{"id":1069,"date":"2022-08-10T11:02:43","date_gmt":"2022-08-10T09:02:43","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1069"},"modified":"2023-07-17T09:58:49","modified_gmt":"2023-07-17T07:58:49","slug":"tangl-ferenc","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/tangl-ferenc\/","title":{"rendered":"Tangl Ferenc"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>(Pest, 1866. janu\u00e1r 6. – Budapest, 1917. december 19.)<\/strong><\/p>\n

D\u00e9k\u00e1n: 1910\/11 – 1911\/12<\/p>\n

Kisiparos csal\u00e1d gyermekek\u00e9nt sz\u00fcletett, b\u00e1tyja Tangl K\u00e1rolynak, aki E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd tan\u00e1rseg\u00e9dje lett. Orvosi oklevel\u00e9t 1888. december 1-j\u00e9n szerezte a budapesti egyetem Orvostudom\u00e1nyi Kar\u00e1n. M\u00e1r medikus kor\u00e1ban egy \u00e9vig gyakornokoskodott az \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f3r- \u00e9s gy\u00f3gytani int\u00e9zetben, illetve 1887-ben f\u00e9l \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt Kielben, ahol sz\u00f6vettannal foglalkozott. Avat\u00e1sa ut\u00e1n a k\u00f3rbonctani int\u00e9zet m\u00e1sodasszisztense lett. 1889. \u00e1prilis 1-j\u00e9t\u0151l megh\u00edv\u00e1s alapj\u00e1n a grazi sz\u00f6vet- \u00e9s fejl\u0151d\u00e9stani tansz\u00e9ken asszisztenskedett. A Budapestr\u0151l kapott Schordann-f\u00e9le utaz\u00e1si \u00f6szt\u00f6nd\u00edj seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel m\u00e9g az \u00e9v november\u00e9ben T\u00fcbingenbe ment, ahol Paul Clemens von Baumgarten professzor k\u00f3rbonctani int\u00e9zet\u00e9ben f\u0151leg bakteriol\u00f3gi\u00e1val foglalkozott. K\u00e9s\u0151bb, 1903-t\u00f3l egy\u00fctt szerkesztett\u00e9k a Jahresbericht \u00fcber die Fortschritte in der Lehre von den pathogenen Mikroorganismen c\u00edm\u0171 szaklapot. K\u00f6zben Berlinbe is ell\u00e1togatott, ahol Robert Koch mellett v\u00e9gzett tanulm\u00e1nyokat, mik\u00f6zben a berlini Krankenhaus am Urban k\u00f3rh\u00e1zban dolgozott k\u00f3rboncnokk\u00e9nt. T\u00fcbingenb\u0151l Walter Flemming kieli tan\u00e1r h\u00edvta mag\u00e1hoz, mag\u00e1ntan\u00e1rs\u00e1got aj\u00e1nlva Tanglnak, de \u0151 honv\u00e1gyt\u00f3l hajtva 1891 v\u00e9g\u00e9n hazat\u00e9rt, \u00e9s a Scheuthauer Guszt\u00e1v vezette k\u00f3rbonctani int\u00e9zet els\u0151 tan\u00e1rseg\u00e9dje lett, ahol Hut\u00ffra Ferenc \u00e9s Preisz Hug\u00f3 voltak p\u00e1lyat\u00e1rsai. Innen h\u00edvta meg az \u00c1llatorvosi Akad\u00e9mia tan\u00e1ri kara az \u00e9let- \u00e9s sz\u00f6vettani tansz\u00e9k \u00e9l\u00e9re. A tansz\u00e9k elfoglal\u00e1sa el\u0151tt f\u00e9l \u00e9vet m\u00e9g Lipcs\u00e9ben dolgozott, az \u00e9lettan nagy mestere Karl Friedrich Wilhelm Ludwig mellett. Az \u00e9lettan \u00e1llatorvosi vonatkoz\u00e1sait Ellenberger drezdai int\u00e9zet\u00e9ben saj\u00e1t\u00edtotta el. 1892 szeptember\u00e9ben kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t az \u00c1llatorvosi Akad\u00e9mi\u00e1n, kezdetben seg\u00e9dtan\u00e1rk\u00e9nt, majd 1903 j\u00falius\u00e1t\u00f3l rendes tan\u00e1rk\u00e9nt. Az \u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re l\u00e9tes\u00fclt 1896-ban a m. kir. \u00c1llat\u00e9lettani \u00e9s Takarm\u00e1nyoz\u00e1stani K\u00eds\u00e9rleti \u00c1llom\u00e1s, melynek igazgat\u00e1s\u00e1t hal\u00e1l\u00e1ig ell\u00e1tta. A f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9si t\u00e1rca 1901-ben Bud\u00e1n \u00faj otthont \u00e9p\u00edttetett az int\u00e9zetnek, melynek felszerel\u00e9se teljesen Tangl elk\u00e9pzel\u00e9sei szerint t\u00f6rt\u00e9nt. Munk\u00e1ja elismer\u00e9s\u00e9\u00fcl 1912-ben a kir\u00e1lyt\u00f3l udvari tan\u00e1csosi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1got kapott. A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia 1902. m\u00e1jus 9-\u00e9n levelez\u0151, majd 1910. \u00e1prilis 28-\u00e1n rendes tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta. Az 1902\/03. tan\u00e9vben a budapesti Orvoskaron mag\u00e1ntan\u00e1ri habilit\u00e1ci\u00f3t szerzett az \u00e1ltal\u00e1nos anyag- \u00e9s energiaforgalom \u00e9lettana t\u00e1rgyk\u00f6rben. 1903 szeptember\u00e9ben a kar megh\u00edvta az \u00e9let- \u00e9s k\u00f3rvegytani tansz\u00e9kre, az elhunyt Pl\u00f3sz P\u00e1l ut\u00f3dak\u00e9nt. Az \u00c1llatorvosi F\u0151iskol\u00e1r\u00f3l val\u00f3 t\u00e1voz\u00e1sakor 200 koron\u00e1s alap\u00edtv\u00e1nyt tett a f\u0151iskolai hallgat\u00f3k k\u00f3rh\u00e1zegyes\u00fclete jav\u00e1ra. 1906-ban az Orvoskaron \u00e1tvette a k\u00f3rbonctani tansz\u00e9ket, majd 1914-ben az \u00e9lettani tansz\u00e9ket. Jelent\u0151sek az egy\u00e9ni fejl\u0151d\u00e9snek, a mad\u00e1rembri\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek, a rovarok metamorf\u00f3zis\u00e1nak energetik\u00e1j\u00e1ra \u00e9s az anyagcser\u00e9re vonatkoz\u00f3 kutat\u00e1sai \u00e9s e c\u00e9lra szerkesztett eszk\u00f6zei. Megfogalmazta az entr\u00f3pia t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t. A Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi T\u00e1rsulat \u00e9lettani szakoszt\u00e1ly\u00e1nak aleln\u00f6ke (1901-1903), majd k\u00e9t alkalommal eln\u00f6ke (1907-1912, 1914-1916) volt. Az \u00c1llatorvosi F\u0151iskola \u00c9lettani \u00e9s Biok\u00e9miai Tansz\u00e9ke, valamint Anat\u00f3miai \u00e9s Sz\u00f6vettani Tansz\u00e9ke egyar\u00e1nt saj\u00e1t tudom\u00e1nyter\u00fclete megalap\u00edt\u00f3j\u00e1nak tekinti. Iskolateremt\u0151 tan\u00e1regy\u00e9nis\u00e9g volt. Tan\u00edtv\u00e1nyai k\u00f6z\u00f6tt olyan k\u00e9s\u0151bbi tud\u00f3sokat tal\u00e1lunk, mint Farkas G\u00e9za, Gr\u00f3h Gyula, H\u00e1ri P\u00e1l, Verz\u00e1r Frigyes, Weiser Istv\u00e1n, Wellmann Oszk\u00e1r. Az Orvoskar d\u00e9k\u00e1ni tiszt\u00e9t k\u00e9t tan\u00e9ven \u00e1t (1910 – 1912) t\u00f6lt\u00f6tte be. Eredetileg a Kerepesi temet\u0151ben helyezt\u00e9k \u00f6r\u00f6k nyugalomra, de 1954-ben exhum\u00e1lt\u00e1k \u00e9s maradv\u00e1nyait \u00e1tsz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a Farkasr\u00e9ti temet\u0151be (II\/79. f\u00fclke).<\/p>\n

(F\u0151bb munk\u00e1i: A diphteria aetiol\u00f3gi\u00e1j\u00e1r\u00f3l. Bp., 1891; \u00datmutat\u00f3 a bakteriol\u00f3gi\u00e1ban. Bp., 1894.; Vizsg\u00e1latok a sert\u00e9s t\u00e1pl\u00e1l\u00f3anyag- \u00e9s energiasz\u00fcks\u00e9glet\u00e9r\u0151l. Bp., 1899.; Anyagcsere vizsg\u00e1latok lovakon m\u00e9szben szeg\u00e9ny takarm\u00e1nnyal. Bp., 1901.; Adatok az \u00e9br\u00e9ny fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek energetik\u00e1j\u00e1hoz. Bp., 1902.; A bezsomboly\u00e1zott s\u00e1sos \u00e9s b\u00e9karokk\u00e1s sz\u00e9na t\u00e1p\u00e9rt\u00e9ke. Bp., 1902.; Untersuchungen \u00fcber die Hydrogenionen Konzentration im Inhalte des n\u00fcchternen menschlichen Magens. T\u00fcbingen, 1906.; Beitr\u00e4ge zur Futtermittellehre und Stiffwechselphysiologie der landwirtschaftlichen Nutztiere. Berlin, 1908.; Respir\u00e1ci\u00f3s k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k k\u00f6z\u00e9pnagys\u00e1g\u00fa \u00e1llatok r\u00e9sz\u00e9re. Bp., 1912.; A vesem\u0171k\u00f6d\u00e9s calorimetri\u00e1ja. Bp., 1913.; A feh\u00e9r v\u00e9rsejtek \u00e9s a genny fizik\u00e1lis k\u00e9mi\u00e1j\u00e1r\u00f3l Bp., 1917.)<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> (Pest, 1866. janu\u00e1r 6. – Budapest, 1917. december 19.) D\u00e9k\u00e1n: 1910\/11 – 1911\/12 Kisiparos csal\u00e1d gyermekek\u00e9nt sz\u00fcletett, b\u00e1tyja Tangl K\u00e1rolynak, aki E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd tan\u00e1rseg\u00e9dje lett. Orvosi oklevel\u00e9t 1888. december 1-j\u00e9n szerezte a budapesti egyetem Orvostudom\u00e1nyi Kar\u00e1n. M\u00e1r medikus kor\u00e1ban egy \u00e9vig gyakornokoskodott az \u00e1ltal\u00e1nos k\u00f3r- \u00e9s gy\u00f3gytani int\u00e9zetben, illetve 1887-ben f\u00e9l \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt Kielben, ahol …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5129,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6,20,77,81,14],"tags":[],"class_list":["post-1069","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-dekanok","category-dekanok-karok-szerint","category-kegyeleti-adattar","category-orvosi-kar-dekanjai","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1069","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1069"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1069\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1072,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1069\/revisions\/1072"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5129"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1069"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1069"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1069"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}