{"id":1968,"date":"2023-01-04T10:10:29","date_gmt":"2023-01-04T09:10:29","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1968"},"modified":"2023-10-11T16:06:59","modified_gmt":"2023-10-11T14:06:59","slug":"kitaibel-pal","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/kitaibel-pal\/","title":{"rendered":"Kitaibel P\u00e1l"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>(<\/strong>Nagymarton, 1757. febru\u00e1r 3.<\/strong> \u2013 Pest, 1817. december 13.)<\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k: <\/strong>K\u00e9mia \u00e9s botanika 1803-1811, Botanika 1811-1816.<\/p>\n

J\u00f3m\u00f3d\u00fa parasztgazda csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott, k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it Sopronban, Gy\u0151rben, majd a budai Kir. Katolikus Egyetemi F\u0151gimn\u00e1ziumban v\u00e9gezte. 1780-ban az akkor Bud\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u0151 egyetemre iratkozott, el\u0151bb a jogi, r\u00f6viddel k\u00e9s\u0151bb az orvosi karra, ahol 1785. augusztus 23-\u00e1n kapott orvosdoktori oklevelet. Negyed\u00e9ves volt, amikor kinevezt\u00e9k Winterl J\u00f3zsef Jakab mell\u00e9 a botanika \u00e9s k\u00e9mia adjunktus\u00e1nak 400 forintos \u00e9vi fizet\u00e9ssel. 1790 szeptember\u00e9ben br. Mygind Ferenc az egyetemnek aj\u00e1nd\u00e9kozta gazdag herb\u00e1rium\u00e1t, melyet Kitaibel rendezett, \u00e9s amiben nagy gyakorlatra tett szert. Egyetemi el\u0151ad\u00e1sokra sem ekkor, sem k\u00e9s\u0151bb nem k\u00f6telezt\u00e9k, kiz\u00e1r\u00f3lag a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1snak \u00e9s a f\u00fcv\u00e9szkert gondoz\u00e1s\u00e1nak szentelhette idej\u00e9t, mely ekkor a mai Trefort-kert (ELTE B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar) hely\u00e9n ter\u00fclt el. 1789-ben felfedezte a k\u00e9s\u0151bb tell\u00farnak nevezett f\u00e9met, de a kibontakozott priorit\u00e1si vit\u00e1ban lemondott az els\u0151s\u00e9gr\u0151l a t\u0151le f\u00fcggetlen\u00fcl tev\u00e9kenyked\u0151 M\u00fcller F. J\u00f3zsef b\u00e1nyam\u00e9rn\u00f6k jav\u00e1ra, aki hat \u00e9vvel megel\u0151zte \u0151t. A vil\u00e1g m\u00e9gis egy n\u00e9met vegy\u00e9szt, Martin Heinrich Klaproth-ot tekinti felfedez\u0151nek, aki M\u00fcller eredm\u00e9ny\u00e9t felhaszn\u00e1lva \u00edrta le \u00e9s nevezte el tell\u00farnak az elemet 1798-ban. 1792-ben Kitaibel tudom\u00e1nyos c\u00e9l\u00fa horv\u00e1torsz\u00e1gi utaz\u00e1st tett eg\u00e9szen Fium\u00e9ig. 1793 j\u00falius\u00e1ban a gy\u00f3gyszer\u00e9szek korrepetitor\u00e1nak nevezt\u00e9k ki, majd 1794-ben err\u0151l lemondva a f\u00fcv\u00e9szkert fel\u00fcgyel\u0151je lett. 1795-ben korm\u00e1nymegb\u00edz\u00e1s alapj\u00e1n elemezte a b\u00e1rtfai forr\u00e1s viz\u00e9t, illetve n\u00f6v\u00e9nytani vizsg\u00e1latokat v\u00e9gzett a k\u00f6rny\u00e9ken. 1796-ban a jeles botanikus, gr. Waldstein Ferenc \u00c1d\u00e1m t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban M\u00e1ramarosba utazott. 1798-ban Berlinben j\u00e1rt, ahol ismerets\u00e9get k\u00f6t\u00f6tt Carl Ludwig Willdenow n\u00e9met botanikussal, a n\u00e9met dendrol\u00f3gia egyik megalapoz\u00f3j\u00e1val. Term\u00e9szettudom\u00e1nyi utaz\u00e1sait r\u00e9szint \u00e1llamk\u00f6lts\u00e9gen, r\u00e9szint patr\u00f3nusai seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel v\u00e9gezte. Orsz\u00e1gj\u00e1r\u00e1sa sor\u00e1n t\u00f6bb mint 1200 napot t\u00f6lt\u00f6tt terepen, 20.000 kilom\u00e9tert tett meg. Bej\u00e1rta a Balaton vid\u00e9k\u00e9t, Barany\u00e1t, Fej\u00e9rt, a Hans\u00e1got, a Temesi B\u00e1ns\u00e1got, a M\u00e1tr\u00e1t, Szlav\u00f3ni\u00e1t stb. Ek\u00f6zben csaknem 150 n\u00f6v\u00e9nyfaj els\u0151 tudom\u00e1nyos le\u00edr\u00e1s\u00e1t adta meg. \u00d6sszesen 275 n\u00f6v\u00e9nyfajt \u00e9s fajalatti egys\u00e9get \u00edrt le, \u00f6tvenn\u00e9l t\u00f6bb n\u00f6v\u00e9ny viseli a nev\u00e9t. T\u00f6bb hazai \u00e1llatfajt is felfedezett, \u00edgy a f\u00f6ldikuty\u00e1t vagy az Ablepharus pannonicust, a pannongy\u00edkot. Az 1810-es m\u00f3ri f\u00f6ldreng\u00e9s kapcs\u00e1n a jelens\u00e9g els\u0151 hazai tudom\u00e1nyos le\u00edr\u00e1s\u00e1t k\u00e9sz\u00edtette el. 1799-ben Waldstein gr\u00f3ffal el\u0151fizet\u00e9si felh\u00edv\u00e1st tettek k\u00f6zz\u00e9 egy hazai n\u00f6v\u00e9nyle\u00edr\u00e1s megjelentet\u00e9s\u00e9re. Ez az \u00f6sszefoglal\u00f3, a Magyarorsz\u00e1g ritka n\u00f6v\u00e9nyeinek le\u00edr\u00e1sa \u00e9s k\u00e9pei 1799-1812 k\u00f6z\u00f6tt jelent meg B\u00e9csben latinul, de befejezetlen maradt.<\/p>\n

Vegy\u00e9szeti munk\u00e1ss\u00e1ga sor\u00e1n az \u00e1sv\u00e1ny- \u00e9s \u00e1sv\u00e1nyv\u00edzvizsg\u00e1latok mellett el\u0151\u00e1ll\u00edtotta a kl\u00f3rmeszet, hidrog\u00e9nferrocianidot, neh\u00e9zf\u00e9mek zs\u00edrsavakkal alkotott s\u00f3it, elemz\u0151 elj\u00e1r\u00e1sokat dolgozott ki, r\u00e9szt vett r\u00e9pacukor-gy\u00e1rt\u00e1si k\u00eds\u00e9rletekben \u00e9s szappanok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sban. A hazai \u00e1sv\u00e1nyvizekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 munk\u00e1ja, a Hydrographia Hungariae csak hal\u00e1la ut\u00e1n, 1829-ben jelent meg, de ma is alapm\u0171nek sz\u00e1m\u00edt. 150 \u00e1sv\u00e1nyv\u00edzelemz\u00e9s\u00e9vel a hazai balneol\u00f3gia egyik \u00fatt\u00f6r\u0151j\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt.<\/p>\n

1803-ban egyetemi tan\u00e1ri kinevez\u00e9st kapott a k\u00e9mia \u00e9s botanika tansz\u00e9kre. 1807-ben lett Winterl mellett a f\u00fcv\u00e9szkert igazgat\u00f3ja. 1811-ben a k\u00e9t t\u00e1rgyat k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lasztott\u00e1k, Kitaibel megmaradt a botanikai tansz\u00e9k \u00e9l\u00e9n, ahonnan 1816. m\u00e1rcius 19-\u00e9n vonult nyug\u00e1llom\u00e1nyba, teljes fizet\u00e9se (2000 frt) megtart\u00e1s\u00e1val. 1817-ben megromlott eg\u00e9szs\u00e9ge miatt a par\u00e1di f\u00fcrd\u0151be utazott, de s\u00falyos \u00e1llapotban hozt\u00e1k haza Pestre, ahol dec. 13-\u00e1n meghalt. A hazai fl\u00f3r\u00e1t \u00f6sszefoglal\u00f3 m\u0171ve, a Flora Hungarica, melyre az egyetemt\u0151l kapott megb\u00edz\u00e1st, befejezetlen maradt. H\u00e1tramaradt herb\u00e1rium\u00e1nak 15 ezer lapnyi hagyat\u00e9k\u00e1t J\u00f3zsef n\u00e1dor v\u00e1s\u00e1rolta meg a Magyar Nemzeti M\u00fazeum sz\u00e1m\u00e1ra. Ezt a gy\u0171jtem\u00e9nyt 1926-1936 k\u00f6z\u00f6tt J\u00e1vorka S\u00e1ndor dolgozta fel, ez lett a Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum n\u00f6v\u00e9nyt\u00e1r\u00e1nak alapja.<\/p>\n

Nemzetk\u00f6zi elismerts\u00e9g\u00e9t jelzik azok a d\u00edszoklevelek, melyeket k\u00fclhoni tud\u00f3s t\u00e1rsas\u00e1gokt\u00f3l kapott: J\u00e9nai \u00c1sv\u00e1nytani T\u00e1rs. (1800. febr. 20.), Regensburgi Botanikai T\u00e1rs. (1801. m\u00e1rc. 21.), G\u00f6ttingeni Phytographiai T\u00e1rs. (1801. dec. 30.), Berlini Term\u00e9szetvizsg\u00e1l\u00f3k T\u00e1rsas\u00e1ga (1803. febr. 22.), G\u00f6ttingeni Kir\u00e1lyi T\u00e1rs. (1804. j\u00fal. 4.), J\u00e9nai Fizikai T\u00e1rs. (1804. szept. 30.), Moszkvai Term\u00e9szettan-orvosi T\u00e1rs. (1805. nov. 9.), Szentp\u00e9terv\u00e1ri C\u00e1ri Orvos-seb\u00e9szi Akad\u00e9mia (1813. j\u00fal. 15.), M\u00fcncheni Kir. Akad\u00e9mia (1814. szept. 18.), Lundi Physiographiai T\u00e1rs. (1815. m\u00e1j. 9.).<\/p>\n

F\u0151bb munk\u00e1i:<\/strong> Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungariae \/szerk.: Waldstein \u00c1d\u00e1m gr.\/. Viennae, I\u2013III., 1799\u20131812.; Plan zu einer ungarischen Gesellschaft f\u00fcr Naturkunde. Pesth, 1802.; Topographische Beschreibung von Ungarn. Pesth, 1803.; Plantae horti botanici regiae Universitatis Hung. 1812.; Dissertatio de terrae motu\u2026 in genere ac in specie M\u00f3rensi anno 1810. \/Tomcs\u00e1nyi \u00c1d\u00e1mmal\/. Budae, 1814.; Hydrographia Hungariae I-II. \/posztumusz, kiadta Schuster J\u00e1nos\/. Pest, 1829.<\/p>\n

Nyughelye:<\/strong> ma m\u00e1r nem tal\u00e1lhat\u00f3, a budapesti Nyugati p\u00e1lyaudvar hely\u00e9n fek\u00fcdt egykori temet\u0151ben volt.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (Nagymarton, 1757. febru\u00e1r 3. \u2013 Pest, 1817. december 13.) Tansz\u00e9k: K\u00e9mia \u00e9s botanika 1803-1811, Botanika 1811-1816. J\u00f3m\u00f3d\u00fa parasztgazda csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott, k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it Sopronban, Gy\u0151rben, majd a budai Kir. Katolikus Egyetemi F\u0151gimn\u00e1ziumban v\u00e9gezte. 1780-ban az akkor Bud\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u0151 egyetemre iratkozott, el\u0151bb a jogi, r\u00f6viddel k\u00e9s\u0151bb az orvosi karra, ahol 1785. augusztus 23-\u00e1n kapott orvosdoktori oklevelet. Negyed\u00e9ves volt, …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5398,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,14],"tags":[],"class_list":["post-1968","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1968","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1968"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1968\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1972,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1968\/revisions\/1972"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5398"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1968"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1968"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1968"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}