{"id":1850,"date":"2023-01-04T08:34:01","date_gmt":"2023-01-04T07:34:01","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1850"},"modified":"2023-10-11T15:49:16","modified_gmt":"2023-10-11T13:49:16","slug":"huzella-tivadar","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/huzella-tivadar\/","title":{"rendered":"Huzella Tivadar"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>(<\/strong>Budapest, 1886. j\u00fanius 10.<\/strong> \u2013 Als\u00f3g\u00f6d, 1950. j\u00falius 11.)<\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k: <\/strong>II. sz. Anat\u00f3miai Int\u00e9zet 1932-1946.<\/p>\n

J\u00f3m\u00f3d\u00fa r\u00e9gi nagyv\u00e1radi keresked\u0151csal\u00e1dban n\u0151tt fel \u00e9s kezdetben a csal\u00e1di hagyom\u00e1nyokat k\u00f6vetve a b\u00e9csi kereskedelmi akad\u00e9mi\u00e1ra iratkozott. Term\u00e9szettudom\u00e1nyok ir\u00e1nti vonzalm\u00e1nak engedve k\u00e9s\u0151bb m\u00e9gis a budapesti Orvostudom\u00e1nyi Karon szerzett oklevelet 1911. okt\u00f3ber 28-\u00e1n. V\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n a II. sz. K\u00f3rbonctani \u00e9s K\u00f3rsz\u00f6vettani Int\u00e9zetben Pertik Ott\u00f3 mellett lett d\u00edjazott gyakornok. Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban mindv\u00e9gig szolg\u00e1latot teljes\u00edtett, ami feltehet\u0151en nagyban hozz\u00e1j\u00e1rult pacifista n\u00e9zeteinek kialakul\u00e1s\u00e1hoz. 1913-ban Krompecher \u00d6d\u00f6n vette \u00e1t az int\u00e9zet vezet\u00e9s\u00e9t, aki Huzell\u00e1t katonai szolg\u00e1lata idej\u00e9n II. tan\u00e1rseg\u00e9dd\u00e9 l\u00e9ptette el\u0151. 1916-ban r\u00f6vid ideig Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ron volt a katonai k\u00f3rh\u00e1z f\u0151orvosa, majd a montenegr\u00f3i Cetinj\u00e9be k\u00fcldt\u00e9k, ahol k\u00e9t j\u00e1rv\u00e1nyk\u00f3rh\u00e1z f\u0151orvosak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Innen ker\u00fclt vissza Budapestre, Krompecher mell\u00e9. 1921-ben a debreceni Tisza Istv\u00e1n Tudom\u00e1nyegyetem h\u00edvta meg az Anat\u00f3miai-biol\u00f3giai Int\u00e9zet \u00e9l\u00e9re nyilv\u00e1nos rendes tan\u00e1rk\u00e9nt. 1929\/30-ban ugyanitt az Orvostudom\u00e1nyi Kar d\u00e9k\u00e1ni tiszt\u00e9t is bet\u00f6lt\u00f6tte. P\u00e1ly\u00e1ja sor\u00e1n mindv\u00e9gig alapvet\u0151nek tartotta az orvosn\u00f6vend\u00e9kek biol\u00f3gia oktat\u00e1s\u00e1t. 1930-ban elhat\u00e1rozta, hogy als\u00f3g\u00f6di csal\u00e1di birtok\u00e1n biol\u00f3giai kutat\u00f3\u00e1llom\u00e1st l\u00e9tes\u00edt, ahol k\u00e9s\u0151bb Alexis Carrel, Nobel-d\u00edjas amerikai seb\u00e9sz \u00e9s Max Planck, n\u00e9met fizikus is megl\u00e1togatta. Itt v\u00e9gzett kutat\u00e1sait r\u00e9szben t\u00e1mogat\u00e1sokb\u00f3l (Rockefeller \u00e9s Ella-Sachs-Plotz Alap\u00edtv\u00e1nyok, Sz\u00e9chenyi Tudom\u00e1nyos T\u00e1rsas\u00e1g), r\u00e9szben saj\u00e1t j\u00f6vedelm\u00e9b\u0151l fedezte. 1932-ben Budapestre h\u00edvt\u00e1k a II. sz. Anat\u00f3miai Int\u00e9zet (k\u00e9s\u0151bb Sz\u00f6vet- \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9stani Int\u00e9zet) vezet\u00e9s\u00e9re. 1933-ban Cambridge-ben, 1935-ben J\u00e9n\u00e1ban, majd 1936-ban Koppenh\u00e1g\u00e1ban eln\u00f6k\u00f6lte a nemzetk\u00f6zi k\u00eds\u00e9rletes sejttani kongresszusokat. F\u0151 szervez\u0151k\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt k\u00f6zre az \u00e1ltala eln\u00f6k\u00f6lt Anatomische Gesellschaft 1939-es, Budapesten szervezett kongresszus\u00e1ban. El\u0151rehaladott \u00e9relmeszesed\u00e9se miatt id\u0151 el\u0151tt k\u00e9nyszer\u00fclt nyugd\u00edjba, ett\u0151l kezdve als\u00f3g\u00f6di h\u00e1z\u00e1ban \u00e9lt visszavonultan hal\u00e1l\u00e1ig. V\u00e9grendelet\u00e9ben a g\u00f6di kutat\u00f3\u00e1llom\u00e1st az egyetemre hagyta, ma az ELTE F\u00fcv\u00e9szkertj\u00e9nek telephelyek\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik, \u00e9s 2011. janu\u00e1r 1-j\u00e9t\u0151l Huzella nev\u00e9t viseli.<\/p>\n

\u00c1ltal\u00e1nos anat\u00f3miai, sejttani, sz\u00f6vettani k\u00e9rd\u00e9sekkel, a szervezet m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek \u00e1ltal\u00e1nos \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seivel foglalkozott. A m\u00e1j vizsg\u00e1lata sor\u00e1n nemzetk\u00f6zileg is alapvet\u0151en \u00faj eredm\u00e9nyeket \u00e9rt el a rostk\u00e9pz\u0151d\u00e9s term\u00e9szete, ill. a sejtk\u00f6zi \u00e1llom\u00e1ny biol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak felt\u00e1r\u00e1sa ter\u00e9n. V\u00e9lem\u00e9nye szerint az \u201eakt\u00edvan ruganyos\u201d, \u00fan. argyrophil r\u00e1csrost-rendszer az \u00e9l\u0151 anyag morfol\u00f3giai alapja. A k\u00f6t\u0151sz\u00f6vet sejt k\u00f6z\u00f6tti \u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak rugalmas r\u00e1csrostrendszer\u00e9t vizsg\u00e1lva meghat\u00e1rozta az \u201eelastomotoros mikromechanizmus\u201d fogalm\u00e1t. Nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a sz\u00f6vetteny\u00e9szt\u00e9s \u00e9s mikromanipul\u00e1ci\u00f3 technik\u00e1k magyarorsz\u00e1gi meghonos\u00edt\u00e1sa. Ez\u00fcst impregn\u00e1ci\u00f3val mutatta ki a szubcellul\u00e1ris v\u00e1ltoz\u00e1sok m\u00f6g\u00f6tt a sejtek strukt\u00faraform\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t, mely felismer\u00e9s\u00e9vel a k\u00e9s\u0151bbi molekul\u00e1ris biol\u00f3gia el\u0151fut\u00e1r\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. A hazai mikrokinematogr\u00e1fia megalapoz\u00f3ja lett, amikor filmre vette a sejtek szaporod\u00e1s\u00e1t. Vizsg\u00e1lta a m\u00e1gneses t\u00e9r hat\u00e1s\u00e1t az emberi szervezetre, kidolgozta a mesters\u00e9ges \u00e9rp\u00f3tl\u00e1s \u00faj m\u00f3dszer\u00e9t kollag\u00e9n cs\u00f6vekkel, tov\u00e1bb\u00e1 els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt mutatta ki a norm\u00e1lis \u00e9s a r\u00e1kos sejtek elt\u00e9r\u0151 viselked\u00e9s\u00e9t. A morfogenezis sz\u00e1mos k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t kutatta, a sejtek strukt\u00faraform\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00e1nak felismer\u00e9s\u00e9vel a mai molekul\u00e1ris biol\u00f3gia egyik el\u0151fut\u00e1ra lett. Jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott abban, hogy a biol\u00f3gia az orvosk\u00e9pz\u00e9s alapt\u00e1rgya lett, az els\u0151 magyarorsz\u00e1gi orvosi biol\u00f3giai k\u00f6nyv szerz\u0151je. 1923-ban megjelent A h\u00e1bor\u00fa \u00e9s b\u00e9ke orvosi megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sban <\/em>c\u00edm\u0171, nagy nemzetk\u00f6zi visszhangot kiv\u00e1lt\u00f3 munk\u00e1j\u00e1val az orvosi szociol\u00f3gia hazai megalapoz\u00f3ja lett.<\/p>\n

A Nemzetk\u00f6zi Sejtkutat\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a Nemzetk\u00f6zi Anat\u00f3miai T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke volt.<\/p>\n

Tisztelet\u00e9re a SOTE, az elm\u00e9leti orvosbiol\u00f3giai kutat\u00e1sok elismer\u00e9s\u00e9re, 1991-ben Huzella-eml\u00e9k\u00e9rmet \u00e9s jutalomd\u00edjat alap\u00edtott, amit \u00e9vente egyszer osztanak ki.<\/p>\n

F\u0151bb munk\u00e1i:<\/strong> \u00dcber Myocarditis rheumatica. Berlin, 1912.; \u00dcber Histologie der athrophischen Lebererkrankungen. In: Verhandlungen der Deutschen Pathologischen Gesellschaft. 1921.; H\u00e1bor\u00fa \u00e9s b\u00e9ke orvosi megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sban. Az orvosi szociol\u00f3gia v\u00e1zlata. Bp., 1923., n\u00e9met\u00fcl: Krieg und Frieden im Lichte der Medizin. Entwurf einer medizinischen Soziologie. Berlin, 1923; franci\u00e1ul: L\u2019individu dans la vie sociale en temps de paix et en temps de guerre. Essai sur la sociologie m\u00e9dicale. Paris, 1923.; Der Mechanismus der Kapillarkreislaufs und der Sekretion in Bindegewebe. Berlin, 1925.; Az organizmus \u00e9s a mechanizmus. Debrecen, 1928.; Az als\u00f3g\u00f6di biol\u00f3giai kutat\u00f3\u00e1llom\u00e1s. In: Orvosi Hetilap, 1931. 49.; \u00c1ltal\u00e1nos biol\u00f3gia. Az orvostudom\u00e1ny alapjai az \u00e9lettudom\u00e1nyban. A Magyar Orvosi K\u00f6nyvkiad\u00f3 T\u00e1rsulat Kiadv\u00e1nyai. 135. Bp. 1933.; Az \u00e9let tudom\u00e1nya. Bp., 1937., 1943.; A sejtk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szervezete az intercellul\u00e1ris elm\u00e9let \u00e9s intercellul\u00e1ris k\u00f3rtan megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Bp., 1942, n\u00e9met\u00fcl: J\u00e9na, 1941.; Les voies de la biologie vers Dieu. A biol\u00f3gia \u00fatjai Istenhez. Bp., 1944.<\/p>\n

Nyughelye: <\/strong>ELTE Botanikus Kert G\u00f6d, J\u00e1vorka u. 5. 14\/2.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (Budapest, 1886. j\u00fanius 10. \u2013 Als\u00f3g\u00f6d, 1950. j\u00falius 11.) Tansz\u00e9k: II. sz. Anat\u00f3miai Int\u00e9zet 1932-1946. J\u00f3m\u00f3d\u00fa r\u00e9gi nagyv\u00e1radi keresked\u0151csal\u00e1dban n\u0151tt fel \u00e9s kezdetben a csal\u00e1di hagyom\u00e1nyokat k\u00f6vetve a b\u00e9csi kereskedelmi akad\u00e9mi\u00e1ra iratkozott. Term\u00e9szettudom\u00e1nyok ir\u00e1nti vonzalm\u00e1nak engedve k\u00e9s\u0151bb m\u00e9gis a budapesti Orvostudom\u00e1nyi Karon szerzett oklevelet 1911. okt\u00f3ber 28-\u00e1n. V\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n a II. sz. K\u00f3rbonctani \u00e9s K\u00f3rsz\u00f6vettani …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5393,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,14],"tags":[],"class_list":["post-1850","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1850","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1850"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1850\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1854,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1850\/revisions\/1854"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5393"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1850"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1850"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1850"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}