{"id":1190,"date":"2022-09-14T10:07:05","date_gmt":"2022-09-14T08:07:05","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1190"},"modified":"2023-10-11T16:21:31","modified_gmt":"2023-10-11T14:21:31","slug":"lenhossek-jozsef","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/lenhossek-jozsef\/","title":{"rendered":"Lenhoss\u00e9k J\u00f3zsef"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a><\/strong>(Buda, 1818. m\u00e1rcius 20. – Budapest, 1888. december 2.)<\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k: <\/strong>le\u00edr\u00f3- \u00e9s t\u00e1janat\u00f3mia, 1881-t\u0151l I. Anat\u00f3miai tansz\u00e9k 1859-1888.<\/p>\n

Viselt egyetemi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g: <\/strong>rektor 1878\/79.<\/p>\n

A h\u00edres orvosdinasztia k\u00f6z\u00e9ps\u0151 tagja, Lenhoss\u00e9k Mih\u00e1ly Ign\u00e1c anat\u00f3mia-professzor fia, Lenhoss\u00e9k Mih\u00e1ly (szint\u00e9n anat\u00f3mia-professzor) \u00e9desapja, Szent-Gy\u00f6rgyi Albert nagyapja. A k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t el\u0151bb Bud\u00e1n, majd az utols\u00f3 k\u00e9t \u00e9vet, a magyar nyelv elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa ok\u00e1n V\u00e1cott v\u00e9gezte. Orvosi tanulm\u00e1nyait Pesten folytatta. M\u00e9g orvostanhallgat\u00f3 kor\u00e1ban a f\u00fcl\u00e9ben kifejl\u0151d\u00f6tt polyp, illetve annak rosszul siker\u00fclt m\u0171t\u00e9tje miatt bal f\u00fcl\u00e9re elvesztette hall\u00e1s\u00e1t, jobb f\u00fcl\u00e9n pedig dobh\u00e1rtyavastagod\u00e1s maradt vissza. \u00cdgy fordult a praktiz\u00e1l\u00e1s helyett az elm\u00e9leti kutat\u00f3 orvosi p\u00e1lya fel\u00e9. 1841. j\u00falius 25-\u00e9n orvosdoktori, 1841. j\u00falius 29-\u00e9n szem\u00e9sz- \u00e9s sz\u00fcl\u00e9szmesteri oklevelet kapott. Az 1841\/42. tan\u00e9vet B\u00e9csben t\u00f6lt\u00f6tte a h\u00edres anat\u00f3mus, Christian Joseph Berres mellett. Carl von Patruban tan\u00e1rseg\u00e9dt\u0151l gyakorlati k\u00e9pz\u00e9st kapott. Ugyanitt p\u00e1ly\u00e1zott a 2. tan\u00e1rseg\u00e9di \u00e1ll\u00e1sra, amit nem nyert el. Hazat\u00e9rve 1842-t\u0151l a bonctan \u00e9s \u00e9lettan tansz\u00e9ken v\u00e1llalt seg\u00e9di \u00e1ll\u00e1st, majd 1843. j\u00falius 22-\u00e9n seb\u00e9szdoktori oklevelet szerzett. 1844-ben az \u00e9lettan k\u00fcl\u00f6n tan\u00e1rseg\u00e9det kapott, \u00edgy Lenhoss\u00e9k teljesen a bonctanra ford\u00edthatta figyelm\u00e9t. 1851-ben a t\u00e1jbonctan t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9ben mag\u00e1ntan\u00e1ri k\u00e9pest\u00e9st szerzett. 1852-t\u0151l ism\u00e9t B\u00e9csben tal\u00e1ljuk, ahol Ernst Wilhelm von Br\u00fccke int\u00e9zet\u00e9ben a k\u00f6zponti idegrendszeren dolgozott, mik\u00f6zben Karl von Rokitansky \u00e9s Joseph Hyrtl el\u0151ad\u00e1sait is l\u00e1togatta. 1854-ben a kolozsv\u00e1ri Orvos-seb\u00e9szk\u00e9pz\u0151 Int\u00e9zet (a kolozsv\u00e1ri egyetem el\u0151dje) anat\u00f3mia tansz\u00e9k\u00e9re kapott nyilv\u00e1nos rendes egyetemi tan\u00e1ri kinevez\u00e9st. T\u00e1rgya mellett a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki orvostant is el\u0151adta. Mikroszk\u00f3pi prepar\u00e1tumainak k\u00fclf\u00f6ldi bemutat\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l 1857-ben 3 \u00e9s f\u00e9l h\u00f3napos tanulm\u00e1nyutat tett el\u0151bb n\u00e9met ter\u00fcleten, majd eljutott P\u00e1rizsba, ahol a Francia Akad\u00e9mi\u00e1n (Institut de France) tartott el\u0151ad\u00e1st. Neves francia koll\u00e9g\u00e1k aj\u00e1nl\u00f3leveleivel \u00e9rkezett Londonba, ahol a sv\u00e9d Linn\u00e9r\u0151l elnevezett Linnean Society of London is fogadta t\u00f6bb el\u0151ad\u00e1s megtart\u00e1s\u00e1ra. Decemberre \u00e9rkezett haza, ekkor \u00e9rtes\u00fclt arr\u00f3l, hogy a Francia Akad\u00e9mia meg\u00edt\u00e9lte neki a Monthyon-d\u00edjat. 1859. szeptember 19-\u00e9n Pestre h\u00edvt\u00e1k a le\u00edr\u00f3- \u00e9s t\u00e1janat\u00f3mia tan\u00e1r\u00e1nak, mely t\u00e1rgyat hal\u00e1l\u00e1ig oktatta. Tan\u00e1rs\u00e1ga idej\u00e9n kib\u0151v\u00edtette \u00e9s g\u00e1zvil\u00e1g\u00edt\u00e1ssal l\u00e1tta el a bonctermet, valamint saj\u00e1t \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyai prepar\u00e1tumaival jelent\u0151sen gazdag\u00edtotta a tansz\u00e9ki gy\u0171jtem\u00e9nyt. K\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyeivel az 1873-as b\u00e9csi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son \u00e9rmet is nyert. A budapesti orvoskar nagy fejleszt\u00e9se idej\u00e9n k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt az anat\u00f3miai \u00e9p\u00fclet l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban, amely ma az I. sz. Patol\u00f3giai \u00e9s K\u00eds\u00e9rleti R\u00e1kkutat\u00f3 Int\u00e9zet otthona. Az 1878\/79. tan\u00e9vben a budapesti tudom\u00e1nyegyetem rektor\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k. Ekkor t\u00fcntett\u00e9k ki a Vaskorona-rend III. oszt\u00e1ly\u00fa lovagkeresztj\u00e9vel. H\u00e1rom \u00e9vtizedes tan\u00e1ri m\u0171k\u00f6d\u00e9se sor\u00e1n olyan tan\u00edtv\u00e1nyok ker\u00fcltek ki keze al\u00f3l, mint tansz\u00e9ki ut\u00f3da, Mihalkovics G\u00e9za, Davida Le\u00f3, Engel G\u00e1bor, \u00d3nodi Adolf vagy saj\u00e1t fia, Lenhoss\u00e9k Mih\u00e1ly. 1886. febru\u00e1r v\u00e9g\u00e9n t\u00fcd\u0151gyullad\u00e1st kapott, ez\u00e9rt t\u00fcd\u0151t\u00e1gulata miatt 1887-ben k\u00fclf\u00f6ldi gy\u00f3gykezel\u00e9sen is r\u00e9szt vett. B\u00e1r felgy\u00f3gyul\u00e1sa ut\u00e1n folytathatta el\u0151ad\u00e1sait, 1888. november 28-\u00e1n az egyik k\u00f6zben rosszul lett, majd n\u00e9h\u00e1ny napra r\u00e1 meghalt.<\/p>\n

1841-ben k\u00e9sz\u00edtett doktori \u00e9rtekez\u00e9se a szem sziv\u00e1rv\u00e1nyh\u00e1rty\u00e1j\u00e1nak bonctan\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lt. Egy 1843-ban P\u00e1rizsb\u00f3l hozatott mikroszk\u00f3p seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gzett mikroszk\u00f3pos anat\u00f3miai vizsg\u00e1latokat Magyarorsz\u00e1gon. A le\u00edr\u00f3 anat\u00f3mi\u00e1n t\u00fal igyekezett \u00f6sszekapcsolni t\u00e1rgy\u00e1t az \u00e9lettan jelens\u00e9geivel, ezzel alapozva meg a funkcion\u00e1lis anat\u00f3mi\u00e1t. \u00c9rdekl\u0151d\u00e9se k\u00e9s\u0151bb, b\u00e9csi tan\u00e1rai hat\u00e1s\u00e1ra a k\u00f6zponti idegrendszer, azon bel\u00fcl is a gerincvel\u0151 \u00e9s a ny\u00faltvel\u0151 mikroszk\u00f3pos sz\u00f6vettani vizsg\u00e1lat\u00e1ra ir\u00e1nyult, felt\u00e1rva a sz\u00fcrke\u00e1llom\u00e1ny \u00e9s az ideggy\u00f6k\u00f6k funkcion\u00e1lis anat\u00f3miai kapcsolat\u00e1t. \u0150 fedezte fel \u00e9s \u00edrta le els\u0151k\u00e9nt az agyt\u00f6rzsi h\u00e1l\u00f3zatos \u00e1llom\u00e1nyt \u00e9s magcsoportjait. Neki k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 a formatio<\/em> reticularis<\/em> \u00e9s a tractus<\/em> solitarius<\/em> szakkifejez\u00e9sek bevezet\u00e9se. Vizsg\u00e1latai \u00e9rintett\u00e9k m\u00e9g a gerincoszlop fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s mozg\u00e1s\u00e1nak saj\u00e1toss\u00e1gait, a f\u00e9rfi medence\u00f6v \u00e9rh\u00e1l\u00f3zat\u00e1t, valamint a vese bonctan\u00e1t. Munk\u00e1ss\u00e1ga utols\u00f3 szakasz\u00e1ban figyelme a fizikai antropol\u00f3gia fel\u00e9 fordult, mely tudom\u00e1ny\u00e1g egyik hazai megalapoz\u00f3j\u00e1nak tekintik. F\u0151k\u00e9nt az emberi koponya szerkezet\u00e9re \u00e9s alaktan\u00e1ra vonatkoz\u00f3 vizsg\u00e1latokat v\u00e9gzett, meghat\u00e1rozta az arc- \u00e9s agykoponya oszt\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 viszonysz\u00e1mokat. Tudom\u00e1nyos ig\u00e9nnyel dokument\u00e1lta De\u00e1k Ferenc kopony\u00e1j\u00e1t, \u00f6sszefoglalta az orsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n el\u0151ker\u00fclt n\u00e9pv\u00e1ndorl\u00e1skori csontv\u00e1zak \u00e9s kopony\u00e1k antropol\u00f3giai jellemz\u0151it, tanulm\u00e1nyozta a torz\u00edtott kopony\u00e1kat. Saj\u00e1t fejleszt\u00e9s\u0171 eszk\u00f6ze volt az \u00fan. polymikroszk\u00f3p.<\/p>\n

1864. janu\u00e1r 20-\u00e1n a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia levelez\u0151, 1873. m\u00e1jus 21-\u00e9n pedig rendes tagja lett. Alap\u00edt\u00f3 \u00e9s igazgat\u00f3s\u00e1gi tagja volt a Magyar Orvosi K\u00f6nyvkiad\u00f3 T\u00e1rsulatnak \u00e9s oszt\u00e1lyeln\u00f6ke az Orsz\u00e1gos R\u00e9g\u00e9szeti \u00e9s Embertani T\u00e1rsulatnak. Rendes tagja volt a hallei Leopoldina-Carolina N\u00e9met Term\u00e9szettudom\u00e1nyos Akad\u00e9mi\u00e1nak, a philadelphiai American Philosophical Society-nek, a n\u00e9met Anatomische Gesellschaftnak, valamint a p\u00e1rizsi Soci\u00e9t\u00e9 antropologique k\u00fcls\u0151 t\u00e1rsult tagja volt. Tiszteletbeli tags\u00e1gai: p\u00e1rizsi Soci\u00e9t\u00e9 anatomique, p\u00e1rizsi N\u00e9met Orvost\u00e1rsulat, pr\u00e1gai Societas medicorum, m\u00fcncheni Societas anatomica, firenzei Societ\u00e1 italiana di antropologia e physiologia comparata, br\u00fcsszeli Soci\u00e9t\u00e9 d\u2019anthropologie \u00e9s a helsingforsi Societas medica Fennica. Levelez\u0151 tags\u00e1gok: b\u00e9csi Gesellschaft der Aerzte, b\u00e9csi Zoologisch-botanischer Verein, b\u00e9csi Antropologische Gesellschaft, p\u00e1rizsi Soci\u00e9t\u00e9 de Biologie, br\u00fcsszeli Soci\u00e9t\u00e9 royale des sciences m\u00e9dicales et naturelles, berlini Gesellschaft f\u00fcr Anthropologie und Urgeschichte, g\u00f6ttingeni Gesellschaft der Wissenschaften \u00e9s a philadelphiai Numismatic and antiquarian society.<\/p>\n

1864. m\u00e1jus 12-\u00e9n kir\u00e1lyi tan\u00e1csosi c\u00edmet kapott. Elnyerte a portug\u00e1l kir\u00e1lyi Krisztus-rend csillagkeresztj\u00e9t, a spanyol kir\u00e1lyi Katolikus Izabella-rend csillagkeresztj\u00e9t, a spanyol III. K\u00e1roly-rend k\u00f6z\u00e9pkeresztj\u00e9t, a sz\u00e1sz kir\u00e1lyi Albrecht-rend II. oszt\u00e1ly\u00fa k\u00f6z\u00e9pkeresztj\u00e9t, a t\u00f6r\u00f6k szult\u00e1ni Medzsidje-rend III. oszt\u00e1ly\u00fa k\u00f6z\u00e9pkeresztj\u00e9t, az olasz kir\u00e1lyi koronarend tiszti keresztj\u00e9t, a sv\u00e9d kir\u00e1lyi Wasa-rend lovagkeresztj\u00e9t, a badeni nagyherceg Z\u00e4hringi Oroszl\u00e1n-rend I. oszt\u00e1ly\u00fa lovagkeresztj\u00e9t, a hesseni nagyhercegi F\u00fcl\u00f6p-rend I. oszt\u00e1ly\u00fa lovagkeresztj\u00e9t \u00e9s az anhalti hercegi Medve Albert-rend lovagkeresztj\u00e9t.<\/p>\n

F\u0151bb munk\u00e1i:<\/strong> Dissertatio inauguralis anatomico-physiologica de iride. Budae, 1841.; \u00dcber den feineren Bau der gesammten Medulla Spinalis. Wien, 1854.; Neue Untersuchungen \u00fcber den feineren Bau des centralen Nervensystem des Menschen. Wien, 1855.; M\u00e9moire sur la structure intime de la mo\u00eblle espini\u00e8re, de la mo\u00eblle allong\u00e9e et du pont du Varole. In: Annales des sciences naturelles. Paris, 1857.; \u00c9tudes du syst\u00e9me nerveux central. Paris, 1858.; Beitr\u00e4ge zur Er\u00f6rterung der histologischen Verh\u00e4ltnisse des centralen Nervensystems. Wien, 1858.; A k\u00f6z\u00e9p idegrendszer sz\u00fcrke \u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak \u00e9s az egyes ideggy\u00f6k\u00f6k eredeteinek t\u00e1jviszonyai. (1865-ben elhangzott akad\u00e9miai sz\u00e9kfoglal\u00f3) Pest, 1867.; A Santorini vissz\u00e9ri fonat a f\u00e9rfi\u00fan\u00e1l. Pest, 1868.; Az emberi gerincagy, ny\u00faltagy \u00e9s Varol-h\u00edd szervezet\u00e9nek g\u00f3rcs\u0151i t\u00e1jviszonyai. Pest, 1869.; A f\u00e9rfi medence viszeres torlata. Pest, 1871.; Hyrtl Corrosio-anat\u00f3mi\u00e1ja. Pest, 1874.; Az emberi vese visz\u00e9r-rendszere. (1874-ben elhangzott akad\u00e9miai sz\u00e9kfoglal\u00f3) Bp., 1875.; Az emberi koponyaisme. Cranioscopia. Bp., 1875.; De\u00e1k Ferencz kopony\u00e1j\u00e1n tett m\u00e9r\u00e9sek \u00e9s ezekb\u0151l vont k\u00f6vetkeztet\u00e9sek. Bp., 1876.; Az emberi vese Malpighi-f\u00e9le lobrai. Bp., 1877.; Polymikroskop. Bp., 1877.; A mesters\u00e9gesen eltorz\u00edtott kopony\u00e1kr\u00f3l. Bp., 1878.; A szeged-\u00f6thalmi \u00e1sat\u00e1sokr\u00f3l, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az ott felfedezett \u0151s-magyar, \u00f3-r\u00f3mai \u00e9s kelta-s\u00edrokban tal\u00e1lt csontv\u00e1zakr\u00f3l\u2026. Bp., 1882.; Adatok a gerinczagyi duczok ismeret\u00e9hez, a b\u00e9k\u00e1n tett vizsg\u00e1latok alapj\u00e1n. Bp., 1885.; Prog\u00e9n kopony\u00e1k. Bp., 1885.<\/p>\n

Nyughelye:<\/strong> Budapest, Fiumei \u00fati temet\u0151 34\/0\/3\/16.<\/p>\n\r\n [slb_exclude]\r\n

\r\n
\r\n \r\n\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n\t\t\t
\r\n\t\t\t\t
\r\n
\r\n\t\t\t\t\t

Gal\u00e9ria<\/h3>\r\n\t\t\t\t\t
\r\n\r\n\t\t\t\t\t\t
8<\/span>k\u00e9p<\/div>\r\n <\/div> <\/div>\r\n \r\n\t\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n \r\n\t\t\t\t\t
\"\"<\/a><\/div>\r\n <\/span>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n <\/div>\r\n\r\n
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>
\r\n \"\"\r\n <\/a><\/div><\/span>\r\n <\/div>\r\n\r\n [\/slb_exclude]\r\n\t\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (Buda, 1818. m\u00e1rcius 20. – Budapest, 1888. december 2.) Tansz\u00e9k: le\u00edr\u00f3- \u00e9s t\u00e1janat\u00f3mia, 1881-t\u0151l I. Anat\u00f3miai tansz\u00e9k 1859-1888. Viselt egyetemi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g: rektor 1878\/79. A h\u00edres orvosdinasztia k\u00f6z\u00e9ps\u0151 tagja, Lenhoss\u00e9k Mih\u00e1ly Ign\u00e1c anat\u00f3mia-professzor fia, Lenhoss\u00e9k Mih\u00e1ly (szint\u00e9n anat\u00f3mia-professzor) \u00e9desapja, Szent-Gy\u00f6rgyi Albert nagyapja. A k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t el\u0151bb Bud\u00e1n, majd az utols\u00f3 k\u00e9t \u00e9vet, a magyar nyelv elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa ok\u00e1n …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5405,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,5,14],"tags":[],"class_list":["post-1190","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-rektorok","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1190","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1190"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1190\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2017,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1190\/revisions\/2017"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5405"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1190"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1190"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1190"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}