{"id":1526,"date":"2023-01-03T10:56:16","date_gmt":"2023-01-03T09:56:16","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1526"},"modified":"2023-10-11T14:28:23","modified_gmt":"2023-10-11T12:28:23","slug":"balo-jozsef","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/balo-jozsef\/","title":{"rendered":"Bal\u00f3 J\u00f3zsef"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>Bal\u00f3 J\u00f3zsef, nagybaczoni (Budapest, 1895. november 10. \u2013 Budapest, 1979. okt\u00f3ber 10.)<\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k: <\/strong>T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki Orvostani Int\u00e9zet 1945-1946, K\u00f3rbonctani Int\u00e9zet \u00e9s K\u00eds\u00e9rleti R\u00e1kkutat\u00f3 Int\u00e9zet (1948-t\u00f3l I. sz. K\u00f3rbonctani \u00e9s K\u00eds\u00e9rleti R\u00e1kkutat\u00f3 Int\u00e9zet) 1946-1967.<\/p>\n

Erd\u00e9lyi csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott, \u00e9desapja az I. ker\u00fcleti \u00e1llami tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 int\u00e9zet igazgat\u00f3ja volt. Az I. ker\u00fcleti gimn\u00e1ziumban \u00e9retts\u00e9gizett, majd 1913-ban a budapesti Orvostudom\u00e1nyi Karra iratkozott be. A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa megakasztotta tanulm\u00e1nyait, 1915. m\u00e1jus 15-\u00e9n katonai szolg\u00e1latra h\u00edvt\u00e1k be a 29. honv\u00e9d gyalogezredhez. 1917. december 27-t\u0151l leszerel\u00e9s\u00e9ig harct\u00e9ri szolg\u00e1latot teljes\u00edtett, el\u0151bb Gal\u00edci\u00e1ban, majd az olasz hadsz\u00ednt\u00e9ren. 1918 november\u00e9ben eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi hadnagyk\u00e9nt t\u00e9rt haza. Orvosi oklevel\u00e9t 1919. \u00e1prilis 17-\u00e9n kapta meg. Katonai szolg\u00e1lata idej\u00e9n az egyetem I. sz. K\u00f3rbonctani Int\u00e9zet\u00e9ben k\u00e9t alkalommal is d\u00edjtalan gyakornoki \u00e1ll\u00e1st t\u00f6lt\u00f6tt be (1917. febr. 2 – dec. 31., 1918. j\u00fal. 1 – 1919. szept. 1.), majd 3 \u00e9ven \u00e1t (1919. szept. 1 – 1922. szept. 1.) d\u00edjas gyakornok volt. 1922. szeptember 1-t\u0151l tan\u00e1rseg\u00e9d, 1926 janu\u00e1rj\u00e1t\u00f3l adjunktus. Egyidej\u0171leg 1918 november\u00e9t\u0151l a Szent Istv\u00e1n K\u00f3rh\u00e1z prosectur\u00e1j\u00e1n alorvosi \u00e1ll\u00e1st kapott. 1923 janu\u00e1rj\u00e1t\u00f3l ugyanitt adjunktus, majd 1926. febru\u00e1r 22-\u00e9n f\u0151orvos lett. 1923. szeptember 1-t\u0151l Rockefeller \u00f6szt\u00f6nd\u00edjjal egy \u00e9vet a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen t\u00f6lt\u00f6tt bakteriol\u00f3gi\u00e1val \u00e9s a filtr\u00e1lhat\u00f3 v\u00edrusokkal foglalkozva. Bostonban a Wolbach Int\u00e9zetben ki\u00fct\u00e9ses t\u00edfuszt \u00e9s m\u00e1s fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9geket tanulm\u00e1nyozott. 1926 \u0151sz\u00e9n az Adolf Loewy vezet\u00e9se alatt \u00e1ll\u00f3 Forschungs-Institutban dolgozott a sv\u00e1jci Davosban. Hazat\u00e9rve 1926-ban mag\u00e1ntan\u00e1ri k\u00e9pes\u00edt\u00e9st nyert K\u00f3rbonctani diagnosztika<\/em> t\u00e1rgyk\u00f6rben. K\u00f3rh\u00e1zi m\u0171k\u00f6d\u00e9se alatt, 1927-ben \u00edrta le az agy kor\u00e1bban nem ismert betegs\u00e9g\u00e9t, a leukoencephalitis periaxialis concentric\u00e1t, az agy koncentrikus sclerosis\u00e1t, melyet az\u00f3ta Bal\u00f3-f\u00e9le betegs\u00e9g n\u00e9ven tart sz\u00e1mon a szakirodalom. 1928-ban a szegedi Ferenc J\u00f3zsef Tudom\u00e1nyegyetem megh\u00edvta a K\u00f3rbonctan \u00e9s K\u00f3rsz\u00f6vettan Tansz\u00e9k \u00e9l\u00e9re, el\u0151bb nyilv\u00e1nos rendk\u00edv\u00fcli (febr. 21.), majd 1929. augusztus 21-t\u0151l nyilv\u00e1nos rendes tan\u00e1rk\u00e9nt. K\u00e9t alkalommal v\u00e1lasztott\u00e1k az Orvostudom\u00e1nyi Kar d\u00e9k\u00e1nj\u00e1v\u00e1 (1932\/33. \u00e9s 1941\/42.), az 1939\/40. tan\u00e9vben rektor, 1940\/41-ben rektorhelyettes volt. Szegedi id\u0151szak\u00e1ban a vastagb\u00e9l-polyposisra vonatkoz\u00f3an kiterjedt \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 vizsg\u00e1latokat v\u00e9gzett tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1val, Korp\u00e1ssy B\u00e9l\u00e1val. Eredm\u00e9nyeiket n\u00e9met nyelv\u0171 szaktanulm\u00e1nyban jelentett\u00e9k meg 1936-ban. Ezut\u00e1n az idegrendszer demyelinisati\u00f3j\u00e1nak k\u00f3ros folyamataival foglalkozott, egy\u00fattal vizsg\u00e1lta a hasny\u00e1lmirigy k\u00f3ros \u00e1llapotainak szervezetre gyakorolt hat\u00e1sait \u00e9s a zs\u00edranyagcsere zavarait. 1931-ben az Idaho Egyetemen vend\u00e9gtan\u00e1ra volt. Szegedi \u00e9veiben (1928-1945) munk\u00e1ja mellett vezette az egyetem Klebelsberg K\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1t.<\/p>\n

1945 m\u00e1jus\u00e1ban bel\u00e9pett a Szoci\u00e1ldemokrata P\u00e1rtba, illetve m\u00e9g Szegeden a Magyar-Szovjet T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke lett. A Sz\u00f6vets\u00e9ges Ellen\u0151rz\u0151 Bizotts\u00e1g seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel Sopronb\u00f3l visszasz\u00e1ll\u00edtotta a szegedi egyetem felszerel\u00e9s\u00e9nek odamenek\u00edtett r\u00e9sz\u00e9t. 1945 \u0151sz\u00e9n Budapestre h\u00edvt\u00e1k a T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki Orvostani \u00e9s K\u00f3rbonctani Int\u00e9zet vezet\u00e9s\u00e9re. 1946. janu\u00e1r 19-\u00e9n a T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki Orvostanra nyert nyilv\u00e1nos rendes tan\u00e1ri kinevez\u00e9st, amir\u0151l j\u00fanius 6-\u00e1n lemondott, mert a k\u00f3rbonctani tansz\u00e9kre is kinevez\u00e9st kapott. A k\u00e9t munk\u00e1sp\u00e1rt egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9vel automatikusan lett az MDP tagja, de 1949. febru\u00e1r 24-\u00e9n kiz\u00e1rt\u00e1k. Az MTA-nak m\u00e9g 1940. \u00e1prilis 26-\u00e1n lett levelez\u0151, majd 1948. j\u00falius 2-\u00e1n rendes tagja, de a p\u00e1rtb\u00f3l t\u00f6rt\u00e9nt kiz\u00e1r\u00e1sa ut\u00e1n visszamin\u0151s\u00edtett\u00e9k tan\u00e1cskoz\u00f3 tagg\u00e1 (1948. okt. 31.). K\u00e9s\u0151bb, 1956. m\u00e1jus 30-\u00e1n lehetett ism\u00e9t levelez\u0151, majd j\u00f3val nyugd\u00edjaz\u00e1sa ut\u00e1n, 1973. m\u00e1jus 11-\u00e9n rendes tag.<\/p>\n

Budapesten folytatta Szegeden megkezdett kutat\u00e1sait az \u00e9rbetegs\u00e9gek, f\u0151leg az arteriosclerosis ter\u00fclet\u00e9n. Feles\u00e9g\u00e9vel, Banga Ilon\u00e1val (h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u00e9s: 1945. m\u00e1jus 26.), aki az int\u00e9zet biok\u00e9miai laborat\u00f3rium\u00e1t vezette, az \u00e9rfalak rugalmas rostjainak pusztul\u00e1s\u00e1t el\u0151id\u00e9z\u0151 okok ut\u00e1n kutatva felfedezt\u00e9k a pancreas elastase enzimet \u00e9s tiszt\u00e1zt\u00e1k szerep\u00e9t az \u00e9relmeszesed\u00e9sben. Ez\u00e9rt az eredm\u00e9ny\u00fck\u00e9rt kapt\u00e1k megosztva, 1955. m\u00e1rcius 15-\u00e9n a Kossuth-d\u00edj II. fokozat\u00e1t. A magyarorsz\u00e1gi k\u00eds\u00e9rletes daganatkutat\u00e1s egyik megalap\u00edt\u00f3jak\u00e9nt, els\u0151k\u00e9nt mutatta ki a v\u00edrusok szerep\u00e9t a daganatok keletkez\u00e9s\u00e9ben. Alapvet\u0151k a t\u00fcd\u0151r\u00e1kra vonatkoz\u00f3 patol\u00f3giai meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sai, els\u0151k\u00e9nt ismerte fel t\u00f6bb vegy\u00fclet (pl. a hidrazinsz\u00e1rmaz\u00e9kok) daganatkelt\u0151 hat\u00e1s\u00e1t. 1967-ben vonult nyug\u00e1llom\u00e1nyba, de tov\u00e1bbra is r\u00e9szt vett int\u00e9zet\u00e9nek munk\u00e1j\u00e1ban. K\u00f6nyvt\u00e1rigazgat\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t Budapesten is folytatta, mert 1945-1967 k\u00f6z\u00f6tt \u0151 vezette az orvosi kar, k\u00e9s\u0151bb \u00f6n\u00e1ll\u00f3 orvosegyetem tan\u00e1ri k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1t. 1970-ben a montreali McGill Egyetem vend\u00e9gprofesszora volt. Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t hat monogr\u00e1fia, csaknem 300 k\u00f6zlem\u00e9ny \u00e9s t\u00f6bb kiad\u00e1st meg\u00e9rt tank\u00f6nyv jelzi, elismerts\u00e9g\u00e9t sz\u00e1mos hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi t\u00e1rsas\u00e1gi tags\u00e1g \u00e9s kit\u00fcntet\u00e9s. K\u00f6z\u00fcl\u00fck a fontosabbak: Deutsche Gesellschaft f\u00fcr Pathologie (1929-), Magyar Patol\u00f3gusok T\u00e1rsas\u00e1ga (1931-, 1947-t\u0151l eln\u00f6k), Magyar \u00c9lettani T\u00e1rsas\u00e1g (1932-), Soci\u00e9t\u00e9 Anatomique de Paris (1933-), Nemzetk\u00f6zi Geogr\u00e1fiai Patol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g (1937-), The Royal Society of Medicine (1958-t\u00f3l t\u00e1rsult tag), Vereinigung Deutscher Neuropathologen und Neuroanatomen (1964-t\u0151l levelez\u0151 tag), Szovjet Patol\u00f3gusok T\u00e1rsas\u00e1ga (1966-t\u00f3l tb. tag), Igazs\u00e1g\u00fcgyi Orvosi Tan\u00e1cs, International Academy of Pathology (Washington), Gerontological Society (St. Louis). Eml\u00e9k\u00e9re a Magyar Patol\u00f3gusok T\u00e1rsas\u00e1ga 1982-ben eml\u00e9k\u00e9rmet alap\u00edtott.<\/p>\n

Kit\u00fcntet\u00e9sei: Magyar-Szovjet T\u00e1rsas\u00e1g aranykoszor\u00faja, Szocialista Munk\u00e1\u00e9rt \u00c9rdem\u00e9rem (1954), Kossuth-d\u00edj (1955), Szegedi Orvostudom\u00e1nyi Egyetem d\u00edszdoktora (1965), Semmelweis-eml\u00e9k\u00e9rem (1968), Krompecher \u00d6d\u00f6n-eml\u00e9k\u00e9rem (1975).<\/p>\n

F\u0151bb munk\u00e1i:<\/strong> A j\u00e1rv\u00e1nyos encephalitis alatt fell\u00e9p\u0151 m\u00e1jmegbeteged\u00e9sekr\u0151l. Magyar Orvosi Archivum, 1925.; A cukorbetegs\u00e9g k\u00f3rtana \u00e9s k\u00f3rsz\u00f6vettana. In: A cukorbetegs\u00e9g \u00e9s az insulin. Bp., 1927.; A l\u00e1thatatlan k\u00f3rokoz\u00f3k. Filtr\u00e1lhat\u00f3 v\u00edrusok. Bp., 1931.; \u00d6sszehasonl\u00edt\u00f3 vizsg\u00e1latok emberek, sert\u00e9sek \u00e9s szarvasmarh\u00e1k adenomatosus b\u00e9lbolyhair\u00f3l \/Korp\u00e1ssy B\u00e9l\u00e1val\/. Szeged, 1935.; Die unsichtbaren Krankheitserrager, Filtrierbare Vira. Berlin, 1935.; Warzen, Papillome und Krebs \/Korp\u00e1ssy B\u00e9l\u00e1val\/. Bp.\u2013Leipzig, 1936.; Az \u00e9relmeszesed\u00e9s megel\u0151z\u00e9se. Szeged, 1939.; Die Erkrankungen der weissen Substanz des Gehirns und des R\u00fcckenmarckes. Leipzig, 1940.; Az artherosclerosis. Debrecen, 1940.; A gyomorfek\u00e9ly k\u00f3roktana. Akad\u00e9miai sz\u00e9kfoglal\u00f3 is. \/Elhangzott: 1941. febr. 17.\/, In: Matematikai \u00e9s Term.tud. \u00c9rtes\u00edt\u0151, 1941.; K\u00f3rbonctan 1. \u00c1ltal\u00e1nos r\u00e9sz. Bp., 1948, 1962; K\u00f3rbonctan 2. R\u00e9szletes r\u00e9sz. Bp., 1952, 1961.; Az \u00e9relmeszesed\u00e9s. Akad\u00e9miai sz\u00e9kfoglal\u00f3. \/Elhangzott: 1949. m\u00e1j. 2.\/; Lungenkarzinom und Lungenadenom. Bp., 1957; 2. kiad. 1959., magyarul: T\u00fcd\u0151r\u00e1k \u00e9s t\u00fcd\u0151adenoma, Bp., 1960.; Elastase \u00e9s artherosclerosis. Akad\u00e9miai sz\u00e9kfoglal\u00f3 is. \/Elhangzott: 1958. \u00e1pr. 29.\/, MTA Biol. \u00e9s Orv. Tud. Oszt. K\u00f6zl., 1958.; Pemphigus \u00e9s idegrendszer. Akad\u00e9miai sz\u00e9kfoglal\u00f3. \/Elhangzott: 1973. nov. 23.\/.<\/p>\n

Nyughelye:<\/strong> Budapest, Farkasr\u00e9ti temet\u0151 26-1\/0\/0\/4.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/strong>\"\"<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> Bal\u00f3 J\u00f3zsef, nagybaczoni (Budapest, 1895. november 10. \u2013 Budapest, 1979. okt\u00f3ber 10.) Tansz\u00e9k: T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki Orvostani Int\u00e9zet 1945-1946, K\u00f3rbonctani Int\u00e9zet \u00e9s K\u00eds\u00e9rleti R\u00e1kkutat\u00f3 Int\u00e9zet (1948-t\u00f3l I. sz. K\u00f3rbonctani \u00e9s K\u00eds\u00e9rleti R\u00e1kkutat\u00f3 Int\u00e9zet) 1946-1967. Erd\u00e9lyi csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott, \u00e9desapja az I. ker\u00fcleti \u00e1llami tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 int\u00e9zet igazgat\u00f3ja volt. Az I. ker\u00fcleti gimn\u00e1ziumban \u00e9retts\u00e9gizett, majd 1913-ban a budapesti Orvostudom\u00e1nyi Karra …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5353,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,14],"tags":[],"class_list":["post-1526","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1526","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1526"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1526\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1532,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1526\/revisions\/1532"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5353"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1526"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1526"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1526"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}