{"id":1255,"date":"2022-09-19T10:40:04","date_gmt":"2022-09-19T08:40:04","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1255"},"modified":"2023-10-11T13:54:58","modified_gmt":"2023-10-11T11:54:58","slug":"aranyi-lajos","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/aranyi-lajos\/","title":{"rendered":"Ar\u00e1nyi Lajos"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a><\/strong>Ar\u00e1nyi Lajos Gy\u00f6rgy, hunyadv\u00e1ri (Kom\u00e1rom, 1812. m\u00e1jus 29. – Nagymaros, 1887. j\u00falius 28.) <\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k: <\/strong>k\u00f3rbonctan 1844-1849, 1850-1873, anat\u00f3mia 1858-1859 (h.).<\/p>\n

Erd\u00e9lyi sz\u00e1sz csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazik, eredeti neve Lostainer (1849-ig). \u00c9desapja, Lostainer Antal Kom\u00e1romban s\u00f3p\u00e9nzt\u00e1rnokk\u00e9nt szolg\u00e1lt. H\u00e1rom\u00e9ves kor\u00e1ban egy gazdag nagyb\u00e1tyja, Str\u00f3bly M\u00e1rton fogadta \u00f6r\u00f6kbe \u00e9s nevelte fel, tan\u00edttat\u00e1s\u00e1r\u00f3l is \u0151 gondoskodott. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it Bud\u00e1n \u00e9s Pesten v\u00e9gezte, majd ugyanitt b\u00f6lcs\u00e9szetet \u00e9s jogot hallgatott. Miut\u00e1n az 1831-es nagy koleraj\u00e1rv\u00e1ny idej\u00e9n r\u00e9szt vett a betegek \u00e1pol\u00e1s\u00e1ban, \u00e9desanyja biztat\u00e1s\u00e1ra orvosi tanulm\u00e1nyokba kezdett. 1837-ben Pesten avatt\u00e1k orvosdoktorr\u00e1. A tanulm\u00e1nyi sz\u00fcnetekben gyalog j\u00e1rta be az orsz\u00e1got \u00e9s a Habsburg-birodalmat, n\u00e9prajzi, nyelv\u00e9szeti megfigyel\u00e9seket v\u00e9gezve \u00e9s n\u00e9pi gy\u00f3gym\u00f3dokat gy\u0171jtve. Avat\u00e1sa ut\u00e1n Bene Ferenc seg\u00e9dje lett a belgy\u00f3gy\u00e1szati klinik\u00e1n, majd k\u00e9t \u00e9v eltelt\u00e9vel Padov\u00e1ba \u00e9s B\u00e9csbe (Rokitansky tansz\u00e9k\u00e9re) indult a k\u00f3rbonctan, t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki orvostan \u00e9s az \u00e9letment\u00e9s tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra. Visszat\u00e9rve 1843. december 30-\u00e1n rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1ri kinevez\u00e9st kapott a k\u00f3rbonctan d\u00edjtalan el\u0151ad\u00e1s\u00e1ra. Sz\u00e9kfoglal\u00f3j\u00e1t 1844. \u00e1prilis 11-\u00e9n tartotta. Az 1848\/49-es szabads\u00e1gharc idej\u00e9n \u00f6nk\u00e9ntesk\u00e9nt csatlakozott a honv\u00e9dsereghez, ahol el\u0151bb z\u00e1szl\u00f3alj-, majd m\u00e1sodik t\u00e1bori t\u00f6rzsorvosk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Ez\u00e9rt a szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n 7 h\u00f3napra, 1850. m\u00e1rcius 29-ig felf\u00fcggesztett\u00e9k \u00e1ll\u00e1s\u00e1b\u00f3l. Ezalatt a t\u00e1rgy oktat\u00e1sa is sz\u00fcnetelt. 1858-t\u00f3l m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vig az anat\u00f3mia professzor\u00e1t, Csausz M\u00e1rtont helyettes\u00edtette, mik\u00f6zben a k\u00f3rbonctant is el\u0151adta. 1858. december 15-\u00e9n az MTA levelez\u0151 tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta, majd 1861. j\u00falius elej\u00e9n kinevezt\u00e9k a k\u00f3rbonctan rendes tan\u00e1r\u00e1v\u00e1. 1869-ben, tan\u00e1ri m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek 25. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n magyar nemess\u00e9get kapott hunyadv\u00e1ri el\u0151n\u00e9vvel. Tansz\u00e9k\u00e9n nyugd\u00edjba vonul\u00e1s\u00e1ig, 1873-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, de a budai tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151ben m\u00e9g ezut\u00e1n is tartott el\u0151ad\u00e1sokat az \u00e9letment\u00e9sr\u0151l. Foglalkozott az \u00f6d\u00e9m\u00e1val, a nark\u00f3zissal \u00e9s a sz\u00edvm\u0171k\u00f6d\u00e9s probl\u00e9m\u00e1ival. Hivat\u00e1sa mellett a r\u00e9g\u00e9szet is \u00e9rdekelte, ahol kit\u0171n\u0151en kamatoztathatta kiv\u00e9teles rajzk\u00e9szs\u00e9g\u00e9t. T\u0151le sz\u00e1rmazik a budai v\u00e1rban tal\u00e1lhat\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti eml\u00e9khelyek \u00e9s m\u0171eml\u00e9k \u00e9p\u00fcletek eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1val val\u00f3 megjel\u00f6l\u00e9s\u00e9nek \u00f6tlete, valamint a vajdahunyadi v\u00e1r helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak megind\u00edt\u00e1sa. Ez ut\u00f3bbit rajzsorozatokon is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette. \u00c9lete alkony\u00e1n megrend\u00fclt eg\u00e9szs\u00e9ge miatt Nagymarosra vonult vissza, itt \u00e9rte a hal\u00e1l 1887. j\u00falius 2-\u00e1n.<\/p>\n

F\u0151bb munk\u00e1i: <\/strong>Memoranda der pathologischen Anatomie. Pest, 1855.; A k\u00f3rbonctan elemei. Buda, 1864.; Orvosgyakorl\u00e1si tanulm\u00e1nyok a mell-\u00fcr zsigereinek t\u00e1j- \u00e9s le\u00edr\u00f3 boncztana k\u00f6r\u00e9b\u0151l. Buda, 1865.; Az 1452-ben \u00e9p\u0171lt \u00e9s 1854-ben le\u00e9gett, az\u00f3ta pedig folyv\u00e1st pusztul\u00f3 Vajda-Hunyad v\u00e1r\u00e1nak r\u00f6vid sz\u00f6veggel magyar\u00e1zott n\u00e9gy l\u00e1tata (k\u00e9pe) 4 t\u00e1bl\u00e1n. 2. kiad\u00e1s, Pest, 1867.<\/p>\n

Nyughelye:<\/strong> Fiumei \u00fati temet\u0151 34-2\/0\/1\/52.<\/p>\n

\"\"<\/a>\"\"<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> Ar\u00e1nyi Lajos Gy\u00f6rgy, hunyadv\u00e1ri (Kom\u00e1rom, 1812. m\u00e1jus 29. – Nagymaros, 1887. j\u00falius 28.) Tansz\u00e9k: k\u00f3rbonctan 1844-1849, 1850-1873, anat\u00f3mia 1858-1859 (h.). Erd\u00e9lyi sz\u00e1sz csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazik, eredeti neve Lostainer (1849-ig). \u00c9desapja, Lostainer Antal Kom\u00e1romban s\u00f3p\u00e9nzt\u00e1rnokk\u00e9nt szolg\u00e1lt. H\u00e1rom\u00e9ves kor\u00e1ban egy gazdag nagyb\u00e1tyja, Str\u00f3bly M\u00e1rton fogadta \u00f6r\u00f6kbe \u00e9s nevelte fel, tan\u00edttat\u00e1s\u00e1r\u00f3l is \u0151 gondoskodott. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it Bud\u00e1n \u00e9s Pesten v\u00e9gezte, …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5344,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,16,14],"tags":[],"class_list":["post-1255","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-tanszekvezetok","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1255","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1255"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1255\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1450,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1255\/revisions\/1450"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5344"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1255"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1255"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1255"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}