalkozott. Az 1836\/37. tan\u00e9vben Schuster J\u00e1nos v\u00e1lasztotta maga mell\u00e9 a k\u00e9mia \u00e9s botanika tan\u00e1rseg\u00e9dj\u00e9\u00fcl. 1840. szeptember 30-\u00e1n tan\u00e1rseg\u00e9di alkalmaz\u00e1sa megsz\u0171nt, de tov\u00e1bbra is tartott el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 el\u0151ad\u00e1sokat k\u00e9mi\u00e1b\u00f3l \u00e9s a term\u00e9szetrajzi t\u00e1rgyakb\u00f3l, eg\u00e9szen 1843-ig. 1843 v\u00e9g\u00e9t\u0151l 1847-ig Kossuth Lajos felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re vas\u00e1r- \u00e9s \u00fcnnepnapokon ismeretterjeszt\u0151 el\u0151ad\u00e1sokat tartott az Orsz\u00e1gos Iparegyes\u00fcletben magyar \u00e9s n\u00e9met nyelven. 1847. okt\u00f3ber 24-\u00e9n kinevez\u00e9st kapott a J\u00f3zsef Ipartanoda vegytan tan\u00e1ri \u00e1ll\u00e1s\u00e1ra. El\u0151ad\u00e1sait azonban nem tudta azonnal megkezdeni, \u00edgy hosszabb nyugati tanulm\u00e1ny\u00fatra indult f\u0151k\u00e9nt technol\u00f3giai ismereteinek b\u0151v\u00edt\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. K\u00e9miai laborat\u00f3riumok berendez\u00e9s\u00e9t, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u00e9s nagyobb iparv\u00e1llalatokat tanulm\u00e1nyozott. Utaz\u00e1s\u00e1t B\u00e9ccsel kezdve \u00e9rintette Pr\u00e1g\u00e1t, Drezd\u00e1t, Lipcs\u00e9t, Hall\u00e9t, J\u00e9n\u00e1t, Braunschweiget, G\u00f6ttingent \u00e9s Berlint. Itt \u00e9rt\u00e9k az 1848-as forradalom esem\u00e9nyei. St\u00e1hly Ign\u00e1c, a pesti orvoskar kari igazgat\u00f3ja h\u00edv\u00e1s\u00e1ra t\u00e9rt haza, hogy az egyetemen \u00e1tvegye a k\u00e9mia oktat\u00e1s\u00e1t, ami\u00e9rt p\u00e1rizsi \u00fatj\u00e1r\u00f3l is lemondott. 1848. \u00e1prilis 1-j\u00e9n helyettes tan\u00e1rk\u00e9nt kezdte meg a munk\u00e1t, j\u00faniusban nevezt\u00e9k ki nyilv\u00e1nos rendes tan\u00e1rr\u00e1. Az \u0151szi h\u00e1bor\u00fas esem\u00e9nyek miatt az el\u0151ad\u00e1sokat besz\u00fcntett\u00e9k, ez\u00e9rt decemberig, Pest cs\u00e1sz\u00e1ri megsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1ig a haditanfolyamon tartott el\u0151ad\u00e1sokat. Buda visszav\u00e9tele ut\u00e1n folytatta az oktat\u00e1st, amit\u0151l a cs\u00e1sz\u00e1ri hat\u00f3s\u00e1gok a szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n eltiltott\u00e1k, a hadit\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k pedig egy \u00e9vi fizet\u00e9sveszt\u00e9sre \u00edt\u00e9lte. 1850-ben Geringer cs\u00e1sz\u00e1ri biztos visszahelyezte az Ipartanod\u00e1ba, ahol az el\u0151ad\u00e1sokat n\u00e9met nyelven kellett tartania. 1855-ben k\u00e9t munkat\u00e1rs\u00e1val hosszabb utaz\u00e1st tett az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, bej\u00e1rva az \u00e1llamok jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t. 1857-ben, amikor a J\u00f3zsef Ipartanoda J\u00f3zsef M\u0171egyetemm\u00e9 alakult \u00e1t, \u0151 kapta meg a specialis chemia tansz\u00e9k\u00e9t, rendes tan\u00e1ri min\u0151s\u00e9gben. R\u00e9szt vett az 1866-os p\u00e1rizsi \u00e9s az 1873-as b\u00e9csi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon, mely ut\u00f3bbit k\u00f6vet\u0151en kir\u00e1lyi tan\u00e1csosi c\u00edmet kapott. Az 1873\/74. tan\u00e9vben a M\u0171egyetem rektori tiszt\u00e9t t\u00f6lt\u00f6tte be. 1881-ben vonult nyug\u00e1llom\u00e1nyba, \u00e9s ebb\u0151l az alkalomb\u00f3l nemesi c\u00edmet nyert cserk\u00fati el\u0151n\u00e9vvel, valamint kit\u00fcntett\u00e9k a III. oszt\u00e1ly\u00fa Vaskorona renddel. Ugyanekkor v\u00e1lasztotta P\u00e9cs v\u00e1rosa d\u00edszpolg\u00e1rr\u00e1. Az 1884-1887 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakra a Moson v\u00e1rmegyei zur\u00e1nyi ker\u00fcletben, az Ist\u00f3czy Gy\u0151z\u0151-f\u00e9le antiszemita mozgalom programj\u00e1val, orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151v\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k. 77 \u00e9ves kor\u00e1ban beutazta Nyugat- \u00e9s \u00c9szak-Afrik\u00e1t. Tapasztalatait a Budapesti Szeml\u00e9ben tette k\u00f6zz\u00e9 H\u00e1rom h\u00f3nap Afrik\u00e1ban c\u00edmmel.<\/p>\n

Magyar nyelv\u0171 k\u00f6zlem\u00e9nyeiben kezdetben a Bug\u00e1t-Irinyi-f\u00e9le szakkifejez\u00e9seket alkalmazta, de k\u00e9s\u0151bb \u00e1tt\u00e9rt a nemzetk\u00f6zi terminol\u00f3gia haszn\u00e1lat\u00e1ra. Maga is r\u00e9szt vett a magyar k\u00e9miai szaknyelv kidolgoz\u00e1s\u00e1ban. Tev\u00e9kenys\u00e9ge legink\u00e1bb aszfaltok, m\u00e9szk\u00f6vek, meteoritok, k\u0151szenek \u00e9s \u00e1sv\u00e1nyvizek elemz\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyult. Alap\u00edt\u00f3, majd v\u00e1lasztm\u00e1nyi tagja volt az 1841. m\u00e1jus 28-\u00e1n alakult Kir. Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi T\u00e1rsulatnak, melynek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val fogott hozz\u00e1 a hazai aszfaltok \u00e9s k\u0151szenek vizsg\u00e1lat\u00e1hoz. A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia 1845. november 22-\u00e9n levelez\u0151, 1858. december 15-\u00e9n rendes tagj\u00e1ul v\u00e1lasztotta. Jelent\u0151s tev\u00e9kenys\u00e9get fejtett ki a budai evang\u00e9likus egyh\u00e1z presbiterek\u00e9nt is. Levelez\u0151 tagja volt a pesti magyar \u00e9s a b\u00e9csi birodalmi f\u00f6ldtani t\u00e1rsulatoknak, a j\u00e9nai \u00e1sv\u00e1nytani, valamint a pfalzi gy\u00f3gyszer\u00e9szi \u00e9s iparm\u0171i t\u00e1rsulatoknak.<\/p>\n

F\u0151bb munk\u00e1i:<\/strong> Dissertatio inauguralis in territorio Quinque Ecclesiensi de natura climate et vegetatione ejusdem regionis. Buda, 1836.; Grundriss der St\u00f6chiometrie nebst einem geschichtlichen \u00dcberblick derselben f\u00fcr angehende Chemiker und Pharmaceuten entworfen. Buda, 1839.; Az \u00e9letm\u0171tlen m\u0171ipari vegytan alapismeretei. Pest, 1844-45.; Magyarorsz\u00e1g legjelesebb k\u0151sz\u00e9ntelepei. Pest, 1851.; Grundriss der allgemeinen technischen Chemie I-III., Pest, 1854-58.; Amerikai utaz\u00e1som I-II. Pest, 1858.; A vegytan alapelvei\u2026 Pest, 1872.; Magyarorsz\u00e1g \u00e1sv\u00e1nyvizei. Pest, 1885.<\/p>\n

Nyughelye:<\/strong> Budapest, Fiumei \u00fati temet\u0151 34-2\/0\/1\/46.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/strong>\"\"<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Nendtvich K\u00e1roly Miksa, cserk\u00fati (P\u00e9cs, 1811. december 31. \u2013 Budapest, 1892. j\u00falius 5.) Tansz\u00e9k: K\u00e9mia 1848-1849. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it P\u00e9csett kezdte (1821-1824), ahol \u00e9desapja gy\u00f3gyszer\u00e9szk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, majd K\u00e9sm\u00e1rkon fejezte be \u00e9s itt v\u00e9gezte a h\u00e1rom \u00e9v b\u00f6lcs\u00e9szetet is (1824-1829). Ezut\u00e1n a pesti orvoskaron 1836. febru\u00e1r 24-\u00e9n szerzett orvosdoktori, illetve ugyanebben az \u00e9vben sz\u00fcl\u00e9szmesteri oklevelet. Az orvosi tudom\u00e1ny …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":0,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,14],"tags":[],"class_list":["post-2148","page","type-page","status-publish","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2148","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2148"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2148\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4862,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2148\/revisions\/4862"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2148"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2148"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2148"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}