{"id":1113,"date":"2022-09-06T10:25:19","date_gmt":"2022-09-06T08:25:19","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1113"},"modified":"2023-06-29T10:12:33","modified_gmt":"2023-06-29T08:12:33","slug":"dollinger-gyula","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/dollinger-gyula\/","title":{"rendered":"Dollinger Gyula"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>(Pest, 1849. \u00e1prilis 10. – Budapest, 1937. m\u00e1rcius 2.)<\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k: I. sz. Seb\u00e9szeti Klinika 1897-1919, seb\u00e9szeti m\u0171t\u00e9ttan 1901-1904.<\/strong><\/p>\n

Iparos csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott, \u00e9desapja kocsik\u00e9sz\u00edt\u0151 volt. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it a pesti piarist\u00e1kn\u00e1l, orvosi tanulm\u00e1nyait Pesten, a negyedik \u00e9vet pedig B\u00e9csben (VII. f\u00e9l\u00e9v) \u00e9s Berlinben (VIII. f\u00e9l\u00e9v) v\u00e9gezte. 1874 j\u00fanius\u00e1ban Scheuthauer Guszt\u00e1v mellett lett tan\u00e1rseg\u00e9d az I. sz. K\u00f3rbonctani Int\u00e9zetben. 1875. j\u00falius 17-\u00e9n Pesten orvos-, december 14-\u00e9n seb\u00e9szdoktori oklevelet szerzett, majd 1877. febru\u00e1r 16-\u00e1n ugyanitt sz\u00fcl\u00e9szmesteri k\u00e9pes\u00edt\u00e9st szerzett. 1876\/77-ben m\u0171t\u0151n\u00f6vend\u00e9k lett Kov\u00e1cs J\u00f3zsef professzor seb\u00e9szeti klinik\u00e1j\u00e1n. M\u0171t\u0151orvosi oklevel\u00e9t 1877. j\u00fanius 6-\u00e1n kapta meg, majd ugyanitt tan\u00e1rseg\u00e9di megb\u00edzat\u00e1st nyert. 1878-ban csapatorvosk\u00e9nt (Mollin\u00e1ry 38. gyalogezred) vett r\u00e9szt Bosznia okkup\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban. Ott volt a Mokronogo melletti \u00fctk\u00f6zetekn\u00e9l, majd Szarajev\u00f3ban a t\u00e1bori k\u00f3rh\u00e1z egyik seb\u00e9szeti oszt\u00e1ly\u00e1t vezette. Visszat\u00e9rve \u00f6nk\u00e9ntesk\u00e9nt ism\u00e9t az I. sz. Seb\u00e9szeti Klinik\u00e1n dolgozott, majd 1882-ben k\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1ny\u00fatra indult n\u00e9met, francia \u00e9s angol seb\u00e9szeti \u00e9s ortop\u00e9diai int\u00e9zetekbe. Ugyanezen \u00e9vben Budapesten a testegyen\u00e9szet (ortop\u00e9dia) t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9ben mag\u00e1ntan\u00e1ri k\u00e9pes\u00edt\u00e9st szerzett. 1883 m\u00e1jus\u00e1ban a budapesti I. gyermekmenhely m\u0171t\u0151orvosa, 1885-t\u0151l az Orsz\u00e1gos K\u00f6zoktat\u00e1si Tan\u00e1cs tagja. 1889 \u00e1prilis\u00e1t\u00f3l az Irgalmasrend budai k\u00f3rh\u00e1z\u00e1nak m\u0171t\u0151je, 1891-t\u0151l ugyanitt a seb\u00e9szeti oszt\u00e1ly kinevezett m\u0171t\u0151orvosa. 1891. m\u00e1jus 4-t\u0151l rendk\u00edv\u00fcli, 1897. szeptember 15-t\u0151l nyilv\u00e1nos rendes tan\u00e1r a budapesti Orvoskar I. sz. Seb\u00e9szeti Klinik\u00e1j\u00e1n, eg\u00e9szen 1919-es nyugd\u00edjba vonul\u00e1s\u00e1ig. 1901-t\u0151l n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig az els\u0151 el\u0151ad\u00f3 volt a seb\u00e9szeti m\u0171t\u00e9ttan rendk\u00edv\u00fcli tansz\u00e9k\u00e9n. Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kirobban\u00e1sakor tan\u00e1rt\u00e1rs\u00e1val, Kuzmik P\u00e1llal egy\u00fctt csapatszolg\u00e1latot v\u00e1llalt.<\/p>\n

Az ortop\u00e9dia hazai megalapoz\u00f3ja, k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is elismert szaktekint\u00e9ly volt. Nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik az Orsz\u00e1gos R\u00e1kbizotts\u00e1g megalak\u00edt\u00e1sa (1902), mely el\u0151sz\u00f6r k\u00e9sz\u00edtett r\u00e1kstatisztik\u00e1t, az \u00f6nk\u00e9ntes \u00e1pol\u00f3n\u0151i int\u00e9zm\u00e9ny megszervez\u00e9se (a V\u00f6r\u00f6skereszten bel\u00fcl) \u00e9s az els\u0151 magyarorsz\u00e1gi epek\u0151m\u0171t\u00e9t. Kidolgozta a g\u00fcm\u0151s csont- \u00e9s \u00edz\u00fcleti betegs\u00e9gek konzervat\u00edv kezel\u00e9s\u00e9t, a dongal\u00e1b nem v\u00e9res repoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak, a cs\u00edp\u0151\u00edz\u00fcleti zsugorod\u00e1sok regressz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak, valamint az id\u00fclt ficamok v\u00e9res repoz\u00edci\u00f3j\u00e1nak m\u00f3dszer\u00e9t. T\u00f6bb ortop\u00e9diai k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket szerkesztett, csontt\u00f6r\u00e9sek kezel\u00e9s\u00e9re j\u00e1r\u00f3k\u00f6t\u00e9seket k\u00e9sz\u00edtett. Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt k\u00f3rh\u00e1zat, ut\u00f3kezel\u0151t \u00e9s m\u0171v\u00e9gtaggy\u00e1rat szervezett. T\u00f6bb \u00e9ven \u00e1t volt eln\u00f6ke a Budapesti Orvosegyes\u00fcletnek, a budapesti, majd az Orsz\u00e1gos Orvossz\u00f6vets\u00e9gnek. K\u00f6zlem\u00e9nyei nagy sz\u00e1mban jelentek meg hazai \u00e9s n\u00e9met nyelv\u0171 orvosi szaklapokban.<\/p>\n

F\u0151bb munk\u00e1i: <\/strong>A massage, gyakorl\u00f3 orvosok sz\u00e1m\u00e1ra. Bp., 1884.; Az emberi test elferd\u00fcl\u00e9seir\u0151l. Bp., 1887.; Die Massage f\u00fcr praktische Aerzte und Mediziner. Stuttgart, 1890.; A gyermekek egyneh\u00e1ny elg\u00f6rb\u00fcl\u00e9s\u00e9r\u0151l. Bp., 1890.; Orvosi jelent\u00e9s az ifjus\u00e1g testi nevel\u00e9s\u00e9r\u0151l. Bp., 1890.; A gyermek testi \u00e1pol\u00e1s\u00e1r\u00f3l (t\u00f6bbekkel egy\u00fctt). Bp., 1891.; Seb\u00e9szeti m\u00f3dszerek \u00e9s klinikai kimutat\u00e1s. A Budapesti Magyar Kir. Tudom\u00e1ny-egyetem I-s\u0151 sz\u00e1m\u00fa Seb\u00e9szeti Klinik\u00e1j\u00e1nak 1900\/901, 1901\/902 \u00e9s 1902\/903. \u00e9vi beteganyag\u00e1r\u00f3l (szerk.). Bp. 1903.<\/p>\n

Nyughelye:<\/strong> Fiumei \u00fati temet\u0151 27\/0\/1\/48.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/strong>\"\"<\/a><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (Pest, 1849. \u00e1prilis 10. – Budapest, 1937. m\u00e1rcius 2.) Tansz\u00e9k: I. sz. Seb\u00e9szeti Klinika 1897-1919, seb\u00e9szeti m\u0171t\u00e9ttan 1901-1904. Iparos csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott, \u00e9desapja kocsik\u00e9sz\u00edt\u0151 volt. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it a pesti piarist\u00e1kn\u00e1l, orvosi tanulm\u00e1nyait Pesten, a negyedik \u00e9vet pedig B\u00e9csben (VII. f\u00e9l\u00e9v) \u00e9s Berlinben (VIII. f\u00e9l\u00e9v) v\u00e9gezte. 1874 j\u00fanius\u00e1ban Scheuthauer Guszt\u00e1v mellett lett tan\u00e1rseg\u00e9d az I. sz. K\u00f3rbonctani Int\u00e9zetben. …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":4327,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[77,16,14],"tags":[],"class_list":["post-1113","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-kegyeleti-adattar","category-tanszekvezetok","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1113","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1113"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1113\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1611,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1113\/revisions\/1611"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/4327"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1113"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1113"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1113"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}