{"id":1459,"date":"2023-01-02T11:50:05","date_gmt":"2023-01-02T10:50:05","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1459"},"modified":"2023-10-11T13:57:37","modified_gmt":"2023-10-11T11:57:37","slug":"babes-viktor","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/babes-viktor\/","title":{"rendered":"Babes Viktor"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>(B\u00e9cs, 1854. j\u00falius 4. vagy 28. \u2013 Bukarest, 1926. okt\u00f3ber 19.)<\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k: <\/strong>K\u00f3rsz\u00f6vettan 1885-1889 (t\u00e9nylegesen 1887-ig).<\/p>\n

\u00c9desapja, a b\u00e1ns\u00e1gi sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Vincentiu Babes (Caluseriu) \u00fcgyv\u00e9d, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, politikus \u00e9s orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151 volt, a Rom\u00e1n Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia egyik alap\u00edt\u00f3ja 1866-ban. \u00c9desanyja osztr\u00e1k n\u0151, Sophia Goldschneider volt. Fiuk a gimn\u00e1zium als\u00f3 oszt\u00e1lyait B\u00e9csben, a fels\u0151bbeket a budapesti Kir\u00e1lyi Katolikus F\u0151gimn\u00e1ziumban v\u00e9gezte, majd egy ideig a budapesti Konzervat\u00f3riumban tanult, de csakhamar az orvosi p\u00e1lya fel\u00e9 fordult. Egyetemi tanulm\u00e1nyait r\u00e9szben Budapesten, r\u00e9szben B\u00e9csben v\u00e9gezte, ahol 1878-ban avatt\u00e1k orvoss\u00e1. K\u00f6zben m\u00e1r 1876-t\u00f3l tan\u00e1rseg\u00e9d\u00a0 volt a budapesti egyetem k\u00f3rbonctani tansz\u00e9k\u00e9n Scheuthauer Guszt\u00e1v mellett, eg\u00e9szen 1883-ig. Diplomaszerz\u00e9se ut\u00e1n visszat\u00e9rt Budapestre, ahol 1880\/81. tan\u00e9vben mag\u00e1ntan\u00e1ri habilit\u00e1ci\u00f3t szerzett a k\u00f3rsz\u00f6vettan t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9ben. 1883-ban magyar \u00e1llami \u00f6szt\u00f6nd\u00edjjal P\u00e1rizsba utazott, hogy Pasteur int\u00e9zet\u00e9ben a veszetts\u00e9g gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1t tanulm\u00e1nyozza, de j\u00e1rt Victor Andr\u00e9 Corniln\u00e1l is. Megfordult m\u00e9g Strassburgban, M\u00fcnchenben, illetve Heidelbergben is Philipp Friedrich Arnold int\u00e9zet\u00e9ben. 1885-1886-ban Berlinbe l\u00e1togatott Koch, Virchow \u00e9s m\u00e1sok int\u00e9zeteibe. 1885. j\u00falius 16-\u00e1n Budapesten a k\u00f3rsz\u00f6vettan nyilv\u00e1nos rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1ra lett. Ugyanebben az \u00e9vben felfedezte a kullancs \u00e1ltal terjesztett egysejt\u0171 parazita k\u00f3rokoz\u00f3t, melyet tisztelet\u00e9re Babesi\u00e1nak neveztek el. Els\u0151k\u00e9nt mutatta ki a tuberkul\u00f3zis bacilus\u00e1t a fert\u0151z\u00f6tt egy\u00e9n vizelet\u00e9ben. Jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rult a veszetts\u00e9g, a lepra, a dift\u00e9ria, a tuberkul\u00f3zis \u00e9s egy\u00e9b fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1hoz. A sz\u00e9rumter\u00e1pia egyik megalapoz\u00f3ja, k\u00e9s\u0151bb Rom\u00e1ni\u00e1ban \u0151 vezette be a veszetts\u00e9g elleni v\u00e9d\u0151olt\u00e1st.<\/p>\n

1887-ben eleget tett a rom\u00e1n korm\u00e1ny h\u00edv\u00e1s\u00e1nak, \u00e9s mik\u00f6zben a budapesti egyetemen egy \u00e9v fizet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli szabads\u00e1got kapott, a bukaresti egyetemen a k\u00f3rbonctan \u00e9s bakteriol\u00f3gia tan\u00e1ra lett. A Bakteriol\u00f3giai \u00e9s Pathol\u00f3giai Int\u00e9zetet k\u00fcl\u00f6n t\u00f6rv\u00e9nnyel (1887:1197 tv.) egyenesen Babes sz\u00e1m\u00e1ra alap\u00edtott\u00e1k. Az int\u00e9zet k\u00e9s\u0151bb az \u0151 nev\u00e9t vette fel. T\u00e1rsadalomorvostani k\u00e9rd\u00e9sekkel is foglalkozott. Felh\u00edvta a figyelmet a v\u00e1rosok v\u00edzell\u00e1t\u00e1s\u00e1nak, illetve egy j\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyi szervezetnek a ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re. Szorgalmazta egy eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi miniszt\u00e9rium fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, illetve az orvosi ell\u00e1t\u00e1s orsz\u00e1gos szint\u0171 megszervez\u00e9s\u00e9t. R\u00e1mutatott a tuberkul\u00f3zis \u00e9s a pellagra t\u00f6meges el\u0151fordul\u00e1s\u00e1nak t\u00e1rsadalmi gy\u00f6kereire. Rom\u00e1ni\u00e1ban h\u00e1rom szakmai org\u00e1numot is alap\u00edtott: Anale Institutului de Patologie \u0219i Bacteriologie (1889); Rom\u00e2nia medical\u0103 (1893); Archives des sciences m\u00e9dicales (1895).<\/p>\n

1889-ben a Rom\u00e1n Akad\u00e9mia levelez\u0151, majd 1893-ban rendes tagjai k\u00f6z\u00e9 v\u00e1lasztotta. 1900-ban megalak\u00edtotta a bukaresti Anat\u00f3miai T\u00e1rsas\u00e1got. 1913-ban, a 2. balk\u00e1ni h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n kolera elleni olt\u00f3anyagot \u00e1ll\u00edtott el\u0151 a rom\u00e1n hadsereg sz\u00e1m\u00e1ra, hogy az \u00farr\u00e1 lehessen a sorait ritk\u00edt\u00f3 j\u00e1rv\u00e1nyon. Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban is folytatta ezt a munk\u00e1t, m\u00e9g akkor is, amikor a k\u00f6zponti hatalmak hadereje 1916-1918 k\u00f6z\u00f6tt megsz\u00e1ll\u00e1s alatt tartotta Rom\u00e1ni\u00e1t. 1919-ben kinevez\u00e9st kapott a rom\u00e1nok \u00e1ltal frissen birtokba vett kolozsv\u00e1ri egyetemre.<\/p>\n

Munk\u00e1ss\u00e1ga elismer\u00e9sek\u00e9nt tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta a francia Acad\u00e9mie Nationale de M\u00e9decine, az International Committee for Combating Leprosy. A Francia Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia d\u00edj\u00e1t h\u00e1romszor is elnyerte, valamint 1924-ben Montyon-d\u00edjban r\u00e9szes\u00fclt. A francia Becs\u00fcletrend lovagj\u00e1v\u00e1 avatt\u00e1k. Term\u00e9keny szerz\u0151 volt, t\u00f6bb mint 1000 tudom\u00e1nyos k\u00f6zlem\u00e9nyt \u00e9s 25 monogr\u00e1fi\u00e1t \u00edrt a mikrobiol\u00f3gia \u00e9s a pathol\u00f3gia t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9ben.<\/p>\n

F\u0151bb munk\u00e1i:<\/strong> \u00dcber die selbst\u00e4ndige combinirte Seiten- und Hinterstrangsclerose des R\u00fcckenmarks, [Virchows] Archiv f\u00fcr pathologische Anatomie und Physiologie und f\u00fcr klinische Medicin, Berlin. 1876; \u00dcber Poliomyelitis anterior. 1877.; Studien \u00fcber Safraninf\u00e4rbung. 1881.; Bakterien des rothen Schweisses. 1881.; Les bact\u00e9ries et leur r\u00f4le dans l’anatomie et l’histologie pathologiques des maladies infectieuses. Victor Andr\u00e9 Cornillal egy\u00fctt. 1 volume \u00e9s Atlas, Paris, F. Alcan. 1885.; A bakteriol\u00f3gia r\u00f6vid tank\u00f6nyve. Bp., 1886. (Magyar orvosi k\u00f6nyvkiad\u00f3-t\u00e1rsulat k\u00f6nyvt\u00e1ra 52. k\u00f6tet); Les bacteries. Cornillal egy\u00fctt. Paris, 1886.; Atlas der pathologischen Histologie des Nervensystems. Georges Marinescoval \u00e9s Paul Oscar Blocq-kal egy\u00fctt. Berlin, Hirschwald. 1892.; Untersuchungen \u00fcber den Leprabazillus und \u00fcber die Histologie der Lepra. Berlin, 1898.; Beobachtungen \u00fcber Riesenzellen. Stuttgart, 1905.; \u00dcber die Notwendigkeit der AbVerfahrens der Wutbehandlung\u00e4nderung des Pasteur’schen. Zeitschrift f\u00fcr Hygiene und Infektionskrankheiten. Leipzig, 1908, 58:401\u2013412.; Trait\u00e9 de la rage, Bailli\u00e8re et fils. Paris. 1912.<\/p>\n

Nyughelye:<\/strong> Bukarest, Cantacuzino Int\u00e9zet.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (B\u00e9cs, 1854. j\u00falius 4. vagy 28. \u2013 Bukarest, 1926. okt\u00f3ber 19.) Tansz\u00e9k: K\u00f3rsz\u00f6vettan 1885-1889 (t\u00e9nylegesen 1887-ig). \u00c9desapja, a b\u00e1ns\u00e1gi sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Vincentiu Babes (Caluseriu) \u00fcgyv\u00e9d, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, politikus \u00e9s orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151 volt, a Rom\u00e1n Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia egyik alap\u00edt\u00f3ja 1866-ban. \u00c9desanyja osztr\u00e1k n\u0151, Sophia Goldschneider volt. Fiuk a gimn\u00e1zium als\u00f3 oszt\u00e1lyait B\u00e9csben, a fels\u0151bbeket a budapesti Kir\u00e1lyi Katolikus …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5347,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,14],"tags":[],"class_list":["post-1459","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1459","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1459"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1459\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1462,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1459\/revisions\/1462"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5347"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1459"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1459"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1459"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}