{"id":1140,"date":"2022-09-13T10:49:30","date_gmt":"2022-09-13T08:49:30","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1140"},"modified":"2023-01-09T11:14:11","modified_gmt":"2023-01-09T10:14:11","slug":"fodor-jozsef","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/fodor-jozsef\/","title":{"rendered":"Fodor J\u00f3zsef"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>Fodor J\u00f3zsef, gal\u00e1ntai (Lakocsa, 1843. j\u00falius 16. – Budapest, 1901. m\u00e1rcius 20.)<\/strong><\/p>\n

D\u00e9k\u00e1n: 1888\/89 – 1891\/92<\/p>\n

Somogyi f\u00f6ldbirtokos csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. Egyetemi tanulm\u00e1nyait B\u00e9csben kezdte, majd a m\u00e1sodik \u00e9vt\u0151l Pesten folytatta, ahol 1865. okt\u00f3ber 19-\u00e9n orvosdoktori, majd szem\u00e9sz- \u00e9s sz\u00fcl\u00e9szmesteri, v\u00e9g\u00fcl 1866. j\u00falius 17-\u00e9n seb\u00e9szdoktori okleveleket szerzett. 1866 janu\u00e1rj\u00e1t\u00f3l tan\u00e1rseg\u00e9d az \u00e1llamorvostani \/k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtan \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki orvostan egy\u00fctt\/ tansz\u00e9ken, majd Pesten belv\u00e1rosi halottk\u00e9m. 1869-t\u0151l a Szent R\u00f3kus-k\u00f3rh\u00e1z boncol\u00f3 f\u0151orvosa. Ugyanekkor az egyetem a tiszti orvosi elj\u00e1r\u00e1s tan\u00e1b\u00f3l mag\u00e1ntan\u00e1rr\u00e1 habilit\u00e1lta. 1870-ben \u00e1llami \u00f6szt\u00f6nd\u00edjjal hosszabb tanulm\u00e1nyutat tett Ausztria, N\u00e9metorsz\u00e1g, Hollandia, Belgium \u00e9s Anglia \u00e9rint\u00e9s\u00e9vel, megl\u00e1togatva a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szempontb\u00f3l legfontosabb int\u00e9zeteket. M\u00fcnchenben hallgatta Max Josef von Pettenkofer el\u0151ad\u00e1sait \u00e9s dolgozott Freiherr Justus von Liebig laborat\u00f3rium\u00e1ban. W\u00fcrzburgban megfordult Friedrich Daniel von Recklinghausen \u00e9s Hilger int\u00e9zeteiben. 1872-ben az akkor alakul\u00f3 kolozsv\u00e1ri egyetemen az \u00e1llamorvostan tan\u00e1ra lett. 1873-ban \u00fajabb utat tett Franciaorsz\u00e1gban \u00e9s Angli\u00e1ban, majd nagyhat\u00e1s\u00fa tanulm\u00e1nyt \u00edrt az angliai \u00e9s hazai k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi viszonyokr\u00f3l, mely elnyerte az Akad\u00e9mia nagyd\u00edj\u00e1t. 1874-ben a budapesti orvoskar h\u00edvta meg az \u00fajonnan fel\u00e1ll\u00edtott k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani tansz\u00e9kre. 1885-ben az \u0151 javaslatai alapj\u00e1n l\u00e9pett \u00e9letbe az iskolaorvosi \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9gtan-tan\u00e1ri int\u00e9zm\u00e9ny. Ugyanekkor alap\u00edtotta Markusovszky Lajossal az Orsz\u00e1gos K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gi Egyes\u00fcletet. 1879 \u00e9s 1887 k\u00f6z\u00f6tt szerkesztette a Term\u00e9szettudom\u00e1nyi K\u00f6zl\u00f6nyt \u00e9s vezette annak Eg\u00e9szs\u00e9gtan c. rovat\u00e1t. 1887-t\u00f3l a K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gi Egyes\u00fclet k\u00f6zl\u00f6ny\u00e9nek, az Eg\u00e9szs\u00e9g c\u00edm\u0171 lapnak szerkeszt\u0151je. Ugyan\u00edgy az Orvosi Hetilap K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki orvostan c. szakmell\u00e9klet\u00e9nek. A k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy els\u0151 magyar szaktekint\u00e9lyek\u00e9nt f\u0151szerepet j\u00e1tszott a higi\u00e9nikus orvosok tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9se ter\u00e9n is. Nemzetk\u00f6zileg is a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtan egyik megalapoz\u00f3j\u00e1nak tekintik. \u201eA leveg\u0151, a talaj \u00e9s a v\u00edz szennyez\u0151d\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 kutat\u00e1sai mind m\u00f3dszereik, mind meg\u00e1llap\u00edt\u00e1saik tekintet\u00e9ben klasszikus jelent\u0151s\u00e9g\u0171ek \u00e9s hozz\u00e1j\u00e1rultak Pettenkofer t\u00e9ves talajelm\u00e9let\u00e9nek megd\u00f6nt\u00e9s\u00e9hez. Els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt mutatta ki a v\u00edz t\u00edfuszt terjeszt\u0151 szerep\u00e9t. Jelent\u0151sek a sz\u00e9nmonoxid toxicit\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 kutat\u00e1sai. Felismerte a bakteriol\u00f3gia fontoss\u00e1g\u00e1t. Kutat\u00e1sait sz\u00e1mos gyakorlati k\u00e9rd\u00e9s megold\u00e1s\u00e1ban \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtette (a f\u0151v\u00e1ros v\u00edzell\u00e1t\u00e1sa, csatorn\u00e1z\u00e1s stb.). Vil\u00e1gviszonylatban els\u0151nek vetette fel egy orsz\u00e1gos k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi int\u00e9zet \u00e9s ter\u00fcleti k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi-j\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyi int\u00e9zet terv\u00e9t.\u201d 1872-t\u0151l az Orsz\u00e1gos K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Tan\u00e1cs tagja. 1878. j\u00fanius 14-t\u0151l az MTA levelez\u0151, 1883. m\u00e1jus 17-t\u0151l rendes tagja, 1891-ben a cambridge-i egyetem tiszteletbeli doktora. Tiszteletbeli, illetve k\u00fclf\u00f6ldi tagja volt a n\u00e9met (Verein f\u00fcr \u00d6ffentliche Gesundheitspflege), p\u00e1rizsi, br\u00fcsszeli, firenzei, londoni k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi egyes\u00fcleteknek. Az Association of Medical Officers of Great-Britain tiszteletbeli tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta. A nemzetk\u00f6zi eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e9s demogr\u00e1fiai kongresszus \u00e1lland\u00f3 bizotts\u00e1g\u00e1nak magyarorsz\u00e1gi tagja volt. Az 1882\/83-as berlini eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son tudom\u00e1nyos \u00e9s kutat\u00e1si eszk\u00f6zei\u00e9rt Auguszta cs\u00e1sz\u00e1rn\u00e9 arany\u00e9remmel t\u00fcntette ki. 1888-1892 k\u00f6z\u00f6tt n\u00e9gy tan\u00e9ven \u00e1t a budapesti orvoskar d\u00e9k\u00e1nja, 1894\/95-ben az egyetem rektora. M\u00e1r nyolc \u00e9vvel hal\u00e1la ut\u00e1n, 1909. augusztus 29-\u00e9n szobrot kapott a f\u0151v\u00e1rosban, az akkori S\u00e1ndor t\u00e9ren.<\/p>\n

(F\u0151bb munk\u00e1i: Az \u00e1rny\u00e9ksz\u00e9k-rendszerekr\u0151l, tekintettel a hazai s f\u0151leg a pesti viszonyokra. Pest, 1869.; K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy Angolorsz\u00e1gban, tekintettel az orvos\u00fcgyre, orvosrend\u00e9szetre, a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki orvos \u00fcgyre, valamint a hazai viszonyokra. Bp., 1873.; Az eg\u00e9szs\u00e9ges h\u00e1zr\u00f3l \u00e9s lak\u00e1sr\u00f3l. Bp., 1877. \/n\u00e9met\u00fcl: Das gesunde Haus und die gesunde Wohnung. Braunschweig, 1878.\/; A k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy. Bp., 1879. \/Hivatalos jelent\u00e9s a P\u00e1rizsban 1878-ban tartott egyetemes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l III.\/; Eg\u00e9szs\u00e9gtani kutat\u00e1sok a leveg\u0151t, talajt \u00e9s vizet illet\u0151en. Bp., 1880\u201381.; A budapesti m. kir. tudom\u00e1nyegyetem k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani int\u00e9zet\u00e9nek le\u00edr\u00e1sa. A berlini eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alkalm\u00e1b\u00f3l a vall\u00e1s- \u00e9s k\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi miniszter megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l egybe\u00e1ll\u00edtva. Bp., 1882. \/Ugyanez n\u00e9met\u00fcl is.\/; N\u00e9h\u00e1ny k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k eg\u00e9szs\u00e9gtani el\u0151ad\u00e1sokhoz \u00e9s k\u00eds\u00e9rletekhez. Az 1882\u201383-ki berlini eg\u00e9szs\u00e9g \u00e9s ment\u00e9s\u00fcgyi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alkalm\u00e1b\u00f3l. Bp., 1883. \/Magyar \u00e9s n\u00e9met sz\u00f6veggel.\/; Jelent\u00e9s az iskolaeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyr\u0151l. Bp., 1888. \/Felolvas\u00e1s a VI. b\u00e9csi nemzetk\u00f6zi eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kongresszuson.\/; Hygiene des Bodens. Jena, 1893. in: Weyls: Handbuch der Hygiene I. k\u00f6tet 1. fejezet.; A tiszti orvosi kik\u00e9pz\u00e9s \u00e9s min\u0151s\u00edt\u00e9s reformja. Bp., 1898.) id\u00e9zet: Magyar \u00c9letrajzi Lexikon 1000-1990. szerk.: Kenyeres \u00c1gnes.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> Fodor J\u00f3zsef, gal\u00e1ntai (Lakocsa, 1843. j\u00falius 16. – Budapest, 1901. m\u00e1rcius 20.) D\u00e9k\u00e1n: 1888\/89 – 1891\/92 Somogyi f\u00f6ldbirtokos csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. Egyetemi tanulm\u00e1nyait B\u00e9csben kezdte, majd a m\u00e1sodik \u00e9vt\u0151l Pesten folytatta, ahol 1865. okt\u00f3ber 19-\u00e9n orvosdoktori, majd szem\u00e9sz- \u00e9s sz\u00fcl\u00e9szmesteri, v\u00e9g\u00fcl 1866. j\u00falius 17-\u00e9n seb\u00e9szdoktori okleveleket szerzett. 1866 janu\u00e1rj\u00e1t\u00f3l tan\u00e1rseg\u00e9d az \u00e1llamorvostani \/k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtan \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki orvostan …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":1142,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6,20,77,81,5,14],"tags":[],"class_list":["post-1140","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-dekanok","category-dekanok-karok-szerint","category-kegyeleti-adattar","category-orvosi-kar-dekanjai","category-rektorok","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1140","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1140"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1140\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1631,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1140\/revisions\/1631"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1142"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1140"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1140"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1140"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}