{"id":1036,"date":"2022-07-15T08:42:41","date_gmt":"2022-07-15T06:42:41","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/?page_id=1036"},"modified":"2023-10-11T15:17:55","modified_gmt":"2023-10-11T13:17:55","slug":"grosz-emil","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/galeria\/teljes-nevlista\/grosz-emil\/","title":{"rendered":"Gr\u00f3sz Emil"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a>Gr\u00f3sz Emil (Nagyv\u00e1rad, 1865. szeptember 30. – Budapest, 1941. december 8.) <\/strong><\/p>\n

Tansz\u00e9k: <\/strong>I. sz. Szem\u00e9szeti Klinika 1905-1936.<\/p>\n

Viselt egyetemi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g: <\/strong>d\u00e9k\u00e1n 1914\/15.<\/p>\n

Neves nagyv\u00e1radi szem\u00e9sz dinasztia sarja. Nagyapja, Gr\u00f3sz Frigyes a nagyv\u00e1radi szemk\u00f3rh\u00e1z alap\u00edt\u00f3ja, \u00e9desapja Gr\u00f3sz Albert volt. Nagyapja m\u00e9g a zsid\u00f3 vall\u00e1st k\u00f6vette, \u0151 maga m\u00e1r konvertita volt, \u00e9desapja, aki a honv\u00e9dseregben is szolg\u00e1lt, k\u00e9s\u0151bb (1895) nemess\u00e9get szerzett. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, a premontrei f\u0151gimn\u00e1ziumban v\u00e9gzett 1882 j\u00fanius\u00e1ban, majd a Budapesti Tudom\u00e1nyegyetem Orvostudom\u00e1nyi Kar\u00e1ra iratkozott be. Orvosi oklevel\u00e9t 1887. november 12-\u00e9n kapta, majd december 16-\u00e1n k\u00f6z\u00e9piskolai eg\u00e9szs\u00e9gtan-tan\u00e1ri k\u00e9pes\u00edt\u00e9st is szerzett. Felavat\u00e1sa ut\u00e1n, 1888 janu\u00e1rj\u00e1t\u00f3l augusztusig k\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1nyutat tett, majd hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n Schulek Vilmos professzor szemklinik\u00e1j\u00e1n kezdett dolgozni el\u0151bb gyakornokk\u00e9nt (1888. szept. 1-t\u0151l), majd tan\u00e1rseg\u00e9di (1891. szept. 1-t\u0151l), k\u00e9s\u0151bb adjunktusi (1898. jan. 1-t\u0151l) min\u0151s\u00e9gben. 1893\/94-ben professzora t\u00e1voll\u00e9t\u00e9ben a klinika igazgat\u00f3helyettesi teend\u0151it is ell\u00e1tta. Az 1894\/95. tan\u00e9vben mag\u00e1ntan\u00e1ri habilit\u00e1ci\u00f3t szerzett az elm\u00e9leti \u00e9s gyakorlati szemt\u00fckr\u00f6z\u00e9s t\u00e1rgyk\u00f6rben. 1900. j\u00fanius 23-\u00e1n \u00fcl\u00e9sjog n\u00e9lk\u00fcli nyilv\u00e1nos rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1ri kinevez\u00e9st kapott. 1903-ban trachoma\u00fcgyi korm\u00e1nybiztoss\u00e1 nevezt\u00e9k ki, s ebb\u00e9li min\u0151s\u00e9g\u00e9ben sokat tett a Tisza K\u00e1lm\u00e1n idej\u00e9ben hozott trachomat\u00f6rv\u00e9ny korszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u00e9s a n\u00e9pbetegs\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 fert\u0151z\u0151 k\u00f6t\u0151h\u00e1rtya-gyullad\u00e1s, a trachoma visszaszor\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Tiszts\u00e9g\u00e9t 1918-ig t\u00f6lt\u00f6tte be, a forradalom kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n lemondott. Munkab\u00edr\u00e1sa legend\u00e1s volt. Egyetemi elfoglalts\u00e1gai mellett 1900 \u00e9s 1904 k\u00f6z\u00f6tt el\u0151bb a Szent J\u00e1nos<\/a>, majd a Szent Istv\u00e1n<\/a>, illetve a Szent R\u00f3kus k\u00f3rh\u00e1z<\/a>ak szem\u00e9sz f\u0151orvosi feladatait is ell\u00e1tta. Az Orsz\u00e1gos K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gi Tan\u00e1csnak 1904. j\u00falius 10-t\u0151l rendk\u00edv\u00fcli, 1906-1941 k\u00f6z\u00f6tt rendes tagja volt. Az Igazs\u00e1g\u00fcgyi Orvosi Tan\u00e1csban 1908-1918 k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1904-t\u0151l a klinika igazgat\u00f3helyettese, majd Schulek professzor elhunyta ut\u00e1n, 1905. augusztus 12-\u00e9n nyilv\u00e1nos rendes tan\u00e1rk\u00e9nt vette \u00e1t a klinika ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t, mely feladatot 1936-ban t\u00f6rt\u00e9nt nyugd\u00edjaztat\u00e1s\u00e1ig l\u00e1tott el. 1908-ban \u0151 terveztette meg Korb Fl\u00f3ris \u00e9s Giergl K\u00e1lm\u00e1n \u00e9p\u00edt\u00e9szekkel a klinika M\u00e1ria utcai \u00faj, korszer\u0171 \u00e9p\u00fclet\u00e9t, melynek akkoriban k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l is csod\u00e1j\u00e1ra j\u00e1rtak. 1909-ben f\u0151titk\u00e1ra volt a Budapesten szervezett XVI. nemzetk\u00f6zi orvoskongresszusnak. 1913-1917 k\u00f6z\u00f6tt k\u00f3rh\u00e1z\u00fcgyi korm\u00e1nybiztos volt, majd a h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n, 1914. november 19-t\u0151l 1918-ig I. oszt\u00e1ly\u00fa honv\u00e9d f\u0151t\u00f6rzsorvosk\u00e9nt szolg\u00e1lt. 1927-1936 k\u00f6z\u00f6tt az orsz\u00e1gos \u00f6szt\u00f6nd\u00edjtan\u00e1cs orvosi szakoszt\u00e1ly\u00e1nak eln\u00f6ke volt. 1926-t\u00f3l kezdve t\u00f6bb alkalommal is m\u00e9ltatlanul mell\u0151zt\u00e9k a rektorv\u00e1laszt\u00e1skor, f\u00e9lret\u00e9ve az addigi egyetemi szok\u00e1sjogot. 70 \u00e9ves kor\u00e1ban, 1936. j\u00fanius 30-\u00e1n nyugd\u00edjazt\u00e1k, \u00e9s az akkori takar\u00e9koss\u00e1gi int\u00e9zked\u00e9sek jegy\u00e9ben tansz\u00e9k\u00e9t is megsz\u00fcntett\u00e9k.<\/p>\n

A szem\u00e9szet<\/a> t\u00f6bb \u00e1g\u00e1val, diagnosztik\u00e1val<\/a>, patol\u00f3gi\u00e1val<\/a>, seb\u00e9szettel<\/a> \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1val<\/a> is eredm\u00e9nyesen foglalkozott. Behat\u00f3an vizsg\u00e1lta a degenerat\u00edv szemlencse<\/a>-elv\u00e1ltoz\u00e1s (cataracta<\/a>), a glauk\u00f3ma<\/a>, a sziv\u00e1rv\u00e1nyh\u00e1rtya-<\/a> (iritis) \u00e9s a szaruh\u00e1rtya-gyullad\u00e1s<\/a> (keratitis), a retinalev\u00e1l\u00e1s<\/a> (ablatio retinae), a retinadaganat (glioma retinae), a t\u00e1beszes l\u00e1t\u00f3ideg<\/a>-sorvad\u00e1s (tabes optica), a pang\u00e1sos<\/a> pupilla<\/a>, az \u00fcvegtestgyullad\u00e1s<\/a> (hyalitis) k\u00f3rtan\u00e1t, de foglalkozott a kancsals\u00e1g<\/a> \u00e9s a vaks\u00e1g<\/a> patol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val is. T\u00f6bb szem\u00e9szeti m\u0171t\u00e9ti elj\u00e1r\u00e1st dolgozott ki, vil\u00e1gszerte elterjedt az \u00f6regkori sz\u00fcrke h\u00e1lyog<\/a> \u00e1ltala bevezetett seb\u00e9szeti kezel\u00e9se. 1904-ben alap\u00edt\u00f3ja volt a Magyar Szemorvost\u00e1rsas\u00e1gnak, melyet 1919-ig eln\u00f6k\u00f6lt, valamint szerkesztette az egyes\u00fclet foly\u00f3irat\u00e1t, az Orvosi Hetilap mell\u00e9kletek\u00e9nt megjelen\u0151 \u201eSzem\u00e9szet\u201d-et. 1911-ben megind\u00edtotta az \u201eOrvosk\u00e9pz\u00e9st\u201d, melynek szerkeszt\u00e9s\u00e9t 1929-ig egyed\u00fcl l\u00e1tta el. \u00c1lland\u00f3 munkat\u00e1rsa volt a Zeitschrift f\u00fcr Augenheilkunde \u00e9s az Archiv f\u00fcr Augenheilkunde c\u00edm\u0171 szaklapoknak, de publik\u00e1lt cikkeket az Eg\u00e9szs\u00e9g, a Budapesti Szemle<\/a>, az Egyet\u00e9rt\u00e9s<\/a> \u00e9s a Magyar Orvosi Arch\u00edvum has\u00e1bjain is. Az int\u00e9zm\u00e9nyes orvos-tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9s egyik megteremt\u0151jek\u00e9nt 1910-t\u0151l aleln\u00f6ke, 1926-t\u00f3l eln\u00f6ke volt az Orvosi Tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9s K\u00f6zponti Bizotts\u00e1g\u00e1nak. A Budapesti Kir\u00e1lyi Orvosegyes\u00fcletben t\u00f6bb poszton is szolg\u00e1lt: titk\u00e1r (1896-1900), f\u0151titk\u00e1r (1900-1904), aleln\u00f6k (1912-1916), v\u00e9g\u00fcl 1938-t\u00f3l tiszteletbeli tag volt. 1926-t\u00f3l a Szellemi Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s Magyar Nemzeti Bizotts\u00e1g\u00e1nak tagja volt. 1912-t\u0151l a Fels\u0151oktat\u00e1si Egyes\u00fclet \u00e1lland\u00f3 el\u0151ad\u00f3ja, 1926-1936 k\u00f6z\u00f6tt az orvosi szakoszt\u00e1ly eln\u00f6ke, majd 1936-t\u00f3l az egyes\u00fclet aleln\u00f6ke. A Magyar Orvosok Tudom\u00e1nyos Egyes\u00fcletei Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek eln\u00f6ke volt 1931-t\u0151l. Az 1930-ban alakult Nemzetk\u00f6zi Trachomaellenes Szervezet \u0151t v\u00e1lasztotta els\u0151 eln\u00f6k\u00e9v\u00e9. T\u00f6bb k\u00fclf\u00f6ldi szem\u00e9szeti t\u00e1rsas\u00e1gnak volt tagja: Deutsche Ophthalmologische Gesellschaft, Soci\u00e9t\u00e9 Fran\u00e7aise d\u2019Ophtalmologie (1910), Ophthalmological Society of the United Kingdom (1910). Emellett az American Academy of Ophtalmology \u00e9s a philadelphiai sz\u00e9khely\u0171 American College of Surgeons (1930), valamint a londoni Royal Society of Medicine-nek (1912) volt tiszteletbeli tagja.<\/p>\n

Kit\u00fcntet\u00e9sei: 1909. okt\u00f3ber 10-\u00e9n m. kir. udvari tan\u00e1csosi c\u00edm, a n\u00e9metalf\u00f6ldi Orange-Nassau rendjel parancsnoka (1910), a francia Becs\u00fcletrend tisztje (1910), cs\u00e1sz\u00e1ri Lip\u00f3t-rend lovagkeresztje (1911), a sz\u00e1sz kir\u00e1lyi Albrecht-rend csillagos k\u00f6z\u00e9pkeresztje (1911), a V\u00f6r\u00f6skereszt hadi\u00e9k\u00edtm\u00e9nyes tiszti jelv\u00e9nye (1915), a porosz koronarendjel II. oszt. (1915), Ferenc J\u00f3zsef-rend tisztikeresztje hadi\u00e9k\u00edtm\u00e9nnyel (1916), Ferenc J\u00f3zsef-rend k\u00f6z\u00e9pkeresztje a csillaggal (1916), Signum Laudis (1917, 1934), a Budapesti Kir. Orvosegyes\u00fclet Balassa-\u00e9rme (1917), a t\u00f6r\u00f6k Medsihijde-rendjel csillagos II. oszt. (1926). 1930-ban a Magyar \u00c9rdemrend k\u00f6z\u00e9pkeresztj\u00e9vel \u00e9s Corvin-koszor\u00faval t\u00fcntett\u00e9k ki. 1932-ben a lyoni egyetem d\u00edszdoktor\u00e1v\u00e1 avatt\u00e1k.<\/p>\n

Iskolateremt\u0151 tan\u00e1r volt, tan\u00edtv\u00e1nyai sor\u00e1ban olyan kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1gokat tal\u00e1lunk, mint Blaskovics L\u00e1szl\u00f3, Horay Guszt\u00e1v vagy Imre J\u00f3zsef.<\/p>\n

F\u0151bb munk\u00e1i:<\/strong> Szem\u00e9szeti diagnosztika. Bp., 1893.; A vas\u00fati alkalmazottak l\u00e1t\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Bp. 1895.; El\u0151ad\u00e1sok a szemt\u00fckr\u00f6z\u00e9sr\u0151l. Bp., 1897.; A szembajok \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se a szervezet egy\u00e9b betegs\u00e9geivel \/Ho\u00f3r K\u00e1rollyal\/. Bp., 1900.; Az orvosk\u00e9pz\u00e9s \u00faj rendje Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n. Bp. 1902.; A szem vizsg\u00e1l\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dszerei. Bp. 1902.; A trachoma-ellenes v\u00e9dekez\u00e9s alapelvei. Bp. 1903.; Magyarorsz\u00e1g szemklinik\u00e1i, szemk\u00f3rh\u00e1zai \u00e9s szem\u00e9szeti oszt\u00e1lyai. Bp. 1904.; Az orvosk\u00e9pz\u00e9sr\u0151l. Bp. 1906.; Les facult\u00e9s de m\u00e9decine des universit\u00e9s de Budapest et de Kolozsv\u00e1r \/szerk.\/. Bp. 1909.; A szem\u00e9szet k\u00e9zik\u00f6nyve I\u2013III. \/Ho\u00f3r K\u00e1rollyal\/. Bp., 1909\u201310.; A trachoma. Bp. 1910.; A szem tuberculosisa. in: Orvos k\u00e9pz\u00e9s, 1913.; A trachomaellenes v\u00e9dekez\u00e9s. in: Orvosi Hetilap, 1924.; Indikation der Zyklodyalise. Heidelberg, 1924.; El\u0151ad\u00e1sok, besz\u00e9dek, tanulm\u00e1nyok I\u2013II. Bp. 1925.; Operative treatment of glaucoma. in: Arch. Ophth. 1931.; Extraction of senile cataract. Bp., 1931.; Postgraduate medical work in Hungary. Bp., 1931.<\/p>\n

Nyughelye: <\/strong>Budapest, Fiumei \u00fati temet\u0151 29-2\/0\/4\/19.<\/p>\n

\"\"<\/a>\"\"<\/a> \"\"<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> Gr\u00f3sz Emil (Nagyv\u00e1rad, 1865. szeptember 30. – Budapest, 1941. december 8.) Tansz\u00e9k: I. sz. Szem\u00e9szeti Klinika 1905-1936. Viselt egyetemi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g: d\u00e9k\u00e1n 1914\/15. Neves nagyv\u00e1radi szem\u00e9sz dinasztia sarja. Nagyapja, Gr\u00f3sz Frigyes a nagyv\u00e1radi szemk\u00f3rh\u00e1z alap\u00edt\u00f3ja, \u00e9desapja Gr\u00f3sz Albert volt. Nagyapja m\u00e9g a zsid\u00f3 vall\u00e1st k\u00f6vette, \u0151 maga m\u00e1r konvertita volt, \u00e9desapja, aki a honv\u00e9dseregben is szolg\u00e1lt, …<\/p>\n","protected":false},"author":282,"featured_media":5377,"parent":347,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6,20,77,81,14],"tags":[],"class_list":["post-1036","page","type-page","status-publish","has-post-thumbnail","hentry","category-dekanok","category-dekanok-karok-szerint","category-kegyeleti-adattar","category-orvosi-kar-dekanjai","category-teljes-nevlista"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1036","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/users\/282"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1036"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1036\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1702,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/1036\/revisions\/1702"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/347"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media\/5377"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1036"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1036"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/baratikor\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1036"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}