{"id":1723,"date":"2023-01-03T15:20:59","date_gmt":"2023-01-03T14:20:59","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1723"},"modified":"2023-07-03T13:41:26","modified_gmt":"2023-07-03T11:41:26","slug":"semmelweis-egyetem-i-sz-gyermekklinika","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/semmelweis-egyetem-muzeumok\/semmelweis-egyetem-i-sz-gyermekklinika\/","title":{"rendered":"Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinika"},"content":{"rendered":"

\u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Dr. Cserh\u00e1ti Endre<\/p>\n

Alap\u00edtva 1839-ben Szeg\u00e9ny-gyermekk\u00f3rh\u00e1z Pesten<\/i> n\u00e9vvel.<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
\"\"A gyermekek \u00e9s els\u0151sorban a csecsem\u0151k ell\u00e1t\u00e1s\u00e1val val\u00f3 foglalkoz\u00e1s term\u00e9szetesen egybeesik az emberr\u00e9 v\u00e1l\u00e1s legkor\u00e1bbi id\u0151szak\u00e1val; a Klinik\u00e1n \u0151rz\u00f6tt s\u00e1g-hegyi lelet egy cser\u00e9pb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, kiss\u00e9 d\u00edsz\u00edtett, cumiztat\u00e1sra szolg\u00e1l\u00f3 etet\u0151 ed\u00e9ny t\u00f6red\u00e9ke.<\/td>\n<\/tr>\n
\"\"<\/a>A csecsem\u0151k \u00e9s gyermekek betegs\u00e9geivel val\u00f3 foglalkoz\u00e1s csup\u00e1n a XVIII. sz\u00e1zadban alakult ki \u00f6n\u00e1ll\u00f3 diszcipl\u00ednak\u00e9nt; Ros\u00e9n von Rosenstein sv\u00e9d orvos 1764-ben kiadott gyermekgy\u00f3gy\u00e1szati tank\u00f6nyve ezen m\u0171faj els\u0151 k\u00e9pvisel\u0151je – a B\u00f3kaiak j\u00f3l ismert\u00e9k \u00e9s tanulm\u00e1nyozt\u00e1k n\u00e9met nyelv\u0171 ford\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/td>\n<\/tr>\n
\"\"<\/a>A gyermekk\u00f3rh\u00e1z -klinika alap\u00edt\u00e1s\u00e1t h\u00e1rom \u00e9vvel megel\u0151zte a Schoepf Merei \u00c1goston \u00e1ltal alap\u00edtott orthopaedi Priv\u00e1t-Int\u00e9zet, – mely a mai K\u00e1roly k\u00f6r\u00fat – Doh\u00e1ny utca sark\u00e1n\u00e1l \u00e1llt – \u00e9s amelyben a mirigy korban \u00e9s elg\u00f6rb\u00fcl\u00e9sekben szenved\u0151 gyermekeket gy\u00f3gy\u00edtott\u00e1k.<\/td>\n<\/tr>\n
\"\"<\/a>Az orthopaedi int\u00e9zet els\u0151 l\u00e1togat\u00f3ja Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n, aki feles\u00e9g\u00e9vel Crescencia gr\u00f3fn\u0151vel egy\u00fctt 1837. j\u00falius 24-\u00e9n felkereste a k\u00f3rh\u00e1zat \u00e9s els\u0151k\u00e9nt \u00edrta be nev\u00e9t az eml\u00e9kk\u00f6nyvbe.<\/td>\n<\/tr>\n
\"\"<\/a>Alig egy h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb 1837. augusztus 25-\u00e9n J\u00f3zsef n\u00e1dor feles\u00e9ge, M\u00e1ria Dorottya f\u0151hercegn\u0151 j\u00f6tt l\u00e1togat\u00f3ba B\u00e1nffy gr\u00f3fn\u0151 t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. A f\u0151hercegn\u0151 a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben is folyamatosan t\u00e1mogatta a gyermekk\u00f3rh\u00e1z \u00fcgy\u00e9t.<\/td>\n<\/tr>\n
\"\"<\/a>Az 1838-as nagy pesti \u00e1rv\u00edz (Wessel\u00e9nyi f\u00e9le \u00e1rv\u00edz) f\u00f6ldig rombolta az orthopaedi<\/i> int\u00e9zetet; Schoepf-Merei vagyona, lak\u00e1sa megsemmis\u00fclt. Az a gondolata t\u00e1madt, hogy \u00e1ltal\u00e1nos, valamennyi betegs\u00e9ggel foglalkoz\u00f3 gyermekk\u00f3rh\u00e1zat kell l\u00e9trehozni, amelyben ingyen gy\u00f3gy\u00edtanak. Az ehhez sz\u00fcks\u00e9ges anyagi eszk\u00f6z\u00f6ket k\u00f6zj\u00f3t\u00e9konys\u00e1gb\u00f3l lehet megszerezni. Az egyes\u00fclet \u00dcrm\u00e9nyi Ferenc korona\u0151r eln\u00f6klet\u00e9vel l\u00e9trej\u00f6tt \u00e9s az akkori \u00f6tpacsirta utc\u00e1ban (ma Puskin utca) kib\u00e9reltek egy h\u00e1zr\u00e9szt gyermekk\u00f3rh\u00e1z c\u00e9ljaira.<\/td>\n<\/tr>\n
\"\"<\/a>A gyermekk\u00f3rh\u00e1z – mely a p\u00e1rizsi, szentp\u00e9terv\u00e1ri \u00e9s b\u00e9csi ut\u00e1n a vil\u00e1gon a negyedik volt – els\u0151 beteg\u00e9t 1839. augusztus 15-\u00e9n fogadta. A k\u00f6vetkez\u0151 10 esztend\u0151 kort\u00f6rt\u00e9neteinek jelent\u0151s r\u00e9sze megmaradt. Az itt l\u00e1that\u00f3t Schoepf-Merei \u00edrta.<\/td>\n<\/tr>\n
\"\"<\/a>A b\u00e9relt k\u00f3rh\u00e1z hamarosan sz\u0171knek bizonyult a megn\u00f6vekedett feladatokhoz k\u00e9pest \u00e9s a k\u00f6zelben az \u0151sz utc\u00e1ban (ma Szentkir\u00e1lyi utca) saj\u00e1t h\u00e1zat \u00e9p\u00edttetett a k\u00f3rh\u00e1z egyes\u00fclet Zitterbarth M\u00e1ty\u00e1s \u00e9p\u00edt\u00e9sszel, ahol az int\u00e9zet 1845-1883 k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Megeml\u00edthet\u0151, hogy a XIX. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben az utcaneveket m\u00e9g kisbet\u0171vel \u00edrt\u00e1k.<\/td>\n<\/tr>\n
\"\"<\/a>B\u00f3kai J\u00e1nos senior (1822-1884) 1849-t\u0151l vezette a gyermekk\u00f3rh\u00e1zat, l\u00e9trehozta az 1884-ben megny\u00edlt, ma is m\u0171k\u00f6d\u0151 B\u00f3kay J\u00e1nos utcai gyermekk\u00f3rh\u00e1zat (Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika). M\u00e1ig is \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151 gondolata volt, hogy a gyermekgy\u00f3gy\u00e1szat hat\u00e1rter\u00fcleteit egy\u00fctt kell m\u0171velni az alap diszcipl\u00edn\u00e1val \u00e9s kor\u00e1nak legkiv\u00e1l\u00f3bb szem\u00e9szeit, f\u00fcl-orr-g\u00e9g\u00e9szeit, k\u00f3rboncnokait, stb. nyerte meg erre a feladatra.<\/td>\n<\/tr>\n
\"\"<\/a>A k\u00f3rh\u00e1z seg\u00e9dorvosai k\u00f6z\u00e9 bel\u00e9pett B\u00f3kai J\u00e1nos (ekkor neve Bock volt). Az itt l\u00e1that\u00f3 \u00edr\u00e1st Balassa J\u00e1nos \u00e1ll\u00edtotta ki az orvostanhallgat\u00f3 kor\u00e1ban teljes\u00edtett gyakorlatr\u00f3l.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A k\u00f3rh\u00e1z j\u00e1r\u00f3 betegeinek k\u00f3rle\u00edr\u00e1sai az 1847\/48. \u00e9vb\u0151l; az ambul\u00e1ns k\u00f6nyvet Bock (B\u00f3kai) J\u00e1nos vezette.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>R\u00e9szlet a szinte kiz\u00e1r\u00f3lag magyar nyelven \u00edrt ambul\u00e1ns k\u00f3rle\u00edr\u00e1sokb\u00f3l; a diagn\u00f3zisok is magyar nyelv\u0171ek, pl.: mindennapos v\u00e1lt\u00f3l\u00e1z.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a> Az 1848\/49-es szabads\u00e1gharc buk\u00e1sakor a politikailag kompromitt\u00e1l\u00f3dott Schoepf-Merei k\u00fclf\u00f6ldre t\u00e1vozik \u00e9s az int\u00e9zet vezet\u00e9se 1883-ig B\u00f3kai J\u00e1nos feladata lesz. A g\u00e9get\u00fckr\u00f6t feltal\u00e1l\u00f3 Czermak J.N. az err\u0151l \u00edrt monogr\u00e1fi\u00e1t B\u00f3kai J\u00e1nosnak aj\u00e1nlja.<\/td>\n<\/tr>\n
\n

<\/a>B\u00f3kai J\u00e1nos mai \u00e9rtelemben vett szervezeti \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9si szab\u00e1lyzatot alak\u00edtott ki, amelyben pontosan meghat\u00e1rozta a k\u00f3rh\u00e1z szem\u00e9lyzet\u00e9nek feladatait.<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n

<\/a>\u00a0A g\u00f3lya utczai<\/i> (ma B\u00f3kay utcai) k\u00f3rh\u00e1z \u00e9p\u00fclet\u00e9nek bels\u0151 udvar\u00e1ban leveg\u0151ztetik a csecsem\u0151ket.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>Szebb \u00e9s nagyobb k\u00f3rh\u00e1z\u00e9p\u00fcletet terveznek a mai B\u00f3kay J\u00e1nos utc\u00e1ban. Az \u00e9p\u00fclet 1884-re k\u00e9sz\u00fclt el, de B\u00f3kai J\u00e1nos senior ebben m\u00e1r nem m\u0171k\u00f6dhetett bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la miatt.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A tollrajz az \u00fajonnan fel\u00e9p\u00fclt k\u00f3rh\u00e1z k\u00e9t fert\u0151z\u0151 pavilonj\u00e1t \u00e9s a h\u00e1tt\u00e9rben a k\u00f3rbonctani \u00e9p\u00fcletet mutatja. A frissen \u00fcltetett gesztenyef\u00e1k ma 120 \u00e9ves \u00f6reg f\u00e1kk\u00e9nt d\u00edsz\u00edtik az I. sz. Gyermekklinika kertj\u00e9t.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>B\u00f3kay J\u00e1nos junior (1858-1937) t\u00f6bb mint 4 \u00e9vtizeden kereszt\u00fcl a Klinika Igazgat\u00f3ja. M\u0171k\u00f6d\u00e9si ideje alatt az int\u00e9zm\u00e9ny a gyermekgy\u00f3gy\u00e1szat eur\u00f3pai \u00e9lvonal\u00e1ba ker\u00fclt. \u0150 ismerte fel, hogy a varicella \u00e9s a herpes zooster k\u00f3rokoz\u00f3ja azonos, l\u00e9trehozta a Magyar Gyermekorvosok T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1t (1924). Javaslat\u00e1ra alakult meg a Nemzetk\u00f6zi Gyermekorvos T\u00e1rsas\u00e1g (International Pediatric Association) 1909\/1910-ben.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A Pesti Szeg\u00e9nygyermek-k\u00f3rh\u00e1z t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t a fiatal B\u00f3kai J\u00e1nos \u00edrta meg az alap\u00edt\u00e1st\u00f3l a G\u00f3lya (B\u00f3kay) utc\u00e1ba val\u00f3 \u00e1tk\u00f6lt\u00f6z\u00e9sig.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>1883-ban Freiburg in Breisgauban megalap\u00edtj\u00e1k a Gesellschaft f\u00fcr Kinderheilkund\u00e9t a n\u00e9met nyelv\u0171 gyermekorvosok sz\u00e1m\u00e1ra (Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia, N\u00e9met Cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1g, Sv\u00e1jc). A tekint\u00e9lyes B\u00f3kai J\u00e1nos helyett hal\u00e1la miatt ut\u00f3dj\u00e1t \u00e9s fi\u00e1t, az eg\u00e9szen fiatal B\u00f3kai J\u00e1nost h\u00edvj\u00e1k meg az alap\u00edt\u00f3 aty\u00e1k k\u00f6z\u00e9. A T\u00e1rsas\u00e1g megalap\u00edt\u00e1s\u00e1nak 100. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n ez a rajz mutatja az alap\u00edt\u00f3kat, k\u00f6zt\u00fck B\u00f3kai juniort (a k\u00e9s\u0151bb megkapott nemess\u00e9g ut\u00e1n nev\u00e9t y-nal \u00edrta m\u00e1r).<\/td>\n<\/tr>\n
\n

<\/a><\/a>A k\u00f3rh\u00e1z egyes\u00fclet \u00e9s maga a k\u00f3rh\u00e1z f\u00f6lveszi a Stef\u00e1nia nevet, mely eg\u00e9szen a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig \u00e9rv\u00e9nyes, a k\u00e9s\u0151bbiekben az Egyetemi Gyermekklinika elnevez\u00e9ssel egy\u00fctt haszn\u00e1lva. Stef\u00e1nia f\u0151hercegn\u0151 Rudolf tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s feles\u00e9ge \u00e9s J\u00f3zsef n\u00e1dor unok\u00e1ja; amikor le\u00e1nygyermeket sz\u00fclt, ennek \u00f6r\u00f6m\u00e9re Budapest polg\u00e1rmestere (Kammermayer K\u00e1roly) rendszeres alap\u00edtv\u00e1nyi \u00f6sszeget juttat a k\u00f3rh\u00e1z sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n

<\/a>A XIX. sz\u00e1zad 2. fel\u00e9nek egyik legfontosabb \u00e9s magas hal\u00e1loz\u00e1ssal j\u00e1r\u00f3 gyermekbetegs\u00e9ge volt a diphtheria. A g\u00e9g\u00e9t, l\u00e9gcs\u00f6vet \u00e9s olykor a f\u0151h\u00f6rg\u0151ket elt\u00f6meszel\u0151 h\u00e1rtya (croup) v\u00e9g\u00fcl is fullad\u00e1sos hal\u00e1lt okozott. Az elhalt gyermekb\u0151l elt\u00e1vol\u00edtott h\u00e1rtya val\u00f3ban hasonl\u00edtott a gy\u00edkhoz; innen a n\u00e9v: torokgy\u00edk.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>O’Dwyer amerikai orvos szerkesztett olyan f\u00e9mb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt \u00e9s a g\u00e9g\u00e9be helyezhet\u0151 tubussorozatot, amelyikkel az esetek egy r\u00e9sz\u00e9ben a diphtheria lezajl\u00e1s\u00e1ig elfogadhat\u00f3an szabad l\u00e9gutakat lehetett biztos\u00edtani.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A Klinika volt diphtheria pavilonj\u00e1nak fal\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bla \u0151rzi O’Dwyer eml\u00e9k\u00e9t; a m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bl\u00e1t 1913-ban helyezt\u00e9k el abb\u00f3l az alkalomb\u00f3l, hogy a Gyermekklinik\u00e1n addig 2000 intub\u00e1ci\u00f3t v\u00e9geztek.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A diphtheri\u00e1s hal\u00e1loz\u00e1s m\u00e1sik fontos oka a toxin okozta \u00e9s els\u0151sorban a sz\u00edvizmot \u00e9rint\u0151 k\u00e1rosod\u00e1s volt. Behring – aki az els\u0151 orvosi Nobel d\u00edjat kapta – lovakban termelt antitoxikus sav\u00f3j\u00e1t B\u00f3kayhoz k\u00fcldte klinikai kipr\u00f3b\u00e1l\u00e1sra.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>Mindezen er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek eredm\u00e9nyek\u00e9nt a diphtheri\u00e1s hal\u00e1loz\u00e1s dr\u00e1mai m\u00f3don cs\u00f6kkent, ahogyan azt B\u00f3kay 1922-ben tartott el\u0151ad\u00e1s\u00e1hoz k\u00e9sz\u00fclt demonstr\u00e1ci\u00f3s rajz mutatja.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A sikeres \u00e9s az eur\u00f3pai gyermekgy\u00f3gy\u00e1szat \u00e9lvonal\u00e1t k\u00e9pvisel\u0151 gyermekk\u00f3rh\u00e1z (Klinika) 1900-ban b\u00facs\u00faztatta nyugalomba vonul\u00f3 szem\u00e9sz konzili\u00e1rius\u00e1t \u00e9s az \u00e1tadott f\u00e9nyk\u00e9palbum els\u0151 oldala \u00f6r\u00f6k\u00edti meg az \u0151sz utcai \u00e9s a G\u00f3lya utcai \u00e9p\u00fcleteket Vidor Zsigmond 35 \u00e9ves m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek eml\u00e9k\u00e9re<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>B\u00f3kay J\u00e1nos szoros kapcsolatot \u00e9p\u00edtett ki \u00e9s gyakran l\u00e1tta vend\u00e9g\u00fcl a korszak jeles gyermekorvosait \u00e9s egy\u00e9b orvostud\u00f3sait. A kapcsolatok eml\u00e9k\u00e9t \u0151rzi a dedik\u00e1lt \u00e9s al\u00e1\u00edrt f\u00e9nyk\u00e9pek hossz\u00fa sora. A Magyarorsz\u00e1gon sz\u00fcletett \u00e9s gyermek\u00e9veit itt t\u00f6lt\u0151 Schick B\u00e9la a XX. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtized\u00e9t\u0151l fogva a klinikai immunol\u00f3gia egyik legjelent\u0151sebb \u00fatt\u00f6r\u0151je volt.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>Clement von Pirquet b\u00e9csi professzor alkotta meg az allergia fogalm\u00e1t \u00e9s a tuberkulin h\u00edg\u00edt\u00e1sokkal kiv\u00e1ltott b\u0151rreakci\u00f3kr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 alapvet\u0151 el\u0151ad\u00e1s\u00e1t 1909-ben a nemzetk\u00f6zi orvos kongresszus alkalm\u00e1b\u00f3l Budapesten tartotta meg.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A f\u00e9nyk\u00e9peken t\u00falmen\u0151en sz\u00e1mos lev\u00e9l is \u0151rzi a B\u00f3kay J\u00e1nos jr. \u00e1ltal kialak\u00edtott nemzetk\u00f6zi kapcsolatokat. Czerny breslaui, majd berlini professzor a csecsem\u0151gy\u00f3gy\u00e1szat egyik megteremt\u0151je is \u00e9l\u00e9nk levelez\u00e9sben volt B\u00f3kay J\u00e1nossal.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A Klinika bels\u0151 fal\u00e1n elhelyezett m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bl\u00e1k \u0151rzik azok eml\u00e9k\u00e9t, akik jelent\u0151s \u00f6sszeggel j\u00e1rultak hozz\u00e1 a Stef\u00e1nia egyes\u00fclet feladatainak elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9hez. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n elt\u00e1vol\u00edtott t\u00e1bl\u00e1k rejtekhely\u00fck\u00f6n r\u00e9szben \u00e9ps\u00e9gben v\u00e9szelt\u00e9k \u00e1t a k\u00f6vetkez\u0151 n\u00e9gy \u00e9vtizedet \u00e9s ker\u00fcltek vissza a 80-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n m\u00e9lt\u00f3 hely\u00fckre.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>Az id\u0151s\u00f6d\u0151 B\u00f3kay professzor beteget demonstr\u00e1l az orvostanhallgat\u00f3knak a tanteremben. A vasb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt vizsg\u00e1l\u00f3asztal a mai napig is a Klinika tanterm\u00e9ben \u00e1ll.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A Klinika 150 \u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak \u00fcnneps\u00e9g\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt el 1989-ben a f\u0151l\u00e9pcs\u0151h\u00e1z \u00fcvegablaka, amelyik \u00f6sszefoglalja a m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad alatt t\u00f6rt\u00e9nt legfontosabb momentumokat.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A rajzfilmek mesterei seg\u00edtettek abban, hogy a Klinika neurol\u00f3giai oszt\u00e1ly\u00e1nak falai ezen gyermekeknek sz\u00f3l\u00f3 alkot\u00e1sok legn\u00e9pszer\u0171bb jeleneteit bemutass\u00e1k.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A Klinika k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen h\u00edven \u0151rzi a XIX. sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9 kialakult arculat\u00e1t, mik\u00f6zben – f\u0151leg tet\u0151t\u00e9r be\u00e9p\u00edt\u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel – lehet\u0151leg nemcsak meg\u00fajult, hanem kb. 1200 m2 \u00faj hasznos ter\u00fcletet is nyert az elm\u00falt 10 \u00e9v \u00e9p\u00edtkez\u00e9sei sor\u00e1n.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A f\u0151\u00e9p\u00fcletben \u00fajonnan elhelyezett domborm\u0171vet (Petr\u00e1s M\u00e1ria alkot\u00e1sa), a Cs\u00e1ng\u00f3 Madonn\u00e1t M\u00e1dl Ferenc k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi eln\u00f6k avatta fel 2001-ben. A szoptat\u00f3 anya \u00e9s a magyar Szent Koron\u00e1val megjelen\u00edtett Magyarok Nagyasszonya jelzi azokat az \u00e9rt\u00e9keket, amelyeknek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9t annyira fontosnak tartjuk.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>Schoepf-Merei \u00c1goston (1804-1858) alap\u00edt\u00f3ja az Orthopeadi Priv\u00e1t Int\u00e9zetnek (1836), az els\u0151 magyarorsz\u00e1gi \u00e1ltal\u00e1nos gyermekk\u00f3rh\u00e1znak (1839) \u00e9s emigr\u00e1ci\u00f3ja ut\u00e1n Angli\u00e1ban a manchesteri gyermekk\u00f3rh\u00e1znak. Maradand\u00f3t alkotott nemcsak a gyermekgy\u00f3gy\u00e1szat ter\u00fclet\u00e9n, hanem l\u00e9trehoz\u00f3ja volt a gyermekseb\u00e9szetnek is \u00e9s orvost\u00f6rt\u00e9neti munk\u00e1ss\u00e1got is folytatott. Joggal tekinthet\u0151 a magyar gyermekgy\u00f3gy\u00e1szat alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak. Szobr\u00e1t 2003. \u0151sz\u00e9n \u00e1ll\u00edttatta a Klinika az \u00e9p\u00fclet \u00dcll\u0151i \u00fati frontj\u00e1n, k\u00e9sz\u00fclv\u00e9n az alap\u00edt\u00f3 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 200. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A Klinika \u00e9let\u00e9ben mindig fontos esem\u00e9ny ha a tudom\u00e1nyos vagy a t\u00e1rsadalmi \u00e9let kiemelked\u0151 egy\u00e9nis\u00e9gei megl\u00e1togatj\u00e1k. 2003. m\u00e1rcius 5-\u00e9n megtisztelt benn\u00fcnket Jolanta Kwasniewska asszony, a lengyel \u00e1llamf\u0151 feles\u00e9ge \u00e9s vele egy\u00fctt M\u00e1dl Dalma asszony, a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g akkori eln\u00f6k\u00e9nek hitvese. A Klinika t\u00f6rt\u00e9neti dokumentumainak bemutat\u00e1s\u00e1t sz\u00ednesebb\u00e9 tette annak a r\u00e9gi k\u00f3rt\u00f6rt\u00e9netnek a megtekint\u00e9se, amelyb\u0151l kider\u00fclt, hogy 1839. augusztus\u00e1ban a Klinika els\u0151 k\u00e9t betege lengyel sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa volt.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A 2004-es \u00e9v tal\u00e1n legeml\u00e9kezetesebb esem\u00e9nye Schoepf-Merei \u00c1goston sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 200. \u00e9vfordul\u00f3ja, amelyet a Klinika meg\u00fcnnepelt. A magyar gyermekgy\u00f3gy\u00e1szat megalap\u00edt\u00f3ja 1804. szeptember 26-\u00e1n sz\u00fcletett Gy\u0151r\u00f6tt. Az \u00fcnneps\u00e9gen elhangzott el\u0151ad\u00e1sok munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak orvost\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi, orthop\u00e9diai, altat\u00f3orvosi, gyermekseb\u00e9szi \u00e9s term\u00e9szetesen gyermekgy\u00f3gy\u00e1szati \u00e9rdemeir\u0151l sz\u00f3ltak. A Klinika el\u0151kertj\u00e9ben az el\u0151z\u0151 \u00e9vben fel\u00e1ll\u00edtott szobr\u00e1t is megkoszor\u00faztuk.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>Az \u00fcnnepl\u00e9s alkalmat adott arra is, hogy k\u00e9t jeles ut\u00f3dj\u00e1nak, B\u00f3kai J\u00e1nos seniornak \u00e9s B\u00f3kay J\u00e1nos juniornak a m\u00e1r addig is meglev\u0151 mellszobrait fel\u00faj\u00edtsuk \u00e9s azokat a t\u00f6rt\u00e9neti kronol\u00f3gi\u00e1nak megfelel\u0151en helyezz\u00fck el a Klinika kertj\u00e9ben.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>\u00cdgy az \u00dcll\u0151i \u00fati fronton bal oldalt Schoepf-Merei, jobb oldalt az id\u0151sebb B\u00f3kai, a B\u00f3kay J\u00e1nos utcai oldalon pedig a fiatalabb B\u00f3kay szobra \u00e1ll.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>2005 \u00e1prilis\u00e1ban egyszer\u0171 k\u00e1mzs\u00e1s ember l\u00e1togatott meg benn\u00fcnket, de m\u00e9gis \u0151t tekintett\u00fck az egyik legfontosabb vend\u00e9gnek. \u0150miatta gy\u0171ltek \u00f6ssze sokan, hogy l\u00e1thass\u00e1k \u0151t \u00e9s meghallgathass\u00e1k azt, amit mond. B\u00f6jte Csaba ferences testv\u00e9r az erd\u00e9lyi gyermekek megment\u0151je j\u00f6tt el hozz\u00e1nk \u00e9s elmes\u00e9lte nek\u00fcnk a D\u00e9va v\u00e1ros\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00e1rvah\u00e1z t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Az egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s, a megrend\u00fcl\u00e9s \u00e9lm\u00e9nye ott volt a Klinika tanterm\u00e9ben.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>Az eml\u00edtett \u00e9v november\u00e9ben eml\u00e9kezt\u00fcnk meg Babes Viktor (1854-1926) nemzetk\u00f6zi h\u00edr\u0171 patol\u00f3gus \u00e9s bakteriol\u00f3gus klinikai m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l. \u0150 n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ven kereszt\u00fcl m\u00e9g Klinik\u00e1nk r\u00e9gi, Szentkir\u00e1lyi utcai \u00e9p\u00fclet\u00e9ben is ell\u00e1tta a k\u00f3rboncnoki feladatokat, majd az \u00faj \u00e9p\u00fcletben 1884-t\u0151l m\u00e1r nyilv\u00e1nos rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1rk\u00e9nt v\u00e9gezte munk\u00e1j\u00e1t. A rom\u00e1n sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa professzor a kolozsv\u00e1ri Babes-Bolyai Egyetem egyik n\u00e9vad\u00f3ja. A munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t az \u0151 idej\u00e9ben a k\u00f3rbonctan c\u00e9ljait szolg\u00e1l\u00f3 \u00e9p\u00fclet fal\u00e1n helyezt\u00fck el.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>2005. december 22-\u00e9n \u00c1der J\u00e1nos a Fidesz akkori frakci\u00f3vezet\u0151je l\u00e1togatott el hozz\u00e1nk. Tal\u00e1lkozott betegeinkkel, megn\u00e9zte a Piros Orr boh\u00f3cdoktorok el\u0151ad\u00e1s\u00e1t \u00e9s a tr\u00e9f\u00e1lkoz\u00e1sban szem\u00e9lyesen is r\u00e9szt vett. A l\u00e1togat\u00e1s m\u00e1sik c\u00e9lja az volt, hogy a k\u00f6zelm\u00faltban megjelent Visszasz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s c. k\u00f6nyv\u00e9nek bev\u00e9tel\u00e9b\u0151l 500.000 Ft-ot aj\u00e1nljon fel c\u00e9ljainkra.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>S\u00f3lyom L\u00e1szl\u00f3, a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g akkori eln\u00f6ke 2006. augusztus 23-\u00e1n tisztelt meg benn\u00fcnket l\u00e1togat\u00e1s\u00e1val. T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban \u00fcdv\u00f6z\u00f6lhett\u00fck Edvi P\u00e9ter doktort, a Gyermekment\u0151 Szolg\u00e1lat eln\u00f6k\u00e9t. A Klinika feladatair\u00f3l, eredm\u00e9nyeir\u0151l hallgatott meg besz\u00e1mol\u00f3t. A Klinika eml\u00e9kk\u00f6nyv\u00e9be az oszt\u00e1lyok megl\u00e1togat\u00e1sa ut\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151ket jegyezte be: \u201eM\u00e9ly benyom\u00e1st gyakorolt r\u00e1m, hogy az orsz\u00e1g legr\u00e9gibb gyermekklinik\u00e1ja h\u0171s\u00e9ges maradt az alap\u00edt\u00f3k szellem\u00e9hez, hogy a legmagasabb szakmai sz\u00ednvonalon igazi embers\u00e9ggel, s a t\u00e1rsadalmi h\u00e1tt\u00e9r \u2013 okok \u00e9s kil\u00e1t\u00e1sok \u2013 teljes tudat\u00e1ban v\u00e9gzi munk\u00e1j\u00e1t.\u201d<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A jubileumi X. Budapesti Gyermekgy\u00f3gy\u00e1szati Konferencia megnyit\u00e1s\u00e1nak napj\u00e1n (2007. m\u00e1rcius 2.) jelent meg A m\u00falt \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge<\/b> (The heritage of the past) c. magyar \u00e9s angol nyelven \u00edrott k\u00f6nyv Klinik\u00e1nk m\u00faltj\u00e1r\u00f3l, t\u00e1rgyi eml\u00e9keir\u0151l, f\u00e9nyk\u00e9peir\u0151l, festm\u00e9nyeir\u0151l \u00e9s dokumentumair\u00f3l. Az 1839 \u00f3ta m\u0171k\u00f6d\u0151 int\u00e9zet igazgat\u00f3i, munkat\u00e1rsai mindig is fontosnak tartott\u00e1k ezen eml\u00e9kek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9t. A szerz\u0151k Cserh\u00e1ti Endre \u00e9s Tulassay Tivadar rem\u00e9lt\u00e9k, hogy a munka \u00e1tlapoz\u00e1sa maradand\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyt hagy maga ut\u00e1n.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>2012-ben a Hugonnai Vilma-d\u00edjat Klinik\u00e1nk munkat\u00e1rsa, Fekete Andrea kapta meg, amelyet Moln\u00e1r M\u00e1ria Judit tudom\u00e1nyos rektorhelyettes asszony adott \u00e1t. Eml\u00e9kel\u0151ad\u00e1s\u00e1t \u201eA vese iszk\u00e9mia\/reperf\u00fazi\u00f3s k\u00e1rosod\u00e1sa: \u00faj pathomechanizmusok \u00e9s kezel\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gek\u201d c\u00edmmel tartotta meg.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A Klinika kertj\u00e9nek h\u00e1ts\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t lez\u00e1r\u00f3 \u00e9p\u00fclet eredetileg a k\u00f3rbonctan c\u00e9ljait szolg\u00e1lta. Babes Viktor eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja kapcs\u00e1n err\u0151l a funkci\u00f3r\u00f3l m\u00e1r tett\u00fcnk eml\u00edt\u00e9st. Az elm\u00falt, hossz\u00fa \u00e9vtizedek sor\u00e1n az \u00e9p\u00fcletnek t\u00f6bbf\u00e9le funkci\u00f3ja volt; legink\u00e1bb kutat\u00f3 jelleg\u0171 laborat\u00f3riumot helyezt\u00fcnk el benne. Az \u00e9p\u00fclet k\u00fcls\u0151 megjelen\u00e9s\u00e9nek igazi megv\u00e1ltoztat\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl teljes emeletr\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt \u00e9s ily m\u00f3don a kutat\u00f3laborat\u00f3rium rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1ll\u00f3 hely dupl\u00e1j\u00e1ra n\u00f6vekedett. Ebben az \u00e9p\u00fcletben van \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u2013 a velesz\u00fcletett anyagcsere-betegs\u00e9gek sz\u0171r\u0151laborat\u00f3riuma, amelyben az orsz\u00e1g nagyobbik fel\u00e9nek, \u00e9vi mintegy 50.000 \u00fajsz\u00fcl\u00f6ttj\u00e9nek sz\u0171r\u00e9se t\u00f6rt\u00e9nik.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>2013. szeptember 30-\u00e1n telt le Tulassay Tivadar professzor t\u00f6bb, mint h\u00fasz \u00e9ves klinikaigazgat\u00f3i megb\u00edzat\u00e1sa. Ezen a napon csoportos fot\u00f3k sorozata k\u00e9sz\u00fclt el, amelyb\u0151l egyet itt bemutatunk.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>2013. okt\u00f3ber 1-j\u00e9vel Egyetem\u00fcnk \u00c1ltal\u00e1nos Orvosi Kar\u00e1nak d\u00e9k\u00e1nja Hunyady L\u00e1szl\u00f3 professzor kinevezte Szab\u00f3 Attil\u00e1t a Klinika igazgat\u00f3j\u00e1v\u00e1. A Klinika kulcs\u00e1t jelk\u00e9pesen Tulassay Tivadar adja \u00e1t Szab\u00f3 Attil\u00e1nak.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>2013. okt\u00f3ber 14-15-\u00e9n Toldi Gergely TDK-hallgat\u00f3k seg\u00edts\u00e9g\u00e9t is ig\u00e9nybe v\u00e9ve megszervezte az Expert Cytometry (ExCyte) angol nyelv\u0171 citometri\u00e1s kurzust. A r\u00e9sztvev\u0151k d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9ge k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l \u00e9rkezett haz\u00e1nkba.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>2013. december 16-\u00e1n, – k\u00f6zel a kar\u00e1csonyi \u00fcnnepekhez – tartottuk meg szok\u00e1sos klinikai \u00fcnneps\u00e9g\u00fcnket. Erre megh\u00edvtuk L\u00e9vai Anik\u00f3 j\u00f3szolg\u00e1lati nagyk\u00f6vet asszonyt. Gyermekeivel kapcsolatos eg\u00e9szs\u00e9gi probl\u00e9m\u00e1kr\u00f3l \u00e9s azok kedvez\u0151 kimenetel\u00e9r\u0151l sz\u00ednes \u00e9s bens\u0151s\u00e9ges hangon besz\u00e9lt, \u00e9s kilenc kr\u00f3nikus beteg\u00fcnket megaj\u00e1nd\u00e9kozta. Az eml\u00e9kk\u00f6nyvi bejegyz\u00e9se szerint: \u201eK\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a Klinika orvosainak, dolgoz\u00f3inak azt az \u00e1ldozatos munk\u00e1t, amit a mi csal\u00e1dunk is megtapasztalt itt a Klinika falai k\u00f6z\u00f6tt.\u201d<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>2014. \u00e1prilis 27-\u00e9n a Klinika tagjai \u00e9s hozz\u00e1tartoz\u00f3ik vid\u00e1m biciklis t\u00far\u00e1t szerveztek. Ennek sor\u00e1n a Klinika \u00e9p\u00fclet\u00e9t\u0151l a pestl\u0151rinci B\u00f3kay-kertbe \u00e9rkeztek. A B\u00f3kay-kert n\u00e9vad\u00f3ja B\u00f3kay J\u00e1nos junior testv\u00e9re \u00c1rp\u00e1d, aki a gy\u00f3gyszertan professzora volt.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>Szint\u00e9n ebben az \u00e9vben, m\u00e1jus 10-\u00e9n megtartottuk els\u0151 ny\u00edlt napunkat, amikor a sz\u00fcl\u0151ket \u00e9s gyermekeiket fogadtuk a Klinik\u00e1n. Ez alkalommal k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vizsg\u00e1lati elj\u00e1r\u00e1sokat mutattunk be \u00e9s t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si tan\u00e1csokat is kaptak a jelenlev\u0151k. B\u00e1r a hivatalos nev\u00fcnk tov\u00e1bbra is I. sz. Gyermekklinika, de hagyom\u00e1nyainknak megfelel\u0151en egyre ink\u00e1bb a B\u00f3kay Gyermekklinika elnevez\u00e9st haszn\u00e1ljuk.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>Az \u00e9v szomor\u00fa esem\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt eml\u00edtj\u00fck, hogy Milt\u00e9nyi Mikl\u00f3s, aki 1981-t\u0151l 1993-ig volt a Klinika igazgat\u00f3ja, n\u00e9h\u00e1ny nappal 90. sz\u00fclet\u00e9snapja el\u0151tt elt\u00e1vozott k\u00f6z\u00fcl\u00fcnk.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A 2014-es \u00e9v sz\u00e1mos esem\u00e9nye, rendezv\u00e9nye szorosan \u00f6sszef\u00fcgg azzal, hogy a Schoepf-Merei \u00e1ltal alap\u00edtott Gyermekk\u00f3rh\u00e1z 175 \u00e9vvel ezel\u0151tt 1839. augusztus 15-\u00e9n kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. A bemutatott k\u00f6nyv szerz\u0151je Tulassay Tivadar (egyes fejezeteket vagy azok r\u00e9szeit Cserh\u00e1ti Endre, Moln\u00e1r L\u00e1szl\u00f3, Szab\u00f3 Attila \u00edrt\u00e1k).<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>Az eml\u00edtett k\u00f6nyv ismertet\u00e9s\u00e9t H\u00e1mori J\u00f3zsef akad\u00e9mikus v\u00e1llalta.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A 175 \u00e9ves jubileumi esem\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9 tartozott a Magyar Gyermekorvos T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9ves kongresszusa is, ahol a t\u00f6rt\u00e9neti adatok ismertet\u00e9se \u00e9s a relikvi\u00e1k bemutat\u00e1sa is a program r\u00e9sze volt. Eml\u00edtj\u00fck, hogy a ki\u00e1ll\u00edtott t\u00e1rgyi anyagot kib\u0151v\u00edtve az \u0151sz sor\u00e1n egy h\u00f3napon kereszt\u00fcl a T\u0171zolt\u00f3 utcai Elm\u00e9leti T\u00f6mbben is ki\u00e1ll\u00edtottuk.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>November 5-\u00e9n megh\u00edv\u00e1sunknak eleget t\u00e9ve dr. Erd\u0151 P\u00e9ter b\u00edboros, esztergom-budapesti \u00e9rsek, Magyarorsz\u00e1g pr\u00edm\u00e1sa ell\u00e1togatott hozz\u00e1nk. Megtekintette t\u00f6rt\u00e9neti relikvi\u00e1ink egy r\u00e9sz\u00e9t, megl\u00e1togatott n\u00e9h\u00e1ny oszt\u00e1lyt \u00e9s a tanteremben szem\u00e9lyes hang\u00fa, ugyanakkor emelkedett tartalm\u00fa besz\u00e9det tartott.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>2011 \u00f3ta Veres G\u00e1bor kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re \u00fan. Rezidens Szalon-t tartunk havonta egyszer az \u00e9v jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9ben. A rendezv\u00e9ny az \u00dcll\u0151i \u00fat 26. Szalonj\u00e1ban zajlik, ahol nagyobb r\u00e9szt vet\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl a felk\u00e9rt el\u0151ad\u00f3k ig\u00e9nyes tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9st tartanak. A szakmai mondanival\u00f3k ut\u00e1n Fert\u0151sz\u00f6gi P\u00e9ter a KOGART H\u00e1z m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sze z\u00f6mmel eredeti alkot\u00e1sok bemutat\u00e1s\u00e1val a m\u0171v\u00e9szetek vil\u00e1g\u00e1ba kalauzol el benn\u00fcnket. Az estet n\u00e9h\u00e1ny korty finom bor z\u00e1rja le. A Veres G\u00e1bor \u00e1ltal szerkesztett k\u00f6nyv a 2011-t\u0151l 2013-ig tart\u00f3 esem\u00e9nysorozatot sok k\u00e9ppel illusztr\u00e1lva mutatja be.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>2014. december 15-\u00e9n Dr. Herczegh Anita asszony, Dr. \u00c1der J\u00e1nos k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi eln\u00f6k \u00far feles\u00e9ge l\u00e1togat\u00e1s\u00e1val megtisztelte klinik\u00e1nk kar\u00e1csonyi \u00fcnneps\u00e9g\u00e9t, Sz\u00e9l \u00c1goston rektor \u00far is k\u00f6r\u00fcnkben volt. Megtekintenek a klinika relikvi\u00e1i k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1nyat.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A Magyar \u00d6r\u00f6ks\u00e9g d\u00edjjal kit\u00fcntetett Szent Efr\u00e9m F\u00e9rfikar l\u00e9lekemel\u0151 \u00e9nekl\u00e9se mindannyiunk adventi k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00e9s\u00e9t gazdag\u00edtotta.<\/td>\n<\/tr>\n
<\/a>A kar\u00e1csonyi \u00fcnneps\u00e9g hangulata egyesek sz\u00e1m\u00e1ra k\u00fcl\u00f6nlegesen eml\u00e9kezetess\u00e9 v\u00e1lt, n\u00e9h\u00e1ny kr\u00f3nikus beteg\u00fcnk aj\u00e1nd\u00e9kot kapott Anita asszonyt\u00f3l.<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta: Dr. Cserh\u00e1ti Endre Alap\u00edtva 1839-ben Szeg\u00e9ny-gyermekk\u00f3rh\u00e1z Pesten n\u00e9vvel. A gyermekek \u00e9s els\u0151sorban a csecsem\u0151k ell\u00e1t\u00e1s\u00e1val val\u00f3 foglalkoz\u00e1s term\u00e9szetesen egybeesik az emberr\u00e9 v\u00e1l\u00e1s legkor\u00e1bbi id\u0151szak\u00e1val; a Klinik\u00e1n \u0151rz\u00f6tt s\u00e1g-hegyi lelet egy cser\u00e9pb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, kiss\u00e9 d\u00edsz\u00edtett, cumiztat\u00e1sra szolg\u00e1l\u00f3 etet\u0151 ed\u00e9ny t\u00f6red\u00e9ke. <\/a> A csecsem\u0151k \u00e9s gyermekek betegs\u00e9geivel val\u00f3 foglalkoz\u00e1s csup\u00e1n a XVIII. sz\u00e1zadban alakult ki \u00f6n\u00e1ll\u00f3 diszcipl\u00ednak\u00e9nt; …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":0,"parent":1707,"menu_order":1,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-1723","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1723","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1723"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1723\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4829,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1723\/revisions\/4829"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1707"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1723"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1723"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1723"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}