{"id":1893,"date":"2023-01-04T08:49:12","date_gmt":"2023-01-04T07:49:12","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1893"},"modified":"2023-01-09T11:18:31","modified_gmt":"2023-01-09T10:18:31","slug":"haynal-imre","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/haynal-imre\/","title":{"rendered":"Haynal Imre"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify\"><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/haynal-imre\/085_11\/\" rel=\"attachment wp-att-1894\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignleft size-full wp-image-1894\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/files\/2023\/01\/085_11.jpg\" alt=\"\" width=\"295\" height=\"370\" \/><\/a><strong>Haynal Imre, vit\u00e9z V\u00e1radi (Beszterce, 1892. november 12.- Budapest., 1979. febru\u00e1r 3.)<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Az erd\u00e9lyi Beszterc\u00e9n sz\u00fcletett, ahol \u00e9desapja v\u00e1rmegyei k\u00f6zk\u00f3rh\u00e1zi f\u0151orvos volt. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it is ugyanitt v\u00e9gezte, a n\u00e9met tannyelv\u0171 evang\u00e9likus sz\u00e1sz gimn\u00e1ziumban, majd a kolozsv\u00e1ri Ferenc J\u00f3zsef Tudom\u00e1nyegyetem Orvoskar\u00e1ra iratkozott be. Itt medikusk\u00e9nt Ap\u00e1thy Istv\u00e1n sz\u00f6vettani laborat\u00f3rium\u00e1ban gyakornokoskodott, majd 1915. \u00e1prilis 15-\u00e9n avatt\u00e1k orvoss\u00e1. R\u00f6gt\u00f6n ezut\u00e1n beh\u00edvt\u00e1k, \u00edgy a montenegr\u00f3i, az orosz \u00e9s olasz frontokon szolg\u00e1lt katonaorvosk\u00e9nt a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig. A cs. \u00e9s kir. 66. gyalogezred f\u0151orvosak\u00e9nt a 11. isonz\u00f3i csat\u00e1ban megsebes\u00fclt, ami\u00e9rt k\u00e9s\u0151bb vit\u00e9zi c\u00edmet kapott. Leszerel\u00e9se ut\u00e1n, 1919 janu\u00e1rj\u00e1t\u00f3l augusztusig a Buday K\u00e1lm\u00e1n vezette budapesti I. sz. K\u00f3rbonctani Int\u00e9zetben dolgozott, majd 1919. szeptember 1-j\u00e9t\u0151l a III. sz. Belgy\u00f3gy\u00e1szati Klinik\u00e1n folytatta tov\u00e1bb gyakorlat\u00e1t Kor\u00e1nyi S\u00e1ndor mellett. Ez eg\u00e9sz tov\u00e1bbi p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1ra meghat\u00e1roz\u00f3 volt. T\u00f6bb fontos tanulm\u00e1nyutat tett: 1922-ben K\u00f6lnbe, Karl Ewald Konstantin Hering k\u00f3r\u00e9lettani int\u00e9zet\u00e9be, 1926-ban Ernst Peter Pick b\u00e9csi gy\u00f3gyszertani int\u00e9zet\u00e9be \u00e9s 1927\/28-ban Sir Thomas Lewis londoni radiol\u00f3giai int\u00e9zet\u00e9be, ahol sz\u00edvgy\u00f3gy\u00e1szattal foglalkozott. K\u00f6zben 1925-ben belgy\u00f3gy\u00e1szati szakvizsg\u00e1t tett \u00e9s tan\u00e1rseg\u00e9dk\u00e9nt vezette a Kor\u00e1nyi-klinika elektrokardiogr\u00e1fiai laborat\u00f3rium\u00e1t. Magyarorsz\u00e1gon el\u0151sz\u00f6r k\u00e9sz\u00edtett magzati elektrokardiogrammot. P\u00e1ly\u00e1ja kezdet\u00e9n f\u0151leg kering\u00e9s-pathol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9sekkel foglalkozott. 1931-ben mag\u00e1ntan\u00e1ri habilit\u00e1ci\u00f3t szerzett A sz\u00edv \u00e9s v\u00e9rerek betegs\u00e9gei t\u00e1rgyk\u00f6rben. Ugyanezen c\u00edmmel k\u00e9s\u0151bb (1938) megjelent monogr\u00e1fi\u00e1ja \u00fatt\u00f6r\u0151 munk\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott. 1934-ben, m\u00e1r adjunktusk\u00e9nt v\u00e1lt meg a Kor\u00e1nyi-klinik\u00e1t\u00f3l \u00e9s vette \u00e1t a Szent L\u00e1szl\u00f3 K\u00f3rh\u00e1z belgy\u00f3gy\u00e1szati oszt\u00e1ly\u00e1t. R\u00f6viddel ezut\u00e1n, 1935-ben a Szent R\u00f3kus K\u00f3rh\u00e1z II. sz. belbeteg oszt\u00e1ly\u00e1nak lett a f\u0151orvosa 1940-ig. F\u0151 kutat\u00e1si ter\u00fcletei ebben az id\u0151szakban a fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek sokk- \u00e9s sz\u00e9rumter\u00e1pi\u00e1ja, valamint a barbitursavas m\u00e9rgez\u00e9sek kering\u00e9si k\u00f3r\u00e9lettana voltak. 1938-ban rendk\u00edv\u00fcli egyetemi tan\u00e1ri c\u00edmet kapott. 1940-ben, \u00c9szak-Erd\u00e9ly visszacsatol\u00e1sakor \u00fajraindult a kolozsv\u00e1ri magyar egyetem. Ekkor visszat\u00e9rt sz\u0171kebb haz\u00e1j\u00e1ba, \u00e9s \u00e1tvette a kolozsv\u00e1ri belgy\u00f3gy\u00e1szati klinik\u00e1t, amit 1945-ig vezetett. \u00c9rdekl\u0151d\u00e9se ekkor fordult az endokrinol\u00f3gia fel\u00e9, \u201efel\u00e1ll\u00edtotta a hypopituitaer hyperthyreosis k\u00f3rk\u00e9p\u00e9t, tiszt\u00e1zta a polyaithemia patogenezis\u00e9nek v\u00e9lt folyamat\u00e1t, amely megk\u00f6nny\u00edteni l\u00e1tszott a polycytaemi\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9t.\u201d \/id\u00e9zet: ld. irodalom\/ Az egyetem legkritikusabb id\u0151szak\u00e1ban, 1944\/45-ben elv\u00e1llalta az orvoskar d\u00e9k\u00e1ni tiszt\u00e9t. Jelent\u0151s szerepe volt abban, hogy a kolozsv\u00e1riak, ak\u00e1rcsak a budapestiek, megtagadt\u00e1k a nyilas korm\u00e1nyzat nyugatra telep\u00edt\u00e9si parancs\u00e1t. Klinik\u00e1j\u00e1n zsid\u00f3k \u00e9s menek\u00fcltek tal\u00e1ltak biztos mened\u00e9ket, \u00e9letment\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9\u00e9rt 1999-ben a jeruzs\u00e1lemi Yad Vasem Int\u00e9zet kit\u00fcntet\u00e9sben r\u00e9szes\u00edtette. 1945-ben visszat\u00e9rt Budapestre, \u00e9s 1946. febru\u00e1r 13-\u00e1n \u00e1tvette a Boros J\u00f3zsef emigr\u00e1l\u00e1sa folyt\u00e1n meg\u00fcr\u00fclt II. sz. Belklinika vezet\u00e9s\u00e9t. \u201eBudapesti egyetemi tan\u00e1rs\u00e1ga idej\u00e9n jav\u00edtotta az endocarditis lenta antibiotikus kezel\u00e9s\u00e9nek hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t, endokrinol\u00f3giai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se fokoz\u00f3dott.\u201d 1945-ben az MTA levelez\u0151, majd 1946-ban rendes tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta. Ideol\u00f3giai \u00e9s mor\u00e1lis okokb\u00f3l szemben \u00e1llt a ki\u00e9p\u00fcl\u0151 kommunista diktat\u00far\u00e1val, ami egyre t\u00f6bb konfliktust okozott sz\u00e1m\u00e1ra. 1951-ben, a S\u00e1ntha K\u00e1lm\u00e1n professzor ellen ind\u00edtott koncepci\u00f3s jelleg\u0171 elj\u00e1r\u00e1sban egyike volt azon keveseknek, akik ki\u00e1lltak a h\u00edres ideg- \u00e9s elmegy\u00f3gy\u00e1sz mellett, \u00e9s nem szavazta meg a professzor akad\u00e9mi\u00e1r\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kiz\u00e1r\u00e1s\u00e1t. 1956-ban tagja volt annak az oktat\u00f3i csoportnak, mely l\u00e9p\u00e9seket tett a hiteltelenn\u00e9 v\u00e1lt rektor lev\u00e1lt\u00e1s\u00e1\u00e9rt, majd sikertelen\u00fcl b\u00e1r, de szorgalmazta egy, a hallgat\u00f3kat \u00e9rint\u0151 amnesztiarendelet kiad\u00e1s\u00e1t. 1957-ben Kossuth-d\u00edjat kapott, majd 1958 elej\u00e9n a v\u00e9g\u00fcl is hely\u00e9n maradt rektor botr\u00e1nyos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt el\u00e9rte k\u00e9nyszernyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1t. Ezut\u00e1n 1972-ig, am\u00edg kora \u00e9s \u00e1llapota engedte, mag\u00e1npraxist folytatott. Igen sz\u00e9les \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u0171, nagy hat\u00e1s\u00fa, iskolateremt\u0151 tan\u00e1regy\u00e9nis\u00e9g volt, olyan tan\u00edtv\u00e1nyokkal, mint P\u00e1los \u00c1. L\u00e1szl\u00f3, Mosonyi L\u00e1szl\u00f3, L\u00e1ng Istv\u00e1n, Gr\u00e1f Ferenc, Antal\u00f3czy Zolt\u00e1n, R\u00e9ts\u00e1gi Gy\u00f6rgy \u00e9s Szemere P\u00e1l. Sz\u00e1mos hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi akad\u00e9mia \u00e9s tudom\u00e1nyos t\u00e1rsas\u00e1g v\u00e1lasztotta tiszteletbeli tagj\u00e1v\u00e1. Az Orvostov\u00e1bbk\u00e9pz\u0151 Egyetem 1993-ban az \u0151 nev\u00e9t vette fel. Kit\u00fcntet\u00e9sei: Bronz \u00e9s ez\u00fcst katonai \u00e9rdem\u00e9rem kardokkal, ez\u00fcst vit\u00e9zs\u00e9gi \u00e9rem, K\u00e1roly csapatkereszt, sebes\u00fcl\u00e9si \u00e9rem, Kor\u00e1nyi Frigyes-eml\u00e9k\u00e9rem (1943), Magyar N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00c9rdem\u00e9rem IV. fokozata, Kossuth-d\u00edj k\u00f6z\u00e9p fokozata (1957).<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">(F\u0151bb m\u0171vei: A v\u00e9rkering\u00e9si el\u00e9gtelens\u00e9g \u00e1ltal\u00e1nos funktionalis pathologi\u00e1ja. in: Kor\u00e1nyi S\u00e1ndor eml\u00e9kk\u00f6nyv. Bp. 1936.; A sz\u00edv \u00e9s v\u00e9rerek betegs\u00e9gei. Bp. 1938.; Beitrag zur Frage der deographischen Verbreitung, \u00c4tiologie, Pathogenese und Symptomatologie des Morbus Banti. Kolozsv\u00e1r, 1944.; Paroxysmal tachicardia. Pathogenesis and treatment of the supraventricular form. \/Matsch Jen\u0151vel\/ Bp. 1968.).<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Irodalom: Sz\u00e1ll\u00e1si \u00c1rp\u00e1d: Haynal Imre. in: H\u00edres magyar orvosok II. Bp., 2003.)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/haynal-imre\/085_11\/\" rel=\"attachment wp-att-1894\"><\/a> Haynal Imre, vit\u00e9z V\u00e1radi (Beszterce, 1892. november 12.- Budapest., 1979. febru\u00e1r 3.) Az erd\u00e9lyi Beszterc\u00e9n sz\u00fcletett, ahol \u00e9desapja v\u00e1rmegyei k\u00f6zk\u00f3rh\u00e1zi f\u0151orvos volt. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it is ugyanitt v\u00e9gezte, a n\u00e9met tannyelv\u0171 evang\u00e9likus sz\u00e1sz gimn\u00e1ziumban, majd a kolozsv\u00e1ri Ferenc J\u00f3zsef Tudom\u00e1nyegyetem Orvoskar\u00e1ra iratkozott be. Itt medikusk\u00e9nt Ap\u00e1thy Istv\u00e1n sz\u00f6vettani laborat\u00f3rium\u00e1ban gyakornokoskodott, majd 1915. \u00e1prilis 15-\u00e9n avatt\u00e1k orvoss\u00e1. R\u00f6gt\u00f6n &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":1894,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,14],"tags":[],"class_list":["post-1893","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1893","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1893"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1893\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1896,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1893\/revisions\/1896"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1894"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1893"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1893"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1893"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}