{"id":1977,"date":"2023-01-04T10:16:38","date_gmt":"2023-01-04T09:16:38","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1977"},"modified":"2023-10-11T16:13:05","modified_gmt":"2023-10-11T14:13:05","slug":"knoll-jozsef","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/knoll-jozsef\/","title":{"rendered":"Knoll J\u00f3zsef"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a> (<\/strong>Kassa, 1925. m\u00e1jus 30.<\/strong> \u2013 Budapest, 2018. \u00e1prilis 17.)<\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k: <\/strong>Gy\u00f3gyszertani Int\u00e9zet 1962-1963 (mb.), 1963-1992.<\/p>\n

Viselt egyetemi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gok: <\/strong>tudom\u00e1nyos rektorhelyettes 1964-1970.<\/p>\n

\u00c9desapja \u00e1rukihord\u00f3 volt, a csal\u00e1d m\u00e9g 1925-ben Kispestre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. 1943-ban kit\u00fcntet\u00e9ssel \u00e9retts\u00e9gizett, de sz\u00e1rmaz\u00e1sa miatt ekkor nem ker\u00fclhetett be a budapesti Orvoskarra. 1944-ben sz\u00fcleivel egy\u00fctt Auschwitzba hurcolt\u00e1k, ahonnan sz\u00fclei nem t\u00e9rtek vissza. B\u00e1tyja munkaszolg\u00e1latban halt meg, \u0151 maga v\u00e9g\u00fcl Dachauban \u00e9rte meg a felszabadul\u00e1st 1945. \u00e1prilis 28-\u00e1n. Hazat\u00e9rve 1946 elej\u00e9n, keresztf\u00e9l\u00e9vesk\u00e9nt iratkozott be a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetem Orvostudom\u00e1nyi Kar\u00e1ra. Hallgat\u00f3 kor\u00e1ban, 1949-ben ker\u00fclt demonstr\u00e1tork\u00e9nt a Gy\u00f3gyszertani Int\u00e9zetbe. 1951. j\u00falius 6-\u00e1n avatt\u00e1k orvosdoktorr\u00e1. Ekkor gyakornoki, majd tan\u00e1rseg\u00e9di besorol\u00e1st kapott. 1955-ben kandid\u00e1tusi fokozatot szerzett. 1958-ban docenss\u00e9 nevezt\u00e9k ki, majd 1962-ben, amikor Issekutz B\u00e9la nyug\u00e1llom\u00e1nyba vonult, megb\u00edzt\u00e1k az int\u00e9zet vezet\u00e9s\u00e9vel. Ugyanebben az \u00e9vben szerezte meg az orvostudom\u00e1nyok doktora fokozatot. 1963. j\u00falius 6-\u00e1n kapott egyetemi tan\u00e1ri \u00e9s igazgat\u00f3i kinevez\u00e9st. 1964-ben tudom\u00e1nyos rektorhelyettess\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k, mely feladatk\u00f6rt k\u00e9t cikluson kereszt\u00fcl l\u00e1tott el. Az ETT Gy\u00f3gyszerkutat\u00e1si Bizotts\u00e1g\u00e1nak 1958-t\u00f3l titk\u00e1ra, majd 1962-1992 k\u00f6z\u00f6tt eln\u00f6ke volt. 1970. febru\u00e1r 4-\u00e9n az MTA levelez\u0151, 1979. m\u00e1jus 11-\u00e9n rendes tagja lett. Az Akad\u00e9mia Orvosi Oszt\u00e1ly\u00e1nak munk\u00e1j\u00e1ban m\u00e1r 1959-t\u0151l r\u00e9szt vett, mint tan\u00e1cskoz\u00e1si jog\u00fa tag (1959-1964), majd oszt\u00e1lytitk\u00e1r-helyettes (1969-1970), v\u00e9g\u00fcl 1970-1973 k\u00f6z\u00f6tt oszt\u00e1lyeln\u00f6k-helyettes. 1980-ban klinikai farmakol\u00f3gus szakorvosi vizsg\u00e1t tett. 1992-ben visszavonult az int\u00e9zet vezet\u00e9s\u00e9t\u0151l, tudom\u00e1nyos tan\u00e1csad\u00f3k\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt tov\u00e1bb 2004-ig. 1995-ben nyug\u00e1llom\u00e1nyba vonult. 2004-ben professor emeritus c\u00edmet nyert.<\/p>\n

1945-ben l\u00e9pett be a Magyar Kommunista P\u00e1rtba, p\u00e1rttags\u00e1ga ett\u0151l kezdve folyamatos volt. Tagja volt az egyetemi VB-nek (1957-t\u0151l), a P\u00e1rtbizotts\u00e1gnak (1962-1975), illetve a VIII., ker\u00fcleti P\u00e1rtbizotts\u00e1gnak (1966-1975).<\/p>\n

\u00a0\u201eNev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a \u201eki nem alv\u00f3 felt\u00e9teles reflex\u201d elm\u00e9lete \u00e9s sz\u00e1mtalan endog\u00e9n anyag kutat\u00e1sa, tov\u00e1bb\u00e1 egy \u00faj f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3-gyullad\u00e1sg\u00e1tl\u00f3 vegy\u00fcletcsal\u00e1d le\u00edr\u00e1sa, amelyb\u0151l 1976-ban a Rymazolium (Probon) forgalomba is ker\u00fclt. Legnagyobb nemzetk\u00f6zi sikere az 1960-as \u00e9vek elej\u00e9n sz\u00fcletett, amikor kifejlesztette a B-t\u00edpus\u00fa monoamino-oxid\u00e1z (MAO) enzim els\u0151 szelekt\u00edv ter\u00e1pi\u00e1san is alkalmazhat\u00f3 g\u00e1tl\u00f3szer\u00e9t, a Chinoinban el\u0151\u00e1ll\u00edtott deprenylt (Selegiline). A gy\u00f3gyszert szerte a vil\u00e1gon haszn\u00e1lj\u00e1k a Parkinson-k\u00f3r, az Alzheimer-k\u00f3r, valamint a depresszi\u00f3 kezel\u00e9s\u00e9re. A gy\u00f3gyszer biok\u00e9mi\u00e1j\u00e1t Magyar K\u00e1lm\u00e1nnal, a farmakol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t Vizi E. Szilveszterrel \u00e9s t\u00f6bb munkat\u00e1rs\u00e1val egy\u00fctt dolgozta ki. Az 1990-es \u00e9vekben kezdte el a MAO-B-g\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1ssal nem rendelkez\u0151 benzofur\u00e1n- sz\u00e1rmaz\u00e9kok (pl. BPAP) kifejleszt\u00e9s\u00e9t, melyek hat\u00e1s\u00e1nak analiz\u00e1l\u00e1sa sor\u00e1n igazol\u00f3dott, hogy ezek a vegy\u00fcletek \u00e9s maga a deprenyl is az addig alkalmazott d\u00f3zisokn\u00e1l l\u00e9nyegesen kisebb adagokban is befoly\u00e1solj\u00e1k a k\u00f6zponti idegrendszer aktivit\u00e1s\u00e1t. Ezt a t\u00f6bbf\u00e9le transzmitterrendszeren kimutathat\u00f3 hat\u00e1st enhancer hat\u00e1snak nevezte el.\u201d<\/p>\n

Az al\u00e1bbi szakmai t\u00e1rsas\u00e1goknak volt tagja: Magyar \u00c9lettani T\u00e1rsas\u00e1g (1952-t\u0151l), N\u00e9met Farmakol\u00f3gus T\u00e1rsas\u00e1g (1959-t\u0151l), IBRO (International Brian Research 1961-t\u0151l), Magyar Farmakol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g (alap\u00edt\u00f3 f\u0151titk\u00e1r 1962-1967, eln\u00f6k 1967-1983, d\u00edszeln\u00f6k 1987-t\u0151l), Gr\u00faz Tudom\u00e1nyos T\u00e1rsas\u00e1g (tiszteletbeli tag 1967-t\u0151l), CIANS (Collegium Internationale Activitatis Nervosae Superioris 1968-t\u00f3l), Olasz Farmakol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g (1968), Leopoldina N\u00e9met Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Akad\u00e9mia (1974-t\u0151l), Nemzetk\u00f6zi Farmakol\u00f3giai Egyes\u00fclet – IUPHAR (Nemzetk\u00f6zi Tan\u00e1csad\u00f3 Test\u00fclet tagja 1972-1975, V\u00e9grehajt\u00f3 Bizotts\u00e1g tagja 1982-1984, els\u0151 eln\u00f6khelyettes 1984-1987), Csehszlov\u00e1k \u00e9s Bolg\u00e1r Farmakol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1gok (1985-t\u0151l), Osztr\u00e1k Parkinson T\u00e1rsas\u00e1g (1986-t\u00f3l), londoni Kir\u00e1lyi Orvostudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1g (tiszteletbeli tag 1990-t\u0151l), Lengyel M\u0171v\u00e9szeti \u00e9s Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia (k\u00fcls\u0151 tag 1995-t\u0151l).<\/p>\n

Sz\u00e1mos szakfoly\u00f3irat szerkeszt\u0151bizotts\u00e1g\u00e1nak munk\u00e1j\u00e1ban vett r\u00e9szt: Acta Physiologica Hungarica (1967-t\u0151l), Orvostudom\u00e1ny (1968-1982), K\u00eds\u00e9rletes Orvostudom\u00e1ny (1970-1982), Pharmacological Research Communications (1970-1992), Pharmacology, Biochemistry and Behavior (1973-1989), Horizons in Biochemistry and Biophysics (1975-1979), Archives Internationales de Pharmacodynamie et de Th\u00e9rapie (1977-1995), Journal of International Medicinal Research (1978-1992), Trends in Pharmacological Sciences (1979-1985), Medical Biology (1979-1989), Polish Journal of Pharmacology (1994-t\u0151l, k\u00e9s\u0151bb Pharmacological Report), Investigation Medica International, Drug Development Research, Journal of Ecotoxicology, Orvos \u00e9s technika, Progress of Neuropharmacology, International Journal of Neuropharmacology.<\/p>\n

D\u00edszdoktor\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta a Magdeburgi Orvosi Akad\u00e9mia (1984) \u00e9s a Bolognai Egyetem (1989). Kit\u00fcntet\u00e9sei: \u00c9rdemes orvos (1959), Akad\u00e9miai d\u00edj (1961, 1964), Felszabadul\u00e1si eml\u00e9k\u00e9rem (1970), MOTESZ-d\u00edj I. fokozat (1970), Semmelweis-eml\u00e9k\u00e9rem (1981), Issekutz-eml\u00e9k\u00e9rem (1982), \u00c1llami d\u00edj I. fok. (1985), N\u00e9pj\u00f3l\u00e9ti miniszter d\u00edszoklevele (1995), Award for Distinguished Service in European Pharmacology (1999), Arany J\u00e1nos K\u00f6zalap\u00edtv\u00e1ny Nagyd\u00edja (2000), Award for Outstanding Contributions to Anti-Aging Medicine (2001), Sz\u00e9chenyi-d\u00edj (2003), Magyar Gy\u00f3gyszerkutat\u00e1s\u00e9rt D\u00edj (2008), Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00c9rdemrend k\u00f6z\u00e9pkeresztje a csillaggal (2010).<\/p>\n

F\u0151bb munk\u00e1i:<\/strong> K\u00f3rtan (Kelemen K\u00e1rollyal) Egyetemi tank\u00f6nyv. Bp., 1958., 1966., 1969.; Az akt\u00edv reflexek elm\u00e9lete. A magasabbrend\u0171 alkalmazkod\u00e1s \u201emagasabbrend\u0171 idegtev\u00e9kenys\u00e9g\u201d \u00e9s elemi adapt\u00e1ci\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny fundament\u00e1lis mechanizmus\u00e1nak elemz\u00e9se. MTA TMB, Bp., 1961.; Gy\u00f3gyszertan. Egyetemi tank\u00f6nyv. Bp., 1965-1995 k\u00f6z\u00f6tt 9 kiad\u00e1s.; The Theory of Active Reflexes. An Analysis of Some Fundamental Mechanisms of Higher Nervous Activity. Bp. – New York. 1969.; The Brain and Its Self. A Neurochemical Concept of the Innate and Acquired Drives. Berlin, Heidelberg, New York 2005.; Az agy \u00e9s tudata. A velesz\u00fcletett \u00e9s szerzett hajt\u00f3er\u0151k m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek neurok\u00e9miai \u00e9rtelmez\u00e9se. Bp. 2006.; Az emberis\u00e9g j\u00f6v\u0151je. A t\u00e1rsadalomteremt\u0151 agyk\u00e9rgi mechanizmusok elemz\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00edtett j\u00f6v\u0151k\u00e9p. Bp., 2010.<\/p>\n

Nyughelye:<\/strong> Budapest, Fiumei \u00fati temet\u0151 (temet\u00e9s 2018. m\u00e1jus 25-\u00e9n).<\/p>\n

(Id\u00e9zet forr\u00e1sa: Vizi E. Szilveszter megeml\u00e9kez\u00e9se. https:\/\/mta.hu\/mta_hirei\/elhunyt-knoll-jozsef-farmakologus-az-mta-rendes-tagja-108631<\/a> hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s: 2020. \u00e1pr. 6.)<\/p>\n\r\n [slb_exclude]\r\n

\r\n
\r\n \r\n\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n\t\t\t
\r\n\t\t\t\t
\r\n
\r\n\t\t\t\t\t

Gal\u00e9ria<\/h3>\r\n\t\t\t\t\t
\r\n\r\n\t\t\t\t\t\t
4<\/span>k\u00e9p<\/div>\r\n <\/div> <\/div>\r\n \r\n\t\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n \r\n\t\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>\r\n <\/div>\r\n\r\n [\/slb_exclude]\r\n\t\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (Kassa, 1925. m\u00e1jus 30. \u2013 Budapest, 2018. \u00e1prilis 17.) Tansz\u00e9k: Gy\u00f3gyszertani Int\u00e9zet 1962-1963 (mb.), 1963-1992. Viselt egyetemi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gok: tudom\u00e1nyos rektorhelyettes 1964-1970. \u00c9desapja \u00e1rukihord\u00f3 volt, a csal\u00e1d m\u00e9g 1925-ben Kispestre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. 1943-ban kit\u00fcntet\u00e9ssel \u00e9retts\u00e9gizett, de sz\u00e1rmaz\u00e1sa miatt ekkor nem ker\u00fclhetett be a budapesti Orvoskarra. 1944-ben sz\u00fcleivel egy\u00fctt Auschwitzba hurcolt\u00e1k, ahonnan sz\u00fclei nem t\u00e9rtek vissza. B\u00e1tyja munkaszolg\u00e1latban …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5400,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[14],"tags":[],"class_list":["post-1977","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1977","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1977"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1977\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1985,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1977\/revisions\/1985"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5400"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1977"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1977"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1977"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}