{"id":1788,"date":"2023-01-04T08:07:41","date_gmt":"2023-01-04T07:07:41","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1788"},"modified":"2023-10-11T15:22:00","modified_gmt":"2023-10-11T13:22:00","slug":"haranghy-laszlo","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/haranghy-laszlo\/","title":{"rendered":"Haranghy L\u00e1szl\u00f3"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a> Haranghy L\u00e1szl\u00f3, nagyr\u00e9vi (Debrecen, 1897. augusztus 10. \u2013 Budapest, 1975. december 8.)<\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k: <\/strong>II. sz. K\u00f3rbonctani Int\u00e9zet 1952-1967, Igazs\u00e1g\u00fcgyi Orvostani Int\u00e9zet (mb. helyettes) 1955-1957.<\/p>\n

Debreceni reform\u00e1tus csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott, \u00e9desapja hivatalnok, majd f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz volt. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it Debrecenben v\u00e9gezte, 1915. szeptember 1-j\u00e9n beiratkozott a budapesti Orvostudom\u00e1nyi Karra, de okt\u00f3ber 15-\u00e9n katonai szolg\u00e1latra h\u00edvt\u00e1k be. Az olasz frontra ker\u00fclt, \u00e9s 1916. szeptember 15-\u00e9n \u00f6nk\u00e9ntes szakaszvezet\u0151k\u00e9nt esett fogs\u00e1gba. M\u00e1sf\u00e9l \u00e9vig b\u00e1ny\u00e1ban dolgoztatt\u00e1k, k\u00e9s\u0151bb eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi munk\u00e1ra vez\u00e9nyelt\u00e9k. 1919. \u00e1prilis 9-\u00e9n hadirokkantk\u00e9nt, fogolycser\u00e9vel ker\u00fclt haza. A debreceni katonai k\u00f3rh\u00e1zat 1920 \u00e1prilis\u00e1ban hagyhatta el. R\u00f6gt\u00f6n beiratkozott a kir. m. Tisza Istv\u00e1n Tudom\u00e1nyegyetemre, hogy folytassa alig megkezdett tanulm\u00e1nyait. Orvosn\u00f6vend\u00e9kk\u00e9nt 1921. okt\u00f3ber 1-j\u00e9n gyakornoki kinevez\u00e9st kapott a debreceni k\u00f3rbonctani int\u00e9zethez. 1923. febru\u00e1r 20-\u00e1n kapta meg orvosi diplom\u00e1j\u00e1t, m\u00e1rcius 1-j\u00e9n m\u00e1sodik tan\u00e1rseg\u00e9d lett. Hamarosan ellent\u00e9tbe ker\u00fclt f\u0151n\u00f6k\u00e9vel, Ors\u00f3s Ferenccel, ez\u00e9rt nem sokkal els\u0151 tan\u00e1rseg\u00e9di kinevez\u00e9se ut\u00e1n, okt\u00f3ber 1-j\u00e9n kil\u00e9pett az int\u00e9zetb\u0151l. A Baja V\u00e1rosi K\u00f3rh\u00e1zban v\u00e1llalt k\u00f3rboncnok f\u0151orvosi \u00e1ll\u00e1st, amit 1940. okt\u00f3ber 1-ig t\u00f6lt\u00f6tt be. 1924-ben t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki orvosi, 1925-ben k\u00f3rbonctani szakk\u00e9pes\u00edt\u00e9st szerzett. Mivel mag\u00e1ntan\u00e1ri k\u00e9pes\u00edt\u00e9s\u00e9t a debreceni egyetem megtagadta, 1932-ben P\u00e9csett, Entz B\u00e9la professzor seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel szerezte meg a habilit\u00e1ci\u00f3t a v\u00e9r- \u00e9s nyiroked\u00e9nyek k\u00f3rbonctana t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9ben. 1938-ban a helgolandi biol\u00f3giai \u00e1llom\u00e1son, illetve a hamburgi k\u00f3rbonctani int\u00e9zetben j\u00e1rt tanulm\u00e1ny\u00faton. Ugyanebben az \u00e9vben P\u00e9csett rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1ri c\u00edmet kapott. 1940. okt\u00f3ber 1-j\u00e9n egyetemi tan\u00e1rr\u00e1 nevezt\u00e9k ki a kolozsv\u00e1ri Ferenc J\u00f3zsef Tudom\u00e1nyegyetem K\u00f3rbonctani \u00e9s T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki Orvostani Int\u00e9zet\u00e9be. 1944. szeptember 10-\u00e9n Budapestre h\u00edvt\u00e1k, hogy helyettes\u00edtse a T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki Orvostani Int\u00e9zet \u00e9l\u00e9n a N\u00e9metorsz\u00e1gba t\u00e1vozott Ors\u00f3s Ferencet. Ors\u00f3s visszat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n, december 2-\u00e1n katonai szolg\u00e1latra h\u00edvt\u00e1k be, \u00e9s mint a N\u00e9metorsz\u00e1gba vitt egyetemi csoport egyik k\u00eds\u00e9r\u0151j\u00e9t Breslauba, onnan Hall\u00e9ba, majd a gy\u00f3gyszer\u00e9szhallgat\u00f3kkal Grazba ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k. V\u00e9g\u00fcl csoportj\u00e1val amerikai fogs\u00e1gba estek, \u00e9s csak 1945 szeptember\u00e9ben tudott hazat\u00e9rni. Id\u0151k\u00f6zben, 1945 m\u00e1jus\u00e1ban megh\u00edv\u00e1st kapott a Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen fel\u00e1ll\u00edtand\u00f3 rom\u00e1niai egyetemre, mely \u00e1ll\u00e1st 1945. okt\u00f3ber 1-j\u00e9n foglalt el. Idehaza az igazol\u00e1s \u00fcgy\u00e9ben, hasonl\u00f3an a t\u00f6bbi nyugatra hurcolt hallgat\u00f3 \u00e9s tan\u00e1r eset\u00e9hez, meghurcol\u00e1snak volt kit\u00e9ve, amit furcsa m\u00f3don a rom\u00e1n igazol\u00f3 bizotts\u00e1g seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, 1947-ben siker\u00fclt lez\u00e1rni. Marosv\u00e1s\u00e1rhelyi \u00e9vei alatt mikrobiol\u00f3gi\u00e1t, t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki orvostant \u00e9s k\u00f3rbonctant adott el\u0151, valamint helyettesk\u00e9nt biol\u00f3gi\u00e1t \u00e9s k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtant. Bel\u00e9pett a Rom\u00e1n Kommunista P\u00e1rtba, majd az abb\u00f3l alakult Rom\u00e1n Munk\u00e1sp\u00e1rtba, azonban tags\u00e1g\u00e1t az 1951-es tisztogat\u00e1skor, a t\u00f6bbi k\u00fclf\u00f6ldi \u00e1llampolg\u00e1r\u00e9hoz hasonl\u00f3an megsz\u00fcntett\u00e9k. Marosv\u00e1s\u00e1rhelyi \u00e9vei alatt r\u00e9szt vett a Rom\u00e1n Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia t\u00f6bb bizotts\u00e1g\u00e1nak munk\u00e1j\u00e1ban. 1948-ban az MTA levelez\u0151 tagjai sor\u00e1ba v\u00e1lasztotta, amit 1949 december\u00e9ben, t\u00e1voll\u00e9t\u00e9re hivatkozva tan\u00e1cskoz\u00f3 tags\u00e1gg\u00e1 min\u0151s\u00edtettek vissza. 1952-es visszat\u00e9r\u00e9sekor visszakapta eredeti tags\u00e1g\u00e1t. 1951. december 23-\u00e1n nevezt\u00e9k ki a Budapesti Orvostudom\u00e1nyi Egyetem II. sz. K\u00f3rbonctani Int\u00e9zet\u00e9hez egyetemi tan\u00e1rr\u00e1, mely \u00e1ll\u00e1st 1952. j\u00falius 7-\u00e9n foglalt el, Rom\u00e1ni\u00e1b\u00f3l visszat\u00e9rve, \u00e9s ahonnan 1967. szeptember 15-\u00e9n vonult nyug\u00e1llom\u00e1nyba. 1952. november 28-\u00e1n az MDP elfogadta \u00e1tigazol\u00e1si k\u00e9relm\u00e9t, de p\u00e1rttags\u00e1g\u00e1t az 1956-os forradalom ut\u00e1n m\u00e1r nem \u00faj\u00edtotta meg. Ny\u00edr\u0151 Gyul\u00e1val egy\u00fctt r\u00e9szt vett a kiv\u00e9gzett medika, T\u00f3th Ilona per\u00e9nek orvosi szak\u00e9rt\u0151i munk\u00e1j\u00e1ban, ahol fel\u00fclb\u00edr\u00e1lta az els\u0151dleges szak\u00e9rt\u0151i anyagot. Tudom\u00e1nyosan megalapozott szakv\u00e9lem\u00e9nye ellen\u00e9re a v\u00e1dlottat el\u00edt\u00e9lt\u00e9k. 1963-1967 k\u00f6z\u00f6tt a Gerontol\u00f3giai Int\u00e9zet tudom\u00e1nyos igazgat\u00e1s\u00e1t is ell\u00e1tta.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6re rendk\u00edv\u00fcl sokoldal\u00fa volt. N\u00e9gy \u00edzben v\u00e9gzett kutat\u00e1st a tihanyi Biol\u00f3giai Int\u00e9zetben, melynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt felt\u00e9rk\u00e9pezte a t\u00f3 bakt\u00e9riumfl\u00f3r\u00e1j\u00e1t tiszta \u00e9s szennyezett vizekben, tiszt\u00e1zta a kagyl\u00f3k szerep\u00e9t a v\u00edz \u00f6ntisztul\u00e1s\u00e1ban. Foglalkoztatt\u00e1k a tuberkul\u00f3zis \u00e9s a dift\u00e9ria k\u00e9rd\u00e9sei, els\u0151k\u00e9nt \u00edrta le lipoid granulomat\u00f3zis n\u00e9ven a Hand\u2013Sch\u00fcller\u2013Christian-k\u00f3rt \u00e9s szervi megjelen\u00e9s\u00e9t, majd \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se a gerontol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9sek, f\u0151leg az \u00f6regkori tuberkul\u00f3zis fel\u00e9 fordult. A hazai gerontol\u00f3giai kutat\u00e1s \u00fatt\u00f6r\u0151j\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt.<\/p>\n

Tagja volt az ETT-nek, a Nemzetk\u00f6zi Orvost\u00f6rt\u00e9neti T\u00e1rsas\u00e1gnak, az amerikai Nemzeti \u00d6reged\u00e9si Biztts\u00e1gnak, a Verein f\u00fcr Deutsche Pathologen t\u00e1rsas\u00e1gnak (1929), az International Academy of Pathology-nak (1959), tiszteletbeli tagja az American Association of Ageing Research-nek (1968) \u00e9s aleln\u00f6ke az Igazs\u00e1g\u00fcgyi Bizotts\u00e1gnak. Vezet\u0151s\u00e9gi tagja volt a Magyar Igazs\u00e1g\u00fcgyi Orvosok T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak, a Magyar Patol\u00f3gusok T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak \u00e9s 1955-t\u0151l az International Gerontological Association-nek. Az 1966. december 4-\u00e9n megalakult Magyar Gerontol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g els\u0151 eln\u00f6ke volt. R\u00e9szt vett t\u00f6bb k\u00fclf\u00f6ldi gerontol\u00f3giai, pathol\u00f3giai \u00e9s orvost\u00f6rt\u00e9neti szaklap szerkeszt\u0151bizotts\u00e1gi munk\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n

Kit\u00fcntet\u00e9sei: nagy ez\u00fcst vit\u00e9zs\u00e9gi \u00e9rem, sebes\u00fcl\u00e9si \u00e9rem, K\u00e1roly-csapatkereszt, Ordinul Munci (munka \u00e9rdemrend) II. fokozat (1950), Szocialista Munka H\u0151se (Rom\u00e1nia), Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy Kiv\u00e1l\u00f3 Dolgoz\u00f3ja (1953), Kiv\u00e1l\u00f3 Orvos (1955), Weszpr\u00e9mi Istv\u00e1n eml\u00e9k\u00e9rem (1960), Markusovszky-d\u00edj (1961), H\u0151gyes Endre eml\u00e9k\u00e9rem (1964), Semmelweis-eml\u00e9k\u00e9rem (1968).<\/p>\n

F\u0151bb munk\u00e1i:<\/strong> Adatok a spirochaeta pseudoicterogenes biol\u00f3gi\u00e1j\u00e1hoz. In: A Magyar Biol\u00f3giai Kutat\u00f3 Int\u00e9zet I. Oszt\u00e1lya Munk\u00e1i. Tihany, 1931.; A daganat-keletkez\u00e9s korszer\u0171 elm\u00e9lete. Bukarest, 1949, 1952, rom\u00e1nul: Bucuresti, 1951.; Az \u00f6regs\u00e9g az orvostudom\u00e1nyban. Bp., 1953.; A r\u00e1k el\u0151tti \u00e1llapotokr\u00f3l \u00e1ltal\u00e1ban. Bukarest, 1953.; A gerontol\u00f3gia elm\u00e9leti \u00e9s klinikai k\u00e9rd\u00e9sei. Bp., 1959.; \u00c1ltal\u00e1nos k\u00f3rbonctan. Bp., 1959.; R\u00e9szletes k\u00f3rbonctan I-II. Bp., 1959-1960.; Pathology of tuberculosis in old age (Szemenyei Kl\u00e1r\u00e1val). Bp., 1974.<\/p>\n

Nyughelye:<\/strong> Budapest, Farkasr\u00e9t, 6\/1. (akad\u00e9miai) parcella 1-27 (2004-ben v\u00e9dett\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtva).<\/p>\n

\"\"<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> Haranghy L\u00e1szl\u00f3, nagyr\u00e9vi (Debrecen, 1897. augusztus 10. \u2013 Budapest, 1975. december 8.) Tansz\u00e9k: II. sz. K\u00f3rbonctani Int\u00e9zet 1952-1967, Igazs\u00e1g\u00fcgyi Orvostani Int\u00e9zet (mb. helyettes) 1955-1957. Debreceni reform\u00e1tus csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott, \u00e9desapja hivatalnok, majd f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz volt. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it Debrecenben v\u00e9gezte, 1915. szeptember 1-j\u00e9n beiratkozott a budapesti Orvostudom\u00e1nyi Karra, de okt\u00f3ber 15-\u00e9n katonai szolg\u00e1latra h\u00edvt\u00e1k be. Az olasz frontra ker\u00fclt, …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5379,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,14],"tags":[],"class_list":["post-1788","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1788","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1788"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1788\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1792,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1788\/revisions\/1792"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5379"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1788"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1788"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1788"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}