{"id":1574,"date":"2023-01-03T11:39:12","date_gmt":"2023-01-03T10:39:12","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1574"},"modified":"2023-10-11T14:51:48","modified_gmt":"2023-10-11T12:51:48","slug":"clauder-otto-ervin","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/clauder-otto-ervin\/","title":{"rendered":"Clauder Ott\u00f3 Ervin"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>(Witkowitz, 1907. febru\u00e1r 26. – Hamburg, 1985. szeptember 2.)[1]<\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k: <\/strong>Gy\u00f3gyszer\u00e9szi Szerves Vegytani Int\u00e9zet 1957-1977.<\/p>\n

1<\/a>927-1931-ig a Budapesti Magyar Kir\u00e1lyi P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetemen v\u00e9gezte egyetemi tanulm\u00e1nyait, ahol 1929-ben gy\u00f3gyszer\u00e9szi diplom\u00e1t szerzett, kit\u00fcntet\u00e9ssel. Ez \u00e9vben a Magyar Gy\u00f3gyszer\u00e9sztudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a Magyar Kir\u00e1lyi Term\u00e9szettudom\u00e1nyi T\u00e1rsulat tagja lett. 1929-1931-ig a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetem I. sz. K\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9ben Winkler Lajos professzor mellett disszert\u00e1nsk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt \u00e9s 1931-ben k\u00e9miai f\u0151 t\u00e1rgy\u00fa doktor\u00e1tust szerzett \u201esumma cum laude\u201d eredm\u00e9nnyel. 1931 szeptember\u00e9t\u0151l 1933 \u00e1prilis\u00e1ig a Megv\u00e1lt\u00f3 \u00e9s a Danubius Gy\u00f3gyszert\u00e1rban v\u00e1llalt gy\u00f3gyszer\u00e9szi \u00e1ll\u00e1st. 1933 \u00e1prilis\u00e1ban approb\u00e1ti\u00f3s vizsg\u00e1val z\u00e1rad\u00e9koltatta gy\u00f3gyszer\u00e9szi diplom\u00e1j\u00e1t, kit\u0171n\u0151 eredm\u00e9nnyel. 1933-1937-ig az Orsz\u00e1gos K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Int\u00e9zet K\u00e9miai Oszt\u00e1ly\u00e1n dr. Schulek Elem\u00e9r mellett szem\u00e9lyi asszisztensk\u00e9nt a k\u00e9miai anal\u00edzis ter\u00e9n dolgozott \u00e9s t\u00f6bb tudom\u00e1nyos dolgozata jelent meg. 1941-ben a M\u00e9rn\u00f6ki Kamara vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki tagja lett.
\n1937. augusztus 1-\u00e9n a Richter Gedeon Vegy\u00e9szeti Gy\u00e1rban lett \u00fczemvezet\u0151, 1942-t\u0151l f\u0151m\u00e9rn\u00f6k, 1944-t\u0151l az \u00fczemeltet\u00e9si \u00e9s kutat\u00f3 laborat\u00f3rium, k\u00e9s\u0151bb a tudom\u00e1nyos oszt\u00e1ly vezet\u0151je. 1945 ut\u00e1n az egyes\u00edtett \u00fczemeltet\u00e9si \u00e9s kutat\u00f3 laborat\u00f3riumot szerves k\u00e9miai, n\u00f6v\u00e9nyk\u00e9miai \u00e9s biok\u00e9miai laborat\u00f3riumokkal b\u0151v\u00edtve tudom\u00e1nyos oszt\u00e1lly\u00e1 szervezt\u00e9k \u00e1t \u00e9s ennek 1958. \u00e1prilis l-ig volt a vezet\u0151je.
\n1948 \u0151sz\u00e9t\u0151l a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetem (PPTE) felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re a Szerves Gy\u00f3gyszerk\u00e9miai Technol\u00f3gia c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1sokkal kezdte el oktat\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t a Gy\u00f3gyszer\u00e9szi Szakk\u00f6r r\u00e9sz\u00e9re.
\n1949-1976-ig a PPTE (k\u00e9s\u0151bb E\u00f6tv\u00f6s L\u00f3r\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem) megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l a II. \u00e9s IV. \u00e9ves vegy\u00e9szhallgat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra a Gy\u00f3gyszerk\u00e9mia c\u00edm\u0171 t\u00e1rgyat oktatta.
\n1950-t\u0151l a III. \u00e9s IV. \u00e9ves gy\u00f3gyszer\u00e9szhallgat\u00f3k r\u00e9sz\u00e9re a \u201eGy\u00f3gyhat\u00e1s\u00fa sz\u00e9nvegy\u00fcletek k\u00e9mi\u00e1ja\u201d c\u00edm\u0171 speci\u00e1lkoll\u00e9giumot vezette be \u00e9s az el\u0151ad\u00e1sokat 1976-ig tartotta.
\n1950 okt\u00f3ber\u00e9t\u0151l feladat\u00e1t a Richter Gedeon Vegy\u00e9szeti Gy\u00e1rban m\u00e1sod\u00e1ll\u00e1sban l\u00e1tta el, mivel a Ruszny\u00e1k-Belklinik\u00e1n docensi kinevez\u00e9ssel \u00e1tvette a kutat\u00f3 laborat\u00f3rium vezet\u00e9s\u00e9t. Ugyanekkor nyert mag\u00e1ntan\u00e1ri k\u00e9pes\u00edt\u00e9st az akkor m\u00e9g egys\u00e9ges egyetem (ELTE) Szerves K\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9ben. 1952-ben lett a k\u00e9miai tudom\u00e1nyok kandid\u00e1tusa. Az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium 1957 tavasz\u00e1n az imm\u00e1r \u00f6n\u00e1ll\u00f3 orvosegyetemen bel\u00fcl a Szerves Vegytani Int\u00e9zetet l\u00e9tes\u00edtette, majd december 28-\u00e1n Clauder Ott\u00f3ra b\u00edzt\u00e1k a vezet\u00e9s\u00e9t, professzori kinevez\u00e9ssel. Ekkor adta fel a Richter gy\u00e1rban bet\u00f6lt\u00f6tt \u00e1ll\u00e1s\u00e1t is. A szakgy\u00f3gyszer\u00e9szk\u00e9pz\u00e9s \u00fatt\u00f6r\u0151je volt. Az int\u00e9zet igazgat\u00f3jak\u00e9nt 1977-ben vonult nyugalomba.<\/p>\n

Az el\u00e9rt akkori kutat\u00e1si eredm\u00e9nyei az al\u00e1bbiakban foglalhat\u00f3k \u00f6ssze.<\/p>\n

1. Alkaloidok izol\u00e1l\u00e1sa.<\/em> A Vinca minor vinkaminmentes anyal\u00fagj\u00e1b\u00f3l 9 alkaloidot (irodalmilag k\u00e9t \u00fajat), a Vinca herbacea W. et K. n\u00f6v\u00e9nyb\u0151l rezerpinint \u00e9s herbaint, az Evonymus europaea magvaib\u00f3l evonint, a Securinega fluggeoides \u00e9s S. durissima drogj\u00e1b\u00f3l szekurinint, a Rhazya orientalis drogj\u00e1b\u00f3l (-)-tabersonint, pikrinint \u00e9s pikralin\u00e1lt, az Amsonia angustifolia n\u00f6v\u00e9nyb\u0151l 10 alkaloidot (k\u00f6z\u00fcl\u00fck 3 irodalmilag \u00faj) alkaloidot siker\u00fclt izol\u00e1lni.<\/p>\n

2. Ismeretlen szerkezet\u0171 alkaloidok szerkezetbizony\u00edt\u00e1sa lebont\u00e1s majd szint\u00e9zis r\u00e9v\u00e9n. Alkaloidszint\u00e9zisek.<\/em> Eredm\u00e9nyek: Vinca minor L. f\u0151 alkaloidj\u00e1nak, a vinkaminnak szerkezet\u00e9t Clauder professzor meg\u00e1llap\u00edtotta. \u00dajabb 15 vinkamin sz\u00e1rmaz\u00e9k (vinkanol, vinkamon stb.) el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa is sikerrel j\u00e1rt.<\/p>\n

3. Gy\u00f3gyszerhat\u00e1s kemizmus\u00e1nak kutat\u00e1sa alkaloid es alkaloidsz\u00e1rmaz\u00e9kok \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 vizsg\u00e1lata alapj\u00e1n.<\/em> Eredm\u00e9nyek: Vinkamin \u00e9s sz\u00e1rmaz\u00e9kai, vinkamon, stb. sztrichninsz\u00e1rmaz\u00e9kok, szekurinin farmakol\u00f3giai vizsg\u00e1lata.<\/p>\n

4. Gy\u00f3gyszerkutat\u00e1s: a szerkezet \u00e9s a fiziol\u00f3giai hat\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek vizsg\u00e1lata.<\/em> Eredm\u00e9nyek: Rezerpin \u00e9s diasztereom\u00e9rjei hat\u00e1s\u00e1nak \u00e9rtelmez\u00e9se, antimal\u00e1ri\u00e1s hat\u00e1s\u00fa dihidrotriazin sz\u00e1rmaz\u00e9kok t\u00e9rszerkezete \u00e9s fiziol\u00f3giai hat\u00e1s\u00e1nak \u00e9rtelmez\u00e9se. Fiziol\u00f3giai konform\u00e1ci\u00f3 koncepci\u00f3ja, adrenalin \u00e9s noradrenalin, valamint sz\u00e1rmaz\u00e9kai vizsg\u00e1lata NMR spektroszk\u00f3pi\u00e1s m\u00f3dszerekkel. Acetilkolin hat\u00e1s\u00e1nak \u00e9rtelmez\u00e9se a fiziol\u00f3giai konform\u00e1ci\u00f3 koncepci\u00f3elve alapj\u00e1n, sz\u00e1rmaz\u00e9kok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s vizsg\u00e1lata.<\/p>\n

Munk\u00e1ss\u00e1ga Szab\u00f3 L\u00e1szl\u00f3 professzor szavaival az al\u00e1bbiakban \u00f6sszegezhet\u0151: \u201eEz alatt a negyedsz\u00e1zad alatt nagyon sokat tanultunk t\u0151le. Nemcsak a t\u00f6bb mint 2500 egyetemi hallgat\u00f3, aki el\u0151ad\u00e1sait hallgatta \u00e9s n\u00e1la vizsg\u00e1zott, nemcsak disszert\u00e1nsai \u00e9s azok, akiknek munk\u00e1it szeretettel \u00e9s tapintattal oppon\u00e1lta, hanem els\u0151sorban mi, akik hosszabb r\u00f6videbb id\u0151n kereszt\u00fcl munkat\u00e1rsai voltunk. Tanultuk t\u0151le egy tudom\u00e1ny m\u00f3dszereit \u00e9s szeml\u00e9let\u00e9t, megk\u00f6zel\u00edt\u00e9si m\u00f3djait \u00e9s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit. Tanultuk t\u0151le, hogy az oktat\u00e1s-nevel\u00e9sben nemcsak az oktatott t\u00e1rgyat kell szeretni, hanem az oktat\u00e1s alany\u00e1t, a hallgat\u00f3t is. Tanultuk t\u0151le a meg\u00fajul\u00e1s k\u00e9szs\u00e9g\u00e9t, azt a k\u00e9pess\u00e9get, amellyel az egyre \u00fajabb gondolatokat \u00e9s m\u00f3dszereket mag\u00e1\u00e9v\u00e1 tette \u00e9s tov\u00e1bb fejlesztette. Tanultuk t\u0151le, hogy kell\u0151en magas c\u00e9lt kell magunk el\u00e9 t\u0171zn\u00fcnk, amely inspir\u00e1l \u00e9s mozg\u00f3s\u00edtja er\u0151inket. Tanultuk t\u0151le, hogy akkor is k\u00fczden\u00fcnk kell \u00e9rt\u00fck, ha tudjuk, hogy eredm\u00e9nyeit m\u00e1r nem mi aratjuk. Tanultuk t\u0151le, hogy a tud\u00e1s er\u0151t jelent, \u00e9s a kutat\u00e1s sz\u00e9ps\u00e9ge meg\u00e9ri, hogy \u00e9let\u00fcnket tegy\u00fck r\u00e1.\u201d<\/p>\n

Tags\u00e1gok<\/strong><\/p>\n

1929 Magyar Gy\u00f3gyszer\u00e9sztudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1g rendes tagja
\n1929 Magyar Kir\u00e1lyi Term\u00e9szettudom\u00e1nyi T\u00e1rsulat rendes tagja
\n1941 M\u00e9rn\u00f6ki Kamara tagja
\n1951-1966 Magyar Gy\u00f3gyszer\u00e9szeti T\u00e1rsas\u00e1g Gy\u00f3gyszer\u00e9sz Szakcsoport tagja
\n1954 Gy\u00f3gyszer\u00e9szeti Kutat\u00f3 Int\u00e9zet Tudom\u00e1nyos Tan\u00e1cs\u00e1nak tagja
\n1955-1965 Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia K\u00e9miai Tudom\u00e1nyok Oszt\u00e1lya Gy\u00f3gyszer\u00e9sz Bizotts\u00e1g\u00e1nak tagja
\n1959 Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Tudom\u00e1nyos Tan\u00e1cs Gy\u00f3gyszerkutat\u00e1si \u00e9s T\u00f6rzsk\u00f6nyvez\u00e9si Bizotts\u00e1g\u00e1nak tagja
\n1965-1977 Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia K\u00e9miai Tudom\u00e1nyok Oszt\u00e1lya Szerves K\u00e9mia Bizotts\u00e1g\u00e1nak tagja
\n1964-1972 Magyar Gy\u00f3gyszer\u00e9szeti T\u00e1rsas\u00e1g Gy\u00f3gyszerkutat\u00e1si Szakoszt\u00e1ly alap\u00edt\u00f3 eln\u00f6ke
\n1965-1967 Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Orvosi Tudom\u00e1nyok Oszt\u00e1lya Gy\u00f3gyszerkutat\u00f3 – \u00e9s Antibiotikum Bizotts\u00e1g\u00e1nak tagja
\n1966 Magyar Gy\u00f3gyszer\u00e9szeti T\u00e1rsas\u00e1g rendes tagja (a Magyar Gy\u00f3gyszer\u00e9sztudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1g ut\u00f3dja)
\n1967-1977 Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Orvosi Tudom\u00e1nyok Oszt\u00e1lya Gy\u00f3gyszerkutat\u00e1sokkal foglalkoz\u00f3 Bizotts\u00e1g\u00e1nak tagja
\n1970-1976 Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia K\u00e9miai Tudom\u00e1nyok Oszt\u00e1lya Alkaloidk\u00e9miai Munkabizotts\u00e1g tagja
\n1972-1975 Magyar Gy\u00f3gyszer\u00e9szeti T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke
\n1973\u00a0 Orsz\u00e1gos Szakgy\u00f3gyszer\u00e9szi Vizsgabizotts\u00e1g tagja
\n1974 Semmelweis Orvost\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s Lev\u00e9lt\u00e1r Tudom\u00e1nyos Tan\u00e1cs\u00e1nak tagja
\n1974 Acta Pharmaceutica Szerkeszt\u0151bizotts\u00e1g tagja<\/p>\n

Kit\u00fcntet\u00e9sek
\n<\/strong>1952 Vegyipari szakma legjobb vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ke
\n1953 Vegyipar kiv\u00e1l\u00f3 dolgoz\u00f3ja
\n1965 Semmelweis Ign\u00e1c eml\u00e9k\u00e9rem (Kis Nagy Andr\u00e1s)
\n1965 Kiv\u00e1l\u00f3 gy\u00f3gyszer\u00e9sz kit\u00fcntet\u00e9s az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Miniszt\u00e9riumt\u00f3l
\n1976 Semmelweis eml\u00e9k\u00e9rem (Madarassy) a Semmelweis Egyetem \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1nak 25. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l
\n1969 Semmelweis-H\u0151gyes-Kor\u00e1nyi eml\u00e9k\u00e9rem
\n1970 Genti egyetem eml\u00e9k\u00e9rme
\n1971\u00a0 Than K\u00e1roly eml\u00e9k\u00e9rem az I. Magyar Gy\u00f3gyszerk\u00f6nyv centen\u00e1rium\u00e1ra a Magyar Gy\u00f3gyszer\u00e9szeti T\u00e1rsas\u00e1gt\u00f3l
\n1972 Richter Gedeon sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 100. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l eml\u00e9k\u00e9rem a Magyar Gy\u00f3gyszer\u00e9szeti T\u00e1rsas\u00e1gt\u00f3l
\n1974 Magyar Gy\u00f3gyszer\u00e9szeti T\u00e1rsas\u00e1g alapi\u0301ta\u0301sa\u0301nak 50. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l kiadott eml\u00e9k\u00e9rem
\n1975 Winkler Lajos eml\u00e9k\u00e9rem a Semmelweis Orvostudom\u00e1nyi Egyetemt\u0151l
\n1976 Kabay J\u00e1nos eml\u00e9k\u00e9rem a Magyar Gy\u00f3gyszer\u00e9szeti T\u00e1rsas\u00e1gt\u00f3l
\n1977 Munka \u00e9rdemrend arany fokozata
\n1978 Kazay Endre eml\u00e9k\u00e9rem a Magyar Gy\u00f3gyszer\u00e9szeti T\u00e1rsas\u00e1gt\u00f3l
\n1982 Havannai Egyetem eml\u00e9k\u00e9rem<\/p>\n

Oklevelek<\/strong><\/p>\n

1957 Eml\u00e9klap a K\u0151b\u00e1nyai Gy\u00f3gyszer\u00e1rugy\u00e1r fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak 50. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra
\n1957 Oklev\u00e9l a Budapesti Orvostudom\u00e1nyi Egyetemt\u0151l 25 \u00e9ves munk\u00e1j\u00e1\u00e9rt
\n1976 Oklev\u00e9l az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Miniszt\u00e9riumt\u00f3l az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi fels\u0151oktat\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben v\u00e9gzett munk\u00e1\u00e9rt – a Budapesti Orvostudom\u00e1nyi Egyetem fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak 25. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra
\n1979 A Semmelweis Orvostudom\u00e1nyi Egyetem arany diplom\u00e1ja<\/p>\n

Tudom\u00e1nyos munk\u00e1k, publik\u00e1ci\u00f3k, tank\u00f6nyvek<\/strong><\/p>\n

1931-1977\u00a0\u00a0 Tudom\u00e1nyos munk\u00e1k sz\u00e1ma: 66[2]
\nSzabadalmak sz\u00e1ma (nemzeti \u00e9s nemzetk\u00f6zi): 65
\nNev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u2013 a diuretikus hat\u00e1s\u00fa Urofort \u00e9s Neo-Urofort, Ahistan, Isonizid szabadalm\u00e1nak kidolgoz\u00e1sa
\nTudom\u00e1nyos el\u0151ad\u00e1sok sz\u00e1ma: 106
\nEgyetemi jegyzetek:
\nSzerves K\u00e9mia 4 k\u00f6tetben, n\u00e9gy \u00e1tdolgoz\u00e1sban
\nSzerves K\u00e9miai Praktikum
\nSpeci\u00e1lkoll\u00e9gium \u2013 Gy\u00f3gyhat\u00e1s\u00fa sz\u00e9nvegy\u00fcletek k\u00e9mi\u00e1ja \u2013 k\u00e9zirat
\n1964 Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Lexikon I. k\u00f6tete: \u201eAlkaloid\u201d c\u00edmsz\u00f3, \u201eAlkaloid-rendszer\u201d
\n1966 Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Lexikon III. k\u00f6tete: \u201eHeterociklusos vegy\u00fcletek\u201d c\u00edmsz\u00f3
\n1976 Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Lexikon VII. p\u00f3tk\u00f6tet fejezetei: \u201eHeterociklusos vegy\u00fcletek. Alkaloidok, Gy\u00f3gyszerszint\u00e9zisek\u201d<\/p>\n

Szabadalmak<\/strong><\/p>\n

1. R-9162 sz. 204. lajstrom sz. szerz\u0151i tan\u00fas\u00edtv\u00e1ny [3]
\n2. R-9188 sz. 068. lajstrom sz. szerz\u0151i tan\u00fas\u00edtv\u00e1ny [4]
\n3. RI-90 sz. 557. lajstrom sz. szerz\u0151i tan\u00fas\u00edtv\u00e1ny [5]
\n4. 151.295 sz. szabadalmi okirat [6]
\n5. 157.687 sz. szabadalmi okirat [7]
\n6. 157.688 sz. szabadalmi okirat [8]
\n7. 164.660 sz. szabadalmi okirat
\n8. 164.656 sz. szabadalmi okirat
\n9. 171.663 sz. szabadalmi okirat
\n10. 174.214 sz. szabadalmi okirat
\n11. 285.622 sz. sv\u00e1jci szabadalom
\n12. 168.063 sz. osztr\u00e1k szabadalom
\n13. 702.28 sz. holland szabadalom
\n14. 74.234 sz. holland szabadalom
\n15. 67.6024 sz. szabadalmi le\u00edr\u00e1s
\n16. 676.024 sz. angol szabadalom
\n17. 910.654 sz. n\u00e9met szabadalom
\n18. 896.492 sz. n\u00e9met szabadalom
\n19. 289.907 sz. sv\u00e1jci szabadalom
\n20. 279.774 sz. sv\u00e1jci szabadalom
\n21. 910.654 sz. n\u00e9met szabadalom
\n22. 279.774 sz. sv\u00e1jci szabadalom
\n23. 139.671 sz. szabadalmi le\u00edr\u00e1s
\n24. 141.497 sz. szabadalmi le\u00edr\u00e1s [9]
\n25. 140.474 sz. szabadalmi le\u00edr\u00e1s [10]
\n26. 142.481 sz. R-9186 magyar szabadalom
\n27. 141.559 sz. szabadalmi le\u00edr\u00e1s [11]
\n28. 142.462 sz. szabadalmi le\u00edr\u00e1s
\n29. 142.709 sz. szabadalmi le\u00edr\u00e1s
\n30. 142.095 sz. szabadalmi le\u00edr\u00e1s
\n31. 149.409 sz. szabadalmi le\u00edr\u00e1s [12]
\n32. 813.227 sz. amerikai szabadalom
\n33. 157.002 sz. sv\u00e9d szabadalom<\/p>\n

[1] A Szerves Vegytani Int\u00e9zet 1957\u20131997 k\u00f6z\u00f6tti t\u00f6rt\u00e9nete. Szerkesztette: Krajsovszky G\u00e1bor. Semmelweis Egyetem Gy\u00f3gyszer\u00e9sztudom\u00e1nyi Kar Szerves Vegytani Int\u00e9zet Budapest, 2017. ISBN 978-615-5722-06-6 4-13., 16-21., 26-41., 72-74., 76-77. https:\/\/mek.oszk.hu\/19400\/19422\/19422.pdf<\/a><\/p>\n

[2] A Szerves Vegytani Int\u00e9zet 1957\u20131997 k\u00f6z\u00f6tti t\u00f6rt\u00e9nete. Szerkesztette: Krajsovszky G\u00e1bor. Semmelweis Egyetem Gy\u00f3gyszer\u00e9sztudom\u00e1nyi Kar Szerves Vegytani Int\u00e9zet Budapest, 2017. ISBN 978-615-5722-06-6 90-97. https:\/\/mek.oszk.hu\/19400\/19422\/19422.pdf<\/a><\/p>\n

[3] Dr. Clauder Ott\u00f3 vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k, Dr. Fabricius Imre vegy\u00e9sz, Tusa Barnab\u00e1s vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k: Elj\u00e1r\u00e1s gy\u00f3gy\u00e1szatilag \u00e9rt\u00e9kes, \u00faj, N<\/em>-helyettes\u00edtett alif\u00e1s aminosavak savamidjainak el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A bejelent\u00e9s napja: 1948. j\u00falius 6.<\/p>\n

[4] Dr. Clauder Ott\u00f3 f\u0151m\u00e9rn\u00f6k, Bulcsu Gyula kutat\u00f3vegy\u00e9sz, Dr. Zempl\u00e9n B\u00e9la egyetemi mag\u00e1ntan\u00e1r: Elj\u00e1r\u00e1s a 2,4-diamino-1,3,5-triazin \u00faj, fiziol\u00f3gi\u00e1s hat\u00e1s\u00fa helyettes\u00edt\u00e9si term\u00e9keinek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A bejelent\u00e9s napja: 1948. november 23.<\/p>\n

[5] Dr. Clauder Ott\u00f3 egyetemi docens, Dr. Eidus L\u00e1szl\u00f3 orvos, V\u00e1gi Oszk\u00e1rn\u00e9, Szab\u00f3 L\u00e1szl\u00f3 vegy\u00e9szek: Elj\u00e1r\u00e1s \u00faj izonikotinsav-sz\u00e1rmaz\u00e9kok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A bejelent\u00e9s napja: 1953. febru\u00e1r 3.<\/p>\n

[6] Tulajdonos: Richter Gedeon Vegy\u00e9szeti Gy\u00e1r Rt. Feltal\u00e1l\u00f3k: Dr. Clauder Ott\u00f3 egyetemi tan\u00e1r, Gesztes Lajosn\u00e9 egyetemi tan\u00e1rseg\u00e9d, Sz\u00e1sz K\u00e1lm\u00e1n laborat\u00f3riumvezet\u0151. A szabadalom c\u00edme: Elj\u00e1r\u00e1s fiziol\u00f3giailag hat\u00e1sos kondenz\u00e1lt indolokinolizidinv\u00e1z\u00fa vegy\u00fcletek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A bejelent\u00e9s napja: 1962. december 19.<\/p>\n

[7] Tulajdonos: Richter Gedeon Vegy\u00e9szeti Gy\u00e1r Rt. Feltal\u00e1l\u00f3k: Dr. Clauder Ott\u00f3 egyetemi tan\u00e1r, Gesztes Lajosn\u00e9 gy\u00f3gyszer\u00e9sz. A szabadalom c\u00edme: Elj\u00e1r\u00e1s vinkanol el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A bejelent\u00e9s napja: 1967. augusztus 23.<\/p>\n

[8] Tulajdonos: Richter Gedeon Vegy\u00e9szeti Gy\u00e1r Rt. Feltal\u00e1l\u00f3k: Dr. Clauder Ott\u00f3 egyetemi tan\u00e1r, Gesztes Lajosn\u00e9 gy\u00f3gyszer\u00e9sz. A szabadalom c\u00edme: Elj\u00e1r\u00e1s vinkamon el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A bejelent\u00e9s napja: 1967. augusztus 23.<\/p>\n

[9] Tulajdonos: Richter Gedeon Vegy\u00e9szeti Gy\u00e1r Rt. Feltal\u00e1l\u00f3k: Dr. Clauder Ott\u00f3 vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k, Dr. Toldy Lajos vegy\u00e9sz, Spitz D\u00e9nes szigorl\u00f3 vegy\u00e9sz. A szabadalom c\u00edme: Elj\u00e1r\u00e1s a p<\/em>-amino-benzaldehid elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9re nyers reakci\u00f3s elegyeib\u0151l. A bejelent\u00e9s napja: 1950. janu\u00e1r 31.<\/p>\n

[10] Tulajdonos: Richter Gedeon Vegy\u00e9szeti Gy\u00e1r Rt. Feltal\u00e1l\u00f3k: Dr. Clauder Ott\u00f3 vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k, Dr. Toldy Lajos vegy\u00e9sz. A szabadalom c\u00edme: Elj\u00e1r\u00e1s a magban helyettes\u00edtett aminobenzoesavak \u00faj \u00e9sztereinek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A bejelent\u00e9s napja: 1948. \u00e1prilis 2.<\/p>\n

[11] Tulajdonos: Richter Gedeon Vegy\u00e9szeti Gy\u00e1r Rt. Feltal\u00e1l\u00f3k: Dr. Clauder Ott\u00f3 vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k, Bulcsu Gyula vegy\u00e9sz, Mayer G\u00e9za vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k. A szabadalom c\u00edme: Elj\u00e1r\u00e1s metilketonok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra malon\u00e9szterb\u0151l savkloridokkal. A bejelent\u00e9s napja: 1950. december 6.<\/p>\n

[12] Tulajdonos: Richter Gedeon Vegy\u00e9szeti Gy\u00e1r Rt. Feltal\u00e1l\u00f3k: Dr. Clauder Ott\u00f3 egyetemi tan\u00e1r, Orosz Ferenc okleveles vegy\u00e9sz, Kisfaludy Lajos okleveles vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k, Dr. Szporny L\u00e1szl\u00f3 orvos. A szabadalom c\u00edme: Elj\u00e1r\u00e1s a tetrahidronaftilamin aminosavakkal, illetve peptidekkel acilezett sz\u00e1rmaz\u00e9kainak el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A bejelent\u00e9s napja: 1960. november 10.<\/p>\n

Nyughelye:<\/strong> Farkasr\u00e9ti temet\u0151 35\/I\/1\/119-120.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (Witkowitz, 1907. febru\u00e1r 26. – Hamburg, 1985. szeptember 2.)[1] Tansz\u00e9k: Gy\u00f3gyszer\u00e9szi Szerves Vegytani Int\u00e9zet 1957-1977. 1 <\/a> 927-1931-ig a Budapesti Magyar Kir\u00e1lyi P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetemen v\u00e9gezte egyetemi tanulm\u00e1nyait, ahol 1929-ben gy\u00f3gyszer\u00e9szi diplom\u00e1t szerzett, kit\u00fcntet\u00e9ssel. Ez \u00e9vben a Magyar Gy\u00f3gyszer\u00e9sztudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a Magyar Kir\u00e1lyi Term\u00e9szettudom\u00e1nyi T\u00e1rsulat tagja lett. 1929-1931-ig a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetem I. sz. K\u00e9miai …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5363,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[16,14],"tags":[],"class_list":["post-1574","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-tanszekvezetok","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1574","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1574"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1574\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4210,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1574\/revisions\/4210"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5363"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1574"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1574"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1574"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}