{"id":2044,"date":"2023-01-04T11:07:27","date_gmt":"2023-01-04T10:07:27","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=2044"},"modified":"2023-01-04T11:09:14","modified_gmt":"2023-01-04T10:09:14","slug":"markusovszky-lajos","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/markusovszky-lajos\/","title":{"rendered":"Markusovszky Lajos"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>(Csorba, 1815. \u00e1prilis 25. \u2013 Abb\u00e1zia, 1893. \u00e1prilis 21.)<\/strong><\/p>\n

Evang\u00e9likus lelk\u00e9sz csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott Lipt\u00f3 v\u00e1rmegy\u00e9b\u0151l. A magyar mellett gyermekkor\u00e1t\u00f3l besz\u00e9lt n\u00e9met\u00fcl \u00e9s szlov\u00e1kul is. A pozsonyi jogakad\u00e9mi\u00e1n tanult, majd a Festetics csal\u00e1dn\u00e1l v\u00e1llalt nevel\u0151i \u00e1ll\u00e1st Pesten, ahol munk\u00e1ja mellett orvosi tanulm\u00e1nyokba kezdett. Itt 1844-ben szerzett orvosi oklevelet. Disszert\u00e1ci\u00f3ja Az orvos mint nevel\u0151 c\u00edmet viselte, mely egyben az eg\u00e9szs\u00e9gnevel\u00e9s programja is volt. Ezut\u00e1n B\u00e9csbe ment ismeretei b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9re, ahol Wattmann professzor mellett m\u0171t\u0151n\u00f6vend\u00e9kk\u00e9nt dolgozott. Itt ismerkedett meg \u00e9s k\u00f6t\u00f6tt bar\u00e1ts\u00e1got Semmelweis Ign\u00e1ccal. 1847-ben visszat\u00e9rt Pestre \u00e9s Balassa asszisztense lett a seb\u00e9szeti klinik\u00e1n. 1848-ban el\u0151bb az orvoskaron l\u00e9tes\u00fclt honv\u00e9dk\u00f3rh\u00e1zban tev\u00e9kenykedett, majd a honv\u00e9dorvosi tanfolyamon a \u201eseb\u00e9szi k\u00f6tszer- \u00e9s m\u0171szertan\u201d el\u0151ad\u00f3ja lett. 1849-ben az \u00c1csn\u00e1l fejs\u00e9r\u00fcl\u00e9st szenvedett G\u00f6rgei mell\u00e9 rendelt\u00e9k. Ett\u0151l kezdve nem is t\u00e1g\u00edtott a fiatal t\u00e1bornok mell\u0151l, akit m\u00e9g klagenfurti sz\u00e1m\u0171zet\u00e9s\u00e9be is elk\u00eds\u00e9rt. Pestre visszat\u00e9rve a Bach-rendszerben \u00e1ll\u00e1sveszt\u00e9ssel s\u00fajtott\u00e1k politikai megb\u00edzhatatlans\u00e1g ok\u00e1n, \u00edgy v\u00e9gleg kiszorult az egyetemr\u0151l. Egy ideig a b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l szabadult Balassa mag\u00e1nasszisztensek\u00e9nt lelt meg\u00e9lhet\u00e9st, majd lassan megtal\u00e1lta \u00faj szerepk\u00f6r\u00e9t az orvosi szakma f\u00e1radhatatlan szervez\u0151jek\u00e9nt. Tulajdonosa \u00e9s szerkeszt\u0151je volt az 1857-ben megindul\u00f3 Orvosi Hetilapnak, mely az 1848-ban megsz\u0171nt Orvosi T\u00e1r ut\u00e1n a m\u00e1sodik magyar nyelv\u0171 orvosi szaklap volt. Itt jelent meg 1858-ban Semmelweis h\u00edres cikksorozata a gyermek\u00e1gyi l\u00e1zr\u00f3l. 1863-ban megalap\u00edtotta a Magyar Orvosi K\u00f6nyvkiad\u00f3 T\u00e1rsulatot. Az 1867-es kiegyez\u00e9s lehet\u0151s\u00e9get adott a kor\u00e1bban kimunk\u00e1lt eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi reformtervek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Markusovszky ebben v\u00e1llalt szerepet, mikor az E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef vezette vall\u00e1s- \u00e9s k\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi miniszt\u00e9riumban az orvosk\u00e9pz\u00e9s \u00fcgyeinek, majd k\u00e9s\u0151bb az egyetemi \u00fcgyek el\u0151ad\u00f3ja lett. A reformmunk\u00e1latokban Balassa hal\u00e1la ut\u00e1n \u0151 vette \u00e1t a f\u0151szerepet. Neve \u00f6sszeforrt az Orsz\u00e1gos K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Tan\u00e1cs megalap\u00edt\u00e1s\u00e1val, az 1876. \u00e9vi XIV. t\u00f6rv\u00e9nycikk, azaz a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9ny el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel, az iskolaeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcggyel, az Orsz\u00e1gos K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Egyes\u00fclettel \u00e9s az Eg\u00e9szs\u00e9g c. lap alap\u00edt\u00e1s\u00e1val. Ez ut\u00f3bbiak m\u00e1r E\u00f6tv\u00f6s hal\u00e1la (1871) ut\u00e1n, Trefort \u00c1goston miniszters\u00e9ge idej\u00e9n t\u00f6rt\u00e9ntek, akivel Markusovszky szint\u00e9n kit\u0171n\u0151 munkakapcsolatot \u00e1polt, \u00edgy elk\u00e9pzel\u00e9sei minidig t\u00e1mogat\u00e1sra tal\u00e1ltak. Meghat\u00e1roz\u00f3 szerepe volt a budapesti orvoskar nagyar\u00e1ny\u00fa fejleszt\u00e9s\u00e9ben, a bels\u0151 klinikai telep vil\u00e1gsz\u00ednvonal\u00fa ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben. Az egyetem h\u00e1l\u00e1ja jel\u00e9\u00fcl, nyug\u00e1llom\u00e1nyba vonul\u00e1sa (1892) ut\u00e1n, 1893-ban tiszteletbeli egyetemi tan\u00e1rr\u00e1 v\u00e1lasztotta az egyetemi karriert\u0151l kor\u00e1bban m\u00e9ltatlanul megfosztott Markusovszkyt. 1863-ban az MTA levelez\u0151, 1890-ben tiszteleti tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta. A hal\u00e1l 78 \u00e9ves kor\u00e1ban Abb\u00e1zi\u00e1ban \u00e9rte, ahov\u00e1 gy\u00f3gykezel\u00e9sre utazott. Hamvai v\u00e1lasztott haz\u00e1j\u00e1ban, Vasegerszegen pihennek feles\u00e9g\u00e9vel, az itt birtokos Kiss Zs\u00f3fi\u00e1val egy\u00fctt, akinek r\u00e9v\u00e9n v\u00e1lt Markusovszky tiszteletbeli \u201eVas megyeiv\u00e9\u201d.<\/p>\n

(F\u0151bb munk\u00e1i: V\u00e1logatott munk\u00e1i. \u00d6sszegy\u0171jt\u00f6tte \u00e9s sajt\u00f3 al\u00e1 rendezte Marikovszky Gy\u00f6rgy, Bp. 1905.)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (Csorba, 1815. \u00e1prilis 25. \u2013 Abb\u00e1zia, 1893. \u00e1prilis 21.) Evang\u00e9likus lelk\u00e9sz csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott Lipt\u00f3 v\u00e1rmegy\u00e9b\u0151l. A magyar mellett gyermekkor\u00e1t\u00f3l besz\u00e9lt n\u00e9met\u00fcl \u00e9s szlov\u00e1kul is. A pozsonyi jogakad\u00e9mi\u00e1n tanult, majd a Festetics csal\u00e1dn\u00e1l v\u00e1llalt nevel\u0151i \u00e1ll\u00e1st Pesten, ahol munk\u00e1ja mellett orvosi tanulm\u00e1nyokba kezdett. Itt 1844-ben szerzett orvosi oklevelet. Disszert\u00e1ci\u00f3ja Az orvos mint nevel\u0151 c\u00edmet viselte, mely …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":2045,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[14],"tags":[],"class_list":["post-2044","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2044","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2044"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2044\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2048,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2044\/revisions\/2048"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2045"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2044"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2044"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2044"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}