{"id":1906,"date":"2023-01-04T08:57:41","date_gmt":"2023-01-04T07:57:41","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1906"},"modified":"2023-01-09T11:18:33","modified_gmt":"2023-01-09T10:18:33","slug":"jendrassik-erno","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/jendrassik-erno\/","title":{"rendered":"Jendrassik Ern\u0151"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>(Kolozsv\u00e1r, 1858. j\u00fanius 7. \u2013 Budapest, 1921. december 21.)<\/strong><\/p>\n

Idegk\u00f3rtan (1893), IV. Belgy\u00f3gy\u00e1szati tansz\u00e9k (1902) (els\u0151 tansz\u00e9kvezet\u0151k csoportja)<\/p>\n

Jendrassik Jen\u0151 \u00e9lettan tan\u00e1r fia, a g\u00e9p\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k \u00e9s feltal\u00e1l\u00f3 Jendrassik Gy\u00f6rgy nagyb\u00e1tyja. Kolozsv\u00e1ron sz\u00fcletett, ahol \u00e9desapja az ottani egyetem, illetve akkor m\u00e9g az annak el\u0151dj\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 orvos-seb\u00e9szi tanint\u00e9zet tan\u00e1ra volt. Fia t\u0151le kapta ind\u00edttat\u00e1s\u00e1t az orvosi p\u00e1lya fel\u00e9. Tanulm\u00e1nyait m\u00e1r a budapesti orvoskaron kezdte meg, mivel \u00e9desapja id\u0151k\u00f6zben itt kapott tan\u00e1ri \u00e1ll\u00e1st. Orvosi oklevel\u00e9t 1880-ban kapta, majd p\u00e1lyafut\u00e1sa Wagner J\u00e1nos belklinik\u00e1j\u00e1n indult. A nyolcvanas \u00e9vekben hosszabb tanulm\u00e1nyutakat tett (1883: Lipcse \u00e9s M\u00fcnchen, 1884: B\u00e9cs), melyek sor\u00e1n 1885-ben eljutott Jean-Martin Charcot h\u00edres, a p\u00e1rizsi Salp\u00eatri\u00e8re-ben m\u0171k\u00f6d\u0151 int\u00e9zet\u00e9be, ahol az ideggy\u00f3gy\u00e1szatban k\u00e9pezte mag\u00e1t. Hazat\u00e9rve 1887-ben az idegk\u00f3rtan mag\u00e1ntan\u00e1ra lett. B\u00e1r munk\u00e1ss\u00e1ga javar\u00e9szt a neurol\u00f3gia k\u00f6r\u00e9be sorolhat\u00f3, kiemelked\u0151 k\u00e9pess\u00e9geit a belgy\u00f3gy\u00e1szatban is kamatoztatta, amit \u0151 egy\u00e9bk\u00e9nt is az ideggy\u00f3gy\u00e1szat alapj\u00e1nak tekintett. M\u00e9g 1885-ben fedezte fel a higanytartalm\u00fa, eladdig csak hashajt\u00f3k\u00e9nt alkalmazott kalomel v\u00edzhajt\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t, egyben kidolgozta a csup\u00e1n v\u00edzhajt\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges adagol\u00e1st. A gy\u00f3gyszer ilyet\u00e9n val\u00f3 haszn\u00e1lata ezut\u00e1n k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is elterjedt. Klinikai gyakorlat\u00e1ra \u00e9s k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyeire alapozva dolgozta ki reflextan\u00e1t. Nev\u00e9t egy m\u0171fog\u00e1s is \u0151rzi, amelyet a t\u00e9rdreflex kiv\u00e1lt\u00e1s\u00e1n\u00e1l haszn\u00e1lnak. 1893. szeptember 1-j\u00e9t\u0151l az idegk\u00f3rtan nyilv\u00e1nos rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1ra, s mint ilyen heti 5 \u00f3r\u00e1ban tartott el\u0151ad\u00e1st a II. sz. Belklinika tanterm\u00e9ben, egyben a klinika laborat\u00f3rium\u00e1t is vezette. A beteganyagot a klinik\u00e1r\u00f3l \u00e9s az Irgalmas-k\u00f3rh\u00e1z \u00e1poltjai k\u00f6z\u00fcl v\u00e1logathatta. 1899. augusztus 6-\u00e1n tan\u00e1ri jogos\u00edtv\u00e1ny\u00e1t az eg\u00e9sz belgy\u00f3gy\u00e1szatra kiterjesztett\u00e9k. Foglalkozott az ekkort\u00e1jt divatoss\u00e1 v\u00e1l\u00f3 hipn\u00f3zissal, hozz\u00e1j\u00e1rulva annak t\u00falz\u00e1sokt\u00f3l mentes, t\u00e1rgyilagos \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9hez. Figyelme 1896-t\u00f3l fordult az \u00f6r\u00f6k\u00f6lhet\u0151 idegbetegs\u00e9gek, egy akkort\u00e1jt ugyancsak k\u00f6z\u00e9rdekl\u0151d\u00e9st kiv\u00e1lt\u00f3 t\u00e9ma ir\u00e1nt. Bevezette a heredo-degeneratio fogalm\u00e1t, kutat\u00e1sai alapj\u00e1n meghat\u00e1rozta e k\u00f3rcsoport jellemz\u0151it. Behat\u00f3 tanulm\u00e1nyokat v\u00e9gzett a sz\u00e1zadfordul\u00f3 t\u00e1j\u00e1n t\u00f6megess\u00e9 v\u00e1l\u00f3 neuraszt\u00e9nia \u00e9s hiszt\u00e9ria k\u00f3rk\u00e9peivel kapcsolatban. Foglalkozott a gondolkod\u00e1s mechanizmus\u00e1val, ir\u00e1nymutat\u00f3 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokat tett a l\u00e1zcsillap\u00edt\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben, illetve a Basedow-k\u00f3r k\u00f3roktan\u00e1val kapcsolatban. 1902-ben megszervezte a IV. Belgy\u00f3gy\u00e1szati tansz\u00e9ket, egyben Kor\u00e1nyi S\u00e1ndornak adta \u00e1t az idegk\u00f3rtan oktat\u00e1s\u00e1t. Nyilv\u00e1nos rendes tan\u00e1ri kinevez\u00e9s\u00e9t 1903. m\u00e1rcius 19-\u00e9n kapta meg. 1908-ban a kor\u00e1bbi feladatai mellett \u00e1tvette a II. sz. Belklinika igazgat\u00e1s\u00e1t is, amely feladatk\u00f6rt eg\u00e9szen hal\u00e1l\u00e1ig ell\u00e1tott. Munk\u00e1ss\u00e1ga \u00e9rintette a magyar orvosi szaknyelv m\u0171vel\u00e9s\u00e9t is. Az 1891-ben H\u0151gyes Endre kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re, a Kir\u00e1lyi Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi T\u00e1rsulat kebel\u00e9ben megalak\u00edtott els\u0151 magyar \u00e9lettani t\u00e1rsul\u00e1s egyik alap\u00edt\u00f3 tagja \u00e9s els\u0151 jegyz\u0151je (titk\u00e1ra) volt). 1898-ban az Akad\u00e9mia levelez\u0151, 1918-ban rendes tagja lett. A Budapesti Orvostudom\u00e1nyi Egyetem 1960-ban tisztelet\u00e9re eml\u00e9k\u00e9rmet \u00e9s d\u00edjat alap\u00edtott, amellyel az orvosi-\u00e9lettani tudom\u00e1nyok k\u00f6r\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 kutat\u00e1son alapul\u00f3 kiv\u00e1l\u00f3 munka szerz\u0151j\u00e9t jutalmazza.<\/p>\n

(F\u0151bb munk\u00e1i: A szervi sz\u00edvbajok k\u00f3rtana \u00e9s orvosl\u00e1sa. Bp., 1891.; A belorvostan tank\u00f6nyve. Bp., 1910-1914.; Belorvosi diagnosztika. Bp., 1921.)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (Kolozsv\u00e1r, 1858. j\u00fanius 7. \u2013 Budapest, 1921. december 21.) Idegk\u00f3rtan (1893), IV. Belgy\u00f3gy\u00e1szati tansz\u00e9k (1902) (els\u0151 tansz\u00e9kvezet\u0151k csoportja) Jendrassik Jen\u0151 \u00e9lettan tan\u00e1r fia, a g\u00e9p\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k \u00e9s feltal\u00e1l\u00f3 Jendrassik Gy\u00f6rgy nagyb\u00e1tyja. Kolozsv\u00e1ron sz\u00fcletett, ahol \u00e9desapja az ottani egyetem, illetve akkor m\u00e9g az annak el\u0151dj\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 orvos-seb\u00e9szi tanint\u00e9zet tan\u00e1ra volt. Fia t\u0151le kapta ind\u00edttat\u00e1s\u00e1t az orvosi p\u00e1lya …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":1907,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,14],"tags":[],"class_list":["post-1906","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1906","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1906"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1906\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1909,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1906\/revisions\/1909"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1907"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1906"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1906"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1906"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}