{"id":203,"date":"2022-05-17T09:30:12","date_gmt":"2022-05-17T07:30:12","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?p=203"},"modified":"2023-10-11T13:50:24","modified_gmt":"2023-10-11T11:50:24","slug":"alfoldy-zoltan","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/alfoldy-zoltan\/","title":{"rendered":"Alf\u00f6ldy Zolt\u00e1n"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>(<\/strong>Als\u00f3fernez\u00e9ly<\/strong>, 1904. janu\u00e1r 27. \u2013 Budapest, 1992. okt\u00f3ber 16.)<\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k: <\/strong>Mikrobiol\u00f3giai Int\u00e9zet<\/p>\n

\u00c9desapja b\u00e1nyam\u00e9rn\u00f6k volt, aki t\u00f6bbsz\u00f6r is megsebes\u00fclt a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra terelgette fi\u00e1t az orvosi p\u00e1lya fel\u00e9. K\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait Zilahon v\u00e9gezte, ahol 1922-ben \u00e9retts\u00e9gizett. Orvosi oklevel\u00e9t a debreceni Tisza Istv\u00e1n Tudom\u00e1nyegyetemen szerezte 1928-ban. M\u00e1r III. \u00e9ves kor\u00e1t\u00f3l, 1925-t\u0151l a K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani \u00e9s Gy\u00f3gyszertani Int\u00e9zetben dolgozott gyakornokk\u00e9nt. 1928-ban a Belgy\u00f3gy\u00e1szati Klinik\u00e1ra ker\u00fclt \u00e1t el\u0151bb Csiky, majd Fornet professzorok mell\u00e9. 1933-ban tan\u00e1rseg\u00e9d lett, f\u0151k\u00e9nt a t\u00edfusszal \u00e9s m\u00e1s fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gekkel foglalkozott. K\u00e9t \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt a klinik\u00e1hoz tartoz\u00f3 Fert\u0151z\u0151 \u00e9s T\u00fcd\u0151oszt\u00e1lyon annak vezet\u0151jek\u00e9nt. Id\u0151k\u00f6zben megszerezte a belgy\u00f3gy\u00e1szati \u00e9s r\u00f6ntgen szakorvosi k\u00e9pes\u00edt\u00e9st. K\u00e9t \u00e9ven kereszt\u00fcl helyettes vezet\u0151je volt a klinika R\u00f6ntgen \u00e9s Elektrokardiogr\u00e1fiai Laborat\u00f3rium\u00e1nak. 1937-ben felv\u00e9tel\u00e9t k\u00e9rte az Orsz\u00e1gos K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Int\u00e9zetbe (OKI), ahol 1937 november\u00e9t\u0151l tiszteletd\u00edjask\u00e9nt alkalmazt\u00e1k a hast\u00edfusz elleni kutat\u00e1si programban. 1940-ben 3 h\u00f3napos katonai kik\u00e9pz\u00e9s ut\u00e1n orvos z\u00e1szl\u00f3si rendfokozatot kapott. 1941-ben \u00fajra beh\u00edvt\u00e1k, \u00dajvid\u00e9ken teljes\u00edtett szolg\u00e1latot, de munkahelye hamarosan kieszk\u00f6z\u00f6lte felment\u00e9s\u00e9t. 1944 tavasz\u00e1n, mikor az int\u00e9zet Tihanyba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u0151 a f\u0151v\u00e1rosban maradt laborat\u00f3riumi csoportot vezette, majd \u0151sszel r\u00e9szt vett a nyugatra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kitelep\u00edt\u00e9s megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban. 1945. m\u00e1rcius 7-\u00e9n civilk\u00e9nt orosz fogs\u00e1gba esett, \u00e9s a h\u00edrhedt g\u00f6d\u00f6ll\u0151i, majd k\u00e9s\u0151bb a cegl\u00e9di fogolyt\u00e1borba ker\u00fclt. \u00d6nk\u00e9ntesk\u00e9nt a fert\u0151z\u0151 k\u00f3rh\u00e1z orvosi szolg\u00e1lat\u00e1t l\u00e1tta el. J\u00falius 1-j\u00e9n ker\u00fclt haza, augusztusban bel\u00e9pett az Orvos-Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Szakszervezetbe. 1946-ban az OKI Bakteriol\u00f3giai Oszt\u00e1ly\u00e1nak vezet\u0151je lett. 1948. j\u00falius 6-\u00e1n mag\u00e1ntan\u00e1ri k\u00e9pes\u00edt\u00e9st szerzett A fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek bakteriol\u00f3giai diagnosztik\u00e1ja, valamint a fert\u0151tlen\u00edt\u00e9s elm\u00e9lete \u00e9s gyakorlata<\/em> t\u00e1rgyk\u00f6rben. 1952-ben kandid\u00e1tus lett. A korszak jellemz\u0151 hivatalos elv\u00e1r\u00e1s\u00e1nak megfelel\u0151en 1948-ban bel\u00e9pett a Magyar Kommunista P\u00e1rtba. 1950-1955 k\u00f6z\u00f6tt tagja volt a IX. ker\u00fcleti tan\u00e1csnak is, de p\u00e1rttags\u00e1g\u00e1t 1956 ut\u00e1n m\u00e1r nem \u00faj\u00edtotta meg. 1950 augusztus\u00e1ban megb\u00edzt\u00e1k az egyetem alig k\u00e9t \u00e9ve m\u0171k\u00f6d\u0151 Mikrobiol\u00f3giai Int\u00e9zet\u00e9nek vezet\u00e9s\u00e9vel, majd 1951 november\u00e9ben egyetemi tan\u00e1ri kinevez\u00e9st kapott. Az int\u00e9zetben, 1950 m\u00e1jus\u00e1ban sz\u00e9rumbaleset t\u00f6rt\u00e9nt, mely az ezt k\u00f6vet\u0151 durva hat\u00f3s\u00e1gi beavatkoz\u00e1s miatt teljesen sz\u00e9tzil\u00e1l\u00f3dott, vezet\u0151je, Farag\u00f3 Ferenc a vizsg\u00e1lati fogs\u00e1gban \u00e9let\u00e9t vesztette. Alf\u00f6ldy Zolt\u00e1nnak \u00fajra kellett szerveznie az int\u00e9zetet, mik\u00f6zben a budapesti egyetem addig ismeretlen terep volt sz\u00e1m\u00e1ra. V\u00e1ltozott az int\u00e9zet kutat\u00e1si jellege is, mely a leptospira kutat\u00e1s lett, annak bakteriol\u00f3giai \u00e9s j\u00e1rv\u00e1nytani vonatkoz\u00e1saival. Meghat\u00e1rozta a haz\u00e1nkban el\u0151fordul\u00f3 t\u00f6rzsek t\u00edpusait, tiszt\u00e1zt\u00e1k a fert\u0151z\u00e9s \u00e1llatorvosi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. Eredm\u00e9nyei elismer\u00e9sek\u00e9nt kapta a Kossuth-d\u00edjat. Munkat\u00e1rsaival meg\u00edrta az addig hi\u00e1nyz\u00f3 egyetemi mikrobiol\u00f3gia tank\u00f6nyveket. Sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 szakmai k\u00f6z\u00e9leti tev\u00e9kenys\u00e9get fejtett ki. 1952. febru\u00e1r \u00f3ta titk\u00e1ra, k\u00e9s\u0151bb eln\u00f6khelyettese volt az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Tudom\u00e1nyos Tan\u00e1csnak, 1968-t\u00f3l vezette az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium Tudom\u00e1nyos Kutat\u00e1si \u00d6n\u00e1ll\u00f3 Oszt\u00e1ly\u00e1t. A Gy\u00f3gyszerk\u00f6nyv Bizotts\u00e1g Biol\u00f3giai, Mikrobiol\u00f3giai Albizotts\u00e1g\u00e1nak eln\u00f6ke volt. R\u00e9szt vett az Orvosi Hetilap \u00e9s az Eg\u00e9szs\u00e9gtudom\u00e1ny szerkeszt\u0151bizotts\u00e1gainak munk\u00e1j\u00e1ban. S\u00f3s J\u00f3zseffel kar\u00f6ltve 10 \u00e9ven \u00e1t kitart\u00f3an szorgalmazta az egyetem elm\u00e9leti t\u00f6mbj\u00e9nek fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, melynek alapk\u00f6v\u00e9t v\u00e9g\u00fcl 1971-ben rakt\u00e1k le. 1974-ben vonult nyugalomba, de tan\u00e1csad\u00f3k\u00e9nt tov\u00e1bbra is fenntartotta kapcsolat\u00e1t int\u00e9zet\u00e9vel. Kit\u00fcntet\u00e9sei: Kiv\u00e1l\u00f3 Munk\u00e1\u00e9rt (1948); Kiv\u00e1l\u00f3 Orvos (1953); Munka \u00c9rdemrend (1955, arany fokozat, 1970,1979, 1984); Kossuth-d\u00edj (1962); Kiv\u00e1l\u00f3 Oktat\u00f3 (1966); H\u0151gyes Endre-eml\u00e9k\u00e9rem; Manninger Rezs\u0151-eml\u00e9k\u00e9rem; Weszpr\u00e9mi-eml\u00e9k\u00e9rem.<\/p>\n

F\u0151bb munk\u00e1i:<\/strong> A Bang-betegs\u00e9g \u00e9s magyarorsz\u00e1gi el\u0151fordul\u00e1sa. In: N\u00e9peg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy, 1936.; Laborat\u00f3riumi asszisztensek k\u00f6nyve. Szerk. \/H\u00e1rsing L\u00e1szl\u00f3val\/. Bp., 1954.; Az immuniz\u00e1l\u00e1s fejl\u0151d\u00e9se \u00e9s probl\u00e9m\u00e1i. 1\u20134. In: Gy\u00f3gyszer\u00e9szet, 1958.; Orvosi mikrobiol\u00f3gia. Egyetemi tank\u00f6nyv. \/Iv\u00e1novics Gy\u00f6rggyel, Rauss K\u00e1rollyal\/. Bp., 1960; 1963, 1973.; H\u0151gyes Endre \u00e9lete \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1ga \/S\u00f3s J\u00f3zseffel\/. Bp., 1962.; Orvosi mikrobiol\u00f3gia \u00e9s immunit\u00e1stan. Egyetemi tank\u00f6nyv. \/Iv\u00e1novics Gy\u00f6rggyel, Rauss K\u00e1rollyal\/. Bp., 1967; 2. \u00e1td. kiad. 1969; 3. \u00e1td. \u00e9s b\u0151v. kiad. 1973.; Mikrobiol\u00f3gia \/N\u00e1sz Istv\u00e1nnal\/. Bp., 1974; 2. \u00e1td. kiad. 1978.; Johan B\u00e9la, az orsz\u00e1gos k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szervezet megteremt\u0151je. In: Eg\u00e9szs\u00e9gtudom\u00e1ny, 1990.<\/p>\n

Nyughelye:<\/strong> Budapest, Farkasr\u00e9ti temet\u0151 9\/0\/1\/204-205.<\/p>\n

\"\"<\/a> \"\"<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (Als\u00f3fernez\u00e9ly, 1904. janu\u00e1r 27. \u2013 Budapest, 1992. okt\u00f3ber 16.) Tansz\u00e9k: Mikrobiol\u00f3giai Int\u00e9zet \u00c9desapja b\u00e1nyam\u00e9rn\u00f6k volt, aki t\u00f6bbsz\u00f6r is megsebes\u00fclt a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban. Ennek hat\u00e1s\u00e1ra terelgette fi\u00e1t az orvosi p\u00e1lya fel\u00e9. K\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait Zilahon v\u00e9gezte, ahol 1922-ben \u00e9retts\u00e9gizett. Orvosi oklevel\u00e9t a debreceni Tisza Istv\u00e1n Tudom\u00e1nyegyetemen szerezte 1928-ban. M\u00e1r III. \u00e9ves kor\u00e1t\u00f3l, 1925-t\u0151l a K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani \u00e9s Gy\u00f3gyszertani Int\u00e9zetben …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5340,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,14],"tags":[],"class_list":["post-203","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/203","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=203"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/203\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1444,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/203\/revisions\/1444"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5340"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=203"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=203"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=203"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}