{"id":1144,"date":"2022-09-13T10:52:27","date_gmt":"2022-09-13T08:52:27","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1144"},"modified":"2023-01-09T11:18:31","modified_gmt":"2023-01-09T10:18:31","slug":"hogyes-endre","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/hogyes-endre\/","title":{"rendered":"H\u0151gyes Endre"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>(Hajd\u00faszoboszl\u00f3, 1847. november 30. – Budapest, 1906. szeptember 8.)<\/strong><\/p>\n

D\u00e9k\u00e1n: 1894\/95 – 1895\/96<\/p>\n

K\u00f6z\u00e9pfok\u00fa tanulm\u00e1nyait Hajd\u00faszoboszl\u00f3n \u00e9s Debrecenben v\u00e9gezte, majd 1865-ben iratkozott be a pesti Orvoskarra, ahol 1870. december 6-\u00e1n avatt\u00e1k orvosdoktorr\u00e1, majd 1871. j\u00falius 18-\u00e1n seb\u00e9szdoktorr\u00e1. 1870 december\u00e9t\u0151l n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napig a Szent R\u00f3kus-k\u00f3rh\u00e1zban volt seg\u00e9dorvos, majd 1871. m\u00e1rcius 1-j\u00e9t\u0151l visszat\u00e9rt az egyetemre, ahol Balogh K\u00e1lm\u00e1n tan\u00e1rseg\u00e9dje lett az elm\u00e9leti orvostani tansz\u00e9ken. 1872-ben ez a tansz\u00e9k megsz\u0171nt, Balogh professzor pedig \u00e1tvette a gy\u00f3gyszertani tansz\u00e9ket. H\u0151gyes k\u00f6vette mester\u00e9t, \u00e9s 1875. m\u00e1rcius 31-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt mellette. K\u00f6zben 1871 j\u00falius\u00e1ban seb\u00e9szdoktori oklevelet, majd 1874. febru\u00e1r 5-\u00e9n mag\u00e1ntan\u00e1ri min\u0151s\u00edt\u00e9st szerzett a k\u00eds\u00e9rleti k\u00f3rtan t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9ben. Az 1874\/75. tan\u00e9vben megh\u00edv\u00e1st kapott a kolozsv\u00e1ri Ferenc J\u00f3zsef Tudom\u00e1nyegyetemt\u0151l az \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f3r- \u00e9s gy\u00f3gyszertani tansz\u00e9kre. Nyilv\u00e1nos rendes tan\u00e1ri kinevez\u00e9s\u00e9t 1875. m\u00e1rcius 8-\u00e1n kapta meg az uralkod\u00f3t\u00f3l. Szorosan vett t\u00e1rgya mellett gy\u00f3gyszerismeretet, gy\u00f3gyszertant \u00e9s gy\u00f3gyszer\u00e9szeti t\u00f6rv\u00e9nyismeretet, rendk\u00edv\u00fcli t\u00e1rgyk\u00e9nt pedig k\u00eds\u00e9rleti k\u00f3rtant is oktatott. Kolozsv\u00e1rott k\u00e9t tan\u00e9vben (1875\/76, 1882\/83) v\u00e1lasztott\u00e1k d\u00e9k\u00e1nn\u00e1, h\u00e1rom tan\u00e9ven \u00e1t pedig d\u00e9k\u00e1nhelyettes volt. 1882\/83-ban a budapesti Orvoskar megh\u00edvta az \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f3r- \u00e9s gy\u00f3gytani tansz\u00e9kre. Kinevez\u00e9s\u00e9t 1883. janu\u00e1r 17-\u00e9n kapta meg, itteni m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t pedig az 1883\/84-es tan\u00e9vt\u0151l kezdte meg. N\u00e9gy tan\u00e9ven \u00e1t (1887-1892) m\u0171k\u00f6d\u00f6tt kari jegyz\u0151k\u00e9nt, majd k\u00e9t tan\u00e9vre (1894-1896) d\u00e9k\u00e1nn\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k. 1876-t\u00f3l t\u00f6bb alkalommal tett tanulm\u00e1nyutakat, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Angli\u00e1ba \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1gba. 1881\u20131885 k\u00f6z\u00f6tt megjelent h\u00e1romk\u00f6tetes m\u0171v\u00e9ben els\u0151k\u00e9nt \u00edrta le az egyens\u00faly\u00e9rz\u00e9s reflex\u00edv\u00e9t, s annak forgat\u00e1sra, valamint elektromos ingerl\u00e9sre bek\u00f6vetkez\u0151 reakci\u00f3j\u00e1t. 1887-ben a Vall\u00e1s- \u00e9s K\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium megb\u00edzta Pasteur k\u00eds\u00e9rleteinek megism\u00e9tl\u00e9s\u00e9vel, majd a budapesti Pasteur-int\u00e9zet fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val az Orvoskar keret\u00e9n bel\u00fcl, melyre 1890. \u00e1prilis 15-\u00e9n ker\u00fclt sor. A k\u00eds\u00e9rletes k\u00f3rtan egyik hazai megalapoz\u00f3jak\u00e9nt toxikol\u00f3giai \u00e9s bakteriol\u00f3giai vizsg\u00e1latokat v\u00e9gzett. P\u00e1ly\u00e1ja sor\u00e1n sokoldal\u00fa kutat\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9get fejtett ki: kutatta a vese k\u00e9reg- \u00e9s vel\u0151\u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak v\u00e9rkering\u00e9s\u00e9t, az egyens\u00faly\u00e9rz\u00e9s reflex\u00edv\u00e9t, az alkaloid\u00e1k hat\u00e1s\u00e1t, a vese\u00e9rgomolyok \u00e9s a kanyarulatos csatorn\u00e1k szerep\u00e9t a vizeletelv\u00e1laszt\u00e1sban. Bakteriol\u00f3giai kutat\u00e1sai kiterjedtek a kolera (1873), az anthrax (1882) \u00e9s a veszetts\u00e9g (1886) k\u00f3rokoz\u00f3ira. Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak kimagasl\u00f3 eredm\u00e9nye a veszetts\u00e9g elleni Pasteur-f\u00e9le v\u00e9d\u0151olt\u00e1s bevezet\u00e9se, illetve az olt\u00f3anyag tov\u00e1bbfejleszt\u00e9se. A millennium alkalm\u00e1b\u00f3l k\u00e9t nagyobb munk\u00e1ra is megb\u00edz\u00e1st kapott. A kart\u00f3l az Orvoskar t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00e9s akkori \u00e1llapot\u00e1t bemutat\u00f3 eml\u00e9kk\u00f6nyv \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, a VKM-t\u0151l pedig a hazai fels\u0151oktat\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 nagy m\u0171ben az Orvosi oktat\u00e1s\u00fcgy c. fejezet meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra. 1881-t\u0151l az Akad\u00e9mia levelez\u0151, 1889-t\u0151l rendes tagja volt. Ugyanebben az \u00e9vben a veszetts\u00e9gr\u0151l \u00edrt munk\u00e1j\u00e1t az Akad\u00e9mia a 200 arannyal j\u00e1r\u00f3 Marczib\u00e1nyi-f\u00e9le p\u00e1lyad\u00edjjal jutalmazta. 1889-t\u0151l a bel\u00fcgyminiszter mellett m\u0171k\u00f6d\u0151 Orsz\u00e1gos K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gi Tan\u00e1cs rendk\u00edv\u00fcli, 1891-t\u0151l pedig rendes tagja. Sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 tudom\u00e1nyos t\u00e1rsadalmi tev\u00e9kenys\u00e9get fejtett ki. Alap\u00edt\u00f3ja volt a Kolozsv\u00e1ri Orvos-Term\u00e9szettudom\u00e1nyi T\u00e1rsulatnak (1876), v\u00e1lasztm\u00e1nyi tagja, majd aleln\u00f6ke a kir. Term\u00e9szettudom\u00e1nyi T\u00e1rsulatnak, 1888-t\u00f3l szerkeszt\u0151je az Orvosi Hetilapnak, m\u00e1sodtitk\u00e1ra, majd 1893-t\u00f3l eln\u00f6ke volt az Orvosi K\u00f6nyvkiad\u00f3 T\u00e1rsulatnak stb.<\/p>\n

(F\u0151bb munk\u00e1i: A vese v\u00e9rkering\u00e9si viszonyair\u00f3l. Bp., 1873; Az associ\u00e1lt szemmozg\u00e1sok idegmechanizmus\u00e1r\u00f3l I\u2013III., Bp., 1880\u20131885; Jelent\u00e9s a veszetts\u00e9gre vonatkoz\u00f3 vizsg\u00e1lataim jelen \u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Orv. Hetil. 1886; Le virus rabique des chiens des rues dans ses passages de lapin \u00e1 lapin. Ann. de l’Inst. Pasteur, Paris, 1888; Die experimentelle Basis der antirabischen Schutzimpfungen Pasteur’s. Stuttgart, 1889; A veszetts\u00e9g gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Bp., 1889; Eml\u00e9kk\u00f6nyv a budapesti kir\u00e1lyi magyar Tudom\u00e1ny Egyetem Orvosi Kar\u00e1nak m\u00faltj\u00e1r\u00f3l \u00e9s jelen\u00e9r\u0151l. Bp., 1896.)<\/p>\n

\"\"<\/a>\"\"<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (Hajd\u00faszoboszl\u00f3, 1847. november 30. – Budapest, 1906. szeptember 8.) D\u00e9k\u00e1n: 1894\/95 – 1895\/96 K\u00f6z\u00e9pfok\u00fa tanulm\u00e1nyait Hajd\u00faszoboszl\u00f3n \u00e9s Debrecenben v\u00e9gezte, majd 1865-ben iratkozott be a pesti Orvoskarra, ahol 1870. december 6-\u00e1n avatt\u00e1k orvosdoktorr\u00e1, majd 1871. j\u00falius 18-\u00e1n seb\u00e9szdoktorr\u00e1. 1870 december\u00e9t\u0151l n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napig a Szent R\u00f3kus-k\u00f3rh\u00e1zban volt seg\u00e9dorvos, majd 1871. m\u00e1rcius 1-j\u00e9t\u0151l visszat\u00e9rt az egyetemre, ahol Balogh …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":1146,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6,20,77,81,14],"tags":[],"class_list":["post-1144","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-dekanok","category-dekanok-karok-szerint","category-kegyeleti-adattar","category-orvosi-kar-dekanjai","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1144","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1144"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1144\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1149,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1144\/revisions\/1149"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1146"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1144"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1144"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1144"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}