{"id":1136,"date":"2022-09-13T10:47:13","date_gmt":"2022-09-13T08:47:13","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1136"},"modified":"2023-01-09T11:29:46","modified_gmt":"2023-01-09T10:29:46","slug":"pertik-otto","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/pertik-otto\/","title":{"rendered":"Pertik Ott\u00f3"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify\"><strong><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/files\/2022\/09\/075_11.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignleft size-full wp-image-1137\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/files\/2022\/09\/075_11.jpg\" alt=\"\" width=\"295\" height=\"382\" \/><\/a>(Pest, 1852-Budapest, 1913)<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Tanulm\u00e1nyait sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban v\u00e9gezte. M\u00e9g \u00f6t\u00f6d\u00e9vesk\u00e9nt 2. tan\u00e1rseg\u00e9dnek v\u00e1lasztott\u00e1k meg a k\u00f3rbonctani tansz\u00e9ken. Orvosi oklevel\u00e9t 1876-ban kapta meg. Ugyanekkor lett Mihalkovics G\u00e9za tan\u00e1rseg\u00e9dje a Fejl\u0151d\u00e9stani \u00e9s bonctani int\u00e9zetben, ahol 1878-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Ekkor hosszabb k\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1nyutat tett, el\u0151sz\u00f6r P\u00e1rizsba l\u00e1togatv\u00e1n, ahol a k\u00eds\u00e9rleti sz\u00f6vettan egyik megalap\u00edt\u00f3ja, Louis Antoine Ranvier, a Coll\u00e8ge de France tan\u00e1ra mellett a sz\u00f6vettan finomabb m\u00f3dszereit tanulm\u00e1nyozta. 1880-1882 k\u00f6z\u00f6tt Heinric Wilhelm Gottfried Waldeyer-Hartz strassbourgi anat\u00f3mia professzor els\u0151 seg\u00e9dek\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Ekkor ugyancsak els\u0151 seg\u00e9di kinevez\u00e9st kapott Friedrich Daniel von Recklinghausen k\u00f3rbonctani tansz\u00e9k\u00e9re W\u00fcrzburgba, ahol 1884-ig dolgozott. Innen f\u00e9l \u00e9vre De Bary laborat\u00f3rium\u00e1ba l\u00e1togatott a bakteriol\u00f3gia tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra. Ekkor m\u00e1r k\u00e9t megh\u00edv\u00e1ssal is rendelkezett r\u00e9szben Dublinba, ahol a k\u00f3rbonctani katedra \u00e9s prosectori kinevez\u00e9s v\u00e1rta, r\u00e9szben P\u00e1rizsba, Louis Pasteur laborat\u00f3rium\u00e1ba. Azonban 1885-ben a budapesti V\u00f6r\u00f6skereszt-k\u00f3rh\u00e1z megh\u00edv\u00e1s\u00e1nak tett eleget, elv\u00e1llalva az itteni prosectori \u00e1ll\u00e1st. Hamarosan a Szent Istv\u00e1n k\u00f3rh\u00e1z k\u00f3rboncnoka lett, majd a f\u0151v\u00e1ros n\u00e9gy h\u00f3napra Berlinbe k\u00fcldte ki Robert Koch-hoz, illetve a bakteriol\u00f3giai laborat\u00f3riumok tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra. Visszat\u00e9rte ut\u00e1n, 1887-ben a kollokvium \u00e9s a pr\u00f3bael\u0151ad\u00e1s elenged\u00e9s\u00e9vel a budapesti egyetemen a zsigerek k\u00f3rbonctana t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9ben mag\u00e1ntan\u00e1ri k\u00e9pes\u00edt\u00e9st nyert. 1890. \u00e1prilis 10-\u00e9n a k\u00f3rsz\u00f6vettan nyilv\u00e1nos rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1r\u00e1v\u00e1, egy \u00e9v m\u00falva pedig a F\u0151v\u00e1rosi Bakteriol\u00f3giai Int\u00e9zet els\u0151 vezet\u0151j\u00e9v\u00e9 nevezt\u00e9k ki. 1892-ben a Bel\u00fcgyminiszt\u00e9rium megb\u00edzta az orsz\u00e1gos koleravizsg\u00e1latok vezet\u00e9s\u00e9vel, majd 1893-ban a vid\u00e9ki orvosok sz\u00e1m\u00e1ra szervezett bakteriol\u00f3giai kurzusok el\u0151ad\u00e1s\u00e1val. 1894 elej\u00e9n, Scheuthauer Guszt\u00e1v hal\u00e1la ut\u00e1n helyettesk\u00e9nt \u00e1tvette a k\u00f3rbonctani tansz\u00e9ket, majd 1895. j\u00falius 12-\u00e9n az \u00fajonnan szervezett p\u00e1rhuzamos tansz\u00e9k igazgat\u00f3ja lett. Ezzel egy\u00fctt kinevez\u00e9st kapott a k\u00f3rbonctan \u00e9s k\u00f3rsz\u00f6vettan rendes tan\u00e1r\u00e1v\u00e1. 1899. m\u00e1jus 5-\u00e9n az MTA levelez\u0151 tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta. Sz\u00e1mos hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi szakmai t\u00e1rsas\u00e1g (pl. Igazs\u00e1g\u00fcgyi Orvosi Tan\u00e1cs, Orsz\u00e1gos K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Tan\u00e1cs stb.) tagja, jelent\u0151s szerepe volt az 1887. \u00e9vi t\u00edfusz- \u00e9s 1892. \u00e9vi nagy koleraj\u00e1rv\u00e1ny lek\u00fczd\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/files\/2022\/09\/075_21.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignleft size-full wp-image-1138\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/files\/2022\/09\/075_21.jpg\" alt=\"\" width=\"295\" height=\"370\" \/><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/files\/2022\/09\/075_11.jpg\"><\/a> (Pest, 1852-Budapest, 1913) Tanulm\u00e1nyait sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban v\u00e9gezte. M\u00e9g \u00f6t\u00f6d\u00e9vesk\u00e9nt 2. tan\u00e1rseg\u00e9dnek v\u00e1lasztott\u00e1k meg a k\u00f3rbonctani tansz\u00e9ken. Orvosi oklevel\u00e9t 1876-ban kapta meg. Ugyanekkor lett Mihalkovics G\u00e9za tan\u00e1rseg\u00e9dje a Fejl\u0151d\u00e9stani \u00e9s bonctani int\u00e9zetben, ahol 1878-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Ekkor hosszabb k\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1nyutat tett, el\u0151sz\u00f6r P\u00e1rizsba l\u00e1togatv\u00e1n, ahol a k\u00eds\u00e9rleti sz\u00f6vettan egyik megalap\u00edt\u00f3ja, Louis Antoine Ranvier, a Coll\u00e8ge de France tan\u00e1ra &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":1138,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,16,14],"tags":[],"class_list":["post-1136","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-tanszekvezetok","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1136","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1136"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1136\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1139,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1136\/revisions\/1139"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/1138"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1136"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1136"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1136"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}